Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-04 / 10. szám

2 ft tttf A chilei junta bűntetteit vizsgáló nemzetközi bizottság Mexikó város­ban megtartott ülésszakáról azzal a felhívással fordult a világ országai­nak kormányaihoz, hogy szakítsák meg a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatot a chilei fasiszta juntá­val. A négynapos tanácskozáson elfo­gadott dokumentum a többi között hangsfUyozza. hogy „a jelenlegi chi­lei rendszerre nem lehet találni más meghatározást, mint fasiszta állam“. A bizottság tények és dokumentu­mok, a szemtanúk vallomása alapján elemezte az Egyesült Államok szere­pét a puccs előkészítésében és vég­rehajtásában, a világ elé tárta a jun­ta bűntetteit, és a végkövetkeztetést mint hivatalos dokumentumot elküld­te Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárnak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa né­hány ülésen foglalkozott a ciprusi válsággal. Lapzártunkkor a Bizton­sági Tanács vitája még folyt. A fel­szólalók általában egyetértettek ab­ban, hogy fel kell újítani valamilyen formában a török és görög közösség tárgyalásait. Makariosz ciprusi elnök a sajtó képviselőjének adott nyilat­kozatában hangoztatta, hogy kormá­nya kivárja a Biztonsági Tanácsnak a ciprusi helyzettel kapcsolatos dönté­sét, és csak ntána határoz arról, mi­lyen intézkedéseket foganatosítson a különálló ciprusi' török állam mega­lapítása ellen. A ciprusi elnök utalt arra is, hogy a probléma a nemzetek egész közössége szempontjából nagy jelentőségű, majd kijelentette, hogy Ciprus ugyan igen kicsiny és védte­len ország, de sohasem fog térdet hajtani, és nem fogadja el a fegyve­rek erejével létrehozott kész helyze­tet. Görögországban a múlt hét elején meghiúsult a hadsereg tisztjei egy csoportjának államcsinykísérlete. Az összeesküvést az 1974 júliusában le­mondásra kényszerült katonai junta vezetőivel kapcsolatban álló katona­tisztek szervezték. A kormány részle­ges riadókészültséget rendelt el a fegyveres erőknél. A görög kormány szóvivője közöl­te, hogy a kormány az egész ország­ban szilárdan ellenőrzi a helyzetet. Görögországban, mint ismeretes, bebörtönözték a megdöntött katonai junta több vezetőjét, köztük Papado- pulosz volt diktátort, és a közeljövő­ben hazaárulás vádjával bíróság elé állítja őket. Ezt a döntést egyébként most kiterjesztik a meghiúsított ál- lamcslnyklsérlet szervezőire is. Már a múlt számunkban beszámol­tunk Gromiko szovjet és Kissinger amerikai külügyminiszter genfi esz­mecseréjének fontosságáról. A két ország külügyminisztereinek tárgya­lásait igen érdekesen kommentálja a moszkvai Pravda. A lap a többi kö­zött megállapítja, hogy Kissinger Kö­zel-Keleten a további részleges csa­patkivonás lehetőségeiről tárgyalt. Ismeretes, hogy a csapatszétválasztás első szakasza nem változtatott a rob­banásveszélyes közel-keleti térség általános helyzetén, és nem lendítet­te előre a teljes politikai rendezést. Azonban most is vannak olyan körök, amelyek a részintézkedéseket a kö­zel-keleti helyzet stabilizálásának döntő tényezőiként állítják be. A tények arról tanúskodnak, hogy az izraeli uralkodó körök az úgyne­vezett szakaszos csapatszétválasztást akarják felhasználni a valódi igazsá­gos rendezés halogatására. Izrael még csapatainak feltételezett részle­ges visszavonásáért is jelentős poli­tikai engedményeket követel az arab országoktól. Bármilyen csapatszétvélasztás. pon­tosában az izraeli csapatok visszavo­nása az általuk törvénytelenül meg­szállt arab területről hasznos lépés. Csupán ezzel megelégedni azonban annyit jelentene, mint befagyasztani az általános helyzetet, elodázni az e- gész közel-keleti kérdés végleges rendezését, a Biztonsági Tanács hatá­rozatainak teljesítését és a palesztí- nai arab nép jogainak érvényesítését — mutat rá a moszkvai Pravda. HETED A NÉP