Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-13 / 20. szám
9 « »f • «I 3 jartann! \ Lányország határait nem tenger, hanem az áprilist napfény mosta ottjártamkor. Az egész „ország“ belefér egy szép épületbe, melyet nem katonák, hanem újdonatú) zöld be öltözött fák őriznek. Irodalmi estre hívtak a levicei (lévai) pedagógiai gimnázium magyar tagozatának diákiai. Szívesen mentem közé)Qk, Lányor száglta: fiúi ugyanis nem találni az óvó nöképző hallgatói között. Dicsérik őket A pedagógiai gimnázium egyik Igazga- tóhelyetese Mágyel Gizella. Nem tartozik az Imrich LukáC vezette tantestületi gárda óstaglal közé, mégis kitűnő áttekintése van már az Iskoláról. Beszámol a SZISZ-szerve zet tevékenységéről |a tanulók 82 száza léka tagja az ifjúsági szervezetnek), cl- niondja. hogy a lányok rendszeres olvasói a kUlönhnzö újságoknak, lapoknak, folyóiratoknak (az Oj Ifjúságnak is), s közli, hogy jól bevált módszer az osztályfőnökök mellé párttagokat beosztani a tantestület tagjai közül. Ebben a jónevü Iskolában óvónőket és nevelönőket képeznek ki nappali és leve- ,ezöi tagozaton. A tanárok és tanárnők nagyon kimerítő munkát végetinek már évek óta, ^'akran pihenésre sincs lehetőségük, ugyanis a levelezd tagozat hallgatóit szombat-vasárnap oktatják, akkor, amikor a legtöbb pedagógus a hét fáradalmait piheni ki. ' ■dyM A magyar osztályok száma jelenleg mind össze három, ebben az évben ugyanis nincs érettségiző osztály, de iővőre már lesz Vem lehet meghatottság Héncül jönni ebbe az iskolába; ez az intézmény a hazai ma gyár iskolarendszer alapköve; itt sajátftják 8l ismereteiket azok a lányok akik aztán mint óvó- és nevelőnők Szlovákia három kerületének falvaiba, városaiba mennek a legapróbbakat felkészfteni az életre. Mágyel Gizella elmondja, hogy a magyar osztályok diákjaival elégedett az Iskola ve zetőségo. A lényok lelkesek, fegyelmezettek, jé niagavissletüek, belekapcsolódnak az ifjúsági szervezet munkájába, tagjai az énekkarnak, résztvevői a különböző kulturális rendezvényeknek; általában dicsérik őket. Szeretek keringőzni Beke Mária nemesócsa' lány, a II. B e- gvlk tanulója szívesen szaval. Legutóbb Is részt vett a magyar, szlovák és orosz nyelvű szavalóversenyen, A csinos, barna lány már kiesd kora óta szereti a verseket, és ügy érzi, az érettségi után sem hagyja abba a szavalást. .Nincsenek továbbtanulási tervei. — £n óvónő akartam mindig lenni — mondja. Mint a legtöéb Iskolában, itt is nagyon sok munkája van pedagógusoknak, diákoknak egyaránt. Beke Mártának és társainak sincs szinte szabadideje. Az oktatás minden nap három utánig tart, utána van, fél négykor az ebéd, de öt órákor megikezdödlik a kötelező stúdium, amelyet csak a vacsora- időre lehet megszakftanl. Beke Mária lól tanul, az átlaga 1,5. Minden hét végén hazautazik szüleihez, testvéreihez. — Szeretek táncolni — mondja —, főleg a régi táncokat, például a keringőt kedvelem! (E- lég szokatlan Ilyesmit egy középiskolás lánytól manapság hallanti) Szereti a nyelveket, különösen a szlovákot, és jé pedagógus a- kar lenni. Sok sikert hozzá! Kultúránk egyik műhelye Erdélyi Margitét még a nyltral Pedagógiai Főiskoláról Ismerem, évfolyamtársam, csoporttársam volt. Már ott Is a legjobbak közé tartozott. Tanulmányaink befejezése óta most találkoztunk másodszor, és ]61esó érzéssel állapítottam meg, hogy az eltelt kilenc esztendő milyen talpraesett, magát állandóan továbbképző és művelő pedagógust faragott a nyltral diáklányból. Manylka ápolja azokat a hagyományokat, amelyek Juhász Gyula és Peter Jllemnloky egykori Iskolájában kialakultak. Tudatosltot- te, hogy az événőképző azok közé a ritka intézmények közé tartozik, ahol szinte bar monikus nevelés folyik, hiszen a lények nemcsak esztétikai, hanem érzelmi neveléKt la kapnak. Amikor leérettségizve az életbe kerülnek, olyan fogékonyak és olyan hozzáértően tudnak bánni a legbonyolultabb és legértékesebb „matériávar, az apró om- merkékkel. hogy azok nevelését nyugodtan rájuk lehet bízni. Erdélyi Margit az irodalmi kör vezetője. .A kör saját „lapot“ jelentet meg, a Faliújságot, amely egyrészt a diákok alkotásait tartalmazza, másrészt az Irodalom —elsősorban a csehszlovákiai magyar irodalom eseményeiről tájékoztat. Oj könyveket Ismertet, érdekesebb írásokra hívja fel •n figyelmet. Az a célunk — mondja a tanárnő —, hogy megszerettessük a lányokkal az Irodalmat, felkeltsük érdeklődésüket érdekesebb alkotások Iránt, bekapcsoljuk őket a szellemi élet zajlásába. Az Irodalmi körön belül vannak, akik a szavalásra összponto sitják erejüket, mások maguk Is írnak, a többiek pedig nagy érdeklődéssel követik az eseményeket. Azt akarjuk, hogy lányaink megismerjék és megszeressék a gyermek irodalmat, hiszen az mostani és jövendő munkájuk egyik forrása. Szeretnék sok jó embert nevelni Egy napot töltöttem az Iskolában. Délelőtt afféle mini sajtóértekezletet tartottam az Oj Ifjúságról, és örömmel hallgattam rendszeies olvasóink bíráló vagy dicsérő mondatait. Lapunk általában tetszik a pedagógiai gimnázium lányainak, de azt szeretnék, ha még több eredeti, fiatalokkal Beke Mária kapcsolata« trést közölnénk. Kl-k4 megírta azt Is, miért választotta art a pályát, miért jött az óvónőképzőbe. A legszebb mondatnak a következőt minősítettem; „Szeretnék sok jé embert nevelni... a bozzám hasonlékkal együtt szebbé, jobbá akarjuk tenni a világot...“ Délután került sor az Irodalmi „estre“. Hatalmas és nagyon kellemes meglepetést hozott számomra. Az Irodalmi kör tagjai egész kis Irodalmi színpadot állítottak ös-z- sze verseimből, a tartalmas bevezetőt pedig dr. Saeberényl Zoltán, a nyltral Pedagógiai Főiskola tanóra mondotta. A lányoktól rengeteg kérdést kaptam, és ez talán annak a jele, hogy nem okoztam csalódást Léván. Jó érzés Ide jönni. Alapos, rendszeres és becsületes oktató-nevelő munka folyik itt. Lányországban, amelynek partjait nem tenger, hanem a napfény mossa, és amelyet fák őriznek óriási katonákként. Batta György Az iskola épülete. O'J ÉVE MÄR, HOGY „KIDŐLT A LEGSZEBB STÖSZI FENYŐ“ dt éve már. hogy meghalt Fábry Zoltán. Stószi háza rövidesen apró múzeummá, pici alkotéházzá válik. Ismét megindul majd a pezsgés körülötte. Sfrjáre most is sok-sok virágot helyeznek az emléke- zők. Mi három Fábry-képel adunk ezúttal közzé; az egyik remek portré, a másik egy igazi „stószi délelőtt“, a harmadik Németh László és Fábry Zoltán találkozását örökiti meg. B (. archívumából
