Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-15 / 42. szám
HOGYAN GAZDAGÍTSUK AZ IFIŰSAGI KLUBOK TEVÉKENYSÉGÉT Az Ifjúsági klubok vezetői és a klubtanácsok hányszor törik azon a fejüket, mivel gazdagítsák tevékenységüket, hogyan tegyék tartalmasabbá. Leginkább Időszerű ez a kérdés egy Ifjú- ságt klub megnyitása előtt. Ilyenkor ugyanis nemcsak a hivatalos szervek résziére kell kidolgozni a klub távlati programját, tevékenységét, hanem — és elsősorban — azon fiatalok számára, akiknek a kedvéért létesült, akik látogatni fogják. És olyan programot kell összeállítani, amely egyrészt megfelel a fiatal nemzedékek korigényelnek, másrészt tekintettel van az adott klub sajátos területi helyzeténe, ezenkívül az ott élő fiatalok sajátos kulturális és műszaki Igényelne. Minden kulturális program döntő részét alkotja a zene, a pop-zene. Zene minden formában, akár kísérő zene, akár önálló szám, vagy tánczene vagy mint hangulat- festő zene egy vetélkedő verseny folyamán. A fiatalok klubjai kulturális tevékenységűk tartalmát különféle módon igyekeztek és Igyekeznek sokrétűvé tenni. Meg kell mondani azonban, hogy sok esetben a köny- nyebben Járható utat választják. Olykor a kényelmesség, máskor az Informáltság hiánya az akadálya annak, hogy az ifjúsági szervezetek kulturális tevékenységére intenzívebb, erőteljesebb fejlődést érjen el. így aztán előfordul, hogy a klubélet egyhangúvá válik, a fiatalok nem vesznek részt a céltalanul töltik a szabad idejüket, a klubokban. vagy pedig olyan szokásokat vesznek fel — mértéktelen dohányzás, alkoholfogyasztás — melyek nem egyeztethetők össze a Szocialista Ifjúsági Szövetség szellemével. Helytelen például az Is, hogy csupán a táncmulatságok rendezése legyen az egyetlen cél. Annak lehetősége, hogyan gazdagítsuk a klubéletet, a klubok tevékenységét, szinte ezért a klubtanácsokban működő SZISZ- funkclonárlusok kiválasztása, akik Ismerve a fiatalok kulturális érdeklődését, segíteni tudnak a klubtevékenység kiszélesítésében. Ma már a fiatalság igényelt nem elégítik ki azok a rendezvények, melyeken csupán a pop-zene dominál. Tudják ezt maguk a fiatalok Is, aiklk — a SZISZ-vezetőknek a pop-zenével kapcsolatban kifejtett céltudatos és rendszeres felvilágosítása eredménye képpen — egyre nagyobb követelményeket támasztanak az egyes rendezvényelret lile tőén. Ma már a fiatal néző, vagy hallgató, meg tudja ítélni, ml a jó és rossz, sőt azt Is jól tudja, mit jelent az Ideológiai romboló munka, a pop-zenében, s mik a céljai azoknak, akik saját dlverzáns Ideológiájukkal akarják megmérgezni fiatal nemzedékünk gondolkodását. Hogy ezt azonban a fiatalok többségénél ne sikerüljön elérniük, az elsősorban Is a SZISZ-szervezetek eszmei-nevelő munkájának a feladata. Ezzel kapcsolatban újabb feladat vár a fiatalok szervezeteire, amelyet a kulturális és művészeti Intézményekkel szorosan együttműködve kell megoldani, és az a fiatalok esztétikai érzéseinek a fejlesztése. És itt a nevelésbe be kell iktatni a zene további területét: komoly zenét, amely a fiatalok klubjaiban eddig vagy teljesen Ismeretlen fogalom volt, vagy csak a hamupipőke szerepe jutott neki. Pedig tudatosítanunk kell, hogy a komoly zenei koncerteket — legyen az szimfonikus zene, vagy kamarazene — és az operaelőadásokat szép számban látogatják a fiatalok. Meggyőzően bizonyítják ezt a Szlovák Filharmónia és a bratlslaval zenei ünnepségek koncertjei, ahol igen sok fiatalt láthatunk. Mindez arra enged követikeztetnl, hogy a szisz-klubokban is meg lehet kedveltetnl a fiatalsággal a komoly, az értékes zenét. Valamelyik a fiatalok klubjai közül kidolgozhatná a komoly zene megismerésének a módszeres munkáját, a többi aztán a példáját követhetné. Néhány klubban már kísérletet tettek 1- lyen program összeállítására, mégpedig lemezek vagy magnetofon segítségével. És — bár ezen egyesek csodálkozni fognak — a fiatalok körében nagy volt a siker. Arra, hogy komoly zenei műsorokat tervezzünk és meg Is valósítsuk őket. Igen sok lehetőség kínálkozik. Itt vannak mindjárt a gramofonlemezek. Igazán nem kerülnek sokba, könnyen Is beszerezhetők. Még hatékonyabb módja a komoly zene megked- veltetésének például .fiatal előadóművészek, zeneszerzők és zenei szakemberek meghívása, a koncertek, illetve az előadások után a hallott zene vagy előadás megvitatása. Természetesen nem minden SZISZ-klubnak áll módjában a művészek, zeneszerző meg- meghívása. Ma már azonban a falvakon Is vannak népi művészeti iskolák, ahol szakképzett, többnyire fiatal zenepedagógusok tanítanak, akik nemrég kerültek ki a szakiskolákból, és művészetükkel közvetlenül hathatnak a zenei rendezvények Igen körültekintő előkészítést Igényelnek, a cél nemcsak azok megnyerése, akik rendszeres látogatói a fiatalok klubjainak, hanem ama Ifjak megnyerése is, akik eddig nem találtak rá a SZISZ- klubokba vezető útra. És ha ez sikerül, akkor számtalan lehetőségünk lesz arra, hogy a fiatalok esztétikai érzékét tejlessztük, hogy szocialista társadalmunknak széleslátókörű embereket neveljünk. könyvtáros Németh boának immár három hőnapja új foglalkozása van: könyvtáros. Kezdő a szakmában — hiszen a három hónap rövid idő. Először a somorjai gimnáziumban érettségizett, aztán elvégezte az ugyancsak érettségivel járó kereskedelmi szakközépiskolát. Négy esztendeig egy bányatervező vállalatnál dolgozott, majd visszakerült szülőföldjére és könyvelési munkát végzett a Zlaté Klasy-í !Nagymagyar j Helyi Nemzeti Bizottságon. Férjhez ment — s később az a- nyaságt szabadságról visszatérve azzal a kí- riálattal fogadták, hogy legyen a háromezer lakosú falu könyvtárosa — ami telles, napi nyolcórás munkaviszonyt jelentett. Nemeth Évát kicsit meglepte a dolog de megörült neki, hiszen valójában mindfg is job ban szerette a szépirodalmat, mint a számokat. Kicsit félt az új munkakörtől, de bátorította magát, mert tetszett neki. Aztán belevágott, s ma három kezdő hónap eltelte után így nyilatkozik; — Napi nyolcórás a munkaidőm, s ezalatt nagyon sokat olvashatok is. Ez egyben szórakozás, egyben a hivatáshoz tartozó feladat. Az olvasót restanciám nem kevés, a könyvtárosi pedig ennél is nagyobb, — s mindkettőt folyamatosan szeretném behozni. A könyvtár polcain több mint ötezer kötet sorakozik. Ülünk a szép navfényes könyvtárhelyisé oben, ahol kenyérillat érzik, az évűiét földszintién ugyanis pékség van. Békésen megférnek egymás mellett. A fiatal könyvtáros az olvaSóhálózat bővítésével kapcsolatos terveiről, elképzeléseiről beszél. Bizony lesz elég teendőle. A falu a nyugat-szlovákiai kerület egyik legíeilet- tebb s legíeilődőbb példás falufa. A lakosság olvasóigényének feilesztése terén viszont van még teendő. Igaz manapság alio akad család, ahol ne lenne könyv a polca kon. — A hiba csuván az, hogy nem kevés esetben sokkal több könyv marad olvasat lan. mint amennyi a polcokon sorakozik. F, tény kíméletlen és obfektív tudomásul vétele ma egy könyvtáros elsődleges iela data. Egy általánosnak mondható ielensén felszámolásának kiindulóvontja ez. Erről, s az ezzel kaocsolatos problémákról beszél aettem a íiatal könyvtárossal. Tapasztala tóm szerint minden lehetősége megvan ah hoz, hogy iavitant tudjon a helyzeten — a hely! lakosság s a könyvvtszonuán. Remélhető, hogy rövid időn belül sikerül neki' annyira az általános fölé emelni a könyv tárat, amennyire faluja is kiemelkedik az általánosságból A járási nemzeti bzioitsáa, kulturális osztálya, valamint a helyi nemzeti bizottság és a járási népkönyvtár e feladat megvaiósjfásához minden feltétet* és segítséget megad. —If en —ed— J óleső érzéssel' Indultam el NlZnY Lanecra (Alsóláncra), hiszen nem mindennapi eseményre voltam hivatalos. Országszerte kevés azoknak a helységeknek a száma, amelyek szabadtéri színpaddal büszkél- kelhetnek. Különösen mostoha volt a helyzet a KoSlce-vldéke Járásban, mivel Itt egyetlen szabadtéri színpad sem volt. Nos, ezen az alsölánciak változtattak először. A tömegszervezetek, a hnb összefogásával szabadtéri színpadot építettek. A festőlen szép környezetben, az árnyas fák alatt színpadavatásra gyűlt össze azon a napon a falu apraM 0 H E L Ja-nagyJa. Hagyományos ebben a faluban a „Daloló Alsólánc“ nép- művészeti nap megrendezése, melyet ezzel a Jelentős eseménynyel kötöttek egybe. A SZNF 30. és a CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére megrendezett ünnepségeket a helybeli gyermek clte- razenekar kezdte meg. Már a legapróbbak Is kitűnően bizonyították, hogy a falu lakossága mennyire szívén viseli a népi kultúra fejlelzlését. A következőkben a perényi szlovák női kórus, majd a hely bell asszony kórus énekelt. A nap kiemelkedő eseménye volt a mezőkövesdi Matyó népi együttes vendégszereplése. Az együttes szólistájaként fellépett Béres Ferenc neves magyarországi népdalénekes Is. A műsort a somod! beat-együttes koncertje zárta. Az elsólánclak, — mint már annyiszor — újra blzonyílották, hogy nem tétlenkednek a tömeg- szervezetek. Elsősorban Is a SZISZ szervezet munkáját .kell megdicsérnünk. A fiatalok több száz munkaórát dolgoztak le a színpad építésén Sajnos annak ellenére, hogy ez volt a harmadik ,,Daloló Alsólánc“, még nem akadt követője ennek a nemes mozgalomnak a járásban. Ezekután az alsólánctak azt a nemes célt tűzték maguk elé, hogy a színpadot gyakran használják, s deszkáit sose lepje be a por — ezer — DALOLÓ ALSÓLÁNC ÖNMEGVALÖSITÄS MÁSOKÉRT ' Így szoktuk emlegetni: a szép szó ünnepe; de ha azt mondom: a hazai magyar műkedvelők egyéni és kollektív színpadművésztítének legjelentősebb seregszemléje — szintén egyből kitalálja az olvasó. hogy a Jókal-napokról beszélek. Arról a tíznapos rendezvénysorozatról, amely ma gában foglalja a szavalók és prózamondók országos versenyét. valamint a színjátszó e- gyüttesek, irodalmi színpadok és bábegyüttesek központi se regszemléjét, s anjely egyéb, kulturális és kultúrpolitikai műsorával együtt a csehszlovákiai magyarok alkotókészségének és mOvészetszereteté nők, nemzeti öntudatának, és politika! elkötelezettségének évről évre megismétlődő, tö- mogmozgató és tudatformáló Immár hagyományos és egyik legjellegzetesebb demonstrációja Ezerkllencszázhetvennégy és -hetvenöt nem kerek év forduló a jókai-napok törté netében. Ennek ellepére a jövő évben megrendezendő XII Jókai napok koncepcióját, ti letve müsortervezetét nagy mértékben befolyásolja kél fontos évforduló, s mindkét tőnek megvan a maj^a létfon tosságú szelepe: az egyik fel szabadulásunk 30. évforduló ja. a másik pedig, hogy jövő re ünnepeljük Jókai Mór szü letésének 150. évfordulóját. Ez tehát az a két évfordu 16, amely jeleentőssé teszi a csehszlovákiai magvar mflked velő színpad; mozgalom szá mára az 1975. május 24. és június 1 között megrendezendő XII. Jókal-napokat. Az Új Ifjúság szerkesztőségét és a Népművelési Intézet (Osveto- vy ústav] nemzetiségi osztályát Is elsősorban ez a tény vezette arra az elhatározásra, hogy: a) a Jókal-napok tükrében bemutassa a hazai magyar műkedvelő színpadi mozgal mat, b) közelebbről Is megismertesse az érdeklődőkkel a- zokat az öntevékeny együtte seket, amelyek döntően befolyásolták e mozgalom fejlődését. A következő nyolc hónap folyamán (tehát a XII. Jókai- -napoklg) rendszeresen figyelemmel kísérheti az olvasó azt a — néha szinte hősi — áldozatvállalást, amelynek — bizonyos fokon — nap mint nap mindnyájan részesei vagyunk: az önmegvalósításnak azt a felemelő folyamatát, a- raely tulajdonképpen minduntalan másokért jön létre. Az öntevékeny művészeti munka csakis akkor válik társadal ml tényezővé, ha az egyén önmegvalósításán kívül tömegmozgató, tudatformáló szerepe Is van Az öntevékeny színjátszáshoz ilyenformán nemcsak a műkedvelő színé szoknék és a műpártoló kö zönségnek „van köze“: az „é rlntott felok" közé tartoznak a férjek-feleségek, baráti kö rök, , munkahelyek, szervező tek. Intézmények — gyakorta tllag az egész társadalom, Az amatőr színjátszás ugyanis nemcsak műpártolás, műélvezet, hobby: az amatőr színjátszásnak mozgalma van — mert maga is mozgató-mozgósító erő. Olyan, mint a forrás: ha elfojtani Igyekeznének a vizét, menten lápossá válna a környéke — de ha mederbe terelik: tiszta tette a tengerig ér... Szinte hihetetlennek tűnik, hogy az eddigi Jókai-napokon összesen 78-szor lépett fel színjátszó együttes, 78-szor 1- rodalmi színpad és 7-szer bábegyüttes (a bábegyüttesek központi seregszemléje 1974- ben került először raegrende zésre]. Ezenkívül 6 szlovák színjátszó együttes, továbbá 4 magyarországi és 3 szlovák irodalmi színpad szerepelt a központi seregszemlén A hazai magyar színjátszó együttesek által bemutatott müveket a következőképpen csoportosíthatjuk; 24 tragédia, 14 színmű, 15 vígjáték, 7 zenés vígjáték 5 komédia, 3 bohózat. 1 operett és 7 mesejáték, Vtszsatérve az együttesekhez: 1964-tőI 1974-lg 161-SMr szerepeltek hazai magyar mű kedvelő színpadi együtteseink a Jókai-napokon. Ha kt akar nánk számítani, hogy ezek az együttesek hány embert „moz gósítottak“ valószínűleg hl tétlenkedve csóválnánk a fe lünket az eredmény fölött. Pe dig a számok általában nem nagyon hazudnak... Az amatőr színjátszás — természetétől fakadóan ^so ha sem volt gondtalan unaloműzés Mindig megvoltak a sajátos nehézsé.gel, A néző ponton múlik, hogy ezeket a problémákat „kilátástalan vajúdásnak“ vagy „személyiség- formáló körülménynek" esetleg másnak tekintsük-e. A lé nyeg — s nálunk, csehszlovákiai magyaroknál ez hatvá nyozottan érvényes — soha sem változik: a műkedvelő színpadi mozgalom küldetés vállalás, ,,másodállású“ hivatás és szakadatlan hitvallás. örvendetes tény, hogy az u- tóbbi Időben éppen a fiatal Ság fedezte fe! a műkedvelő színjátszó mozgalomnak ezt a szerepét. Az 1968—09 utáni hullámvölgyből kilábalva egy 1« több színjátszó együttess lakul újjá, s az utóbbi két év folyamán szinte gomba mód ra szaporodnak az Irodalmi színpadok. A báliegyüttesek első központi seregszemléje kedvező hatással van az iskolások művészeti hajlamaira tevékenységére, a bábosok „mozgolódása“ immár mozga lommá válik. Az amatőr szín padi mozgalmak ugrásszerű mennyiségi fejlődése sajnos nem mindig tart lépést a minőségi igényekkel: nagyon rövid Idő alatt nagyon sok kép zett rendezőre lenne szükségük az együtteseknek. A Nép művelési Intézet hároméves továbbképző tanfolyamokon „vértezi tel" korszerű kép zettsé,ggel a gyakorló vagy éppen kezdő amatőr rendező két. A CSEMADOK KB szak mai értekezletek keretében próbálja kiküszöbölni a gya korlati munka folyamán adó dó nehézségeket A szakmai tanácsadást termés/etesen el sösorban a MATES/ két tár sulatának tagjai, valamint a Csehszlovák Rádió magyar a- dásának illetékes dolgozói végzik, de rajtuk kívül közreműködnek írók, publicisták, népművelők, más színházak szakemberei vagy éppen külföldi színházi és népművelési szakértők stb. Érdekes, hogy az amatőr színpadi mozgalmak létjogosultságát mindig a kívülállók vitatják, nagyon sokszor azzal érvelve, hogy e mozgalom részesei nem végeznek tudatos munkát, Inkább megszállottaknak tekintendők. Nem érthetek egyet az effajta véleményekkel, mert az a- matőr színjátszókban a tudatosság azonos a természetességgel. Kmeczké Mihály A következő kép a Jökai-napok hőskorát eleveníti fel. Olyan szereplőket örökíteti meg a fényképész, akik amatőrként indultak, s ma profi színészek, illetve rendazők. A (elvétel a II. Jókai-napokon készült 196S-ben. Pillanatkép a bratlslaval József Attila Ifjúsági klub színjátszó együttesének előadásáról Műsorukon Rózewicz lengyel szerző „Adattár“ című műve szerepelt Tözsér Árpád fordításában. Rendező Vavreczky Géza később a MATESZ színésze, ma (Gálán Géza névenI a Csehszlovák Rádió magyar adásának rendezője. A felvélelen szereplőként láthaló Ifekvő oózban). A szemüveges,, menekülő úr neve Kovács Lajos, aki ma a brnói Operaház szólistája. 4