Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-12 / 46. szám

BIENNÄLERA KÉSZÜLNEK A biennálé latin eredetű sz6, any- nyit jelent, mint kétévenként Ismét- 1M5 rendezvény. Nálunk legneveze­tesebb az az UNESCO, az ENSZ ne­velésügyi, tudományos és müvelédé- sl szervezete keretein belül kétéven­ként megrendezett nemzetközi gyer- raekkönyv-lllusztrácíó kiállítás, a- melynek Bratislava a színhelye. Jö­vőre hatodízben rendezik meg Szlo vákla fővárosában ezt a tárlatot, és ml sem jellemzőbb a rendezőre, minthogy már most, az 1974-es év u- tolsö hónapjaiban megkezdték a ki­állítás szervezési munkálatait. A Szlo­vák Szocialista Köztársaság Művelő­désügyi Minisztériumának, a Szlovák Nemzeti Galériának és az UNESCO nak a megbízottal sajtóértekezletet tartottak, amelyen a VI. bratlslaval biennálé struktúrájáról tájékoztatták az újságírókat. BIB75 Elmondották, hogy a jövő évi nemzetközi gyer- mekkönyv-tlluszt- rácló tárlata min­den eddiginél je­lentősebb lesz. A világ mintegy 80 országa Illusztrá­torainak részvéte­lére számítanak. Ez a nagy jelentkezési szám bizo­nyos újításokra is késztette a szer­vezőket. tgy például egy országból 20 Illusztrátornál több nem vehet részt a biennálén és egy kiállító leg­feljebb két publikációval (gyermek- könyvvel), és egy-egy könyvből Is legfeljebb 10 illusztrációt állíthat ki. Nagy gondot tordltanak a kiállí­tás népszerűsítésére. Ebbe bevonják Szlovákia iskoláit, illetve ezek taní­tóit és diákjait. A btennálé évében a Csehszlovák Posta emlékbélyegsoro- zatot ad ki, az egyes bélyegek, az 1973-as biennálé „győzteseinek“, azaz legjobb Ulusztrátoraiinak arcképével. Mint a múltban, a fövő évi tárlat­nak is nemzetközi jelentőségű díja­zásai lesznek. A képzőművészeti szak­tekintélyekből álló nemzetközi bírá­ló bizottság a nagy díjon kívül öt aranyalma-dljat, 10 plakettet és négy oklevelet oszt ki. Ezeknek a díjak­nak nemcsak az adja meg a külön­leges értékét, hogy akik megkapják, azok nemzetközi hírnévre tesznek szert, hanem az Is, hogy a jutalima- zottak müveit külön kiállításokon Is bemutatják. így például az 1973-as biennálé legjobb illusztrátorainak munkáit október közepén Madagasz­káron és a Fülöp-szígeteken állítot­ták ki, október utolsó napfalban pe­dig a legjobban szerepelt szlovák mű vészek (iHusztrátorok) művelt Rio de Janelróban mutatták be. Neumann )Anos BoElQlSIÍÍil A VALLALAS hűsége Fábry Zoltán kortársai szemével A könyv védöborltöján a stószl ház enyhén boltíves bejárati kapujának fotója, a két- maroknyt — talán évszázados — kilinccsel és kulcslyukkal; a zár fölött az egész ka­put pántként ferdén átfogö tenyödeszka, mintegy jelképezve az 1970. május 31-én testi mivolta ban elköltözött Fábry Zoltán portájának lezártsá gát. A címoldallal szemközt a Szalatnal Razsó által címbe emelt fénykép; a stöszl nyitott ab lakban távolba révedö. mosolygó Fábry. A kulcs lyuk mintha azt sugallná: kukucskáljunk be raj ta, s keressük Fábry szellemét, amelyet őrzendő állott össze a Madách és a Szépirodalmi jövoltá- böl. Ónba Gyula szerkesztésében, az ő és E. Fe hér Pál válogatásában a kötet; Fábry Zoltán kor társai szemável. Milyennek látják a kortársak Fábry Zoltánt? Dnba Gyula előszava sok mindenben eligazítást ad erre a kérdésre. A