Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-19 / 47. szám

KÖNYV ÉS KÖNYVKERESKEDÉS Morvái Rudolfot, a galántal •könyvesbolt vezetőjét már ré­gen ismerem, 's tudom róla, hogy mindig Is kuKurSIls téten tevékenykedett. Hét évvel ez­előtt a könyvesboltban kötött ki, és azóta Is ezt a munka­kört tölti be. Jó, nem Jó köny­vesboltban dolgozni? — kér­dem tőle bevezetőül. — Nem — válaszolj« hatá­rozottan, majd hozzáteszi: — Kevés könyvet vásárolnak az emberek. Aztán, ilyen helyen dolgozni, mint a mi könyves- boftunkl Ha mind a négy el­árusító a boltban van, már nem fér be a vevő. Karácsony előtt sorban állnak a bolt előtt az emberek. Nem mondom,. Jó lenne, ha mindig sorban állná­nak a könyvekért, de nem a- zért, mert szűk a könyvesbolt, hanem mert olyan sokan akar­nának vásárolni könyvet. Éven­te egymillió százezer korona a tervezett forgalmunk. Ezt túl is teljesítjük, de az az igaz­ság. hogy többre is képesek lennénk, ha meglenne az új könyvesboltunk, ha az emberek igényelnék a Jó könyvet. Szin­te féj, milyen könyvek poro­sodnak a polcokon. Ha nem vásárolnának az iskolák könyv­táraik és diákjaik számára, ak­kor nem is tudom, ml lenne. Itt vannak a szövetkezetesek. Van pénzük, azt sem tudják mire fordítsák a kulturális a- lap pénzét, mégis nagyon rit­kán vesznek könyvet. Persze, vannak állandó vevőink is. Ok minden héten bejönnek, már várják az új könyveket, de az lenne a Jó, ha még többen len­nének az ilyen emberek. MORVÁI RUDOLF Az Iskolák könyvterjesztő! sem egyformák. Vanrtak taní­tók, tanárok, akik tudják, mit jelent a könyv, és ennek meg­felelően komolyan is veszik a feladatukat, hetente, kéthe­tente viszik az ÚJ könyveket, de vannak olyan megbízottak is, akik csak névlegesek, akik esetleg csak azért visznek egy- szer-kétszer könyvet, mert mondjuk nekik. Pedig meggyő­ződésem, hogy az ő iskoláju­kon ts el lehetne adni könyvet, csak talán törődni kellene ve­le. — Milyen könyveket keres­nek leginkább az olvasók? — Ez sok mindentől függ. Például attól is, rollyen a könyv külseje, de attól is, hogy milyen események közepette kerül a pultra. Ha például az évfordulóra szánt könyv idejé­ben megérkezik, és kellőkép­pen propagálják, akkor min­denképpen elkel. Ha viszont későn adják ki, akkor szinte biztosak lehetünk abban, hogy már nem nagyon fogják keres­ni. — Milyenek a tapasztalatai a csehszlovákiai magyar írók és költők könyveivel? — Nem mondhatom, hogy százával keresnék, de ennek ellenére nem rosszak a tapasz­talataim. Főleg akkor, ha az író vagy költő maga is tuda­tosítja, hogy az író-olvasó ta­lálkozó segítségével sokat te­het könyveiért. Az utóbbi idő­ben Dute Gyula, Dávid Teréz és még sokan mások Jártak itt, és az olvasók szívesen vették a könyveiket. Sót, van úgy, hogy még sokkal többet is el tudnánk adni, mint amennyit kiadtak. Régebben volt olyan könyv, amelyből ötszázat Is el­adtunk, és még ez is kevésnek bizonyult. Általában az olyan könyveket keresik az emberek, amelyek a csehszlovákiai ma­gyarok problémáiról, gondjai­ról szólnak. —nth— SZALATNAI REZSŐ 70 ÉVES A zaklatott, nehéz sors, saját népének és a szomszé­dos népeknek a szolgálata ünnepi naphoz érkezett. Szaiatnal Rezső tanár, író, irodalomtörténész, műfordí­tó nemrég töltötte be het­venedik életévét. Súlyos családi gyász napjaiban ér­kezett el sorsa ehltez az év­fordulóhoz. Az egykori Szlo­vákiáik Sarló mozgalom még élő tagjai, volt bratl- slaval magyar dláűcjai, szlo­vákiai és magyarországi ol­vasói, a magyar nyelven megszólaltatótt szlovák és cseh írók, IrodaJoiötörténé- szek megbecsülő szeretettel gondolnak rá. A szlovákiai születésű Szaiatnal Rezső szellemi szülőhelye voltaképpen a Duna-mente. Olykor, tanács­kozásokon, szellemi vizsgá­lódások során számonikérő keserűséggel vetjük föl azt, hogy milyen kevéssé Isme­rik egymás trodalmát,. köl­tészetét, népdalait, a Duna menti népek. Egymásnak va - ló tartozásunk, szellemi a- dósságunk mérhetetlen. Vol­tak s vannak emberek, írók, költők, ■ műfordítók, akik agymaguk próbálták kifizet­ni ezt a mérhetetlen tarto­zást. Ilyen ember a szerb- horvát irodalom tolmácsolő- ja, Csuka Zoltán, s a szid­va, cseh költők, írók for­dítója, a szlovák, és a cseh irodalom történetének szer­zője, Szalatnai Rezső. A bá­tor antifasiszta, az egykori bratislavai középiskolai ta­nár kis könyvtárszámba me­nő művel ajándékozta meg a szomszédos népek Irodalma iránt térdeklődö hazai olva­sót. A születésnap a köszöntés és nem a széraveités ideje. De Szalatnai Rezső születé­se napját nem lehet meg­ünnepelni annak a műnek az említése nélkül, amely­ben Irodalomtörténeti mun­kássága kiteljesedett. A köl­tő szakolcal idejéről szóló, „Juhász Gyula hatszáz nap­ja“ című esszéje koronázta' meg a munkásságát. E mes­terien föltárt hatszáz napra is emlékezünk, mikor gon­dolatban megszorítjuk a ne­héz sorsú hetven éves ke­zét. Mmí Jslent meg a Madách Könyvkiadó gondozásá­ban és a hetekben kerül a könyvesboltok polcaira egy tigyelemreméltő. ■ csehszlovákiai magyar Iroda­lomba á] szint hozá prázakötet, BERECK TOZSEF VIHAR ELŐTT clmfi könyve. A fiatal Irö elbeszéléseinek hősei köz dő emberek, akik drámai Útközeiben vívják harcn- kat saját énjük, és a világ rossz erői ellon. Bereck Jőzset drámakeresó alkat: az ütközésekre figyel, a lét mélyén folyé harcot tartja szem előtt. Szerep­lőt néha győztesen, néha vesztesen kerülnek ki a küzdelemből, de harcokat mindenképpen megvívják. A lélektanilag gazdagon motivált tettek ás cse­lekvések sorában a kőrnyezetrajz és a tárgyak Is fontos szerepet kapnak, ax frö tudja, hogy az ember környezete belső indítékait és lebetóségett ts meg­szabja és erősen befolyásolja. A világ, amelyben hősei élnek, pontosan körUlhatároIbatá és felismer­hető. írásaiból a Csallóköz levegője árad, ami törté­netét helyhez köti és jellegzetessé teszi. A modem szlovák irodalom egyik nagyszerű tehet­ségének magyarra furdfiott elbeszéléseit is a napok­ban adta közre e Madách Könyvkiadó. IÁN JOHANIDES LEMEZTELENÍTVE című kötetében éj életérzését igyekszik kllejteni. s líangja, mint a vele együtt jelentkező új nemzedék hangja Is. újszerű s gyakran igen fontos és meg­szívlelendő hang. Alakjait