Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-08 / 41. szám

/ U| Iijuau^ j SPARTAKIADTOBORZÓ Meg:k«zdődött a sparta- klddra vaUi felkészülés dön­tő szakasza, egyetlen hét, egyetlen nap sem maradion kihasználatlanul. Ezért a SZISZ KB a következő fel- szélltással fordult a fiata­lokhoz az 1375 évi sparta- kiádra való felkészülés ér- dekében; FIOK £s LANYOKI Hazánk népe örömteljes ünnepre készül. Népünk nemzetfelsizabadltó harca te­tőfokát jelentő időszakénak 30 éves évfordulőját ünnepli és 30 éves évfordulőját an­nak, hogy a dicső szovjet hadsereg felszabadította ha­zánkat. Ezt a dicső jubileu­mot mi, fiatalok, elsősorban a szocialista társadalmunk érdekében tett cselekedete­inkkel, a SZISZ és a Pionír- szervezet széleskörű és gaz­dag tevékenységének fej­lesztésével köszöntjük. Ez­zel fejezzük ki forró szera- tetUnl^t és tiszteletünket Csehszlovákia Kommunista Pártja, a felszabadító Szov­jetunió és a szocializmus 1- ránt. A felszabadulás 30 éves jubileumára rendezendő ün­nepségek csúcspontja lesz a az 1975 júniusában Prágá­ban sorra kerülő spartakiád, amelyet a városi, járási és kerületi spartekiádok előz­nek meg. Az 1975 évi spar­takiád nemcsak testnevelési mozgalmunk széleskörű fej­lettségének a seregszemléje lesz, hanem egyben népünk magas életszínvonalának, politikai és kulturális fej­lettségének a kifejezője is. Mi is minden erőnkkel i- gyekszünk hozzájárulni en­nek a nagyvonalú ünnep­ségnek a teljes sikeréhez. A spartakiád a mi ügyünk is, a mi gondolatainkat, te­vékeny Erőkifejtésre irányu­ló vágyainkat, e fegyeime- zett, szép mozgásból eredő örömünket fejezi ki. Ezért vállaltunk társszerepet a rendezésben, ezért vállal­tunk védnökséget két spar- takiádgyakorlat fölött, ezért akarjuk, hogy az 1975-ös spartakiád szövetségünk és a pionlrszervezet tevékeny­ségének seregszemléje is legyen. A spartaikádra való felké­szülés valamennyi részében részt veszünk, elsősorban a tömeges fellépéseken, ame­lyekre ezekben a napokban kezdjük meg a felkészülést. Tevékenyen akarunk részt venni a sport- és természet­járási részben is, elsősorban az „Expedíció 30“ rendez­vényben, amely elvezet ben­nünket a felszabadításért vívott harcok helyeire. A következő felhívással fordulunk valamennyi szö­vetségi taghoz, valamennyi pionírhoz, a SZISZ szerveze­teihez és szerveihez. Hoz­zátok, fiúk és lányok: Az 1975 évi spartakiád ra való felkészülés jelenlegi döntő szakában erőtöket szenteljétek a tömeges gya­korlatok betanulásának. Fő­képp az ipari tanulóifjúság és az idősebb tanulólányok gyakorlatára összpontosítsá­tok figyelmeteket, mert e- zek fölött a Szocialista If­júsági Szövetség és a Fio- nírszervezet vállalt védnök­séget. Éljetek az alkalommal, a spartakiádra folyó felkészü­lés során hozzátok rendbe a sportpályákat és egyéb testnevelési létesítményeket, hogy minél több helyen le­gyen a fiatalok egészséges mozgására és sportéletére. A helyi feltételekhez mér­ten rendezzetek érdeklődést keltő sportversenyeket, az alapszervezetek műhödési tervében ne feledkezzetek meg a turistakirándulások- rói, a MIadá fronté és a Smona futóversenyéről és a kispályás futballról. Tegyé­tek színessé az „Expedíció 30“ útvonalait, hogy soha na feledjük a fasisztaelle­wi i.'O'wnmwBHWSMe) nwa— nes harcok történetét, ezek maradjanak meg a fiatalok emlékezetében. Fogjunk össze a többi tár­sadalmi szervezettel, első­sorban a Csehszlovák Test- nevelési Szövetséggel és a Polgári Honvédelmi Szövet­séggel, s törekedjünk arra, hogy a spartakiádra folyó felkészülés során benépe­sedjenek a játékterek, pá­lyák, stadionok, tornater­mek, és sok fiatallal talál­kozzunk a természet