Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-22 / 43. szám

N égy évszázada, 1574. au­gusztus 30-án született Szencen. a polgáriasodö magyar irodalom egyik nagy e- gyénisége, a jeles műfordító és filológus, Szenoi Molnár Albert, a középkori irodalmunk Balassi után legikieraelkedöbb hatású a- lakja. A régi magyar irodalomnak nincsen még egy olyan írója, aki az utóikor számára annyi öntu­dattal, céltudatossággal és körül­tekintő részletességgel örökíteí- té volna meg az életútját, sok­rétű kulturális tevékenységét, mint ö. Szülővárosa, a^nelytöl Molnár Albert az elönevét vette az év október 26-27-én rendezi meg e kiemelkedő évfordulóról megem­lékező Szenei Molnár Albert-na- ppikat. Az író vezetékneve — minden bizonnyal — az elődök mesterségéből ered, akik molná­rok voltak. A régi városlakók ál­lítása szerint malmuk a mai ,,Malomzugló elnevezésű helyen állott. A család az akkori mező­város polgárságának ahhoz az öntudatos rétegéhez tartozott, a- melynek jelentős szerepe volt a magyar reformáció történetében. Szenei Molnár Albert huszon­két éves korától kezdve rendsze­resen naplót vezetett, s annak e- lején összeállította korábbi évei­nek a történetét is. E források­ra támaszkodva egyéniségéneik kialakulását, fejlődését Is nyo­mon követhetjük. Naplójából megtudhatjuk, hogy a szenei al­sóbb Iskola elvégzése után tizen- kétes2dendős karában megkezdte az akkori vándordiákok küzdel­mes és változásokban bővelkedő életét. Győrben, Göncön, majd Debrecenben járt Iskolába. 1590- ben Kassára került, azután né­metországi tanulmányútra indult. Wittenberg ben, Drezdában, majd Heidelbergben tanult. 1596-ban végiglátogatta a svájci kálvinista városokat, majd mintegy három­hónapos itáliai utazás követke­zett. Látókörének egyre erőtelje­sebb kibontakoztatására nagy ha­tással voltak ezek a külföldi vándorútjai. A látottak, a hallot­tak folytonos összehasonlítások­ra késztették, amelyek során vi­lágosan felismerte az akkori ma­gyarországi viszonyok elmaradott voltát. Ezeknek a felismerések­nek nyomán alakultak ki irodal­mi és tudományos tevékenységé­SZENCI molnár ALBERT szOletEsCnek 400. évfordulójára emlékezünk nek a legfontosabb céljai. 1599 őszén csak átmeneti Idő­re jött haza. Néhány hónap a- latt Magyarország nagy részét beutazta, és mecénásokat kere­sett, aki'knek segítségével akar­ta irodalmi terveit valóra válta­ni. Mivel útja nem hozta meg a kívánt eredményeket, vissza­tért Németországba, ahol tudo­mányos tevékenysége számára jobb teltételeket talált. Az otta­ni humanista patrónusai segítsé­gévei kiadta a latin-magyar és magyar-iatiin szótárát. Mű\ét Ru­dolf császárnak ajánlotta. Prágá­ban a császáron kívül a tudo­mányos élet kiválóságai, közöt­tük Kepler is vendégül látta. Szülővárosával levelezés útján tartott fenn kapcsolatot. .A Szencre írt levelek azonban más, leá vonatkozó adatokkal együtt elveszlek. Így csupán azok ídéz- hetők, amelyeket a szülővároslak írtak messze szakadt fiuknak, a- ki az utókor számára ds megő­rizte a címére küldött leveleket. Kilenc Ilyen levelet Ismerünk. Az elsőben Molnár Benedek értesíti öccsét családjuk állapotáról, s az apjuk által kölcsönkért pénzt küldi — egy német diákkal — Wittenbergbe. A másodikban; Molnár Benedek vagyoni helyze­téről értesíti öccsét, és pénzt küld neki. A harmadikban Szen­ei Szíj,gyártó Lukács értesíti Mol­nár Albertet a város egyházi és Iskolai ügyeiről, valamint atyja betegségéről. A negyedikben; Molnár Benedek családjáról és a küldött ajándékokról ír. Az