NEM HAJTOTT FEJET Fejezetek a csehországi fasisztaellenes harc történetéhői A csehországi fasisztaelle­nes mozgalomban Csehszlo­vákia Kommunista Pártja volt az egyetlen társadalmi erő , amely határozottan o- lyan valóban demokratikus állam megteremtésére tö­rekedett, amelyben a csehek és a szlovákok egyenjogúak lesznek. Egyaránt szembe­szállt mind a cseh nagybur­zsoázia „csechoszlovakizmu- sával“, amely a München e- lötti viszonyok visszaállítá­sára törekedett, mind pedig a szlovák burzsoázia szepa­ratista, nacionalista törek­véseivel. Tekintettel arra, hogy a nácik a cseh tarto­mányokban más politikát folytattak — brutális leple­zetlen megszállást —, mint Szlovákiával szemben — for­málisan önálló állam megte­remtése a csehellenes na­cionalista hangulat kihasz­nálásával —, a nemzeti kér­dés megoldása Csehszlová­kiában bonyolult kérdés volt, és nagy követelményeket ál­lított a kommunista párt elé. Hogy ezt a kérdést az anti­fasiszta ellenállási harcban megoldották, a kommunista párt jelentős érdeme volt. A CSKP harmadik illegális Központi Bizottsága 1943 nyarán és őszén felvette a kapcsolatot a polgári ellen­állási körökkel, különösen a londoni emigráns kormány hazai központjaként 1943 e- lején megalakított Nemzeti Forradalmi Előkészítő Bi­zottsággal (Pfípravny národ- ne-revolucny v^bor), amely­nek dr. K. Krofta, J. Kvapil, F. Richter, dr. Lány, Z. No- vák tábornok és mások vol­tak tagjai. A CSKP a polgári ellenállással való kapcsolatai során is a Nemzeti Forra­dalmi Bizottságok megszer­vezését szorgalmazta, a- melyek a lakosság különbö­ző rétegeit tömörítették ma­gukba, és egyre inkább az ellenállás tömegszervezetei­vé váltak. Sajnos, az 1943-as esztendőben a pártot ismét nagy veszteség érte, mert a Gestapónak sikerült a har­madik illegális Központi Bi­zottságot szétzúznia. A tömeges ellenállás meg­szervezése közben további fegyveres csoportok is ala­kultak. 1943 közepén Pod- brdsko körzetében olyan partizáncsoportok voltak, mint a „Srp a kladivo“, a Neliba-csoport, a „Rudá A BODROGKÖZT XTPVISTII Ha Pandy Ildikó színész- vagy énekesnő lenne, könnyebb volna a helyzetem. Megírnám, hogy a haja szőke, úgy százhatvan centiméter magas, még nincs huszonhat é- ves, férjnél van, két gyermeket nevel, megemlíteném néhány sike- re.s alakítását, szólnék kedvtelé­seiről, s a kép lassan ki is alakul­na. De ő nem színésznő, hanem képviselőnő, mégpedig a Szövet­ségi Gyűlés Nemzetek Kamarájá­nak képviselője, így a bemutatása sem egyszerű, mert az érdemeit nem a „festett világ“, hanem az élet színpadán szerezte. Amikor a KráInvsky Chlmec-i (királyhelmeci) kóriiáz fiatal ápo­lónőjét a Nemzeti Front ti'ebiéovi járási szervei képviselőnek jelöl­ték, bevallja, kevés elképzelése volt jövendő munkájáról. Annyit azért tudott, hogy ez olyan társa­dalmi feladat, amelyet csak teljes odaadással végezhet el maradék­talanul. Es mert fiatal, szereti vá- ro.skája és a környékbeli falvak népét, vállalta a számára akkor még ismeretlen szerepkört. — Sok segítségre volt szükség - emlékszik vissza közéleti szerep­lésének első napjaira. — A legne­hezebb az volt. mikor ki kellett állnom a tömegek elé, s úgy kel­lett hozzájuk beszélnem, hogy a huszonhárom éves lány szavainak hitelt is adjanak. Ogy érzem, ez sikerült, megnyertem bizalmukat. Ekkor értettem meg igazán, hogy mit jelent képviselőnek lenni. Azt is tudtam, hogy a bizalomnak ára van, amelyet csak apránként, han­gyaszorgalmú munkával törleszt- hetek. — Fordítsuk inkább a szót a munkára. Választási körzete az egykori Královsky Chlmec-i és a Veiké Kapiiéany-i járásokból te­vődik össze. Ez elég nagy terület. Hogyan sikerült megismerkednie körzetének legfontosabb ügyeivel? — Nem ment könnyen. Körze­tem sajátos gondjait megválasztá­som előtt nemigen ismertem. Ala­posan át kellett tanulmányoznom a Nemzeti Front járási szervei által kidolgozott választási prog­ramot. Eleinte csak a számokat láttam, de a választókkal való be­szélgetések hozzásegítettek ahhoz, hogy a számtenger mögött már a körzetem jövő arcniatát lássam. Három év eltelte után elmond - hatom, hogy a választási progra­munk reális volt, mert a járásban csak kevés kell ahhoz, hogy min­dent teljesítsünk, sőt ma már arra is gondolhatunk, hogy a tervezett­nél többet adunk a polgároknak. — Erről magam is meggyőződ­tem. A trebiáovi járás több falu­jában megfordultam, mindenütt azt tapasztaltam, hogy a Bodrog­köz arculata napról napra válto­zik. Es milyenek az emberek? — Erre nehéz lesz tárgyílago- .san válaszolnom. Szeretem ezeket az embereket, de látnom kell a hi­bákat is. Ggy vélem a falvak né­pével könnyebb a munka, mint a városok lakóival. Falvakon nem gond a társadalmi munka meg­szervezése. Elég a helyi hangszó­róval egyszer-kétszer kihirdetni, hogy itt vagy ott segít.ségre van szükség, s már jönnek is tömege­sen, a falu apraja-nagyja. Kráfov- sky Chlraecen ez nehezebben megy, ha az iskolák és az üzemek nem segítenének, megnézhetnénk magunkat. Itt van például a „Z“ akció. Or­szágszerte érezhető benne egy e- gészségtelen igyekezel. Sok he­lyen többet vállalnak, mint ameny- nyit társadalmi munkában teljesí­teni lehet. Az építkezés megindul, aztán egy szép napon minden fél­bemarad. Ekkor jönnek az ügyes­kedők. módszerekben nem válo­gatva, hivatalból hivatalba járnak, hogy bármilyen áron megszerez­zék a szükséges pénzösszeget. A legtöbb esetben meg is kapják, de ezzel csak az állami költségvetést terhelik. Ennek pedig minél ^lőbb véget kell vetni. De hogy valami jót is mondjak járásunkról, megemlíteném, hogy a Trebiéovi Jnb határozatot hozott a „Z“ akció építkezéseinek a fe­lülvizsgálására. Minden egyes ak­ciónak lesz egy kezese, aki ha­vonta beszámol a felettes szer­veknek az építkezés körül felme­rülő nehézségekről, így talán ele­jét vehetjük a nemkívánatos kö­vetkezményeknek. Mindehhez a- zonban az kell, hogy a jövőben már a tervezéskor gondoljunk er­re. Még sokat írhatnék Pandy Ildi­kóról — munkájáról, arról a lel­kesedésről, amelyet minden egyes .szava visszatükröz —, pedig csak nagyon rövid idő állt rendelkezé­semre ahhoz, hogy igazán megis­merhessem. Beszélgetésünk köz­ben gyakran pillantott az órájára. Megértettem, sok munka várja még otthon a család körül. Más­nap már Koáicére kellett ntaznia- egy fontos megbeszélésre. Mindig rohan, de nem panaszkodik. Tud­ja, azzal semmire sem menne. Kamocsai Imre stráz“ és mások. Az ostravai területen elsősorban a Ján 2izka-osztagot kell megem­líteni, amely a Szovjetunió­ból berepült R. Peschel pa­rancsnoksága alatt állt. 1944-ben tovább erősödött a partizánmozgalom, nagyobb csoportok jelentek meg Ho- donín és Zlín környékén, ve­zetőjük R. Rédr volt. Brno közelében a Prokop Hoty- osztag tevékenykedett, en­nek a* osztagnak a parancs­noka a Szovjetunióból 1943. augusztus 10-én légi úton hazaküldött R. Procházka volt. Kisebb csoportok mű­ködtek a Beskydy hegység­ben is. Készültek a partizán­harcokra azok az ellenállási harcosok is, akik a Hármak tanácsában (Rada tri) egy Luza nevezetű tábornok és más polgári személyisé­gek körül tömörültek. 1944-ben a kommunista pártnak a nagy veszteség u- tán sikerült rendeznie so­rait, megalakítani a negye­dik illegális Központi Bizott­ságot, amelynek tagjai Lu- mír Civrny, Václav David, Vladimír Koucky és mások voltak. —s­INNEN-ONNAN A Szlovák Tudományos Akadé­mia Régészeti Intézetének köz­pontja az ősrégi Nltra. A tudomá­nyos munka mellett az Intézet dolgozói arra is törekednek, hogy megismertessék a közönséget a régészeti kutatások eredményeivel és feladalval. Ebből a célból ala­pítottak régészeti társaságot, a- mely magába tömöríti a város ér- dekiödöinek a táborát. A tudományos társaság idei el­ső összejövetelének színhelye a Pedagógiai Fakultás történelem­tanszéke volt. A régészeti intézet igazgatója, PbDr. B. Cbropovsiky docens bevezető előadásában a szlovák archeológia feladatait is­mertette, majd a tudományág helyzetét világította meg. A mos­tani év is nagy követelményeket támaszt a dolgozókkal szemben, hiszen nyáron hazánk lesz a szín­helye a harmadik nemzetközi szia vi SZÍ lka i k Oin gresszusn a k. PhDr. J. Vizdal elvtárs a micha- lovcel Zempléni Múzeum vezetője a raákovcei késokökorszakbeli te­mető feltárásáról tájékoztatott. Az est harmadik vendége PhDr. A. HabovStiak, a Szlovák Nemzeti Múzeum Régészeiti Intézetének i- gazgatója pedig .a Hronsky Befía- dikban folytatott ásatások ered­ményeit Ismertette a hallgatókkal. A nitral régészeti intézet dolgo­zói további előadások sorozatát tervezik. MÓZES IMREí ☆ ☆ ír Mindig szerettem az iskolai la­pokat. Diákkoromban és most is, amikor katona vagyok. Valamikor az egyik szakközépiskola diáklap­jának főszerkesztője voltam. A napokban a luCeneci (loson­ci) építőipari középiskolások Ifiú Építész — Mlad^ stavbár címen megjelenő lapja került a kezembe. A szlovák és magyar nyelven írt lap 28 oldalon jelent meg. Meg­emlékezik minden jelentős évfor­dulóról, Illusztrációk, versek, elbe­szélések, rövid tudósítások teszik színessé. Kívánom, hogy olvassák a lapot minél többen, és továbbra is ilyen lelkesen szerkesszék! SZÄR.AZ PÁL Ax elárusítók csoportja Ounajská Streda (Dunaszerda- hely) napról napra szépül. A régi épületeket lebontják, helyettük új, korszerű tömbházak emelkednek. A közeljövőben a Szlovák Nemze­ti Felkelés tér egy részét is le­bontják. Ezért költözött innnen a Gottwald utcába a tér élelmiszer­üzlelc. A bolt új, tágas, központi fűtéses helyet kapott, és megfele­lő raktár is tartozik hozzá. Az elárusítók és vezetők kilenc­tagú közössége mindent meglesz azért, hogy a vásárlók elégedettek legyenek. PUHA MARGIT mm A lAiOK VAROM Két évvel ezelőtt Viera Trlando- vá, a partizánskél Augusztus 29. cipőgyár varrómühelyeinek meste­re sürgönyt kapott: „A Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság elnö­ke a Szocialista Munka Hőse cí­met adományozza önnek.“ Sokáig nem hitte el, és a fag­gató újságírók előtt is csak mun­katársai szavai alapján rajzoló­dott ki jelleme; Szerény ... Olyan mintha anyánk lenne ... Önfelál­dozó . .. Ö még akkor is tud ta­nácsot adni, ha már mindenki le­gyint felettünk ... Tud küzdeni... Fiatalos... — mondták róla. Hozzávezető nyomokat keres­tem. Találtam. Például: Nagy a gyár munkaerő-vándor­lása. Sok tizenéves lány átjáró­háznak veszi a cipőgyárat. Trlan- dová elvállalta a gyár és a fiata­lok közötti összekötő szerepét. Ha a fiatalokkal foglalkozott, a gyár­nak segített, a gyár érdekeit tar­totta szem előtt. Ha azt kérte, hogy a lányok munkahelyein sze- leljenek fe] pihenőszobákat, ak­kor S'em csak a lányok igényeit toilmácsolte. Különös haditerv a­lapján nyerte meg a kiszemelt ,,áldozatokat“. És a lányok marad­nak. ,,Sokszor gondolok magamra: mennyivel voltam jobb annak ide­jén én a ma: tizenéveseknél? Sem­mivel. Ugyanott kezdtem, mint so­kan közülük, a szalagnál. Csak- ' hogy az én mesterem nem sokat teketóriázott azokkal, akik ügyet­lenkedve mozogtak a szalag mel­lett, vagy akik két perccel a du­dálás után futottak be. Emlék­szem erre... Tudom, ha valamelyik lány szerelmes, akkor az visszatükrö­ződik a ‘ munkateljesítményén, De hát istenem! Ismerem gondjaikat, tudom, mikor boldogtalanok, mi­kor szenvednek. Tanácsolok és tü­relmesen Irányítok. A lányokon és természetesen a gyáron is szeret­nék segíteni. A tavalyi eredmé­nyeik azt mutatják, nem dolgoz­tam hiába ...“ Viera Triandová odaadását, szo­cialista hazánk Iránti elkötelezett­ségét ezzel a két szóval is jelle­mezhetnénk: Ember — kommu­nista! _ 2 _

Next

/
Oldalképek
Tartalom