Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-13 / 20. szám
Segédanyag a POmiKAI OKTATÁSHOZ O t évvel ezíelétt, 1970. május 6-án Irta a p>aigiaii vár- baai Oaehsziováik'la és a Szovjetunió a barátsági, egyíltt- mükodési és liiölcsönös segélynyájtásd szerződést. Jel- loépaiek is mondható, hogy az aláírás éppen a dicső májusi napokban történt, és most, az ötödik jubileum egybeesik hazánk telszabadulásánák 30. évfordulőjávai. E szerződést joggal nevezzük Csehszlovákia biztonsága a- lappillérének, országunk fejlődése saavatoiójának. A jobbel- dáli opportunisták az 1968—69-es válságos évekbeír szándékosan megbontották a két ország közötti viszonyt, öt év távlatából nézve bebizonyosodott, hogy a szerződés nagy szerepet játszott e kapcsolatok normalizálásában, megsziiérdításá- ban. Feltételeket teremtett az intenzívebb és sokoldalúbb egy üttmiíkődéshez. barátságunk ALAPKÖVE Az 1970 ben alall-t szövetségi szerződésűink egyik JeHemzője, a proletár nemzetköziség a szocialista országok közötti viszony alapvető ismérve. Nem véletlen, hogy a szerződésnek éppen ezek az elvei kerültek az elmúlt Időszakban az irope- riaUsto, maoista és revizionista körök vad támadásainak cél- IXúttjául. El vita Ihatatlan, hogy kapcsolatunk és testvéri együttműködésünk a Szovjetunióval, melynek alapját az említett szerződés rakta le, fontos tényezővé vált Csehszlovákia nemzetközi tielyzetének megszilárdításában az 1968—69es válságos évek után. A szerződés aláírása utáni években fontos minőségi változások álltak be Csehszlovákia és a Szovjetunlő közti víszoey- l>an Nemcsak az együttműködés kiszélesítéséről és elmélyítéséről van szó. Az SZKP XXIV. és a CSKP XIV. kongneeszusá- nak határozataival összhangban, egyre nagyobb mértékig valósul meg a ^zoros gazdasági, külpolitikai és ideológiai koordináció és integráció. Az elmúlt öt évben elért konkrét eredmények bizonyítják a Szovjetuniónak azt a segítségét, amelyet gazdasági, poiíU- kai és Ideológiai problémáink megoldásában nyújtott. A szoros együttműködés továbbra Is gazdaságunk és társadalmi fejlédésiink szavatolója marad. — di — ÖRÖK IDŐKRE A SZOVJETUNIÖVAL! SZOCUUSrA FEIM # A kapitalista Csehszlovákiában Szlovákia elmaradott ország volt — lényegében az Iparilag fejlett Cseliország mezógazdasá ga függeléke maradt. A nemzeti jövedelem- bee 15 százalékkal, az Ipari termeléshez 7 százalékkal és a mezőgazdasági termeléshez 15 százalékkal járult hozzá, holott a lakossága az ország lakóinak 24,6 százalékát tette kL A nemzetgazdaságban 1 526 000 ember dolgozott, ezeknek nagy része földműves és fcíslpai-os volt. 1973-080 már 2 089 000 dolgozó vett lész» (ebből 954 0(K) nő) a termelésben. ilf A háború előtti Szlovákia nenizeli jö- veileime 7-10 milliárd korona között mozgott. 1973^an Szlovákia Csehszlovákia nein- aetl jövedelmének előteremtésében 57,7 százalékkal részesült, ami 105 mUliárd koronát képvisel. Az egy főre jutó nemze' jövedelem 22 300 korona volt. ♦ A lakosság személyt togyasziása 1948 hoz viszonyítva 1974-ben a négyszei-oséie e- melkedett. 1963 és 1974 között az egy főre jutó évi húsfogyasztás 21 kiléról 66 kilóra, a tojásból 84 darabról 284-re. a tejből 143 Htene, a vajból 4,7 kilogrammra emelkedett a fogyasztás. 1973-ban 295 lakosra jutott ogy porszívó, 1973-ban már minden 6. lakosra. 354 lakosra jutott egy mosógép, ma pedig minden negyedikre. Az egy hűtőszekrényle jutó lakosok száma 2284-ről ötre csökkent. Minden második lakosnak van rádiókészüléke és minden tizenkilencedik polgár autótulajdonos. A lakosság 62 százaléka már olyan ;a- kíisban lakik, amely a második világháború után épült. Az 1945—1973-as évek között 70 200 lakást adtak át, 1974-ben további 43 214-et. A lakásépítés ütemével Szlo vákia világviszoitylatban is az élen jár. # 1974-ben- 6,4 mlllitárd korona táppénzt tizettek kt (1948-ban ez 294 millió korona voM). A háború előtti 380 millió korona nyugdíj helyett 7,8 milliárd korona nyugdijat folyósítottak.-• Bevezették az ingyenes egészségügyi és gyógyszerellátást. A háború előtt egy orvosra 1983 lakos jutott, ma csak 393. • Nagy sikereket, értünk el a lakosság műveltségi szintjének emelé.sóben és az iskolai rendszer fejleszlésében. 1937-ben a szakközépiskolákba tízezer, a gimnáziumokba huszonnyolcezer diák Járt, az 1974/ 75-ös tanévben a szakküzépiSikolák nappali tagozatán 77 ezer, az esti tagozaton 30 ezrein tanulnak. A gtmiiázl'uraokat 52 707 tanuló látogatta. A főiskolások száma a háború előtt! kétezerről negyvenhatezen-e növekedett. A háboi'ü előtlil húsz év alatt Szlovákiában csak a Komensky Egyetem létezett három karral. A Szlovák Műszaki Főiskola 1938-ban nyílt meg. Ma a Szlovák Szocialista Köztársaságban 13 főiskola működik 38 karral. Ezek az Intézmények biztosítják a Szakképzett kátlei’eiket Szlovákiá- naik. —•'f— A második világháború előtt Cseh- szilovákla lakossága az európai népesség 3,7 százalékát alkotta, mtközbein ipart termelése 3,1 százalékát adta. ^kor az ország csehszlovák népességének már csak 28 százaléka dolgowtt a mezőgazdaságban. Azóta a termelés a nyolcszorosára nőtt. Ma a csehszlovák ipaniak hat hét elegendő arra, hogy annyi árut állftson elő, ioint az 1937-es esztendőben, ez a világ össztermeléKedvezőeo alakult az életszmvoiidl is. Az átlagbér a tavalyi év első felé ben 2183 korona volt. A létfenntar- tásá költségek csak Jelentéktelen mértékben emeikedteik. Csehszlovákiában az idei reálbér hozzávetőleg két és félszerese a háború előttinek. Hogyan realizálódul ez egy-egy embernél? Hűtőszekrény? Televízió? E- zekben már 10-15 éve az Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium vagy Svájc nívóján állunk. Az Idén már A három évtized változásai sének 1,7 száizaléka, ami azt Jelenti, hogy az Ipart termelés színvonala hazánkban négyszerié a vUágátíag fölött áll. Ez az Ipar 2,7 millió embernek ad kenyeret. Itt a kulcsa annak, hogy évente az egy lakosra számított brutto hazai termék elért a kétezer dollárt. Még érdekesebbak az ipar fejlettségi adatat, ha a termelés koncentrációját, s ha a azlovákiaJ elörelé pést nézzük. 1948—1970 között az e- gésa országban egybillió 87 milliiárd koronát fektettek be az Ipar fejlesz lésébe. Ebből a fantasztikusan nagy ^szegből sok olyan új nagyüzem é- pült, amely több tízezer embert foglalkoztat. A háború előttinek nyolc szorosára nőtt ipari termeléseTi belül rendkívüli figyelemre méltó, hogy a- mlg Csehországban ez a mubatószám 550 százalék, addig Szlovákiában 2100 százalék! A valaha elmaradott Szlovákiában ma az Ipar huszonegyszer annyit állít elő, mint a háború előtti Az új szlovákiai vállalatok tna kétszer annyi terméket adnak, mint az ^ész háború előtti Csehszlovákia. Kézzelfogható számokban ez nem kevesebbet jelent az idén, mint 14 mrlllió tonna acélt, s a fejlődés üteme nem csökken, 1990-re Csehszlovákiában az egy főre jutó ao«- és oementtermelés elén az' 1250 kilót, s a műanyag pedig a 70 80'kUogram- mot. mtiHleii lizeduk állampolgári'« jut egy személyautó. Ami pedig a gyomrot Uletá, nos, kevesen tudják, hogy a személyenkénti és napi 3100 kalóriás húsfogyasztással ~ az 1973. évi fejenkénti 76,5 kilóval — Csehszlovákia lakossága megelőzte például Dániát. Az életszínvonalhoz megfelelő szociális gondoskodás táréul. A csehszlovák állompolgáir betegsége esetén munkabére 80-90 százalékának megfelelő táppénzt kap, s az orvosi kezelésen kívül a gyógyszer Is ingyenes. A fizetett szülést szabadság 26 liét, ezalatt az anya flaetésének 90 százalékát kapja. Hazánkban tehát — Svédországgal együtt — a leghosszabb a nők fizetett szülést szabadsága. A második és a további gyermekeknél a 26 hét után Is gyermekgondozási segélyt, havi 500 koronát kapnak a nők két éven át. Az állem nünden újszülött érkezésekor 2000.— korona segélyt nyújt, a családi pótlék pedig erősen progresszív: három gyermeknél már havi 880.— korona. Nem kevesebb, mint 99 rádióadó és 30 tévétorony ontja a műsort, 83 állandó színház, 22 állami szimftol- kus zenekar működik, 84 fedett és 259 nyitott úszómedence, 50 műjégpálya, 6519 tornaterem és 6058 futball pálya várja a sportkedvelőket.