fegyelmezett mértéktar­tással mutatja be, és tárgyilagos érdeklődéssel kfsé rl belső világuk és környezetük egymásra hatásé­nak következményeit. Prözája szigorú, tárgyilagos, mintegy kivülröl vagy a magasból nézi a dolgokat, de hűvös, pontosan megszerkesztett mondatait pihen­tető költői színek, hangulatnk, érzések és hangfosz- lányok tarkítják, mint a szürke betonból készült mo­dern autépályét a virágokkal ékes kitárok és pihe­nőhelyek. jöhanides novellái a modern szlovák szép­próza egyik érdekes alakjának figyelemreméltó al­kotásai; érdekes módon mutatják be a sok át egyi­két, melyen a mai frö haladhat. Az utak ugyanis különböznek — sokszor nagyon Is különböznek — egymástői, de a távolban lebegő cél mindig csak egy lehet: és társaival együtt jnhanldes is arra tart. Nagy érdeklődéssel tarthat számat RACZ ZOLTÁN JEZSUITÁK TEGNAP ÉS MA .., című munkája. A ..fekete rend“ mindig izgatta az emberi fantáziát. Négyszáz éven át sorra jeleotek meg a jezsuiták „titkait“ leleplező könyvek, mindig az őket dicsőítő könyvekkel párhuzamosan, Így azu tán vallás és világnézet kérdése volt, ki miként vé­lekedett Loyola gyermekeiről: hősöknek és vérta­núknak, kivételes képességű, tudós papoknak vagy éppen méregkeveróknek, királyok sőt pápák gyil­kosainak nevezték-e őket. A jezsniták hatalma ma sem lebecsülendő. Nem Is „lelki“ a hatalmuk, ha­nem a hajóik 6s higanybányáik, részvényeik és au- tögyáraik. De számolnunk kell szellemi belolyásnk- kal is. Milyen szerepet vállaltak a II. vatikáni zsi­naton? Ml a véleményük a nagytőke és a nagybir­tok latln-amertkai befolyásáről? Ml volt a szerepük Európa vis.szahödftásában, amikor Róma uralma meg­inogni látszott? A jelen aktualitása és a múlt ro­mantikája keveredik ebben a könyvben, amely ma gyár nyelven hosszú idő éta elószSr tesz kísérletet a jezsuiták történelmi szerepének megvilágítására. A lantasztlkus könyvek nagy frannla frójának, jn- Ibs Vernének VARKASTÉLY A KARPATOKBAN című regényét jelentette mag legutóbb a Móra és a Madách Könyvkiadö. Titokzatos jelenségek ejtik ré­mületbe az erdélyi Kárpátokban megbúvó kis Veresd fain babonás lakosait. A közeli ormon éllé. régóta elhagyott vár kéményéből füst gomolyog, és a falu Ivójában földöntúli hang csendül fel, begy a kfvén- csiskodókat elriassza. A bátor Deck Mikiás erdész ennek ellenére nekivág a felfedező útnak, de a vál­lalkozás balul üt ki, a vakmerő erdészt félholtan hozzák le a faluba. Ml történik a Gorz bárók őst ka.stélyában? Miért kelt az események hire olyan felindulást az erre vetődő Teleki grófban? És sikerUI- 8 az 6 merész behatolást kísérlete? A kérdésekre a századvég akkor csodásnak ható technikai vívmá­nyai adják mag a választ, a háttérben pádig egy ro­mantikus szerelem története bnntakozik ki. CONAN DOYLE SHERLOCK HOLMES EMLÉKIRATAI cimű könyvében minden idők detektivjének újabb, megdöbbentő kalandjait meséli el. Olvashatunk itt arról, hogy az elszórt cigarettahamuből hogyan ál- lapitutja meg a hires detektív a dohányos korát, hajszinét és kedvenc ételét. hogyan származtatja vissza az ellepett versenylovakat, titkos államszer­ződéseket gazdájának, egyszóval, nem ismer remény­telen és megoldatlan esetet. EMII BOIESIAV lUKÁÍ MISSZIÓJA (RÉSZLET EGY PÁLÍAKÉPBÖL) „A műfordítást. .. sokkal nagyobb ás fon­tosabb dolognak tartom, mint amilyennek látszik“ — vallja Babits Mihály, aki maga ts páratlan szorgalmú és hatalmas nyélv- kultúrájú tolmácsolója volt számos világ­irodalmi rangú alkotásnak. Igaza volt, hiszen a műfordítás a szelle­mi értékek cseréjét segíti, s ezáltal a nem­zetek közötti kulturális kölcsönhatások e glk legfőbb tényezője, s mint Ilyen, a m! tájainkon „a Duna-medenoe népet sorskö­zösségének és baráti megegyezésének hang­ját“ követi, erősíti és terjeszti. Ezt Igazol­ja Emil Boleslav LukáS példája Is. A nagy üzenetváltásban közölt Szilárd pillérek című LukáC-lnterjúböl tudjuk, hogy készül (azóta már nyomdába Is került) a magyar költészet reprezentatív antológiája, amelynek egy Ady-vers — A Duna vallómé sa — a címadója. „Műfordítói tevékenysé gém egyik alapvető jelentőségű munkájá­nak tartom. Műfordítói életművemnek Is mondhatnám.. . A Dnna vallomása terje­delmes kötetnek ígérkezik. A legrégibb köl­tészettől kezdve. .. a kortársköltök alkotá­sait Is magában foglalja.“ Kérdezhetnénk: mlárt éppen ez az Ady- vers a címadója az antológiának, hiszen a költő Imigyen fogja vallatöra a vén Dunát: Mindig Ilyen bal volt Itt a világ? Eredendő bún, lanyha vétek. Hideglelés, vergődés, könny, aszály? A Duna-parton sose éltek Boldog, erős, kacagő népek? A Duna pedig így válaszol: Igaz az átok. Mióta ó zúgva kivágott, Boldog népet Itt sose látott. Lukéi a magyar költészet gyöngyszemei­nek kiválogatásával és kötetlfe gyűjtésével nyilván éppan a Duna baljóslatú hangját akarja cáfolni, s a költészet erejével hoz­zájárulni, hogy a Duna-táj ne legyen többé ..bús villámhárító“ s „féíemberek, félnem- zetecskék számára készült szégyen-kaloda.“ Ml szerint választja meg Emil B.oleslav LukáS a fordítandó müveket, költeménye­ket? „Azt fordítom, ami nekem tetszik, ami megfog és magával ragad“ — mondja ma­gyarán a már Idézett Interjúban. Ugyanezt az elvet a Záhrada útechy (A 'vigasztalás ' kertje) clmü nagyszabású fordításgyújte- ' ményében így olvashatjuk: Vyberal som to. So sa ma dotklo, tak ako kvety — na' prechádzke.“ Ezt a gondolatot követve: milyen virágok után nyúlt eddig a költő irodalmi sétál közben, ml tetszett neki legjobban a vi­lágirodalomból? Mlndenkelótt Ady. ,,Igazán Ifjú korom­tól fordítok, elsősorban Adyt. Már 1921—22- ben megjelent mutatványként néhány Ady- fordításom a szlovák sajtóban.“ Ez az érdeklődése Ady Iránt azóta sem csappant. 1933-ban Ady a dekadencia (Ady és a dekadencia) címen doktori érteke­zést Irt, amelyben határozottan felmenti a köitöt a dekadencia vádja alól, mondván: „Ady költészete a forrongó élet szakadat­lan magasztalása. . . Ez a végtelen életsze­retet Ady költészetének a lényege, és ki­zárja a dekadencia minden lehetőségét.“ 1941-ben, tehát a „szlovák állam“ Idején újra Adyt veszi elő, s huszonnégy költemé­nyét lefordítva megjelenteti a V miadych srdciach (Ifjú szívekben) ctmü kötet, az első szlovák nyelvű Ady-válogatást. Rá két évre. 1943-ban a Na brehu Siernych vöd (Sötét vizek partján) című antológiában’ a modern magyar líra tizenhat képviseltje között IsméJ ott szerepel Ady. (A fordítás nagy része szintén E. B. LukáS munkája.] Erre az Időszakra utalva helytállóan szö­gezi le Szlklay László: ,,LukáS érdeme, hpgy haladó költőink fordításait közölte, a magyar Irodalmat Ismeretté abban a kor­szakban, amikor a burzsoá nacionalizmus éppen ezen a téren végezte a legrombolóbb munkát.“ Ne feledjük el: Lukáí eme úttörő tévé kenységének egy része azokra az évekre e- sík, amikor olyanokkal szemben kellett az ügyet védenie, mint Saüo Mach, a Hllnka gárda főparancsnoka, a Ttso-kormány bel­ügyminisztere, aki a Gárdista egyik 1943-as számában — LukáCék fordítói tevékenysé­gét ócsárolva — azt állítja, hogy a magyar Irodalmi alkotások „sem Irodalmi, lem nemzeti szempontból nem jelentenek c szá­munkra semmiféle nyereséget“; ’ Adyékat másodrendű Irodalomnak, beteg, destruktív jelenségnek minősíti, magáról Adyröl pedig fgy füstölög: „Ez a szlovákok előtt telje­sen idegen szellem, amely a ml egészséges nemzeti lelkűnktől távol álló. sőt ellen­szenves, néhány sznob érdeme folytán be­került a fordltástrodalmunkba fs, mint va­lami példakép, mint olyan, akit Isteníteni kell.“ Ilyen politikai légkörben, amikor a fasiz mus már tajtékzott, LukáSék kiállása Ady és a modern magyar Irodalom mellett nagyszerű tett és bátor magatartás volt. Most már értjük, ml rejlik a Hviezdoslav ás Ady találkozása című cikk eme monda­ta mögött: „Gyakran harcoltam Igen kémé nyen az Ady életműért.“ Adyn és a Nyugat-nemzedéken kívül Emil Boleslav LukáS további nagy szerelme Pe­tőfi, akit ugyancsak szívesen tolmácsol. 1951-ben — még kényszerhallgatása Idején — jelent meg Az apostol fordítása, amely­nek második, javított kiadását a költő szü­letése 150. évfordulóiénak tiszteletére ké­szítette elő (Apostol). Párhuzamos olvasá­sa szokatlan műélvezetet nyújt. Tartalmi és formai hűsége meglepő. Néhány sora íze­lítőül: Olyan fekete a világ, Mint a kibérelt lelkiismeret. Svet je taky Sterny ako zapredané svedomle. Hiába volt hát annyi szenvedés, Hiába annyi áldozat, Mit a magasztosabb szivek hozának .Az emberiségnek? Haszontalan Minden törekvés, minden küszködés? Az lehetetlen, százszor iBhetetlenl Nuf mérne bolo tóiké utrpenle a mámé boll tóiké obete. So srdcia vzneSené tu prlnáSall ludstvu? A mérne, daromné kaidé flsllle, vSetky útpapy? To Je nemoíné, stokrét nemoínél A könyv záradékaként Lukéi tanulmányt közöl „Petőfi Sándor életéről és müvéről.“ Az első részben felvázolja a költő életpá­lyáját, a második és harmadik részben a gyökeresen megváltozott kOzép-euröpal ösz- szefOggésekben, a „szocializmus fényénél“ vizsgálja életművét és mai hatását, a ne­gyedikben pedig magát Az apostolt elemzi. Szinte határtalan Lukéi Petőfi Iránti rajon­gása. Szlovák frő nála szebben és lénye­get létőbban még nem fogalmazta meg Pe- íöfl életművének jelentőségét és szépségét. ,..Aké to dokonalé a vSestranné dlelol. . . Nie je mftve, je stále íílyé. Petőfi Zlje!“ — vallja; A komplexebb tájékozódás kedvéért felso­rolom LukáS eddig magyar próza- és drá­ma fordításait Is: Wass Albert: Farkasve­rem. Zilahy Lajos: A lélek kialszik (1937), Krúdy Gyula; A podollni kisértet (1941). Sándor Kálmán: Szégyenfa (1950). Gergely Sándor: Farkasok (1951), Heltai Jenő: Né­ma levente (1957J. LukáS érdeklődéssel követi a jelenkori csehszlovákiai magyar kftitészetet is. Az 1968-ban megjelent Most cez Duna) (Híd a Dunán) című antológia számára is fordított -öt. .verset.. ( A költemények- túlnyomó részét különben Vnjtenli Kondrót műfordításéban olvashatjuk.) Ennek a tizenhárom hazai magyar költőt hemutató kötetnek az elősza­vában állapítja meg Milan Piiút; „Vznlká nvzduále vzájomnéhó porozumenla a úcty, ktoré je hlavnym predpokladom kaZdého dobrého a plodného vzfahu.“ Ez a megértés és tisztelet vezérelt né­hány hazai kortárs költőt Is egymás ver­selnek kölcsönös fordítására. Így például nemcsak LukáS fordította Cyöry Dezsőt és Vozárit, hanem ők Is LukáSot. (Lásd az Dda az utolsóhoz és elsőhöz című váloga­tást.) Róluk vallja LukáS: „Hozzám min­denképpen szinte sorsszerűén közel áll­nak... Költészetük — akár az én munkássá­gom — ugyanazt a krédót vallja, s ugyan­azt a költöl és emberi elkötelezettséget hir­deti.“ E. B. LukáS sokat fordított a francia író dalomból “is. A húszas évek végétól szinte napjainkig kiapadhatatlan számára a fran­cia Irodalom forrása. Legjelentősebb vállal­kozásai; "válogatás Viktor Hugo költészeté- ' bői (Génhis őrlőm je, 1967), valamint a Kvapky z perlete (Gyöngyházcseppek) című 1968-ban megjelent nagyon gazdag váloga- tás a francia költészetből Villontól Valéry- Ig. Ez utóbbival függ össze az a maga|. francia állami kitüntetés, amelyet Paul Claudel születésének 100. évfordulója alkal­mából személyesen vett át a költő. Vegyes fordltásgyüjteménye a Záhrada ú- techy.(A vígasztalás kertje, 1949), amely­ben a magyar és a francia költészet rep- rezentásaln kívül olyan német szellemi 6- rlások is szerepelnek, mint Goethe és Hei­ne. A köt^t minden egyes szemelvénye kO- lön-külön Is művészi értéket képvisel egészé ben pedig a népek kulturális értékei köz­vetítésének ügyét szolgálja. Misszió és szolgálat ez Emil Boleslav LukáS részéről, amit szlovák-magyar vi­szonylatban ö maga -fgy fogalmazott meg a magyar FEN Club 1969 májusi ülésén, az emlékérem átvételekor; „Szolgáltam a Lá­tomást; két nemzet Irodalmának tolmácso­lásán át, a magas értékek megismerésén és megbecsülésén keresztül eljutni a Duna mente sorsközösségi testvériségig.“ Mert — és ezt még 1943-ban Tlsóék érájában leír­ta a Sötét vizek partján címül antológia e- löszavában —: „Tartóan koordinált, kölcsö­nös megbecsülésen és megértésen épülő rokonszenv csak akkor lehetséges két nép között, ha átadják egymásnak szellemi, kulturális értékeiket, ezeket kölcsönösen minél tüzetesebben megismerik, tanulmá­nyozzák, megértik, terjesztik, befogadják, a maguk értékel közé sorolják.“ TOLVAJ BERTALAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom