Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-15 / 42. szám

J____L. / 6vi A KAPUS £S A vivő PARBESZEDE (Tretyak és Romanykov ismert spurtoIAk. Az egyik JégkorongozA, a másik vivA. Mindketten világbajnokok). Romanykov: Ha az ember gondolkodik rájön, a sport tulajdonképpen csak támadás és védekezés. A sportoló’ bárminemű megmozdulása a védekezés, majd a táma­dás. .... Tietyak: A vívásban persze egyszerűbb az Ilyesmit megállapítani... Romanykov: Sőt, a támadás és a védekezés szoros egységet alkot. Mert ml a vívás lényege, megszűrni az ellenfelet. A célt bonyolult manőverezés árán érhetjük el. A védekezésnek rengeteg módja .van. Lehet, hogv ht- hetetlepnek tűnik, de szívesebben gyakorolom a véde­kezést, mint a támadást! Tretyak: Nekem viszont sokszor kimondottan unal­masnak tetszik a védekezés. Ha például az edzésen én Is a mezőnyben Játszhatom,- nagy örömöm telik a táma­dásban Alig várom, hogy gólt üthessek. Romanykov: Ez azt jelenti; hogv nem nagyon élvezed a védést? Tretyak. Ezt azért így nem mondanám Az ember azt választja ki végül, ahol a legjobban érvényesül A csa­tár természetesen mindig népszerűbb, mint a védő. Vannak ugyanakkor.kitűn,ö védők Is. Miért beszélnek hát mégis többet a csatárokról? Mert ők lövik a gó­lokat, pedig a kanadai Park vagy a ml Guszevünk leg­alább olyan kitűnő védő, mint csatártársaik, a gólkirá­lyok. Romanykov: Neked a Guszev-tlpusű védők tetszenek? Tretyak: Nem is a típus a fontos, hanem az, hogy a védő Is támadjon, ha lehet. Csakhogy a csatársorban ott van a kitűnő Petrov vagy Harlamov Ezek jobb tá­madók, mint a védő Guszev. Sok meccset játszottam már, de talán a jlhlaval Suchy az egyetlen olyan vé­dő, aki tudja mit kell az ellenfél kapuja előtt csinál­ni. Romanykov; A váratlan kitörések a legveszélyeseb­bek... Tretyak: De csak akkor, ha a védő tudja Is, mit kell csinálni. Az én elvem, az a védő tetszik nekem, aki pontosan elvégzi védöfeladatát. Harlamov vagy Pet­rov ellen nehéz a dolgom. Az edzéseken azt sem tu­dom, hová kapjak. Romanykov Nehéz megküzdeni az olyan vívóval, akt nem sablonosán vív akinél nem lehet kiszámítani, mit fog csinálni a következő másodpercben. Ilyen volt pél­dául a grenoblei világbajnokságon az NSZK-beli Berg. Sokat küszködtem vele... Támadtam, ö felfogta a szú­1 A rást, megfordult, és ebből az állásból vitte be a talá­latát, mint valami cirkuszi zsonglőr, Tretyak: És végül hogyan sikerült legyőznöd? Romanykov: Sokat törtem rajta a fejem. Amikor Berg megfordult még egy mozdulatot végeztem a fegyverem­mel. Erre ö meglepődött, és én könnyen bevittem a ta­lálatot. Tretyak: Így nagyon egyszerűnek tűnik a dolog. De ezzel nem árultad el a hadltervedet? Romanykov; Mindenki láthatta a mérkőzést, így hát nem lehetett szó titokról A laikusok számára néhány másodpercnek tetszhet egy Ilyen akció. A valóságban azonban csupán néhány tized másodperc. Tretyak: Hosszú Időn át. nem tudtam megbizhatőan kivédeni a jobb kezem alatt szálló, alacsony korongo­kat. Tiiraszov órákon át foglalkozott vetem. Amikor végre sikerült, és bevettek a válogatottba azt hittem, mindent tudok. Romanykov: Én Is kedvező fogadtatásra találtam a válogatottban Ti'etyak; Csakhogy ez nem mindenkinek használ. Pél­dául itt van a tehetséges Alexandrov, Szívélyesen fo­gadtuk. belőle azonban beképzelt ember lett. Kujblsev- ben verekedést kezdett. Sokat kellett nevein! amíg rendbejött. Romanykov; Mt a véleményed, milyennek kell lennie a Jó csatárnak? Tretyak: Mindenekelőtt bátornak. Dehát végülts a kapusnak Is kell kockáztatnia. Én például nem szíve­sen hagyom el a kaput. Veszélyes dolog. Hosszú kezem és lábam van, több az esélyem a jó védésre a kapu­ban, mint kívüle A csatár azonban többet kockáztat a gól érdekében. Ilyen szempontból a kanadaiak a legro­konszenvesebbek. Minden erejüket és fantáziájukat a támadásra fektetik. Nehezen tudtam hozzájuk alkalmaz­kodni. Például Esposito Óriási lövését, váratlan megol­dásai vannak. A kapu elé somfordái és vár. Most már tudom, hogy Ilyenkor közelebb kell hozzá menni. Min­den csatárt megfigyeltem Petrov például általában min­dig egyből lő. nem teszí ide-oda a korongot. Mihajlov viszont éppen az ellenkező típus A fejemben egész ki­mutatás van már a legjobb csatárokról... Romanykov: Sokat beszélgettünk a védekezésről és a támadásról Én például sokáig jól futballoztam Végül mégis vívó lettem. KI tudja, miért? Tretyak; Én Is véletlenül lettem kapus Mindenáron a mezőnyben akartam játszani, de nem ment úgy a já­ték. mint a kapuban. És az edzőm rábeszélt... (klocban) RÖVID HÍR A NAPILAPOKBÓL? ELBÚCSÚZOTT PELÉ Ogy rohannak velünk a napok, mint a lőkhajt'ásos repülőgépek. A rádió, a televízió, a napilapok ontják az információkat; már a sportoldalon is annyi az esemény, hugy a sok hfr között alig tud 8ligaz<idni az ember. Szeptember végén azonban oda kellett figyelni arra a mondatra, amely közölte hogy Pété. a harminchárom esztendős futballista elbúcsúzott a pályáktól; csapata, a Santns l:0-ás vereságet szenvedett a „fekete gyöngy­szem“ búcsúmérközéSén „Egy korszak lezárult“. „Elbúcsúzott a világ legjobb labdarúgója“ írhatnánk, de inkább nem (rjiik. mert Pelé annyira eredeti, és sokszínű volt, hagy értékelése nem bír el .semminemű sablont. Cipőtisztító fiúként kezdte és millioniosként, júnevú kerpskedőként fejezte he pályafutását a pályákon. Ak­kor bukkant elő az ismeretlenség homályából, amikor a labdarúgó zsenikből álló magyar aranycsapat szét- hnllott A szurkniókat Pelé játéka kárpótolta a magya­ros szípurkákérl. Sajnos, sem Csehszlovákiában sem Magyarországon nem járt ez a nagyszerű focista, amit láttunk tőle. csak a képernyő fémhideg „gyepén“ pro­dukálta így is elmondliatú hogy mindent tudott: ami­ről a nézők álmodoztak azt ő nMigvalósflolta Egyik megoldása sem basonlítutt a másikhoz Tele volt ötle­tekkel és tűzzel Kiválóan lőtt cselezett fejelt és pasz- szolt Nehéz őt összebasonlttani neves elődeivel: annak idején Puskás Ferenc nyilatkozta mikrofonba ..Pelébol csak egy van. Mindent tud. A kérdés legfeljebb az le­het: vajon tudott volna boldogulni az európai pályá­kon?“ Néhány évvel ezelőtt, Szikorával készített sorozatunk­ban is szerepelt egy Pelé-élmény. Szikora, aki játszott ellene, a legjobbakat mondta róla, mint emberről is. Tudom, hogy }án Geleta, a Dukla Praha játékosa egy ízben Pelé vendége volt. Médot találunk rá, hogy meg­kérdezzük Geletát, milyen Pelé? Talán nem túlzás, ha azt Írjuk, Pelé a pályák köl­tője volt. És amellett száguldó századunk egyik legki- merUltebb utazója, aki tizenhat évet töltött szuperszóni- kus repülőgépek fedélzetén. Sokszor ott gimnasztika' zott a hatalmas 747-es Boeing padlóján, mert egysze­rűen nem futotta az idejéből edzésre pénzt hajszolé Santos-portyái során. Örömmel írjak, hogy Petében harmonikusan alvadt egybe a sportoló és az ember. Ha emberi módon köze­ledtek hozzá, nem tért ki az interjúk elől. bár gyakran kibírhatatlan volt az újságirúk. a filmesek és rádió­sok hadjárata. Pété most visszavonult. Ezentúl üzletének él csak. Kiváncsi vagyak, vajon hányszor megy el majd egy ki­csit focizni barátaival? Élményszámba menne az is. ha sikerülne meglesni a tornateremben, vagy a kispályán Milliószámra vannak planétánkon labdarúgék. de Pelé csak egy volt. Bstta György AZ ÉVSZÁZAD „NAGY ÜZLETE“ Egy percéit 111 ezer dollár! Fantasztikus dolgok történnek a profi OkOloívásban. Képzeljék csak el: a nagy lármával beharangozott és Oktober 29-re elhalasztott Foreman — Clay világbajnoki mérkőzés két „szenvedő alanya“ 0 millió dollárt kap fejenként. Hát nem fantasztikus? Ha a két ökölvívó véglgve- rekszi mind a 15 menetet, 45 percet tölt. a szorííóban. Nem nehéz kiszámítani, hogy így egy perces „bunyóért" ill ezer dollár üti a markát. A „nagy hűhó“ reklámemberei bombasztikus címet adtak az összecsapásnak: például „Az évezred mérkő­zése“ stb. Ez enyhén szólva ts túlzás, csak az érdeklő­dés fokozására szolgál, de tény és való, hogy az év század bokszüzlete lesz a Zaire fővárosában, Kinshasá- ban megrendezésre kerülő rhérkőzés. Sajnos, teljesen világos: a profi ökölvívás már nem sport, hanem üzlet, fantasztikus üzlet. Az USA ökOlvívómeccseinek szervezeöi már egy fél évvel kivetették hálójukat Fnremanra és Altra, azaz Cassius Clayre. Persze a két fekete ökölvívó nem kap­ható meg fejenként 5 millió dolláron . alul. Foreman, a világbajnok magasabb gázsit követel, de Hank Schwartz, az akció főszervezője rábírta őt, hogy menjen bele a fele-jele megoldásba. A nagyobb gond azonban nem Fo­reman volt, hanem Clay, aki nem titkolja: elege van abból, hogy a „bokszüzletben“ a feketék elvéreznek, és a fehérek vágják zsebre a pénzt". Aztán őt is rábeszélték... Honnan szerzett Schwartz annyi pénzt, hogy letétbe helyezhesse a 10 milliót, valamint a szervezésre, rek­lámra, utazásra fordítandó további 3 millió dollárt? Eu­rópában akadnak ,mecénások“: angol és svájci vállal­kozók „szálltak be“ az üzletbe. „FOREMAN EGY MÚMIA“ Már említettük, hogy Foreman sérülése miatt októ­ber 29-re halasztottók a mérkőzést, így hát még na­gyobb sebességre kapcsolhat a reklámhadjárat, van idő arra, hogy a két néger ökölvívó ízléstelen módon sér­tegesse egymást. Clay most nem ment ölre Foremannal, mint tavaly Frazierrel, de azért hallatta a hangját. New Yorban 47 percig beszélt az újságírók előtt. Íme né­hány részlet a nyilatkozatából: „Annyira bátor vagyok, hogy kedvem lenne egy krokodillal is bokszolni, és bí­rókra kelni egy cethallal... Foreman elnehezedett, ere­je már legfeljebb csak legenda. Engem nem talál el o- lyan könnyen, mint 40 korábbi ellenfelét. Hosszas töp­rengés után rájöttem, hogy Foreman nem más, mint egy múmia... Foreman fehér ember, én vagyok az iga­zi néger. Foreman a fehér rendet testesUt meg, de én gondoskodom róla, hogy rabszolgaként hagyja el a szo- rítót Ugyanez a sors vár a fehér rendre ts.. A 32 esztendős Clay mintegy 50 profi mérkőzése so­rán két súlyos vereséget szenvedett el. Először Fraizer- tól 11971), majd Norrontól (1973j, kapott ki, akt ellen 12 meneten keresztül törött állkapoccsal bokszolt. A szakemberek véleménye a jelenlegi Clayről: ..El­vesztette egykor! erejét, gyorsaságát és páratlan láb­munkáját. AU lelassult, nehezen mozog, a régi varázsló nincs többé., És Foreman? A 25 esztendős, 193 cm magas és 99 kg súlyú jelenlegi világbajnok is ,/negfrtcskázta“ az ellen­felét: „Clay hét évvel öregebb nálam, és világéletében nagy hűhóit csinált maga körül. Eddig még mindig be­bizonyosodott, minél jobban ordítozik, annál gyöngébb formában van". Foreman eddig negyven profi mérkőzést vívott, és mindet megnyerte. MINT EGY FAT SZEKERCÉVEL A szakemberek véleménye szerint a nehézsúlyú profi ökölvívást még sohasem jellemezte annyira a brutalitás, mint napjainkban. Azelőtt ts voltak kemény legények, de ók küzdöttek is a szárítóban, míg Foreman egysze­rűen úgy teríti le ellenfelét, mint ahogyan fát vágnak kis szekercével. Itt nyoma sincs a technikának, a ví­vásnak. Hogy Clay nagyszerű technikája elegendő lesz e ah­hoz, hogy Foreman kegyetlen kalapácsütéset elöl elha­jolgasson, csak remény. És Muhamad All éppen ebben bízik, mert Foreman nagy kérdőjele: mivel profiként még sohasem vívott komoly ellenféllel öt meneten fe­lüli küzdelmet, nem tudható, ml történik. ha első üté­sei nem tolóinak, és végig kell esetleg „bunyózni" mind a 15 menetet Ez viszont valószínűleg Claynek kedvez­ne. TOMI VINCE IME, 4 A KÉZILABDA A KÉZILABDA A SZÁRAZFÖLDI VÍZI­LABDA. FÉRFIAS JÁTÉKNAK SZOK­TÁK NEVEZNI; A KÉRDÉS CSUPÁN AZ. MENNYIBEN JÁTÉK MÉG EZ A HAJ­DAN CSUPA ÖTLET, CSUPA SZIPORKA SPORTÁG. A HÁROM PILLANATFEL­VÉTEL EGY LIGAMÉRKÖZÉSEN KÉ­SZÜLT. KLADEK LÁSZLÓ felvételei é

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom