Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-08 / 41. szám

N

ővé Zámkyban, (Érsekú]- várott) a Komáromi utcán végig régi házacskák sorakoznak; porosak, öregek, pereg róluk a vakolat. A lehető legrosszabb hely ^gy könyvesbolt számára. Művészet lehet egyetlen könyvet te eladni ebben a környezetben, mert nemcsak a házak rosszak, rozogák, hanem a boltok te.

Kivétel a könyvesbolt. Kívülről ugyan nem sokban különbözik a többi épülettől, bévül- ről azonban annál Inkább. Tágas és tiszta. Amikor belépek, szinte nem akarok hinni a szememnek olyan nagy az ellentét a kinti és a benti világ között. A könyvek példás rendben, a padló fényes, és a ne- onvtlágítás vidám nappali ragyogást kölcsönöz a kultúra eme otthonának.

Dobrotka Lídia, a bolt e- gyetlen alkalmazottja, amikor belépek az üzletbe, a fotelben ül. Slskov „Zord folyó“ című könyvét olvassa.

— Tetszik? — kérdem tőle. Igen — feleli, majd hozzáteszi: — Szeretem a szép romantikus regényeket, és ez Ilyen.

— Sok ideje jut az olvasásra?

— Attól függ, mennyi az a sok •— mondja — mert ennyi könyv között... Szóval nem pa- naszkodhatom, azért el tudom olvasni azt. amit akarok. Nemrég olvastam Németh László Iszony, majd pedig az Irgalom című regényét. De olvastam Dreiser Goncsarov, Passuth művelt és még sok mást. Nagy- kérről járok Ide. Reggel hat 6- rakor Indul a vonatom, fél hétkor már az üzletben vagyok, rendet csinálok, leporolom a könyveket, feltöltöm a polcoAKI SZERETI A JÓ KÖNYVET

kát, aztán ha Időm engedi, olvasok. Nyolcra, amikor kinyitok, rendszerint már néhány oldal mögöttem van. Délelőtt Is akad Időm az olvasásra, vagy zenét hallgatok.

— Gondolom, csoda, ha betéved Ide valaki!

trosvlt dolgozói, és közülük Is nagyon sokan megállnak az üzletben. Természetesen .fizetés után jönnek be a legtöbben. Ilyenkor nagyobb a forgalom.

— Mennyit tud Itt egyáltalán eladni — kérdem még mindig hitetlenkedve.

Dobrotka Lídia

— Ne higgyél Nem mondom, nem zsúfolt az üzlet, de azért vannak vásárlóim. Vannak, a- klk rendszeresen eljönnek. Fiatalok, Idősebbek; orvosok, tanárok, diákok járnak a boltba. Délután erre jöniwk az Elek— Az ezerötszáz korona mindennap megvan. De van úgy, hogy több te. Kétezer, kétezer- ötszáz, mikor hogyan. Sok fiatal szívesen jár hozzám lemezeket vásárolni. Egy-egy új lemezből még száz darab Is elfogy. A Bergendlek, meg ez 0mega lemezefből nem te elég, amit kapok.

— Szóval a délután)a már foglalt...

Altalábain Igen, de azért délután te akad még egy kUs 1- dőm. Ilyenkor szoktam elintézni az üzleti dolgokat, a megrendelést, Ilyenkor végzem el a könyvelést, számolok el a pénzzel stb_ — mondja Lídia és feláll, mert közben bejött két fiú.

— Mivel szolgálhatok? — kérdi a fiúktól.

— Valami Rejtő-könyvet szeretnénk — válaszolja az egyik. Lídia megmutatja a kért Rejtő- könyvet és még néhány krimit. A fiú természetesen nem a Rejtőt viszi magával, hanem a másikat. A fiú flMt. 6 közben becsomagolja a könyvet.

— Viszontlátásral

— Viszontlátásra!

— Most már ml is elköszönhetnénk, de nem hagy még a gondolat:

— Mondja, és nem zavarja, hogy Ilyen rossz helyen van a könyvesboltja?

— Nem kellemes, hogy ilyen helyen van, de azt hiszem e- zok, aktk szeretik a jó könyvet, még messzebb te felkeresnének. Egyébként a jövő héten új üzletbe költözünk. A gimnáziummal szemben kapunk helyet, mert ezt Itt lebontják.

Ha legközelebb a városban járok, már én Is az új helyen, a gimnáziummal szemben fogom keresni. Biztos vagyok benne, hogy ott is példás rend lesz, és sem az én kérdésemre, sem pedig más kérdésére nem fogja megvonni a vállát: „Nincs“.

—nth—

TAVASZI SZÉL VIZET ÁRASZT

Nagy megtiszteltetés érte Jel- ka (JókaJ községet. A CSEMA- DOK helyi szervezetét bízták meg a Tavaszi szél vizet áraszt népdalvetélkedő nyugat-szlová- klal selejtezőjének a megrendezésével. S hogy miért esett a választás a jókalakra? Mert tevékenyek, jő szervezők, kitűnően dolgozik helyi csoportjuk. Vezetőik Deák Imre elnök, Al- földy Is^án titkár és GSrföl Jenő kultúrfelelős az előadás «- lőtt így nyilatkozott:.

— Büszkék vagyunk arra, hogy ml rendezhetjük meg a nyugat-szlovákiai elődöntőt. Erre rá Is szolgáltunk, elsősorban azzal, hogy tagjaink kedvvel dolgoznak. Csoportunkat a központ a járás legjobbj-aként értékelte. Egyébkénth gyakorlatunk te van a rendezés és a szervezés terén. Színjátszó csoportunk igen gyakran fellép. A „Kutyaszorító“ című darabbal például elnyertük a járási verseny első díját, Deák Imre pedig a legjobb rendező diját hozta haza. De gyakran szerepelnek táncosaink, clterazene- icarunk és Irodalmi körűnk tagjai te. Legutóbb például Ady születésének évfordulójáról emlékeztünk meg. Így aztán nem félünk ettől a mai esti népdalrendezvénytől sem, legfeljebb a kuitúrház bizonyul majd szűknek.

Bizony szűknek is „bizonyult“. A négyszáz férőhelyes művelődési ház nagy termében legalább 700 ember zsúholődott össze. A többórás vetélkedő a- zonban a legkisebb zökkenő nélkül folyt le, pedig az énekkarokat és a clteraegyütteseket te beszámítva, mintegy 152 ember lépett föl. Nem Is számítva a Csehszlovák Rádió nép! zenekarának tagjait, akik a kísérőzenét szolgáltatták.

A versenyzőket egyébként négy kategóriába csoportosítva értékelte a bíráló bizottság. Az első csoportba azok a szólóénekesek tartoztak, akik népdal- gyűjteményekből vagy dalosoktól átvett dalokat adtak elő. A

második kategóriába azokat a szólóénekeseket osztották be, akik saját falujukból vagy tájegységükből vett dalokkal léptek fel. A harmadik és a negyedik csoportban azok a 12 tagúnál nem nagyobb énekkarok szerepelhettek, melyek dalaikat az első. Illetve a második kategóriának megfelelő forrásból merítették. A cRerae- gyüttesek versenyen kívül léptek fel. Jutalmuk: a három kerületi elődöntő legjobbjait meghívják az országos döntőre.

A jelkai [jókat] elődöntő e- gyébként meglepően magas színvonalú volt. Függetlenül a bíráló bizottság értékelésétől nekem egyénileg a szólóénekesek közül az Imelyl Csermák Margit és a 79 esztendős vágal Vedrődl Gusztávné produkciója tetszett a legjobban. Csermák .Margitnak nemcsak a hangja szép, nemcsak jól artikulál, hanem dalait Is (népballada) jól választotta meg. Vedrődl Gusz- távnénak, ha érzik te kissé a hangján már a kor, mégis ö

személyesítette meg leginkább a népi énekest. Az énekkarok közül a peredi asszony- és a naszvadl férftkőrus teljesítménye tetszett leginkább. A cite raegyüttesek közül nehezen lehetne kiválasztani a jobbikat.

A legnehezebb dolga az Ag Tibor vezette bíráló bizottságnak volt. Végül Is az első kategóriában a tanyi Horváth Júliának, a második kategóriában a vágal Vedrődl Gusztávnénak, a harmadik csoportban a cho- tínl [hetényi] nöl kórusnak, a negyedik kategóriában pedig a nyárasdl férflénekeeeknek ítélték oda a legtöbb pontot.

Ml csak gratulálni tudunk nemcsak a legjobbaknak, nemcsak az elődöntő minden résztvevőjének, hanem a lelkes és ügyes rendezőknek te. A három kerületi elődöntő legjobbjainak pedig sikeres szereplést kívánunk az oktőber 12-1, bratlsla- val országos döntőn.

(neamann)

Hoat Jelant mag a Madách- ét ai Barépa Könyvkiadó kötőt kiadátábaa

Ernest Hemingway világhírű regénye. Búcsú a fegyverektől. Hemingway ei első világháborúban önkéntesként sxolgáU ai olatt hadsaragben, s 1918-ban, tizenkilenc éves korában, aa olaszok caporettöl veresége és visszavonnlása alán sú- lyoaan megsebesfllt a tején és a térdén. Ebből az élményből ízBletett egy évtizeddel később a világirodalom egyik legmaradandöbb háborús regénye, a Bécsú a fegyverektől. Hőse, Frederic Henry, az olasz hadseregben szolgélő amerikai szanltéchadnagy éppoly önéletrajzi alak, mint a Ha- mlngway-hésök nagy része. A romantikus szerelmi atomé- nyek tnréba ágyazott, magával ragadő szerelmi történet ma mér a hnzxadik század klazsziknt művel közé tartnzlk, a lagjalantősebb béborúellenes művek egyike, melyről Thomas Mann azt Irta, hogy „nagy agyszerűséggal és Igazsággal megírt könyv, igazán férfias könyv, éj hangnemű mestermű“. A rendkívül plasztikus, tömör, érett Irásművészattel megalkotott regény cselekménye ugyanis félreérthotetlenfll ktfejazl azt Iz, amit az Író szavakban nem fogalmazott mag: a ktábréndnlást a 'nagyhangú háborús célokból, a romantl- kns-herolkns aszményekből, ■ a vádat a gyilkos, héborúző társadalom állón a béke, a azarelam, az élet nevében.

A Világirodalom Remekel sorozatban jelent meg

Thomas Hardy Egy tiszta nő

című hlrez regénye, mely az íré legérettebb, legszebb mö- vei közé tartozik. Tezz, a zzép parazztlány, kivélő tnlajdon- zágok hordozéja. Ennek a nemes ős tiszta iőleknek, akU az frö annyi szeretettel állít elénk, a különb életre Irá- nynlő minden tőrakvéze meghlűsnl. Tanltönő szeretne lenni, de le kell mondania erről a tervéről, mart a „zart“ mást akar. Pályája fájdalmas verazégak, tzenvadések, kndarcok aorozata, amely valójában a zcttlelétzal kezdődött. Az élet traglkns itkertelenségét Tata, általában a huszadik századvégi dél-angllat, wessezi paraaztzég, t maga Hardy is, a könyörtelen végzet rendelésének tnlajdonitja. Könyvének mégis haladó jelleget ad az a lelkiismeretes hűség, amellyel a falusi élet ősszeumlésának folyamatát leírta, s tragikus hőseinek, a nép gyermekeinek erkölcsi nagyságát. lelki nemességét megmntatta. Immár negyedik kiadásét éri André Salmon méltán népszerű életrajzi regénye,

Modigliani szenvedélyes élete

Amadeo Modigliani a módéra enrőpal művészet egyik legnagyobb festője. Livornéban szttlatett, OlaazorszégbŐI Párizsba ment. Sorsa talán az ntolsé romantikus tragédia. Irta réla jean Cassou. Rövid, megrendítő életében páratlan művészetet teremtett, jóllehet, az ő festészete is beilleszkedik a kor forrongó művészetéba. A nagy kubista művészek; Picasso, juan 6rls, Lipchitz, Zadkine kortársa. André Salmon Modigliani a „romantikus tragédiáját“ Írja meg regényében. s egyúttal érdekes képet rajzol a századeleji Párizs művésxvllágáröl, n Montparnasse avantgardista nemzedékéről, melynek ő maga is nevezetes alakja volt, mint Modigliani közvetlen barátja és életének szemtanúja. ,.Bor, rum. absxint, hasis, a test éhsége, tisztult szerelem a halál előtt és öt év a tisztult szerelem számára — Írja Salmon regényében. Sokéves lázas útkeresés után, 1915 és 1920 között, öt esztendő ámnlatba ejtő alkotútevékenysége. ..Szándékosan sűrítettem össze egyetlen pillanattá a beteljesülés előtti éveket, azt az Időt. amikor Modigliani önmagát és a ragyogö önkifejezés titkát kereste.“

A Kiskönyvtár sorozat

Tömörkény István: Így volt rendelve

elmen adta közre a nagy magyar Íré válogatott elbeszéléseit. ,.Ki volt Tömörkény?“ — kérdezi nagynevű méltatéja, Krúdy Gyula, s mindjárt válaszol Is; ,,A magyar Alföld költője volt. Petőfi volt. de prózában Irt. Szegedi paraszt volt, de verset érzeti, költeményt mondott. Nemzetünk kincse volt. mint a régebben meghalt magyar költők, akik elhalványodva, da felejthetetlenOl néznek vissza szépséges nemzeti múltnnkböl; akik a régi Magyarország történetét, ér- zésvilégát, gondolat-földját műveikben nekünk adományba tették, hogy sohase felejtsOk el apáinkat áldani. Tömörkény azt a Magyarországot Irta meg. amely még Itt van, de mér elszéliöban van. mint a felhő a szél szárnyén. Azt a yia- gyarorszégot tastetle le nekOnk aprő betűivel, amely Magyarország maholnap éppúgy a múlté lesz. mint atyáink országa volt... Az Alföld fölött álomként tűnik el a látóhatár felé egy fehér kúcsagmadár. Ex volt a Tömörkény lelke.“

A CSEH ZENE ÉVE

LISZT FERENC CSEH RAJONGÓJA

A cseh zene évében nemcsak a nagy cseh zeneszerzőkre és alkotásaikra emlékezünk. A muzsikusok emberemlékezet óta országot-vllágot járó emberek voltak; saját művészetükön kívül nemzetüknek is megbecsülést szereztek külföldön, s e- gyéiil összekötettetéselkkel a kultúrkapcsolatok kialakulását segítették elő. A prágai Smetana Múzeum a Károly-hld közelében levő óvárosi vízművek épületében létesült; Innen a Nemzeti Színházig vezető Moldva-partl sétány Is a halhatatlan zenész nevét viseli.

A vizet nézem, és megpróbálom visszafordítani az Idö kerekét Smetana ifjúkoráig. Aki jól Ismeri Prágát és annak múltját, könnyen beleéli magát az ódon város hajdani légkörébe, 1840 tavasza... Március ötödikére Liszt Ferenc hangversenyét hirdeti a plakát. Tán mindenkinél nagyobb érdeklődéssel és izgalommal várta érkezését és fellépését a tizenhat esztendős gimnáziumi diák, Bedflch Smetana.

Ml tudhatott a cseh ifjú a nagy zenészről? Liszt 1811-ben született Doborjánban. Közismert tény volt, hiszen újságok röpítették világgá a hírt, hogy 1820-ban, tehát 9 éves korában már zeneértö közönség előtt mutatta be művészetét. Bedflch Smetana 13 évvel később született; sörfőző édesapja, aki szenvedélyes muzsikus volt, már 4 esztendős korában piciny hegedűvel lepte meg a fiát. A kisfiú hallás után tanult meg játszani, hamarosan azonban tanítót Is kapott, akitől a hegedű- és zongorajáték minden csínját-bínját elsajátította. Kis elemista korában már nyilvánosan szerepelt, saját költésű zenéjét édesapja kottázta le, de midőn 8 éves lett, már önmaga jegyezte papírra a szerzeményeit. — Liszt Ferencre várva ezekre emlékezhetett vissza. Bár nem tartotta magát csodagyereknek, a nagynevű zenész gyermekkorában mégis a magáéhoz hasonló sorsot látott, és útját követésre méltónak találta

Smetna aki nagy tudású zenész tanítói segítségével kicsi korától jól tájékozódott a zenei világban, többet la tudott

Lisztről. Például azt, hogy Párizsban a cseh Antonín Rejcha, a francia Becsületrend lovagja volt az egyik mestere, hogy Paganini, Chopin és Bérlloz tartoztak baráti köréhez... 1834- töl fogva Liszt Ferenc megcsillogtatta művészetét Európa szinte valamennyi országában, és már esedékes volt, hogy Csehországba Is eljöjjön. De Prágába« egyelőre csak hírek érkeztek felőle, koncertjeiről, sikereiről, 1838-ban azokról a hangversenyekről, amelyeknek a bevételét a pesti árvízkárosultaknak adományozta. Sokat tűnődött Bedflch Smetana mindazon, amit Lisztről hallott. Voltak, akik haladé Irányáért támadták, mások viszont amiatt ócsárolták, hogy magyarnak vallja magát, de anyanyelvén nem beszél. Az Ifjú Smetana az embert és a művészt szerette meg benne Ismeretlenül te. Szelleme, lelkulete, ahogyan a zenészek elbeszéléseiből, újságcikkekből megismerhette, minden tekintetben megfelelt a

BedHch Smetana diákkort LISZT FERENC

képe (Par>el Llsg rajza)

képnek, amelyet régen megrajzolt magának esményképéről. Lisztet egyébként világszerte már zongoraművészként tisztelték, aki csak Paganinihez, az ördög hegedűséhez lehetett hasonlítani. Az 6 hazájából, Itáliából indult útnak észak felé, hogy Bécsen és Budapesten át eljusson végre Prágába Is.

... A Plat^z annak Idején Prága legnagyobb épülete volt. A hangversenyterem már fél órával a koncert kezdete előtt megtelt. Smetana, a szemüveges, komoly diák ott volt a pódium közelében, és tekintetével, hállásával, minden Idegszá- lAval érzékelte, s rögzítette magában Liszt Ferenc játékát. A művész egy Beethoven-szonátát, majd saját szerzeményeit adta elő úgy, ahogyan még a muzsikával élő cseh főváros senkit nem hallott zongorázni. Liszt két keze a zongorából egy zenekar minden hangszerének hangjait elővarázsolta, a fehér és fekete billentyűk operaénekesek énekét utánozták, s a jelenlevők nem a hajdani csodagyermek, a világ legnagyobb virtuózának ügyességén ámultak, hanem vele együtt élték át minden előadott mű szenvedélyét, s akárcsak 6, a közönség is megfeledkezett mindenről, ami a zenén kívül esett.

Liszt nem Is sejtette, mily erőteljesen hatott a cseh Ifjúra, mennyire befolyásolta további sorsát. Smetana a közvetlen élmény hatása alatt az eddiginél alaposabban készül fel hivatására. A zenei pályáról már senkinek a kedvéért nem mond le, és minden egyebet feláldoz a szenvedélyéért. Már csak zeneművészeti tanulmányokat folytat, s 1848-ban engedély 1- ránt folyamodik, hogy saját zenei műintézetet nyithasson. Ezzel kapcsolatban Liszt Ferenchez fordult kölcsönért, amit ugyan a zeneszerző nem bocsátott az Ifjú komponista rendelkezésére, de dlcsérőleg nyilatkozott a kérölevélhez mellékelt szerzeményekről. Smetana nem neheztelt rá, sőt nagyra értékelte bírálatát, és zenetanondáját még az év folyamén önerejéből létrehozta. Ekkor már 24 éves volt, s nyílegyenes ú- ton haladt a maga elé tűzött művészi céljai felé.

Bedflch Smetana később is ragaszokodott ifjúkori példaképéhez, és kapcsolatuk a múlt század ötvenes évei végén férfias, mély barátsággá kovácsolódott. Liszt erősítette mag Smetanát ama szándékában, hogy elfogadja a svédországi Göteborgban a felkínált karmesteri és zenetanárt állást. Göteborgból meg Is látogatta Lisztet Weimarban, amely Németország szellemi központja volt a 19. században. Midőn már — újra Prágában — a cseh zeneművészet elismert vezéralakja és a színházi világ befolyásos tekintélye lett Smetana, sokat tett Liszt haladó szellemű Irányzatának és művészetének népszerűsítéséért. Nagy része volt Liszt prágai hangversenyeinek, látogatásainak előkészítésében és találkozásaik Smetana számára mindig új élményt és ösztönzést jelentettek. A nagy cseh muzsikus Liszt Ferencben nemcsak a világhírű zenészt látta, hanem egy elnyomott, szenvedésben rokon nép fiát Is, aki Idegenben élve is hű maradt hazájához.

SZÁNTÓ GYÖRGY