ö- tödlkben ismét Benedek ^bátyja ír öccsének, s értesíti, hogy a kért könyvet elküldte Nagyszom­batba. A hatodikban; Molnár Lu­kács és Adám György családjuk­ról írnak, s hazatérésre akarják bírni Molnár Albertet. A hetedik­ben Molnár Benedek köszöni a küldött könyveket, és a hazai doLgakrél értesíti ávérét. A nyol­cadikban: Molnár Lukács megkö­szöni Molnár .Albert ajándékait, mostohaanyjáról, vagyoni és csa­ládi állapotáról értesíti. Az utol­só levélben — amelyet kivonato­san közlünk — a szenei bíró és városi tanács hívja haza Szen­ei Molnár Albertet. A terjedelmes, bonyolult fogal- mazású levélnek tulajdonképpen a ..hazacsafogatás“ az egyetlen mondanivalója. „Azért ha... ez világon vagyon Kegyelmed, kér­jük mint jóakaró fiunkat, szom­széd barátunknak fiát, hogy Ke­gyelmed jöjan hazádba, úgy mint városodban, kit hálálhatnánk...“ „Bizonyára szivünk szerint akar­nánk a Kegyelmed atyatiaival e- gyetemben látni Kegyelmed jöve­telit... Azért... mi, meglátja Ke­gyelmed, hogy mi is városostól hálaadatlanok nem leszünk Ke­gyelmednek és ürümest is lát­juk Kegyelmedet. Kegyelmedtől, mint fiunktól erre ez mi leve­lünkre választ várunk...“ Költ Szempezen die 5. Februá- rii, anno 1610. Kegyelmednek örömest szol­gálnak. mi szempezi biré 6s az égisz tanács. P. S. lm Kegyelmednek első­ben városostul ött aranyat kül­dünk, ki Kegyelmed jé névén ve­gyen...“ Szenei Molnár Albertnek e le­vél aljára Irt megjegyzése sze­rint, — 1610. április 5-á'U kapta meg szülővárosának hívólevelét. .A válaszlevél azonban elkalló­dott. A feleletet — életpályájá­nak későbbi alakulása alapján — csak sejthetjük. így feltehetően azt sem tudjuk meg soha, hogy ml lett az előlegként küldött, s a levélben hibásan írt „ött“ a- rany sorsa. Ha a valós okot már nem ismerhetjük meg, egyet biz­tosan tudunk: Szenei Molnár Al­bert nem fogadta el szülővárosa — hivatalos — meghívását sem. Ebben az Időben már az euró­pai tudományos élet elismert tagja volt. Szótárának megjelen­tetése után zsoltárokat fordított, elkészült Károlyi Gáspár biblia- foidításának átdolgozásával, s rövidesen kiadta az új nyelvtan- könyvét is. Tudományos munkás­ságának Magyarországon is egy­re nagyobb visszhangja volt. 1612-ben visszatért hazájába, Battyhány Ferenc udvari prédi­kátora lett, de az egyetemi vá­rosok kulturáltabb légkörét ne­hezen tudta nélkülözni. Ismét Németország Irányába vette út­ját. Csak rövid Időre pihent meg Komáromban, ahol lelkész! ál­lást vállalt, majd Heidelbergian telepedett meg. Itt érte a har­mincéves háború. Végigszenvedte a város ostromát, amelynek él­este után a katolikus zsoldosok raegkínozták és kirabolták. Hol­landiéba menekült, ahonnan Bet- ,en Gábor újabb meghívására — most már végér^nyesem ha­zaköltözött. A^ fejedelem megbí­zásából nagy részt vállalt Erdély művelődéspolitikájának korszerű­sítésében. Belien Gábor halála után tervei nem találtak támo­gatóra, s anyagi helyzete Is rö­videsen rosszabbodni kezdett. A sokat szenvedett ember a ,,Dis- cursus de sununo bono“ című mü­vének az előszavában az anyagi gondokon kívül „kártevő rágal­mazásokra“ és egyéb kellemet­lenségre Is panaszkodik. Szenei Molnár Albertet 1634- ben Kolozsvárott érte a halál. Ott, a házsongrádt temetőben pi­hent meg örökre irodalmunk nagy vándora, a magyar késő re­neszánsz legtevékenyebb és leg­sokoldalúbb írója. Dr. Párkány Antal A DUNA SERLE6££RT Aligha lehet szebb látvány, mint nádszál deiekú, kacses lábú, fürge mozgású nők táncát szemlélni. S aki október 5-én és 6-án végignézte Bra- tis'avában a Kultúra és Pihenés Park­jában megrendezett nemzetközi tánc­versenyt, bizony kigyönyötködhette magát. Tizenhat táncospár mutatta be a legmagasabb művészi fokon tudá­sát. Európa kilenc országának, győz­tes párjai mérték össze tánemüvésze- tüket a parketten. .A Szovjetuniót két kijevi pár, Lengyelországot egy pár, Magyarországot a Várhegyi-házaspár, az NSZK-t a nürnbergi Pfeiffer-há- zaspár, fugoszláviát a Lorger-házas- pár. Angliát a Richardson-Pedvln pár, Dániát a Nielsen-GelUng pár, Auszt­riát a Schirrer-páros, az NDK-t két pár, hazánkat pedig öt táncospár képviselte e magas színvonalon le­folyt versenyen. Kontinensünk leg­jobbjait hívták meg ez alkalommal Braíislavába. S persze, ahány pár, a- hány nemzet, annyiféle stílusban tán­colt, ami szintén természetes, hiszen mint minden más, a tánc Is a nem­zeti sajátosságoknak megfelelően a- lakuH ki országonként. A rendező bizottság — a Kultúra és Pihenés Parkja mellett működő Társastáncok Klubjának vezetősége. Ing. Horváth Pavollal az élen — fi­gyelembe Is vette ezeket a nemzeti sajátosságokat, s a verseny egyik a- lapkövetelményeként a táncospárok nemzetük jellegzetes táncát kellett bemutatniuk. Ezenkívül két csoport­ban kellett helytállniuk: a kötelező táncokban és a szabadon választott táncokban. A kötelező táncok két ka- tegériára oszlottak; a standard (an­gol keringő, tangó, bécsi keringő, slow-fox és a quickstep] és a latln- amerlkai (rumba, szamba, csa-csa, passé-doble) táncok csoportjára. A néző elragadtatással nézte végig a versenyt, mert valóban nem min­dennapi élményt jelentett. A hozzáér­tők, a szakemberek, az értékelő bi­zottság tagjai viszont árgus szemek­kel, feszült figyelemmel lestek min­den egyes mozdulatot, s a legapróbb hibát is észrevették. Az értékelésnél számtalan szempontot figyelem!» vet­tek, így a rltmusérzéket, a testtar­tást, a mozgást, a lépéseket és lé­pésvariációk kivitelezést. Ezúttal a nyolcadik alkalommal rendezték meg Bratlslavában a ,,Du­na serle.eéért“ elnevezésű táncver­senyt. A Szlovákiát képviselő három pár közül kettő a Kultúra és Pihenés Parkja mellett működő Társastáncok Klubjának versenyzője volt. Ez a klub már tizenhét éve működik, és sokat telt hazánk tánckultúrájának fejlesz­tése érdekében. A Szlovákia más vá­rosaiban működő táncklubok vezetői csaknem valamennyien innen kerül­tek ki. Az általuk szervezett tánctan­folyamokon évente legalább ezer fia­tal sajátítja el a társasági táncok a- 'lapjait és a jó modor, a társasági vi­selkedés néhány alapvető követeimé- nyét. A nemzetközi bíráló bizottságnak nehéz dolga volt, de végülis igazsá­gosan ítélkezett. A standard-táncok versenyében a dán Jesper-Holger Nielsen és Susanne Gelling páros, a latin-amerikai táncok versenjteben az osztrák Wolfgang és Friedrika Schlr- rer páros győzött. (na|--------«I A BÁBJÁTSZAS MESTEBEI Kulturális életűnk tarka palettája fi­gyelemreméltó színfolttal bővült. Immár másodízben járt hazánkban a budapesti Állami Bábszínház. Útja most Kelet- Szlováklába vezetett. KoSlcén (Kassán) és Královsk^ Chlmecen (Klrályhelme- cen] mutatkozott be két-két előadással. Az 1947-ben Budapesten megalakult e- gyüttes (mint Magyarország első és je­lenleg egyetlen hivatásos bábszíháza) ma a világ bábművészeiének rangos él­vonalába tartozik. Az első évek lényegé­ben hagyományszegény Időszakában kez­dett alakulni sokoldalú művészi arcula­ta. A budapesti ÁB európai viszonylat­ban is szokatlan különle.gessége, hogy fennállása óta felnőtteknek Is rendsze­resen játszik. .Az első évek repertoár­ját — eleinte talán közönségcsalogatö szempontból — kabaré és revflműsorok alkották. Az utóbbi tíz év viszont már kiemelkedő sikersorozat egy újszerű, merészen megválasztott, de helyesnek bizonyult úton. Fittyet hányva az eddigi hagyományoknak (az ÁB ugyanis híres irodalmi és zenei remekművek bábszln- padl feldolgozásait vitte színre) Igen pozitív visszhangú sikereket arat. Első ként Shaikespeare „Szentlvánéjt álom“ c vígjátékét adták elő. Ezt követte a Fá böI faragott királyfi (Bartók) és Sztra vlnszklj Petruska balett-pantomimje Majd egy kísérleti jellemű műsor kö vetkezett ,,Bábuk és emberek, címmel (Beckett, Morozek és mások müveiből. .\ továbbiakban Ismét zenei fogantatá su müvek szerepeltek műsorukon (Bar lók: A csadálatos mandarin, Brecht— Weill; A kispolgár hét főbűne, Bartók Táncszvlt és Kodály; Háry János). A pá­ratlan sorozatot Vörösmarty romantikus drámai költeménye zárja, a Csongor és Tünde. Az említett adaptációk minden eset­ben sajátos, öntörvényű bábdarabokká váltak. Az eredeti műveket modern for- rnanyelvükkel, a színpadi látvány és mozgás elemeivel újszerűén fogalmazták ■ meg. Az eredeti művek bábszínpadí ho­nosságát tehát minden esetben a szín padra alkalmazás hosszadalmas és bo nyolult folyamata előzte meg. A buda pesti ÁB alkotóműhelye olyan kitűnő rnüvészembeieik gárdájával rendelkezett akik eleve szavatolták az eddig bemu­tatott müvek nemcsak hazai, hanem nemzetközi sikerét Is. Gondolok itt el sösorban Szilágyi Dezső kiváló művész­re, az együttes Igazgatójára, akinek ne­véhez számtalan mű bábszínpadra al­kalmazása fűződik, továbbá Szőnyl Kató főrendezőre, Koós István tervezőre és Láng István zenei vezetőre. Ez a magyarázata annak, hogy az ÁB sajátos hangvételű zenei műsorai Ma­gyarországon Is és külföldön is felkel tették a felnőtt közönség figyelmét. Az elmúlt negyedszázad alatt 40 városban mintegy hetvennyoloezer néző tapsolt a magyar művészeknek Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Auszt­riában, Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, az NSZK-ban, Bulgáriá­ban, Angliában, Egyiptomban és azNDK- ban. A mostani csehszlovákiai vendégsze­replésen a társulat Kodály Háry Jánosá­val mutatkozott be. Ezt az adaptációt 1972-ben a Kodály-emlékünnepségek al­kalmából mutatták be. A bábszínpadí e- lőadás — törvényszerűen — sokban el­tér az eredeti szövegkönyvtől. Az érthe­tő is. Mellette szólnak a bábszínpadí környezet adta tényezők; a bábu és kel­lékei. Viszont talán éppen ez a kényszer sugallta a bábszínpadi lehetőségek bő­vebb kiaknázását Is. Ezért kaptak Jelen tőségüknek megfelelő hangsúlyt a gro­teszk zenei közjátékok, ezért született a bábszerűség gazdag forrásaként a dal­játék újszerű képi megoldása. A hívatásos bábjátszók továbbképzésé­vel a társulat studlórendszerrel foglal koztk. A tehetséges fiatalok több nem­zetközi seregszemlén bebizonyították, hogy Igényes foglalkoztatásuk helyes ú ton halad. Ugyanakkor az ÁB tagjai a rohamosan fejlődő magyar amatőr báb­mozgalom módszertani segítőt Is. Ilyea értelemben .az ÁB — mint az UNIM.A, azaz a Bábjátszók Nemzetközi Szövetsé ge — központja az ország mükedvalő bábmozgalmának. Az ÁB-nak több, mint százötven alkal­mazottja van, ebből több. mint félszáz színész. Nyolc együttesbe tömörülve é- vente átlag 1500 előadást tartanak négy- százezer néző előtt. A budapesti Állami Bábszínház cseh­szlovákiai vendégszereplése rendkívül nagy sikerrel zárult. Dr. Szőke István

Next

/
Oldalképek
Tartalom