Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-19 / 47. szám

2 u| iffüsag HETED Várnában tanácskozott a Demok­ratikus Ifjúsági Világszövetség IX. közgyűlése, melyen mintegy 250 nemzeti és nemzetközi szervezet kép- viseltete magát, jelen volt számos, a Dívsz tagjai sorába nem tartozó, de azzal egyOttmükcdö különféle poli­tikai. vallási irányzatot képviselő if­júsági szervezet küldötte is. A Szo­cialista Ifjúsági Szövetség küldöttsé­gét jindíich Polednlk. a SZISZ KB elnöke vezette. Korai lapzártánk jni- att a közgyűlés eredményeinek is­mertetésére csak a jövő heti szá- mnnkban kerülhet sor. A küldöttek támogatják Kuba ifjú kommunistái­nak ezt a javaslatát, hogy a legköze­lebbi XI. Világifjúsági Talákozó Ha­vannában legyen. Az amerikai Államok Szervezeté­nek Ecuádorban megtartott külügy­miniszteri értekezletén nem sikerült kialakítani ' a Kuba-ellenes blokád feldolgozásához szükséges kétharma­dos többséget. A tagállamok közül 12 ország a szaknkciök feloldása mellett foglalt állást, míg a három legreakciósabb dél amerikai kor- mányzat-Chiie. Uruguay és Paragu­ay — a javaslat ellen szavazott. Hat ország küldötte tartózkodott a szava­zástól. Anak idején 13R4 júliusában ez a szervezet döntött úgy, hogy a tagországok szakítsák meg a diplo­máciai kapcsolatot Kubával, szüntes­senek meg minden kereskedelmi és gazdasági együttműködést, és állít­sák le a Kubába irányuló hajó — és repülőgépjáratokat. Akkor — Mexi­kó kivételével — minden latin ame­rikai ország teljesítette az észak-a­merikai parancsot. Most tíz év el­múltával, ha még nem sikerült is áttörni a blokádot, érthető, mennyire megváltozott a helyzet az embargó elrendezése óta. A venezuelai, ko­lumbiai közös javaslat hangsúlyozza; „Lehetővé kell tenni, hogy ezután minden ország maga döntse el, mi­lyen viszonyt kíván kialakítani a ha- megváltózott a helyzet az embargó vanai kormánnyal“. Lapzártánk idején megkezdődött az ENSZ-ben is a palesztin kérdés vitá­ja. A vitában mint ismeretes, részt vesz a Palesztin Fel.szabadltási Szer­vezet képviselete is és felszólal jasszer Arafat, a PFSZ vezetője is. Súlyos gazdasági .válságba került Izrael. Körülbelül egv éve annak, hogy elfogadták a „nadrágszlj meg­szorításának politikáját“ amelynek segítségével a lakosságra próbálták hárítani az 1973-as háború hatalmas terheit. A gazdasági helyzet a- zonban nem stabilizálódott. Most be­jelentették, hogy 43 %-aI devalvál­ják az izraeli fontot. A leértékelés magával hozta az élélmiszerek és közszükségleti cikkek árának emel­kedését. Ennek következtében több helyen főként a munkásnegyedek­ben tüntetések voltak. A tűntető tö­meg az élelmiszerek ás közszükség­leti cikkek árának nagyarányú eme­lése ellen tiltakozott, kirakatokat zú­zott be és autóbuszokat fordított fel. A tüntetéseket acélsisakos rendőrök oszlatták szét, és 32 személyt letar­tóztattak. A munka beszüntetése, a tüntetések, a hódítási politika eluta­sítása arról tanúskodik, hogy a la­kosság egyre inkább érti: a gazdasá­gi nehézségek közvetlen módon kap­csolódnak a kormány elvakult külpo­litikai irányvonalához. A szovjet-amerikai csúcstalálkozó közeledtével ismertette a TASZSZ a vlagyívosztoki polgármester nyilatko zatát. A város vezetője beszámolt ar ról. hogy Vlagyivosztokban megkez dődtek az előkészületek a tanácsko zás technikai körülményeinek meg teremtésére. Ford elnök távolkeleti útja előtt meghallgatja Kissinger a merikai külügyminiszter beszámoló jót, és kijelentette az amerikai kül­ügyminiszter talákozőja Leonyid Berezsnyewel, nagyon hasznos volt, A külügyminiszter egyébként jelez­te azt is, hogy moszkvai megbeszé­léseit tekinti nemrég befejezett 18- napos körútja legfontosabb eredmé­nyének, ami jó alanot teremtett a Brezsnyev-Ford csúcstalálkozóhoz. Kissinger elkíséri Ford elnököt japá­nt és dél-koreai látogatására, és je­len lesz a Vlagyivosztok körzetében november 23-24-én sorra kerülő Brezsnyev-Ford csúcstalálkozón. Vla­gyivosztokból visszatér japánba, a- honnan Pekingbe repül. November 25. és 29. között a Kínai Népköztár­saságban folytat majd tárgyalásokat. HETED A KULTÜRA NAPSZÁMOSAI Esős októberi vasárnap volt. Dideregve ácsorog- tam a Podunajské Biskunice^ foozsonypiispöklj au- fóbuszraegállónál. A Kis-Duna népi együttes tagjaira vártam. Egyik csallóközi fellépésükre hívtak meg. Azva-fázva érkeztek meg a fiúk és lányok. VeT. Btelröl fMagyarbélről) az énekesek, Piisoökirő! és Félről a tánokar tagjai. Munkások, diákok, hivatal­nokok és mezőgazdasági dol.gozók. Szemük sarkában a heti murrka fáradságának ráncai, és mégis moso- Ivoglak. Némelyikük az autóbuszban kapkodta be az ebM utolsó faiatailt. de fgy Is tréfálkoztak. .Azt a szöszke lánvt, aki elöjságolta, hogv a mai fellépés után honorárium'ként egv-egv pár virslit kapnak, lelkesen megtapsolták. Es én egyszerre csak örül­tem, hogy eljöttem, örültem annak, hogy olyasmire döbbentem rá, amire eddig csupán felüleitesen gon­doltam, Arra, hogy ezek a fiúk és lányok, de az ország többi névtelen műkedvelője is olyasmit csi­nál, ami előtt felet kell hajtani. Szabad Idejüket, pihenésüket, szórakozásukat azért áldozzák fel, ho,gv élőbbé vlgvék népünk kultúráját. Va'on mi fűti eze­ket a fiatalokat, mi hajtja őket a dalhoz, és a tánc­hoz? Erről faggattam útközben Czingel Lászlót, az együttes művészeti vezetőjét • és a tánccsoport ko­reográfusát. . . xoxoxox — Visszaemlékezéssel kezdem — mesélte Czingel László. — Iskolás gyermek voltam, s pajtásaimmal az egyik este meglestük a tanítónkat. Ez még az öt­venes évek elején lehetett, akkor, amikor még olyan ritkák voltak a népi együttesek, mint a fehér holló a fekete erdőben. Szóval meglestük a tanító urat, aki fejébe vette, hogy népi táncos lesz, s ezért éj­szakákon keresztül lakásán gyakorolgatta a tánclA péseket. Beszerzett egy szakkönyvet, ebből megta­nulta a lépések leolvassál, és könyvvel a kezében addig táncolgatott, amíg a nyilvánosság elé Is ki mert állni. Megszervezte a CSEM.ADOK püspöki helyi csoportjának népi tánckarát, s mert az első Időkben a fiatalság nem Igen akart kötélnek állni, családját Is mozgósította. Felesége a ruhákat varrta, buga és öccse táncolt, ö pedig koreográfélt. Ekkortájt komponálta a „Szálkái mulatság“ című koreográfiá­ját Is, ezt még ma ts táncolják a népi együttesek. Így alaikította meg Csallóköz első együttesét, a Fel- sö-csalilóközi Népi Együttest, és lelkesedésével így oftotta belénk, tanítványaiba Is a népi tánc szere- tetét. — És hogyan volt tovább? — Az Iskolában Is ta-nítgatta a táncot, s egy kis diák együttest alakított ki. Amikor aztán befejeztük az Iskolát, jómagam és néhány ügyesebb leány és fiú a püspöki CSEMADOK tánccsoportjába olvadtunk be. Később aztán eltávozott a falunkból, és én Igye­keztem összekovácsolni a széthullóban levő tánc­csoportot. Ez úgy sikerült aztán, hogy en.gem kér­tek fel a féli táncegyüttes vezetéséin, tde toboroz­tam a püspöki barátaimat Is, s mert Magya.rbélen ugyanakkor egy énekcsoport; alakult, egyesítettük erőnket, és félt székhellyel lótiehoztuk a CSEMA­DOK mellett müködó Kis-Duna népi dal- és tánc- együttest. — Hogyan boldogulnak? — .Anyagilag sajnos nehezen. A föidmüvesszővet- kezet egy krajcárral sem segít. Nincs külön próba­termünk, és az ts megnehezíti a helyzetünket, hogy végeredményben három faluból állt össze a csoport, teVkesedésünk azonban minden akadályon átsegít. Félen kitűnő a táncos anyag, Bélen az énekesek szorgalmasak, s így — bár önerőnkből tartjuk fent magunkat — Igen szép sikereket aratunk. Így pél­dául 1969-ben Zselízen a Csárdás szvittel elnyertük a harmadik díjat, 1971-ben ugyancsak a zsellzl fesz­tiválon kategóriánkban II. díjat kaptunk. 1973-ban a járási nemzeti bizottság művelődési osztálya szintén kitüntette az együttest, 1969 óta pedig minden esz­tendőben fellépünk a gombaszögi ünnepségeken. Közben meg Is érkeztünk a fellépés színhelyére. Né^zzen majd jól körül az Itteni kultúrházban, s ha meghallja a dübörgő tapsot, akkor majd me,gérti, miért vállaljuk ml teljesen önzetlenül, sőt nem kis áldozatok árán Is e kultúrtevékenységet. Néztem, hallgattam és gyönyörködtem, s csak gratulálni tudok lelkes munkájukhoz. (neumann) A fogyasztási SZÖVETKEZETEK jELSZAVA: Mindent a fogyasztóért A múlt héten tartották meg Bratislauában a Fo­gyasztási Szövetkezetek Szlovákat Szövetségének 11. kongresszusát. Kevesen tudják, hogy a fogyasztási szövetkezetek mozgalma hazánkban évekre, sőt év­tizedekre nyúlik vissza, s a múltban fontos szere­pet játszott a lakosság szegényebb rétegeinek ellá­tásában és védelmében. A szocializmusban új tartalmat kapott e mozga­lom. Ma az állami kereskedelem és vendéglátás mel­lett a legnagyobb kereskedelmi és vendéglátóipari hálózattal rendelkezik. A szemléltetés kedvéért meg­említjük, hogy Szlovákiában jelenleg 8372 kiskeres­kedelmi és 3780 vendéglátóipari központot tart fenn, 41 276 alkalmazottal. A tavalyi kiskereskedelmi áru­forgalma elérte a 16 milliárd 140 millió koronát, ami Szlovákul egész kiskereskedelmi áruforgalmá­nak 29,7 százalékát teszi ki. A falvakon jóformán csak a fogyasztási szövetke­zetek, a fednota üzlethálózata gondoskodik a lakos­ság ellátásáról. A fogyasztást szövetkezetek vendég­látóipart hálózata faluhelyen és másutt, ahol nin­csenek üzemi étkezdék, szívesen vállalja a dolgozók közétkeztetésének, megszervezését. Az utóbbi években kedvező kapcsolat alakult kt a fogyasztást szövetkezetek és a nemzett bizottságok Ifőleg a falvakon) között. A nemzett bizottságokkal folytatott együttműködés eredményeként az elmúlt négy. év alatt 435 üzemegységet, főleg élelmiszer- és vegyeskereskedést épített fel „Z“-akcióban, és jelenleg is számos vendéglátóipart központ és üzlet- helyiség épül. Kevesen tudják továbbá, hogy a fogyasztási sző vetkezetek Uzerhegységelben a nyitvatartási idO megszabása a nemzett bizottságok hatáskörébe tar­tozik. Ezért, ha valahol nem megjelelő az üzlet nyitvatartási ideje, az a nemzeti bizottság hibája. Az utóbbi időben egyre bővülnek a fogyasztási szövetkezetek szolgáltatásai a hagyományos turista- központokban. Különösen népszerűek a fogyasztási szövetkezetek moteljei, autocampingjei és egyéb stí­lusos turistaszállói és falatozói, annál is Inkább, mert a szabad árképzés következtében az állami vendéglátásnál gyakran lényegesen olcsóbb ellátást nyújtanak. Ezek az üzemegységek foglalkoznak úgy­szólván kizárólag a nemzett ételkülönlegességeink ápolásával és a hagyományok felújításával. Nem csoda, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a fogyasztási szövetkezetek szolgáltatásai iránt. Bár jelentős beruházásokat eszközölnek a fejlesztés ér­dekében — a legutóbbi kongresszus óta eltelt öt év alatt például 532 új üzletet, 29 bevásárló központot és 17 áruházai építettek, a vendéglátóipar 28 798 székkel és 6199 ággyal bővült — nem győzik teljes mértékben kielégíteni az igényeket. Különösen a munkaerőhiány okoz komoly problémát, jelenleg 4500 alkalmazott hiányzik a teljes létszámhoz. Há­rom szaktanintézetben — mellesleg Samorínban jSo- morján) magyar nyelven folyik az oktatás — ta­nonciskolában, az iparltanuló-központokban 5000 le­endő elárusító, pincér és szakács tanul. Egyelőre a- zonban kénytelenek képzettség nélküli személyeket ts alkalmazni. Ezért fordul elő. hogy a fogyasztó i- dőnként még elégedetlen. A jövőben a beruházásokon kívül éppen az alkal­mazottak szakképzettségének fejlesztését teszik el­sődleges feladattá, mert a fogyasztási szövetkezetek üzemegységeiben a jelszó: mindent a fogyasztóért. A továbbiakban olyan szolgáltatások nyújtására fog­nak törekedne, amelyek ai állami kereskedelem és vendéglátás kelléktárából a normák furcsa magya­rázata következtében észrevehetően hiányoznak. , P. L Szovjet könyv - és lemezkiá Ilítás Nyugodtan nevezhetnénk szovjet könyv, és lemazpará- dénak is. Mart, amit a bratLsIavai Csehszlovák-Szovjet Barátság Házában felvonultatott a szovjet Mezsdunarod naja Kniga és a Rsehszlovák Slovart kereskedelmi vál­lalat. az már túlszárnyalja a hagyományos kiállítások keretét. Nem Is beszélve arról, hogy a könyvek é.s gra- molomezek szárnyait mintegy 5D olyan képreprodukció egészíti ki, amelyek a jelenkori szovjet művészek alko­tásait ábrázolják. íme. mennyire nem túlzók! Tudjuk azt. hogy a szovjet könyvkiadás áll az eisú helyen a világon. Azt is tndjuk, hogy a Mezsdiinarodnaja Knfga egyike azoknak a szov­jet kiilkereskedelml vállalataknak, amelyek még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején, Lenin kezdemé­nyezésére azért létesült, hogy a kiilldiddel is megis­mertesse a szovjet népek kultúráját. Nos, ez az ériásl aparátussal dolgozó vállalat, amelyik ma már az egész világba exportálja a Szovjetdniéban megjelent Irodalmi müvekot, hanglemezeket, reprodukciókat és bélyegeket, oly módon akart részt venni az SZNF. valamint a cseh­szlovák nép Felszabadulásának 30-dik jnbilenml ünnep­ségein. hogy a Slovarltal közösen megrendezett kiállí­tásra azokat a könyveket és hanglemezeket is elhozta, amelyek annyira újak, hogy nálunk még meg sem je­lentek. Éppen úgy megcsodálhatjuk tehát a jelenkori művészekről szóló könyvek technikai kivitelét és művé szí kiállítását, mint ahogyan megismerkedhetünk a poli­tika, a szépirodalom klassziknsaival, a gyermek- és szak­irodalom azon müveivel, amelyek a második világhá­ború után születtek. Ugyancsak válogatást találunk a Szovjet hanglemezgyár újdonságaiból, olyan felvélalek- bol ts. amelyek a küllfild zenealkotásait mutatják be. Kiemelkedőnek számfinak azok a lemezújdnnságok pél- dánl, amelyak részint a Nagy Honvédfi Háború hóseit, részint pedig e háborúban született dalokat, indulókat szólaltatják meg. Ezeket a felvételeket egyébként kará­csony előtt már nálunk is árnsítani fogják. £s még egy érdekesség! A Mezsdunarodnaja Kniga és a Slovart kiállitásalt a kölcsönösség alapján rendezik meg a külkereskedelmi vállalatok. 1970-tül szervezik, és a Szovjetúnióban a mi könyveinket eddig nyolcszor, a szovjet könyveket ná­lunk pedig negyedszer tekintheti meg a közönség. A je­lenlegi szovjet könyv-, hanglemez- és kipklállftás meg tekintése természetesen Ingyenes és a Barátság Hónap­jában, pontosabban dacambar ötödikén szemlélhetjiik meg. —n— A mikrofon előtt Az Októberi rosse Időíárés rendkívül nehéz feladat elé állította a mezőgaz­daságot. Páratlan erőfeszítésre volt szükség, hogy a földművesek egész évi munkája ne 'vesszen kárba, hogy a ter­més a sártengerré vált földekről mie­lőbb biztos helyre kerüljön. Az elázott talajon még a legkorsze­rűbb mezőgazdasági gépek sem tudtak érvényesülni. A legtöbb helyen a ku­koricát, a cukorrépát és a burgonyát Is kézzel kellett kikaparni a sárból. Onnep nem ünnep, ha az Időjárás en gedte valamennyi szövetkezetben és ál­lami gazdaságban benépesedett a mező, mentették a még menthetőt. Bár mennyire furcsán hangzik az Idei ősz azokat a sOzvetkezeteket szorongat­ta meg legjobban, amelvakben magas színvonalon áll a gépesítés, mert éppen ezekben a szövetkezetekben van a leg­kevesebb munkaerő. Az egész országnak össze kellett fognia, hogy jövőre Is le­gyen elég cukor, az állatoknak pedig takarmány. Ma már megelégedéssel nyugtázhat­juk. hogy éppen a fiatalság — függet­lenül attól, hogy népgazdaságunk me­lyik szakaszán dolgoznak — értette meg elsőnek a segítség szükségességét, Szlovákiában nem volt olyan térés, ahol a tanulóifjúság, az Iparban dolgo­zó fiatalok, vagy a katonaság ne kap­csolódott volna be a termés megmenté séba. Mivel a kontaktus hallgatóinak több­ségét éppen a falus! fiatalok képezik, mt Is feladatunknak tartottuk, hogy műsorainkon keresztül aktivizáljuk a fiatalokat és, hogy beszámoHunk önfel­áldozó munkájukról. Példának megemlíteném a levicel (lé vat járás flataíjalt, akik a SZISZ JB felhíváséra habozás nélkül a megszo­rult szövetkezetek segítségére stettek. Ebben a járásban különösen nagy szük­ség volt a fiatalok segítségére, mert huzamos esőzés hatására árvizek sú­lyosbították az amúgy Is nehéz helyze­tet. A járás fiataljai a földművesek meg­segítésére két ifjúsági műszakot hirdet­tek ki, melyekbe több száz fiatal kap­csolódott be. Kovács Lajos a SZISZ le- vtcel JB-nak a dolgozója a Kontaktus­nak adott tájékoztatójában örömmel je­lentette ki, hogy nem volt nehéz meg­szervezni az Ifjúsági műszakokat. A já rás öntudatos fiatalsága az első hívó szóra felajánlotta segítségét a mező­gazdaságnak. Segítettek mindenütt, a- hol szükség volt rá, s egy percre sem gondoltak arra, hogy munkájukért a- nyagl Juttatást várjanak. Viszont a leg­több szövetkezet erről sem feledkezett meg, lehetőségükhöz mérten jutalmaz­ták a fiatalok munkáját. Nehéz volt az Idei ősz, s bár a nagy csata még nem ért véget, már most nyugodtan elmondhatjuk, hogy a fiata­lok öntudatosságból Ismét jelesre vizs­gáztak. Kamocsai Imre A barátság hidjai A csehszlovák-szovjet barátság - hó­napja, valamint nemzeti felszabadító harcunk győzelmes befejezése, ha­zánk szovjet hadsereg által történt felszabadításának 30. évfordulója al­kalmából a Csehszlovák-Szovjet Bd- rátl Szövetség nyugat-szlovákiai ke­rületi bizottsága, a Csehszlovák Rá­dió nyugat-szlovákiai kerületi adása, a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztősége, a Nyugat­szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági- -Termelési Igazgatóság, a Nyugat- -szlovákiai Kerületi Szakszervezeti Tanács és a SZISZ nyugat-silovákiai kerületi bizottsága megrendezi a „A BARATSAQ HÍDjAl“ cimü verseny 3. évfolyamát. A verseny célja, hogy gyarapítsa ismereteinket a Szovjetunió történe­téről és mat fejlődéséről, A versenyben a rádió hallgatói, a- kik a feltett kérdésekre beküldik a helyes választ — és akikre rámoso­lyog a sorsolásnál a szerencse — ér­tékes díjakat nyerhetnek. A magyar nyelvű adás' minden csü­törtökön 15 óra 40 perc és 16 óra között közli a kérdéseket, majd más­nap — pénteken reggel 7 óra 20 perckor megismétli. A verseny ^(fordulós, S' minden fordulóban három kérdés' hangzik el. Tehát a verseny összesen 15 kérdés­ből áll. Minden forduló után kisor­solják a nyerteseket azok között, a- kik legalább két kérdésre helyes vá­laszt küldtek be. December 19-én sor­solják kt a jutalomtárgyakat azok között, akik az egész verseny során legalább 10 kérdésre helyesen felel­tek. Ezenkívül ,.hűségdíjakat" is ki­sorsolnak azok között, akik mind az ót fordulóban részt vettek, még ha nem ts volt helyes a megfejtésük. A versenyben részt vehetnek egyének és kollektívák — például családok, szocialista munkabrigádok, iskolák, osztályok, pionírcsapatok stb. A választ minden forduló,után leg­később a következő hét hétfőjéig a kővetkező címre küldjék be; Ceskoslovensky rozhlas, madarské vysielanle, 897 11 Bratislava, Zocho- vá 3. A levelezőlapon tüntessék fel a jeligét; ,barátság hidjai“. . —del—

Next

/
Oldalképek
Tartalom