huszadik század! történe lem összefüggéseibe éllUva Fábryt, véleményét (gy summázza: „A stöszt magányban élő magyar író, a közép európai történelem reprezentatív részvevője, európai formétumü nagy szellemiség volt,“ „Éppen ezért tartja fontosnak Fábry Zol­tán erkölcsi és gondolati Jelenlétét tudatunkban, magatartásunkban. A további szerzők közül sem akad egy sem, aki megkérdőjelezné annak a Fáb- ry-féle írói és emberi elkötelezettségnek jelenre és jövőre egyaránt kiható érvényét, amelyet — ai Íróra legjellemzőbb vox bumana fogalomköré­ben maradva — a következő Fábry-axlómák fejez nek ki leginkább: „Az etika egyetlen realizmust Ismer; a vállalás hűségét.“ „Az eurépal hűség ne­ve; humanizmus.“ „Minden igaz Író lényagében humanista; az emheri méltéság szöszéléja.“ „Er­kölcsi állhatatosság nélkUI nincs humanizmus.“ „Humanizmust csak az példázhat, akinek maga­tartása mindig etikus volt“ „A szellem: erkölcs.“ A négy éve kihalt Fábry-ház udvarát gyom lepi be, ajtaját szű rágja, kiürült könyvtárszobájának vakolata hámllk. A dolgozöszoba ablaka, amely­ről laköja 70. születésnapja alkalmából Szalatnal Rezső ezt Irta: „A stöszl nyitott ablak valóban nem szimbólum; valóságos ablak, csathatatlan és hú őrhely“ — ma éjjel-nappal csukva. Ezekből a külső jelekből arra következtethet az oda zarán­dokoló ember, hogy por lepi nemcsak a lakást, hanem egykori tulajdonosa emlékét Is, s hogy testével együtt a szelleme is átúszik. Ezért kellett ez e könyv. Küldetése, hogy egy­részt megpröbálja felmutatni az utókornak ezt a rendkívüli személyiséget, másrészt hogy rendha­gyó életműve ébresztő és ébren tartó hatását, a Fábry-szellem folyamatosságának, mindenütt — és mindig — Jelenvalóságának szükségességét tuda­tosítsa. Magyar, szlovák, cseh és szovjet kortárssze- mek néznek szembe a könyvben Fábry Zoltánnal. Harminchat szerző negyvenhat írásban rajzolgat- ]a Fábryt, keresi a teljes Fábry-arcot, kutatja leg­jellemzőbb vonásait, hogy kialakuljon egy Impo­náló Fábry-portré. Két-három kivétellel szemé­lyes Ismerősök, barátok; köztük többen gyakori vendégek voltak a stöszl házban. Személyes él­mények, cikk- és könyvhatások; a hetvenedik szü­letési évforduló közös öröme és a négy évvel ezelőtti temetés közös bánata; emlékek, aggodal­mak és blzodalmak; egy egyéni és nemzetiségi sors érzelmi és gondolati kicsapódásai gyűltek össze a kötetben: egy megismételhetetlen emberről szőlő vallomások, egy ragyogó életmű mai vissz­hangja. Fábry maga írta Mesterházy Lajosnak küldött e­gylk levelében: „A visszhang Jelenti az életet, a közösséget, a meglátást.“ Ha ez Így Igaz, akkor Fábryt ez a könyv tovább élteti, mert visszhan­gozza az író örökérvényű gondolatainak legjel­lemzőbbjeit. és megörökít, továbbéltet egy viszony­lag teljes Fábry-képet. A szerzők sorában ott ta­láljuk nemcsak a hajdani, csehországi kOzdőtár- sat, Forháth Imrét, hanem Illyés Gyulát és Ve­res Pétert Is (akikkel személyesen csak 1963-ben találkozott], az egykori főszerkesztő munkatársat. Gaál Gábort, az ugyanazon a közép európai hul­lámhosszon működő romániai Balogh Edgárt, a szlovák Milan Peáút Irodalomtörténészt, a cseh kritikus és közíró ItFl Hájckot, a lugoszlávlal ma­gyar Irodalomtudös Bori Imrét, a szovjet Gersko- vicsot —, hogy csak a paletta széles színskála ját érzékeltessem. így hát valóban minden di­menziójában és árnyalatában hO lehet az a kép, amely Itt Fábry Zoltánról összeállt. A könyvből szinte elénk lép a bámulatos tájáko zottságú publicista, a szigorú kritikus, a nagymü- veltségű esztéta, a kivételes tehetségű gondolko­dó, az elemző és összegező elme, a rendíthetet­len antifasiszta, a humánum elkötelezettje, az örtálló (akinek egyformán szívügye a magyarság és az emberiség sorsa), a Ural hevületű nyelv alkotó, „az ellenállhatatlan erejű Irásművész“, a formából kifogyhatatlan müfajteremtö, az Iroda­lomszervező és szellemi Irányító, a csehszlovákiai magyar szocialista Irodalom kibontakoztatásának vezéralakja, a ,,klasszikus európai“, JüHns FuSIk, jézsof Attila és Thomas Mann szellemi rokona, érdemes művész, a csehszlovák Munkaérdemrend és a magyar Munka Vörös Zászló Érdemrend tu­lajdonosa, akt teljes félévszázadon át Figyelt „szo­morú, szigorú, riasztó és vigyázó“ szemmel azon a poszton, amelyre az 1918-as történelmi sorsfor­duló állította, s ahol halála napjáig nem szűnt meg töretlenül, cenzúra és tömlöc ellenére sem hirdetni annak az Adynak az Igazát, aki a leg- meghatározöbb Irodalmi élménye volt: Igenis, kell a bátor lobbanás, S nem élet, hogyha nem kiáltjuk. Hogy minden vannál mindig Jobb a más. Gyújtsuk ki jól a sziveinket: Csak azért se győzhet a Mindegy. Ez az Ady-tüzétöl hevülö Fábry-arc tekint ránk •a könyvből, ez az adys Jellem tart bűvöletében, amíg a könyvet le nem tesszük, sőt ami a leg­fontosabb: azután Is. m Ezt biztosítja a kötet jöl átgondolt szerkezete Is. Az első fejezetben az ember és életműve tá­rul elénk, a második — avatott kritikusok tollá­ból — sorra veszi Fábry csaknem minden köny­vét Az éhség legendájától a Korparancs második kiadásáig, a harmadikban az antlfaslzmus mint műfaj, mint Fábry-formula, Illetve a stószl mér­ték problémát kapnak helyet. A szerzők nem e- mellk Fábryt emberfeletti magasságba — erre nincs Is szükség —, nem szépítenek, nem mlto- lóglzálnak. A vox humana makacs hirdetője így Is teljes vérlBzetben áll előttünk. ' A cikkek rangsorolása nem szándékom, hiszen aspektusuk, megírásuk apropója más és más. Még­is ki kell emelnem hármat, amelyek — a Fábry- életmü megközelítése, értelmezése érdekében — legmélyebbre jutnak az író szemléleti gyökerei nek feltárásában, szemléletmédja struktúrájának felderítésében, a legidőszerűbb Fábry-problémék és kutatási feladatok meghatározásában; Bori Im­re írását, amelyikben a stöszl életforma jellemzőit és értékét Igyekszik megfogalmazni, s a Fábry- műfajú polémia alapvonásait húzza meg; Kovács Győzi cikkét a Fábry-iletmű kutatásai tzfirál- rúl, és B. Nagy László tanulmányát a stö.szt mér­ték mibenlétéről, jegyeiről. Van-e stöpzl mérték? — érezzük ki a kérdést B. Nagy László tanul­mányából. „E mértéket Fábry Zoltán életmúva rejti magában“ — válaszolja, s megpróbálja kör­vonalazni. Ezt a stöszl mértéket fogalmazza meg kl-kl • maga nézőszögéböl. Illyés Gyula: „Az én mara­dék vallomásom is, mint mindnyájunké ma, az ö* sök tisztelete.“ Milan Piáút: „Fábrynak sikerült összekapcsolnia a magyar Irodalom gondolati vagy forradalmi áramkörét a cseh és a szlovák Iroda­loméval.“ „Esszéiről műve a maga nemében egye- dúlállö a szlovák publicisztikában Is.“ Bori Imrét „Eredendően publicista alkat, akinek életeleme és íróságának lélezésformája a korszerűség és az aktualltááok, tehát a közéletlség Is — legközvet­lenebb viszonylataiban.“ Robotos Imre: „A ma­gyar gondolati publicisztikának nem ismerek na­gyobb élő alakját.“ Fája Géza; „Ez az ember még gondolatban sem követett el semmi rosszat.“ „Durva, személyeskedő támadások érték, Fábry azonban a szellem fényes, tiszta fegyverével vé­dekezett vagy vágott vissza.“ jóérzéssel tesszük le a Fábry Zoltán kartársai szemével című gyűjteményt, jóérzéssel, de nem megnyugvással. Bennünk marad ugyanis egy o- lyan feszültség, amelyet a könyvben felvetett né­hány kérdés megválaszolatlansága, születésnapi vagy temetési fogadkozás teljesítetlenül maradá­sa okoz. Hadd Idézzem ezeket a problémafelve­téseket maguktól a szerzőktől; B. Nagy László: „A Fábry-életmű értékelése ma Is allg-allg törte át a cóhbell kereteket, eszmél­nek kamatoztatása máig Is vontatottan vagy ne­ve nélkül halad.“ „A szocialista országok közötti szellemi kapcsolatok, közeledés még ma Is tú­lontúl szűkös és rapszodlkus.“ Balogh Edgár: „Szomorúságunk csak az, ha ke­vesen Igazodunk a stöszl dokumentáció felé.“ Mesterházy Lajos; „Az Európa elrablása második kötetének anyaga jószerével cédulákon marad meg. Lesz vajon, aki vállalja ezt a végrendeleti meghagyást, és társszerzőként közreadja? „Fáb- ryt olvasni kell. Ifjúságunk egyik nevelője kell, hogy legyen. És addig ts, míg könyvkiadásunk­nak módja lesz rá, hogy egész életműve közreadá­sával az adósságot törlessze, hadd javasoljam: ér­tó munkával, nagy gonddal és mielőbb készüljön egy olyan Fábdy breviárium, amely legfontosabb gondolatait, nagyszerű erkölcsi példáját, egész makulátlan világát hitelesen mutatja be a leg­szélesebb oivasötábornak.“ Töth Tibor; „Furcsa dolog: akik ma nálunk ma­gyarul írnak, zömükben zászlóként lobogtatják Fábry nevét, esküsznek rá, példaképnek, erkölcsi fenoménnak, egyszóval annak tartják, aki Irodal­munkban valamit jelent — a legtöbbet jelenti. Ugyanakkor — néhány sátoros ünnepi kivételtől eltekintve — alig akad köztünk, aki Fábry pél­dáját követné.“ JUI Hájek; „Csehországban sincs semmi okunk á megelégedettségre... Ezért mindent meg kell tennünk, hogy Fábry Zoltán nagy jelentőségű közvetítő! szerepe a magyar és a cseh kulturális élet között Is megvalósulhasson.“ Szabó B6U: „Nekünk', csehszlovákiai magyar I- röknak, hetvenedik- születésnapján meg kall fo­gadnunk: mindent elkövetünk annak érdekében, hogy az Európa telrablását — amely szerintem összegezése eddigi mondanivalójának — német, angol és francia nyelvre lefordítsák. Csakis úgy tudjuk öt méltóképpen ünnepelni, ha vox huma- nájának az egész világon visszhangja támad.“ A válaszadást az olvasóra bízom. Végrendeletében Fábry Zoltán Így hagyta ránk: „Az író legigazibb öröksége a mű: könyveinek. Írásainak összegezése, hatása, továbbélése.'' A Gu­ba Gyula szerkesztésében megjelent kötet méltó­képpen szolgálja ezt a célt,. Fábry szellemének továbbélését. Önmagában azonban nem elég az író igazainak lörténelmf távú igazságokká tételé- ház. Ehhez az Is kell, hogy a „vállalás hűsége“ mindnyájunkban olyan erős és következetes le­gyen, mint amilyen Fábry Zoltánban volt. TOLVAJ BERTALAN II. M0Z601CDÄS-VA6Y MOZGALOM? (Adalékok a hazai magyar báb játszómozgalom történetéhez) E2»rkllencszázhetwenhár(>m lásóhoa ós fellendítéséhez. Az júliusának első hétfőjén — elindítást Idézőjelben haszná- megalakulásának ötö»diik év- lom, mert az említett értekez- íordulöja alkalmából — egyna- létén éppen e sorok írója szá- pos munkaértekezletet tartott molt be arról, hogy a f^pmű- a GLÓBUSZ bébegyiittes, a- velésl Intézet nemzetiségi osz- melyre többek között meghív- tálya abban az Időben már 31 ta a CSEMADOK KB-nek, a Nép- többé-kevésbé rendszeresen művelési Intézet nemzetiségi (bár még nem a kívánt szlnvo- osztályának, a kerületi és já- nalon) működő magyar bábe- rásl népművelési központnak, gyüttest tartott számon, akikkel valamint a CSEMADOK járási csupán közvetve, a járási nép- titkárságának és várost szer- művelést központok által tar- /vczetének Illetékes dolgozóját, tolta a kapcsolatot. (Talán A felsorolt Intézmények közül megjegyezni, hogy a az első három képviselője fe- Népművelési Intézet nemzeti- lent meg a munkaértekezleten, ségl osztályának még ma sincs melynek előadója dr. Sz^ke olyan önálló szakelőadója — István, a GLÓBUSZ rendezője státusz híján —, aki teljes fel­volt. Rajta kívül Suba Emil, a készültséggel és energiával 1- koäicei (kassal) Bábszínház ránylthatná a hazat magyar tagja, Pásztó András, az együt- bábjátszó együttesek klbontako- tes művészeti vezetője, a Kőéi- zóhan lévő mozgalmátl) cei (kassal) Magyar Tannyelvű Mit é'ttsünk közvetve fenntar- Gápészetl és Elektrotechnikai tott kapcsolat alatt? „A báb- Szakközéplskola Igazgatőhe- játszás kézikönyve“ címmel lyettese, valamint Boda Pál módszertani könyvet jelente- mémök, az Iskola Igazgatója tett meg a Népművelési Intézet szólt a GLÓBUSZ sikereiről és nemzetiségi osztálya (még problémájáról... Anélkül, hogy 1971-ben) és a LITA^nak (Slo- részletesebben Ismertetníém a venská llteráma agentúra — munkaértekezleten elhangzott Szlovákiai Irodalmi Ügynök- érveket és megvitatott témá- ség) műsorfüzetet ajánlott kla- kat, elmondom mindjárt az ü- dásra a magyar bábegyüttesek lés lényegét: tulajdonképpen számára. Az elmúlt néhány év ez az összejövetel adta meg folyamán kb. 6-8 Ilyen műsor- a végső impulzust a csehszlo- füzet vált hozzáférhetővé, s az vákiai magyar bábjáts*6-moz- utóbbi Időben tovább gyarapo- falom „elindításához", telkaio- dott a számuk, csakúgy mint a módszertani kiadványoké. (A módszertani kiadványok a já­rási népművelési központokban és a CSEMADOK járási titkár­ságain kölcsönözhetők, a mű­sorfüzeteket a követkiező cí­men lehet megrendelni utánvé­tellel: Predajüa LITA, Marku- Sova 4., 800 00 Bratislava.) A mozgalom további kibon­takoztatása érdekében a követ­kező tennivaló volt egy sereg­szemlén bemutatni az együtte­sek felkészültségét, szakmai színvonalát. A csoportoknak ez a nyilvános találkozója azért Is volt nagy jelentőségű, mert a különböző járások csoportjai kikerülhettek az elszigeteltség­ből, és pár nap alatt több gya­korlati tapasztalatra tehettek szert. A rendezvény megszerve­zését a Onnajská Streda-i (da­naszerdahelyi) Járási Népmű­velési Központ vállalta még abban az évben, tehát 1973 no­vemberében. (A rendezvény ne­ve; Szlovákiai Magyar Bábját- szö Együttesek I. Területi Se­regszemléje). A seregszemlén elsősorban a mozgalom két legjelentősebb bázisának, a ko- márnóí (komáromi) ós a Dun. Streda-i (dunaszerdahelyl) já­rás bábegyüttesel szerepeltek, de a környező Járások egy-egy együttese mellett fellépett a már ismert kassal GLÓBUSZ bábegyüttes és Magyarország­ról egy jóképességű győri báb­csoport. A szakmai értekezlet­tel egybekötött seregszemle döntően befolyásolta a hazai magyar bábjátszé-mozgalom to­vábbi útját. A rendezvónyniak híre ment az országban, s ha­tására újabb bábegyüttesek a lakúitok Bratislavától KoSlcé lg. Hadd említsük meg e sike rés szemle háttérben mozgó 1- rányítőlt, fáradhatatlan megva lósítöit — farábik Imrét, a nép művészeti osztály vezetőjét és Szabó Jolánt, a központ szín­játszói metodlkusát —, akik szinte egyik napról a másikra „ütötték nyélbe*' az előre nem tervezett akciót... További fontos tényezó: 1974 januárjában színpadi foglalko­zással egybekötött országos szemináriumot hívott össze a Népművelési Intézet nemzotl- ségi osztálya Koálcére, a MA­TESZ Thálla Színpadának szln- háztermébe. A különböző járá­sokban tevékenykedő 25 meg­hívott bábszínpadi rendező kö­zül 23 vett részt a szemináriu­mon, melynek előadói; dr. Sző­ke István, a GLÓBUSZ rendező­je, Suba Emil, a koSioel Báb­színház tagja, valamint ugyan­ennek a bábszínháznak a báb- és díszlettervezője. A GLÓBUSZ „munkabemutatót“ tartott az őssísejövetel résztvevőinek. Ez a szeminárium mindenekelőtt a glccses tendenciákat volt hi­vatva száműzni a csehszlová­kiai magyar bábjátsző-mozga- lomból. A kétnapos előadások, megbeszéilések és foglalkozá­sok visszhangja nagyon pozitív volt. Kilenc hónappal utána el­mondhatjuk, hogy hatására ú- jabb járásokban alakultaik báb- együttesek. — Mozgalom-e vagy csak „mozgolódás“ a hazai magyar bábegyüttesek tevékenysége?szinte váratlanul új színfolttal tette fel a kérdést nem egy gazdagodott a Jókai-napok ren- „szurkoló“ a XI. jókal-napoke dezvénysorozata. lőtt, amely határkő lett en Mozgalommá terebélyesedett nek a színpadi formának a tör tehát a hazai magyar bábe- ténetében. A XI. jókal-napokon gyüttesek tevékenysége, bár került ugyanis megrendezésre teljes értékűvé csak akkor vá- a csehszlovákiai magyar báb tik, ha a trebiSovi (tőketerebe- egyUttesek I. központi sereg- sl), koétoei (kassa-vtdóki]. Rím. szemléje, amelyen — a GLÓ Sobota 1 (rimaszombati). Vei. BUSZ-on kívül — a következő KrtíS-1 (nagykürtös!), nltral együttesek mutatkoztak be: a (nyltral) és a bratlslaval já- jahodnái (pozsonyeperjesl) rásban Is megrendezhetik majd NYIRFACSKA, a Don. Strod'a-i a magyar bábegyüttesek járási (dunaszerdahelyl) SZÁZSZOR fesztiválját... SZÉP, a hurbanovói (ógyallal) ARANYFACAN, a sokolcei (lak- szakállasl“ MICl MACKÓ és a fifakovél (fülekl) PITYPANG. A seregszemlén némely esetben teljesen érett produkciónak tapsolhatott a közönség, ív Kmeczké Mihály (Következik: A hazai magyar irodalmi színpadi mozgalom kezdetei.) A hurbanovéi (úgyallai) KA Aranyfácán bábegyüt-terénel: e- lőadása az 1974. évi Jókai-napokon. Műsoruk címe: El kéne indulni. Rendezte Benké Nándor és Bőgi Etelka.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom