Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-15 / 42. szám

HOGYAN GAZDAGÍTSUK AZ IFIŰSAGI KLUBOK TEVÉKENYSÉGÉT Az Ifjúsági klubok vezetői és a klubtaná­csok hányszor törik azon a fejüket, mivel gazdagítsák tevékenységüket, hogyan te­gyék tartalmasabbá. Leginkább Időszerű ez a kérdés egy Ifjú- ságt klub megnyitása előtt. Ilyenkor ugyan­is nemcsak a hivatalos szervek résziére kell kidolgozni a klub távlati programját, tevé­kenységét, hanem — és elsősorban — azon fiatalok számára, akiknek a kedvéért léte­sült, akik látogatni fogják. És olyan progra­mot kell összeállítani, amely egyrészt meg­felel a fiatal nemzedékek korigényelnek, másrészt tekintettel van az adott klub sa­játos területi helyzeténe, ezenkívül az ott élő fiatalok sajátos kulturális és műszaki Igényelne. Minden kulturális program döntő részét alkotja a zene, a pop-zene. Zene minden formában, akár kísérő zene, akár önálló szám, vagy tánczene vagy mint hangulat- festő zene egy vetélkedő verseny folyamán. A fiatalok klubjai kulturális tevékenysé­gűk tartalmát különféle módon igyekeztek és Igyekeznek sokrétűvé tenni. Meg kell mondani azonban, hogy sok esetben a köny- nyebben Járható utat választják. Olykor a kényelmesség, máskor az Informáltság hiá­nya az akadálya annak, hogy az ifjúsági szervezetek kulturális tevékenységére inten­zívebb, erőteljesebb fejlődést érjen el. így aztán előfordul, hogy a klubélet egyhangú­vá válik, a fiatalok nem vesznek részt a céltalanul töltik a szabad idejüket, a klu­bokban. vagy pedig olyan szokásokat vesz­nek fel — mértéktelen dohányzás, alkohol­fogyasztás — melyek nem egyeztethetők össze a Szocialista Ifjúsági Szövetség szel­lemével. Helytelen például az Is, hogy csu­pán a táncmulatságok rendezése legyen az egyetlen cél. Annak lehetősége, hogyan gazdagítsuk a klubéletet, a klubok tevékenységét, szinte ezért a klubtanácsokban működő SZISZ- funkclonárlusok kiválasztása, akik Ismerve a fiatalok kulturális érdeklődését, segíteni tudnak a klubtevékenység kiszélesítésében. Ma már a fiatalság igényelt nem elégítik ki azok a rendezvények, melyeken csupán a pop-zene dominál. Tudják ezt maguk a fiatalok Is, aiklk — a SZISZ-vezetőknek a pop-zenével kapcsolatban kifejtett céltuda­tos és rendszeres felvilágosítása eredménye képpen — egyre nagyobb követelményeket támasztanak az egyes rendezvényelret lile tőén. Ma már a fiatal néző, vagy hallgató, meg tudja ítélni, ml a jó és rossz, sőt azt Is jól tudja, mit jelent az Ideológiai rombo­ló munka, a pop-zenében, s mik a céljai azoknak, akik saját dlverzáns Ideológiájuk­kal akarják megmérgezni fiatal nemzedé­künk gondolkodását. Hogy ezt azonban a fiatalok többségénél ne sikerüljön elérniük, az elsősorban Is a SZISZ-szervezetek esz­mei-nevelő munkájának a feladata. Ezzel kapcsolatban újabb feladat vár a fiatalok szervezeteire, amelyet a kulturális és művészeti Intézményekkel szorosan együttműködve kell megoldani, és az a fia­talok esztétikai érzéseinek a fejlesztése. És itt a nevelésbe be kell iktatni a zene további területét: komoly zenét, amely a fiatalok klubjaiban eddig vagy teljesen Is­meretlen fogalom volt, vagy csak a hamu­pipőke szerepe jutott neki. Pedig tudatosítanunk kell, hogy a komoly zenei koncerteket — legyen az szimfoni­kus zene, vagy kamarazene — és az ope­raelőadásokat szép számban látogatják a fiatalok. Meggyőzően bizonyítják ezt a Szlo­vák Filharmónia és a bratlslaval zenei ün­nepségek koncertjei, ahol igen sok fiatalt láthatunk. Mindez arra enged követikeztetnl, hogy a szisz-klubokban is meg lehet kedveltetnl a fiatalsággal a komoly, az értékes zenét. Valamelyik a fiatalok klubjai közül kidol­gozhatná a komoly zene megismerésének a módszeres munkáját, a többi aztán a példá­ját követhetné. Néhány klubban már kísérletet tettek 1- lyen program összeállítására, mégpedig le­mezek vagy magnetofon segítségével. És — bár ezen egyesek csodálkozni fognak — a fiatalok körében nagy volt a siker. Arra, hogy komoly zenei műsorokat ter­vezzünk és meg Is valósítsuk őket. Igen sok lehetőség kínálkozik. Itt vannak mindjárt a gramofonlemezek. Igazán nem kerülnek sokba, könnyen Is beszerezhetők. Még ha­tékonyabb módja a komoly zene megked- veltetésének például .fiatal előadóművészek, zeneszerzők és zenei szakemberek meghívá­sa, a koncertek, illetve az előadások után a hallott zene vagy előadás megvitatása. Természetesen nem minden SZISZ-klubnak áll módjában a művészek, zeneszerző meg- meghívása. Ma már azonban a falvakon Is vannak népi művészeti iskolák, ahol szakképzett, többnyire fiatal zenepedagógusok tanítanak, akik nemrég kerültek ki a szakiskolákból, és művészetükkel közvetlenül hathatnak a zenei rendezvények Igen körültekintő előké­szítést Igényelnek, a cél nemcsak azok meg­nyerése, akik rendszeres látogatói a fiata­lok klubjainak, hanem ama Ifjak megnye­rése is, akik eddig nem találtak rá a SZISZ- klubokba vezető útra. És ha ez sikerül, akkor számtalan lehe­tőségünk lesz arra, hogy a fiatalok eszté­tikai érzékét tejlessztük, hogy szocialista társadalmunknak széleslátókörű embereket neveljünk. könyvtáros Németh boának immár három hőnapja új foglalkozása van: könyvtáros. Kezdő a szak­mában — hiszen a három hónap rövid idő. Először a somorjai gimnáziumban érettsé­gizett, aztán elvégezte az ugyancsak érett­ségivel járó kereskedelmi szakközépiskolát. Négy esztendeig egy bányatervező vállalat­nál dolgozott, majd visszakerült szülőföld­jére és könyvelési munkát végzett a Zlaté Klasy-í !Nagymagyar j Helyi Nemzeti Bi­zottságon. Férjhez ment — s később az a- nyaságt szabadságról visszatérve azzal a kí- riálattal fogadták, hogy legyen a hárome­zer lakosú falu könyvtárosa — ami telles, napi nyolcórás munkaviszonyt jelentett. Ne­meth Évát kicsit meglepte a dolog de meg­örült neki, hiszen valójában mindfg is job ban szerette a szépirodalmat, mint a szá­mokat. Kicsit félt az új munkakörtől, de bátorí­totta magát, mert tetszett neki. Aztán be­levágott, s ma három kezdő hónap eltelte után így nyilatkozik; — Napi nyolcórás a munkaidőm, s ezalatt nagyon sokat olvas­hatok is. Ez egyben szórakozás, egyben a hivatáshoz tartozó feladat. Az olvasót res­tanciám nem kevés, a könyvtárosi pedig ennél is nagyobb, — s mindkettőt folyama­tosan szeretném behozni. A könyvtár polcain több mint ötezer kö­tet sorakozik. Ülünk a szép navfényes könyvtárhelyisé oben, ahol kenyérillat ér­zik, az évűiét földszintién ugyanis pékség van. Békésen megférnek egymás mellett. A fiatal könyvtáros az olvaSóhálózat bőví­tésével kapcsolatos terveiről, elképzelései­ről beszél. Bizony lesz elég teendőle. A falu a nyugat-szlovákiai kerület egyik legíeilet- tebb s legíeilődőbb példás falufa. A lakos­ság olvasóigényének feilesztése terén vi­szont van még teendő. Igaz manapság alio akad család, ahol ne lenne könyv a polca kon. — A hiba csuván az, hogy nem kevés esetben sokkal több könyv marad olvasat lan. mint amennyi a polcokon sorakozik. F, tény kíméletlen és obfektív tudomásul vétele ma egy könyvtáros elsődleges iela data. Egy általánosnak mondható ielensén felszámolásának kiindulóvontja ez. Erről, s az ezzel kaocsolatos problémákról beszél aettem a íiatal könyvtárossal. Tapasztala tóm szerint minden lehetősége megvan ah hoz, hogy iavitant tudjon a helyzeten — a hely! lakosság s a könyvvtszonuán. Remél­hető, hogy rövid időn belül sikerül neki' annyira az általános fölé emelni a könyv tárat, amennyire faluja is kiemelkedik az általánosságból A járási nemzeti bzioitsáa, kulturális osztálya, valamint a helyi nem­zeti bizottság és a járási népkönyvtár e feladat megvaiósjfásához minden feltétet* és segítséget megad. —If en —ed— J óleső érzéssel' Indultam el NlZnY Lanecra (Alsólánc­ra), hiszen nem minden­napi eseményre voltam hivatalos. Országszerte kevés azoknak a helységeknek a száma, amelyek szabadtéri színpaddal büszkél- kelhetnek. Különösen mostoha volt a helyzet a KoSlce-vldéke Járásban, mivel Itt egyetlen sza­badtéri színpad sem volt. Nos, ezen az alsölánciak változtattak először. A tömegszervezetek, a hnb összefogásával szabadtéri színpadot építettek. A festőlen szép környezetben, az árnyas fák alatt színpadavatásra gyűlt össze azon a napon a falu apra­M 0 H E L Ja-nagyJa. Hagyományos ebben a faluban a „Daloló Alsólánc“ nép- művészeti nap megrendezése, melyet ezzel a Jelentős esemény­nyel kötöttek egybe. A SZNF 30. és a CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére megrendezett ünnep­ségeket a helybeli gyermek clte- razenekar kezdte meg. Már a legapróbbak Is kitűnően bizonyí­tották, hogy a falu lakossága mennyire szívén viseli a népi kultúra fejlelzlését. A következőkben a perényi szlovák női kórus, majd a hely bell asszony kórus énekelt. A nap kiemelkedő eseménye volt a me­zőkövesdi Matyó népi együttes vendégszereplése. Az együttes szólistájaként fellépett Béres Fe­renc neves magyarországi nép­dalénekes Is. A műsort a somod! beat-együttes koncertje zárta. Az elsólánclak, — mint már annyiszor — újra blzonyílották, hogy nem tétlenkednek a tömeg- szervezetek. Elsősorban Is a SZISZ szervezet munkáját .kell megdicsérnünk. A fiatalok több száz munkaórát dolgoztak le a színpad építésén Sajnos annak ellenére, hogy ez volt a harma­dik ,,Daloló Alsólánc“, még nem akadt követője ennek a nemes mozgalomnak a járásban. Ezekután az alsólánctak azt a nemes célt tűzték maguk elé, hogy a színpadot gyakran hasz­nálják, s deszkáit sose lepje be a por — ezer — DALOLÓ ALSÓLÁNC ÖNMEGVALÖSITÄS MÁSOKÉRT ' Így szoktuk emlegetni: a szép szó ünnepe; de ha azt mondom: a hazai magyar mű­kedvelők egyéni és kollektív színpadművésztítének legjelen­tősebb seregszemléje — szin­tén egyből kitalálja az olva­só. hogy a Jókal-napokról be­szélek. Arról a tíznapos ren­dezvénysorozatról, amely ma gában foglalja a szavalók és prózamondók országos verse­nyét. valamint a színjátszó e- gyüttesek, irodalmi színpadok és bábegyüttesek központi se regszemléjét, s anjely egyéb, kulturális és kultúrpolitikai műsorával együtt a csehszlo­vákiai magyarok alkotókész­ségének és mOvészetszereteté nők, nemzeti öntudatának, és politika! elkötelezettségének évről évre megismétlődő, tö- mogmozgató és tudatformáló Immár hagyományos és egyik legjellegzetesebb demonstrá­ciója Ezerkllencszázhetvennégy és -hetvenöt nem kerek év forduló a jókai-napok törté netében. Ennek ellepére a jö­vő évben megrendezendő XII Jókai napok koncepcióját, ti letve müsortervezetét nagy mértékben befolyásolja kél fontos évforduló, s mindkét tőnek megvan a maj^a létfon tosságú szelepe: az egyik fel szabadulásunk 30. évforduló ja. a másik pedig, hogy jövő re ünnepeljük Jókai Mór szü letésének 150. évfordulóját. Ez tehát az a két évfordu 16, amely jeleentőssé teszi a csehszlovákiai magvar mflked velő színpad; mozgalom szá mára az 1975. május 24. és június 1 között megrendezen­dő XII. Jókal-napokat. Az Új Ifjúság szerkesztőségét és a Népművelési Intézet (Osveto- vy ústav] nemzetiségi osztá­lyát Is elsősorban ez a tény vezette arra az elhatározásra, hogy: a) a Jókal-napok tükrében bemutassa a hazai magyar műkedvelő színpadi mozgal mat, b) közelebbről Is megis­mertesse az érdeklődőkkel a- zokat az öntevékeny együtte seket, amelyek döntően befo­lyásolták e mozgalom fejlődé­sét. A következő nyolc hónap folyamán (tehát a XII. Jókai- -napoklg) rendszeresen figye­lemmel kísérheti az olvasó azt a — néha szinte hősi — áldozatvállalást, amelynek — bizonyos fokon — nap mint nap mindnyájan részesei va­gyunk: az önmegvalósításnak azt a felemelő folyamatát, a- raely tulajdonképpen mindun­talan másokért jön létre. Az öntevékeny művészeti munka csakis akkor válik társadal ml tényezővé, ha az egyén önmegvalósításán kívül tö­megmozgató, tudatformáló szerepe Is van Az öntevékeny színjátszáshoz ilyenformán nemcsak a műkedvelő színé szoknék és a műpártoló kö zönségnek „van köze“: az „é rlntott felok" közé tartoznak a férjek-feleségek, baráti kö rök, , munkahelyek, szervező tek. Intézmények — gyakorta tllag az egész társadalom, Az amatőr színjátszás ugyanis nemcsak műpártolás, műélve­zet, hobby: az amatőr szín­játszásnak mozgalma van — mert maga is mozgató-mozgó­sító erő. Olyan, mint a for­rás: ha elfojtani Igyekezné­nek a vizét, menten lápossá válna a környéke — de ha mederbe terelik: tiszta tette a tengerig ér... Szinte hihetetlennek tűnik, hogy az eddigi Jókai-napokon összesen 78-szor lépett fel színjátszó együttes, 78-szor 1- rodalmi színpad és 7-szer bábegyüttes (a bábegyüttesek központi seregszemléje 1974- ben került először raegrende zésre]. Ezenkívül 6 szlovák színjátszó együttes, továbbá 4 magyarországi és 3 szlovák irodalmi színpad szerepelt a központi seregszemlén A hazai magyar színjátszó együttesek által bemutatott müveket a következőképpen csoportosíthatjuk; 24 tragédia, 14 színmű, 15 vígjáték, 7 zenés vígjáték 5 komédia, 3 bohózat. 1 operett és 7 mesejáték, Vtszsatérve az együttesek­hez: 1964-tőI 1974-lg 161-SMr szerepeltek hazai magyar mű kedvelő színpadi együtteseink a Jókai-napokon. Ha kt akar nánk számítani, hogy ezek az együttesek hány embert „moz gósítottak“ valószínűleg hl tétlenkedve csóválnánk a fe lünket az eredmény fölött. Pe dig a számok általában nem nagyon hazudnak... Az amatőr színjátszás — természetétől fakadóan ^so ha sem volt gondtalan una­loműzés Mindig megvoltak a sajátos nehézsé.gel, A néző ponton múlik, hogy ezeket a problémákat „kilátástalan va­júdásnak“ vagy „személyiség- formáló körülménynek" eset­leg másnak tekintsük-e. A lé nyeg — s nálunk, csehszlová­kiai magyaroknál ez hatvá nyozottan érvényes — soha sem változik: a műkedvelő színpadi mozgalom küldetés vállalás, ,,másodállású“ hiva­tás és szakadatlan hitvallás. örvendetes tény, hogy az u- tóbbi Időben éppen a fiatal Ság fedezte fe! a műkedvelő színjátszó mozgalomnak ezt a szerepét. Az 1968—09 utáni hullámvölgyből kilábalva egy 1« több színjátszó együttess lakul újjá, s az utóbbi két év folyamán szinte gomba mód ra szaporodnak az Irodalmi színpadok. A báliegyüttesek első központi seregszemléje kedvező hatással van az is­kolások művészeti hajlamaira tevékenységére, a bábosok „mozgolódása“ immár mozga lommá válik. Az amatőr szín padi mozgalmak ugrásszerű mennyiségi fejlődése sajnos nem mindig tart lépést a mi­nőségi igényekkel: nagyon rö­vid Idő alatt nagyon sok kép zett rendezőre lenne szüksé­gük az együtteseknek. A Nép művelési Intézet hároméves továbbképző tanfolyamokon „vértezi tel" korszerű kép zettsé,ggel a gyakorló vagy éppen kezdő amatőr rendező két. A CSEMADOK KB szak mai értekezletek keretében próbálja kiküszöbölni a gya korlati munka folyamán adó dó nehézségeket A szakmai tanácsadást termés/etesen el sösorban a MATES/ két tár sulatának tagjai, valamint a Csehszlovák Rádió magyar a- dásának illetékes dolgozói végzik, de rajtuk kívül köz­reműködnek írók, publicisták, népművelők, más színházak szakemberei vagy éppen kül­földi színházi és népművelési szakértők stb. Érdekes, hogy az amatőr színpadi mozgalmak létjogo­sultságát mindig a kívülállók vitatják, nagyon sokszor az­zal érvelve, hogy e mozga­lom részesei nem végeznek tudatos munkát, Inkább meg­szállottaknak tekintendők. Nem érthetek egyet az effaj­ta véleményekkel, mert az a- matőr színjátszókban a tuda­tosság azonos a természetes­séggel. Kmeczké Mihály A következő kép a Jökai-napok hőskorát eleveníti fel. Olyan szereplőket örökíteti meg a fényképész, akik amatőrként indultak, s ma profi színészek, illetve rendazők. A (elvétel a II. Jókai-napokon készült 196S-ben. Pillanatkép a bratlslaval József Attila Ifjúsági klub színjátszó együttesének előadásáról Mű­sorukon Rózewicz lengyel szerző „Adattár“ című műve szerepelt Tözsér Árpád fordításában. Rendező Vavreczky Géza később a MATESZ színésze, ma (Gálán Géza névenI a Csehszlo­vák Rádió magyar adásának rendezője. A felvélelen szereplőként láthaló Ifekvő oózban). A szemüveges,, menekülő úr neve Kovács Lajos, aki ma a brnói Operaház szólistája. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom