Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-25 / 13. szám

9 f «I 3 A tettesek köztünk vannak Siii&síí; ]6 öreg tanitáink zsenge gyermek korunktól igyekeztek a fejünkbe verni a régi, sajnos gyakran bevált szólásmondást: „A tűz a legjobb barát, de ke gyetlen úr.“ Sokan hiányozbat- tak, amikor erről volt szó, vagy sokan elfelejtették, meny­nyire igaz a mondás, mert na pirenden vannak a fájdalmas tragédiákat, óriási anyagi ká rókát okozó tűzvészek. Az ele­mi csapások — például a vil­lám — által előidézett tűzve széktől eltekintve, az esetek hátterében mindig emberek áll­nak. Az emberi hanyagság, fi­gyelmetlenség, az előírások bű nős megszegése. Szlovákiában tavaly 1577 tűz vészt jegyeztek fel, kétségto len, hogy ennél lényegesen több volt. A tűz okozta kár közvetlenül 56 millió 762 ezer korona, a tűzoltók beavatkozá­sa 304 millió korona értékű va­gyont mentett meg. A tűz ezen­kívül 37 emberéletet oltott ki, 242 személy pedig könnyebb- súlyosabb sérülést szenvedett. Az előző évbe» viszonyítva 784- gyel kevesebb eset fordult elő, a keletkezt. Kár is 27 és fél millió koronával kevesebb, mint 1973-ban. Ez azonban gyenge vigasz, Kopár domb Sávot (Sávoly losonci járás) község határában. mert ugyan kiíejezhető-e anya- Valaki 1974 március 3-án tavaszi „nagytakarítást“ végzett és giakban az emberélet, az e- meggyújtotta a száraz füvet. Íme a következménye INGAZÖ - KÉT ORSZÁG KÖZÖTT Nem teiguap — tavalyelőtt történt, hogy hazánk és Ma­gyarország között érvénybe lé­pett egy munkaerőcseréről szó­ló egyezmény, melynek értel­mében azóta nem kevés lány és asszony jár át a komáromi lenfonóba dolgozni, s a túlol­dalról pedig harmincöt férfi munkaerő utazik át naponta a komámói Steiner Gábor Hajó­gyárba. Nincs ebben semmi különös. Az egész nem több, mint ész- szerüség. Magyarországon női, nálunk pedig férfi munkaerőre volt szükség. A két város kö­zel fekszik egymáshoz, s az emberek Igazán nem utaznak messziről a munkahelyükre. Pálfy Károly egyike annak a harmincöt dolgozónak, akik ko­ra reggel természetes megszo- kottsággal lépik át a határt. Huszonhét esztendős, nős, két fiú édesapja. Ácson lakik, és naponta oda-vlssza nem utazik egy óránál többet. 1973 nyaráig több mint a dupláját utazta. É- veken keresztül a győri épü­letelemgyárba Járt dolgozni. Kora hajnalban ébredt, s télen bizony jóval sötétedés után ért csak haza a családjához. Ott darukezelő volt. Az utazás miatt már régen munikahely- változtatáson törte a tejét. Az­tán meghallotta, hogy lesz az a bizonyos munkaerő-egyez­mény. Jelentkezett a Komárom megyei Tanács munkaügyi osz­tályán, s kérvényét kedvezően intézték el. — A kisebb távolság, no meg a kíváncsiság vonzott. Bizony mondom, nem bántam meg. Egy műszakban dolgozom, min­den szombaton szabad, későb­ben ébredek, korábban érek ha­za, több időt tö'thetek el csa­ládommal. Az sem elhanyago­landó tényező, hogy itt a hajó­gyárban három négyszáz forint­nak megfelelő összeggel többet is keresek, mint a korábbi mun­kahelyemen. És van ennek az egésznek még egy nagy gya­korlati előnye: fizetésünk negy­ven százalékát itt, Csehszlová­kiában vásárolhatjuk el, s az árut vámmentesen vihetjük át a határon. Bizonyos cikkek vá­sárlásánál ez előny, de gondo­lom, ez. az előny kölcsönös. Ruhaneműt, edénykészletet, o- lajkályhát vásároltam már Cseh- szilovákiábaii, de ha bútorra vagy kocsira elegendő összeget taikarítok meg, azt is vehetek. Kollégáim közül nem kevesen vettek már motoirkerékpárt. A- kárcsak a többiek, én Is két pénzben, foirintban és koroná­ban takarékoskodom. De ter­mészetesen szólnom kell egy további, ugyancsak lényeges e- lőnyröl: megszerettem a hajó­gyári munkát, megszerettem az itteni munkatársakat, s gondo­lom, ők Is megkedvelték en­gem. Igazán felemelő érzés egy Ilyen hatalmas hajókat gyártó műhelyben dolgozni. Remek do­log, hogy hajóépítőnek mondha­tom magamat, igazán nem pa- naszkodhatom, s büszkén szól­hatok arról, hogy a hajógyár egyik legjobb szocialista mun- kahrígádjának a tagjaként dol­gozom. A Moravcsas-brlgád iga­zán jó szakmunkások és derék emberek kollektívája. Tekin­télynek érzem, megbecsülésnek könyvelem el azt, hogy-Jtöztük lehetek, ezt pátosz nélkül ál­líthatom. A brigád tagjaival beszélget­ve hitelt kapnak Pálfy Károly szaval. Tulajdonképpen itt, köz­géüzségen esett kár? Dgyen- csek nehéz felbecsülni a tűz­vészek után a termelésben be­állt hosszabb kiesést. Sok eset­ben a tűzvész következményei több kárt okoznak, mint maga 8 tűz. A jelek szerint nem okultunk a kellemetlenségekből. Az idén lényegesen romlott a túzrendé szeli statisztika. Februárban 156 tűzvész ütött ki, 47-tel több mint egy évvel ezelőtt. A kár 10 millié korona 3 millió­val több, mint tavaly február ban. Különösen gyakoriak az erdőtüzek; ez részben össze­függ a tavaszi korai érkezésé­vel és a szokatlanul száraz tél lel Nagyrészt azonban ismét a hanyagság és meggondolatlan­ság a tő okozó, józan ésszel fel nem fogható hogy felnőtt emberek a sok figyelmeztetés és tilalom ellenére is meggyűjt ják az avart, s a tűz gyakran átterjed az erdőkre A statisztikai adatok ismer­tetése után nézzünk néhány „ti­pikus“ e.setet az elmúlt év sta- tiszlikáiáhól. 1674. január 8-án tűz ütött ki a Medika zvoleni kötszer raktárban. A kár egymillió ko róna. A tűz oka: gyúlékony a- nyagok tárolása a villany fű­tőtesten. 1974. április 8.: Chiebnice tűit tanulta meg a szakmát. A- raikOT belépett, és kalapácsot fogott a kezébe, csak annyit tu­dott, hogy a hajótest egyenge- tését végző kollektíva tagjaként fog dolgozni. De hogy ez a munka mJből áll majd, arról bi­zony nem sokat tudott, hiszen korábban, mint mondtuk, daru kezelő voilt. Az emberei! törődtek vele, hogy a fiatal magyarországi munkatárs ne csak jól érezze köztük magát, hanem a tenni­valót is megtanulja, hiszen az igaüd Jó munkahelyi közérzet­nek a jó munka az alapköve. A fiatalember arról Is büsz­kén vall, hogy kezdettöil fogva Ott lehetett a gyár eddigi leg­nagyobb alkotásának, a vo'lgai személyhajónak az építésnél. 0 Is ugyanolyan izgalommal várja a vízre bocsátás napját, mint a többiek. S odahaza, a- kárcsak a hétköznapokról, ar­ról az ünnepi napról Is vég­telen szeretettel és megelége­déssel beszél majd a család­nak. KESZELl FERENC községben (Doln^ KuMn-i jé- rás) leégett Cerveúan Anton családi háza. A kár 800 ezer korona. A tűz oka: a szaksze­rűtlenül bevezetett villanyhálé- zat. 1974. június 13.: robbanás Preáovban a Zápotock^ utca kétemeletes lakútömbjében. A keletkezett kár 2 millió 226 e- zer korona, és 10 halott. A rob­banás oka; szakszerűtlen he­gesztés a gázvezetéken. Mint u- tólag kiderült, az igényes mű­szaki munkát a szövetkezet meliékUzemági doigozói végez­ték megfelelő képesítés nélkül. 1974. szeptemlier 25-én tűz ütött ki a Liptovsky Mikulá$-i Oőrfeldolgozé Üzem lakkozó részlegében. A kár másfél mii lió korona. A tűz oka; a lak kozó automata helytelen keze lése miatt beállt rövidzárlat 1974. szeptember 27.: robba nás egy négyemeletes levicei Ilévai) lakóházban A kár 800 ezer knrona. és négy halolt. Az ok: a gázvezetéken keletkezett műszaki hiba 1974. október 16.; tűz ütött ki a Prievidzai Mezőgazdasági Felvásárté és Ellátó Üzem ta karmánykevern részlegében. A kár 784 Mér korona. A tű* oka: a lucernaliszt öngyulladása. Jó néhány űjságoldalon foly­tathatnánk a sort a szomorú statisztikai adatok felsorolásá­val. Különböző helyek, külön­böző tanulságok, csupán egy jellemvonásuk közös: valakit minden esetben .súlyos felelős­ség terhel ezekért a tragikus eseményekért. Sajnos, a tettesek nem min­dig nyerik el méltó büntetésü­ket. A Szlovák Szocialista Köz­társaság Belügyminisztériuma tűzvédelmi főfelügyelőségének és az ügyészségek dolgozóinak lapa.sztaiatai szerint legtöbb­ször leküzdhetetlen nehézsé­gekbe ütközik a tettesek kilé­tének megállapftása. Gyakran még az üzemek vezető dolgo­zói is igyekeznek eltitkolni a felelős személyek vagy a bűnö­sök kilétét, pedig a lucerna- liszt szakszerű tárolásáért, a gázvezeték szakszerű hegeszté­séért — és mindenért felel va­laki. Furcsa bünrészességnek va­gyunk tanúi. Úvjuk a tetteso- ket. akik milliúkkal károsíta­nak meg bennüket. és veszé- lyezlefik egészségünket, életün­ket. Palágyl Lajos A borzalmas presovi robbanás után készült kép. Ami a képen nem látható, a tíz halott — még fokozottabb óvatosságra int ALAPSZERVEZET NÉLKÜL Mindegy, hogy milyen virág — Ez az egész emelet a nö­vénytermesztésé. Van itt egy speciális tanterem és két labo­ratórium. Pontosan nem tudom, mennyit ér a felszerelésük. Tény, hogy diákjaink ezekben a tantermekben mindei>w kérdé­sükre választ kapnak; ^mélet- ben és gyakorlatban egyaránt... Az egyik tanteremben dfave- Htő, magnetotexn, odébb fotóla­boratórium, a kísérletező tan­teremben minden asztal mik­roszkóppal és a szükséges fan- eszközökkel van felszerelve. A szekrényekben a tangazdaság­ban termesztett növényminták: rozs, árpa, búza, cirok, len, kender.:. — Az Iskolaév folyamán konkirót féladatokika! is foglal- koznaik a diákok? — Igen. A mezőgazdasági ü- zemek, kísérleti állomások megbízzák az Iskolánkat, hogy külömbüű» növényfajtákat fi­gyeljük termesztésük közben. Követjük, hogy hogyan reagál­nak a növények a különböző beavafikozásokra, műtrágyákra, figyeljük a terméshozamot... Ez a munka nemcsak szakmai szempontból értékes, hanem a diák Is másképp végzi az olyan feladatot, amelynek'érzi a hasz­nosságát, tudja, hogy klsórle­tetnek eredményei felett vala­hol elgondolkodnak. A diáknak szüksége van er­re az érzésre. Felkelti érdek­lődését a tantárgy iránt, meg­ismeri a „dolgok menetét“. Látja és tapasztalja, hogy a földben még sok titok rejlik, hogy az iskolája és a kutató- intézetek is a földből élnek, és hogy az ö jövő kenyéradója Is csak a föld lesz. — Érdeklődnek a diákok a növénytermesztés Iránt? — Keveset kérdeznek, és ügy érzem, hogy ez egy kicsit az én hibám. Ez az a terület, a- melyet még gyúrnom, alakíta­nom kell. Sokat gondolkodom azon, hogy milyen pedagógiai elv lenne a legalkalmasabb a biológiía tanítására. Ezt a tan­tárgyat nehéz -úgy előadni, hogy detoktívtörténet erejével kösse le a diákot. Én, az újságíró csaik beszél­getőpartner vagyak az ő szá­mára. Amit mond lelkesedéssel mondja. Mi újság a biológiá­ban? — kérdem. — Fejlesztik a fehér je progra­mot, és a kukorica termeszté­sére alkalmas éghajlatú orszá­gok annak Ipari, gépesített, modernizált termesztésével kí­sérleteznek, És Itt van a ge­netika, aztán a különböző ví­rusok hatásának a vLzsgálása, ez mind még a oövénytermesz tés fehér foltjai közé tartozók,. — Tizenhárom éve tanít. A mikor egy fiatali blzo'nyítvány nyal vagy a diplomával keaé ben útra kel, akkor reményke dő, bizakodó és nem ritkán vl lágmegváltó szándékoikkail in duI... — Nem tűztem magam elé nagy céilokat, a kicsik meg tel­jesültek. Hivatásomról nagy szavakkal Is 'lehetne beszélni, hiszen a pedagógus sok min­dent magára vállal, amikor át­veszi a diplomát. Diákjaim többsége vissza visszatér az Is­kolába. Elégedettségük, sike­reik bizonyítják, hogy jól ta­nítjuk őket. Természetesen nem minden diáknál ér el a tanár százszázalékos eredményt. Hogy mennyit visznek magukkal, az tőlük is függ. — Melyik a kedvenc virága? — Egyformán szeretek min­den virágot. Vajzec Márta, a OuDajaká Streda-i (Duna&zerdahelyi) Me­zőgazdasági Szakközépiskola ta­nára ott lesz a nyugat-szlová­kiai kerület kitüntetett tanárai között. Az elismeréshez osztá­lya és minden tanítványa ne­vében gratulálunk. Mostanában nincs sok sze­rencsém, ha valamelyik egy­séges földmüvesszövetkezet- ben a traktorosokat keresem. Mire leérek a szövetkezetbe, ók már régen ktnt vannak a határban, végzik munkájukat. Ha belegondolok, így a he­lyes, hiszen a múlt év ászé­ról maradt elég munka, ezt a tavasz beállta elótt feltétlen el kell végezni. Így tártam a közelmúltban a. Vlöanyi (Vagfarkasdi) Efsz­óén is. Délelőtt tíz árakor csak a gépjavítókat meg egy­két hivatalnokot találtam a gazdasági udvarban, illetve az Irodákban. — följön vissza délután két órakor, akkor itt lesz a mun­kaelosztáson Iván Károly eiv- társ, a gépesítési részleg brt- gádvezetöje — tanácsolta az egyik hivatalnok —, 0 majd mindenről tájékoztatja. Nem volt más választásom, délután kettőre visszamentem hát az irodába. Iván elvtárs már vért. — Ne csodálkozzék, hogy senkit serit talált Itt délelőtt — mondta mosolyogva. — Annyi a munka, hogy legszí­vesebben az éjszakából is nappalt csinálnék. Még szeren­cse, hogy az utóbbi napokban az Időjárás, mintha bűntuda­tot érezne a múlt őszért, ked vez a mezőgazdaságnak. Töb­bek között ennek köszönhet­jük, hogy sikerült behoznunk a lemaradást, s most már a tavaszi munkákra összponto­síthatjuk erőinket. — Iván elvtárs, engem most elsősorban a fiatalok érdekel­nének, tudtommal elég fiatal dolgozik a gépesítésben. — Igen, több mint harminc. Régóta együtt dolgozom ve­lük, Ismerem őket. Nem is pa­naszkodhatok rájuk, munkáju­kat kitünően értik, és sok­szor többet tesznek, mint a- mennyit elvárnak tőlük. A brigádvezető még sokáig dicsérte őket. Minden szava azt bizonyította, hogy szereti ifjú munkatársait, s a vilá­gért sem mondana rosszat rá­juk. De azérí végül csak ki­bökte, ami nem tetszik neki. — Tudja, a fiatalok munká­jával nincs baj, csak a szer­vezeti életükkel. Nem egészen értettem a cél­zást, így hagytam, hogy to­vább beszéljen. — Az a baj, hogy a szövet-^ kezet melleti a mai napig nem alakították meg az ifjú­sági szervezetet. Igaz, a fia­talok többsége tagja a SZISZ falusi szervezetének, de le­gyünk őszinték, ezzel a szer­vezettel a szövetkezet nem sokat törődik. Ha megalakul­na a szövetkezet ifjúsági szer­vezete, mindjárt más lenne a helyzet. Anyagilag is jobban támogathatnánk a fiatalokat, nem besezélve a szervezést munkáról. Meggyőződésem, ha megalakul a szövetkezet SZlSZ-alapszervezete, köny- nyebb lesz a fiatalok irányí­tása is Már most gondolko­zunk azon, hogy a gépesítési részlegen létrehozunk egy If­júsági brigádot. Az előfeltéte­lek megvannak hozzá. Az Itt dolgozó harminc fiatal több­sége önálló munkára is ké­pes. Miért ne dolgozhatnának egy csoportban? Így sokkal jobban összemérhetnék erejü­ket, tudásukat, ami vélemé­nyem szerint egészséges mun­kaversenyt eredményezhetne. Es ez röviaesen megmutat­kozna a gazdasági eredmé­nyekben is. Biztos vagyok benne, hogy fiataljainkban nem csalódnánk — mondta o- lyan meggyőzően, hogy szin­te magam előtt láttam a még nem létező ifjúsági munka- brigád első hivatalos értéke­lését, s minden mutatószám u- tán az áll, hogy teljesítve száz százalékon jelül. Közben megérkezett fán Lipnlcky, aki januárban vet­te át a falu SZISZ-szerveze- tének az Irányítását. 0 Is a szövetkezetben dolgozik. Ami­kor meghallotta, hogy az „t- degen“ az Ifjúsági szervezet felöl érdeklődik, rögtön oda­sietett, nehogy tévesen tájé­koztassanak a szövetkezet fiataljairól. JÓ hogy jött, leg­alább megtudtam tőle, hogy rövidesen megalakul a szövet­kezet ifjúsági alapszervezete. A jelek szerint a szervezéssel július végéig elkészülnek. Eb­ben segítséget várnak a szö­vetkezet pártalapszervezeíé- nek vezetőségétől is. Munkatervükről még csak körvonalakban beszélhetett. Erejüket a munkakezdemé­nyezés kiszélesítésére akar­ják összpontosítant. Be sze­retnének kapcsoldónt a falu szépítést akcióiba, ami bizony Vlöanynak egyáltalán nem ártana meg. De ezenkívül a SZISZ kezébe szeretné venni a fiatalok szórakozásának az irányítását ts. — Egyelőre ez minden — mondja az új SZISZ-elnök. — Jöf jenek el júliusban vagy au­gusztusban, akkorra bizonyá­ra más lesz a helyzet. Kamocsal Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom