Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-03 / 23. szám

0f

3

A

E

lőször lementem a Dunához, A komp indulásáig még volt 15 perc. A híd pontosabban a két tél híd — köha- jításnyira van Innen. Emlékeztetőként ma- nadt-e ott, vagy véletlenül felejtették ott, nem tudom. Mindenki megnézi, és felteszi ugyanezt a kérdést. A két híddarab harmincéves. 1945-ben pár hönapig keresztüt

— Például; lakásokban. A lagutébb átadott 46 Tállalati lakáabdl nyolcat ai UJá- 9ági szervezet kapott. Ez egyéttal mankáok elismeréae és Jtitalma la.

A papírgyárat 1903-ban kezdték építeni Sokan kérdezték, minek, a papírgyár fából él, és a környéken egy velamlievaló erdő sincsen. A gyár építésével egyidóben a város környékén gyors növésű facsemetéket ültettek ki, amelyek az üizemelés' megkezdéséig elérték „nagykorúságukat.“ Tavalytól termel a gyárnaik további részlege Is. itt készül a csomagoláshoz szükséges hullámpapír.

Ismét Slmurlka Róberttel beszélgetUnik,

— Bánt bennünket, ha a gyárban a hanyagságnak, nemtörődömségnek vagyunk tan&i. Az Ifjúsági Fényszóró őrjáratai mii- liós értékű gépekre bukkantak. Olyan gépekre, amelyekért hétmillió koronát fizettünk, de még egy filiér hasznot sem hoztak. Ott állnak a gyár iidverán, rozsdásodnak, és nemsokára az ócskavasba kerülnek.

Fényképek szemléltetik azokat a préseket és örlőgépeket, amelyekre az Ifjúsági Fényszóró őrjáratai bukkantak rá. Valahol hiba történt. .A gyár néhány gazdasági veA papírgyár

lehetett még rajta menni, amikor aztán a németek áthurcolikod^íak a Dunán — felrobbantották. A szovjet hadsereg katonái pontonhtódal napot otett összekötötték a két partot.

A város már 1944 decemberében várta a szovjet hadsereg katonáit. Stúrovóért (Párkányért] kemény harcok folytak. Három hónapig tartott, míg az utolsó német katona Is elhagyta a várost. A szabadság 1945. március 23-án érkezett meg Stúrovóija. Még aznap elkezdődött az újjáépítése.

Hogyan él ma?

L. _.....

■ I ben épült, nem messze a papírgyártól. A dombocskáról belátni az egész várost, szemben az esztergomi Baziilika, a- lattunk 6-7 emeletes lakóházak, zslvajgö gyerekekkel a tenyérnyi udvarokon. Ez Párkány jelene. És természetesen a papírgyár, amely nélkül ma már a város elképzelhetetlen lenne. Nemcsak munkalehetőséget adott a párkányiaknak, hanem önfuda-^ tot, elégedettséget, biztonságérzetet.

Simnrka Róbert, a gyár ifjúsógi szervezetének elnöke:

— Fiataljaink semmiben sem különböznek a többi város fiataljaitól. Kezdeményezők, tele vannak lelkesedéssel, tenniakarás- sal. Nagy részük a környékbeli falvakból jár be. A földekről jött lányokat, asszonyokat átalakította a gyár. Hozzáidomultak a hatalmas mű törvényeihez, vagy inkább úgy mondanám, kialakították a gyár sajátos légkörét. Otthon érzik magukat benne. A papírgyár a fiatalok gyára.

, Az Ifjúsági szerweizetben vagy 350 fiatal dolgozik. Bárhol érdeklődhetsz utánuk, azt, hogy közösen járnak moziba vagy futbail- mecosre, senki sem tartja fontosnak. Azt viszont már annál Inkább, hogy például a gyár nem teljesítette volna mároiusd tervét a fiatalok segítsé,ge nélkül. A vállalt ©gymöWÓ helye,tt kétmálWő korona értékű többletmunkát végezlek abban a hónapban, és a gyár túlteljesítette márciusi tervét.

— Természetesen. És ezen van a hangsúly. Magától értetődő, hogy a fiatalok segítik a gyárat, és viszont. Miben tükröződik vissza ez a „viszont“?

zetőjónek nem Is tetszik az őrjáratok túlzott aktivitása...“

I • két név képviseli a gyár modern műszaki életét. Í3jításl javaslatok, ötle- tesség, komplex racíonaltzáoíós brigádok... A gyár az elsők között kapcsolódott be a bratáslavai Slovnaft eneirgia- és anyagmeg- takarítási mozgalmába. Ráztokay mérnök újítási javaslato az aszfalt égésénél keletkező hulladék felfogására a gyárnak évente milntegy hatmillió koronát teterít meg. Ezt a hulladékot most fűtésre használják.

Jakubek mérnök egy komplex raolonall- záciős brigád vezetője. A 18 tagú brigád mérnökökből, műszakiakból és munkásokból áll. A brigádban például sokkal köny- nyebb bevezetni egy újítás! javaslatot, mint mondjuk egy „fentnöl“ jövő ötletet, mert brigádtoigtöl származik a javaslat vagy az ötlet, és ő lát a kivitelezéséhez ds.

A mérnökök naponta lejárnak a műhelyekbe, a gépekhez. Meggyőződnek róla, hogy pontosak voltok-e a számítások, rendben vannake a rajzok. Megtőrténiik, hogy a munkás valamilyen hibát vesz észre, 1- lyenkor nem legyintenek a megjegyzésére, nem hurrogják öt le. Az egyik brigád tagjai saját szaikáMukra kijavítottak egy rajz- hibát — ezzel legalább két napot nyertek —, és bebizonyították szakmai tudásuka-t, meg azt, hogy szeretik is a munkájukat.

— Mérgesek vagyunk, ha tapasztalatlan tacskóknak tartanak, nem jó szemmel nézik kezdeményezésünket. Brigádjaink e szakmai és politikai műveltség fokozásának motorjai. Azt hiszem, hogy a gyárnak fiatal kora ellenére máris megvan a mega közö.ssége. Sikerült „kitapintanunk“ olyan közös ügyeket, rendezvényeket, amelyek összefogják az egyforma érdeklődésű fiatalokat...

Persze a közösség Matekulásában Is a 'legnagyobb szerepe a munkának van.

Zácsak Erzsébet

AKI DOLGOZIK,

Az alábbiakban az ostra- val Vítkovicei Klement Goütwaild Vasmű ftetoifalTél akairok írni.

— A válLalat tizenegy ű- zemében össaesen negyvenháromezren dolgozRiak. Az üzemek Ostrava toirüietéböl nyolcszáz hektárnyit foglalnák el, ez akkora terület, hogy egy közepes nagyságú szövetkezetnek Is gondot o- kozna, hogy megmüvellies- se. De vegyük tovább a számokat. A vállalat nagyoi- vasztfc huszonnégy őrá alatt 4^0 'torma vasat olvasatának ki. A termeléshez naponta kétmililló 400 ezer kilowattóra elektromos áramot és több nrlnt 1,5 millió köbméter v0á.gítógázt használnak feL A vállalatot három műszak alatt 9000 tonna készárú hagyja el, a- melyhez 400 vagonra van szükség. Hatalmasak ezek a számok de nélkülük aligha érzékeltethetném azt, hogy mekkora Is az „óriás“.

TALÁLKOZÁS AZ ELSŐ FIATALLAL

Bratislavából Ostravára repülővel utaztam. A repülés engem mindig nagyon kifáraszt, ezért eléggé elcsigázva érkeztem a vállalati Igazgatóság épületéhez. Volt még pár percem a megbeszélt időpontig, betértem hát egy kávéra a közeli Veronika kávéházba. Amikor már bent voltom, s leültem az egyik szabad asztalhoz, a kávé mellé ©gy kis „szíverösítöre“ is kedvem támadt.

A pincérlány, nem lehetett több húszévesnél, szívélyesen fogadott, de nagyon meglepődtem, amikor mosolyogva tudtomra adta, hogy ez Ifjúsági kávéház, alkoholt nem szolgálnak fel, a konyakról le kell hát mondanom.

— Ifjúsági? Ezt nem tudtam.

— Igen, Ifjúsági. A vasmű SZISZ-szervezetének a kávéháza.

,— Lám, mi'lye,n a véletlen. Ha nem lettem volna fáradt, talán meg sem tudom, hogy Ilyesmivel Is dicsekedhetnek azok a fiatotok, akiket röpke két nap alatt a lehető legjobban meg kell ismernem. Talán meg sem említették volna. Megittam a kávét, és átmentem a vál'laiat épületébe. fosét Herma mérnök, a SZISZ vállalati bizottságának dolgozója már várt rám.

— Amilyen hatalmas a vállalat, olyan nagy a mi szervezetünk is. Tizenegy üzemben több mint 17 000 harminc éven aluli fiatol dolgozik, ebből hétezren a SZISZ munkájában is bekapcsolódnak. Van mit tennünk, hogy megfelelő programot biztosítsunk számukra.

AKI DOLGOZIK, ANNAK SZAVA VAN

— A munkakezdeménye- zésben nálunk nincs hiba

— folytotto Henna elvtárs.

— Jelénileg több mint 180 ifjúsági munkabrigádot tartunk számon. Ezek mégnem szooialásta munkaibrigádok, viszont tevékenységük hasonlít a szocialista munka- brigádokéhoz. Arra törekszünk, hogy az ifjúsági kollektívák tagjai jó hatással legyenek egymásra a munkahelyen és a magánéletben.

A fiatalokból álló munka- csoporttok mellett kimagasló eredményekéit érnek el az Ifj'úságil komplex raolona- llzáolós brigádok, amelyekből harmincöt van a vállalatban. Nehéz lenne most, valamennyit bemutatni, de feltétlen meg kell említeni Andrej Kopöan elvtárs brigádját, amely már örszág- szerte Ismertto vált. Nagyon jó eredményeket érnek el újítása javaslata Ikkad, melyek csökkentik a termelési folyamat munkalgényessé- gét, klkü'szöböll'k a nehéz fizikai munkát. Rendszeresen kötelezettségvállalásokat dolgoznak ki, amelyeket száz százalék felett teljesítenek Is. Ez nem dicsekvés, ez a valóság. A SZISZ vezetősége éppen azt tartja legnagyobb sikerének, hogy a filatoilokat a munkába-n Is tudja Irányítani. Aki dolgozik, annak van szava a vállalatban. Ha nem lennének ilyen eredményeink, aligha szóUiatnánk bele a vállalat irányításába, márpedig ml bele akarunk szólni.

— Az „Ifjúsági fényszóró- sok“ beleszólnak?

— De még mennyire. E- lőfordul, hogy néhány „vezetőnek“ nem Is tetszik, ha a portáján megjelennek a fényszórósak.

RÁVILÁGÍTANAK A HIBÁKRA

A vállalat tizenegy üzemében összesen 200 ifjúsági járőr tevékenykedik. Az a teladatuk, hogy rávilágí- ^ sanak munkahelyükön a hí- bá'kna. «jjulár az Ifjúsági Fényszóró elődjei, a gazdasági járőrök ts figyelemre méltó eredményeket értek el. Ennek köszönhető, hogy országszerte továbbfejlesztették ezt a mozgalmat.

Tavaly a járőrpk összesen 650 jelentést nyújtottak be a vállalat vezetőségéhez az általuk észlelt hiányosságokról. Az Illetékesek utánanéztek a jelzett hibáknak, és kiküszöbölésükkel 16 millió koronát mentettek meg a vállalatnak.

Ezek után érthetetlen, hogy még mindig vannak o- lyan veze.tők, akik nem nézik jó szemmel a tevékenységeteket — vetettem közbe.

— A vezetők többsége támogatja munkánkat, még akkor is, ha nem mindenkinek tetszik, hogy felfedik hanyagságát, vagy baklövéseit, De a dolog nem ilyen egyszerű. Sokszor nem ts a mi vezetőink a hibásak. Elmondanék erre egy nagyon elszomorító példát.

Az egyik üzemünk fényszórós fiataljai tavaly elsősorban az energiával való jobb gazdálkodásra fordították figyelmüket. Olyan e- redményesen, hogy az üzem lényegesen ke^vesebb villa- mosenerglát fogyasztott, m-imt amennyit terveztek. De nem sokáig őrülhettek a kiváló eredménynek.

— Nem értem, miért rossz ez?

— Ez az, amit el akartam mondani. Az üzem szerződést kötött a viUanyerömű- vel egy bizonyos mennyiségű villamos energia átvételére. Mivel a takarékossági taitézíkedésokikel a termeléshez az előírtnál kevesebb e- nerglát hajsználtoik fel, a váBalatatok büntetést kelleti fizetoie az erőműnek, mert nem tartotite be a szerződésbe fogHalteikat. Ez a példa is igazolja, még ma Is előfordul, hogy a vállalati érdek szembekerül a népgazdasági érdekkel. Mit tehet ílyenlkor « fiatal fényszórós? Csak annyit, hogy egyet nyel és végzi tovább a munikáját, nem is akárhogyan. Mert marad erejük a kezdeményezésire Is. Josef junas csoportja például már több éve szoros kapcsolatot tart fenn egy ostravaí kilencéves alaplsíkaléval.

Gyakran ellátogatnak a pionírok közé, sokat beszélgetnek a gyárról és természetesen az Ifjúsági Fényszóró munkájáról Is. Egy alkalommal a fiatalok elhatározták, hogy az Iskola szemfüles pionírjaiból hasonló csoportot alakítanak, mint az Ifjúsági járőröké. A pionírok a gyárban dolgozó fiatalokhoz hasomlóan fedik fel Iskolájuk körül a hibákat. Azóta ez a mozgalom már elterjedt néhány olyaá iskolában is, ahol a plonírveze- tök vállalták a kezdeményezéssel járó többletmunkát. Bármi legyen Is a „Pionírok Fénysugara“ című mozga lom sorsa, ml büszkék vagyunk rá, hogy az Ifjúsági Fényszóró olyan mozgalom, amely nemcsak a gyárakban, hanem az élet más szakaszán Is eredménnyel jár — ml ezt bebizonyítottuk.

A VÁLLALAT NEM FELEDKEZIK MEG A FIATALOKRÓL

Eddig arról volt szó, hogy a fiatalok mit tesznek a vállalatért, most pedig nézzük az érem másik oldalát.

— Bátran mondhatom, hogy a vállalat messzemenően gondoskodik a fiatalokról, Igyekszik kíelógfteszociális, murrkahelyi, kulturális és egyéb Igényeiket. Azokat a fiatalokat, a- kik a vállalathoz kerülnek, és nincs hol lakniuk mun kásszállókban kétágyas szobákban helyezik el. Az Ifjú házasokat pedig kölcsönökkel segítik. A vállalat üdülőiben naponta 460 dolgozó pihen, amire évente több mint ötmitllió koronát fardit a szakszervezet.

Mi, a SZISZ vezetői — folytatta Herma elvtárs — mindent megteszünk azért, hogy fiataljaink okosan használják ki szahadldejü- ket. Legnagyobb sikerünknek azt tartjuk, hogy ma már minden alapszervezet mellett ifjúsági kultúrcso- po-rt Is működik, amely a napjaink igényeinek megfelelő kultúrát terjeszti a fiatotok között.

— Talán nem tudod — szólt közbe egy másik vezetőségi teg —, hogy SZISZ-szervezetünknek van kávéháza is, amelyben alkoholt nem szolgálnak fel, mégis mindig tele van.

— De tudok róla — vallottam be —, s elmeséltem, milyen körülmények között ismertem meg a „Veronikájukat“.

Még beszélgettünk egy 1- deig, aztán ellátogattam néhány üzsmrészlegbe. Mindenütt sok fiatal dolgozott, mégis nehéz volt őket megkülönböztetni az idősebb szaktársalktól. képletesen mondva, ugyanazt a vasat ütötték, mint az idősebbek — és ami nagyon fontos —- ugyanolyan jó eredménnyel.

KAMOCSAI IMRE

ANNAK SZAVA VAN!