ölén. Az ifjúsági szövetség szer­vezeteinek és a pionirszaka- szok széleskörű tevékenysé­gének fejlesztésével kö­szöntjük 30 éves jubileumát annak, hogy a szovjet had­sereg felszabadította ha­zánkat. Éljen az 1975 évi sparta­kiád, az ifjúság, öröm és szép.ség seregszemléje, Prága, 1974 szetemberé- ben. A Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottsága 1. CHRIST EVERT ÉS JIM CONNORS: EZ ÉV­BEN MINDKETTEN GYŐZTEK WIMBLEDON­BAN. A VILÁG KÉT LEGJOBB TENISZEZŐJE JEGYESPÁR. A szocialista tábor spor­tolóinak nagy sikerével végződött az idei atlétikai Európa-bajnoksdg. Az NDK és a Szovjetunió kimagas­lott a mezőnyből, de ott volt a nyomukban a harma­dik szocialista állam, Len­gyelország is. Az NDK bell, a szovjet és a lengyel at­léták 23 arany-, 18 ezüst-, és 15 bronzérmet szereztek. Az aranyérmesek között ott találjuk a 22 esztendős szovjet Valerij Podluzsnijt, akt első lett a távolugrás­ban. „Igor herceg", azaz Igor Tér Ovaneszjan utódjaként emlegetik a 175 cm magas és 66 kg súlyú Valerij Pod- luzsnlft. Nem is csoda, hi­szen 22 esztendős létére már két éve nem talált le­győzőre, minden nagy ver­senyt megnyert. Valerij Donyeck városában született, nem messze attól a helységtől, ahol Brumel kezdte a pályafutását. Mint minden gjyerek, ő is a lab­dáért rajongott. Előbb a ko­sárlabdáért, majd — hogy is lenne másképpen — a f o­ciért. Nagy álma volt a he­lyi Sahtyor focicsapatában szerepelni. Többször próbálkozott a „kölykök" között, ered­ménytelenül. Aztán 1965-ben az iskola csapatának szük­sége volt egy sokoldalú at­létára, s Valerij tagja lett az atlétacsapatnak. Első versenyén 435 centimétert „repült“-, ekkor 13 esztendős volt. Szoldatkin edzőt nem tévesztette meg az ered­mény, mert látta: tehetsé­ges gyerekkel van dolga. Szoldatkin „kezelésbe vette" a gyerekembert, s megtaní­totta őt a távol- és a hár­masugrás alapvető techniká­jára. Valerij sokáig e két szám között „pendlizett". Sőt, szerette a vágtaszámo­kat is. Az utóbbi két esztendő vi­lágversenyein mindent meg­nyert. Minszkben legyőzte az olmipiai bajnok amerikai Williams:, megnyerte az Eu­rópa Kupa mindkét forduló­ját, első helyen végzett a tavalyi Universiadén (815 cm] és szeptember elején Európa-bajnok lett j812 cmj. Valerij Poduzsnij nagy ál­ma a montreali olimpia. (Még csak 24 éves lesz ak­kor) és Igor Ter-Ovanesz- jan 835 cm-es Európacsúcsá- nak a megjavítása, ütóvégre is „Igor herceg" utódjának tartják... (T. V.) Jaciaiisky Megkérdeztük Stefan jaCian- skyt, a VSS Koáice edzőjét, hol tanult meg ilyen kitűnően ma­gyarul? íme, e válasz: — RomániáhóI származom. Aradon jártam iskolába. Azon a vidéken szinte mindenki be­széli a román, a magyar és a német nyelvet. Az, hogy megta­nultam magyarul, nagy előny számomra, mert minden nehéz­ség nélkül tanulmányozhatom a kitűnő magyar szakirodalmat, kapcsolatot teremthetek az ed­zőkkel és játékosokkal. Csapa­tomban, a VSS-ben is hasznát veszem a nyelvtudásomnak. Straussz, Angyal, Battyányi vagy Tamás mégiscsak jobban megértik taktikai utasításaimat az anyanyelvükön. (bt) (Beszélgetés Václav leiekkel, a cseh­szlovák labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányával.) A csehszlovák csapat szép sikerrel kezdte a nehéznek ígérkező őszi 1- dényt, legyőzte a világbajnokság egyik legjobb együttesét, az NDK válogatottját 3:l-re. Viszont küszöbön áll az újabb nehéz erőpróba: következnek a svédek. — A nem hivatalos értékelés szerint a svédek még előkelőbb helyen végez­tek a világbajnokságon, mint az NDK. .A svédek ötödikek, az NDK-sok hatodi­kok lettek. Hellströméket október ti­zenharmadikán, vasáráap Bratislava kö­zönsége láthatja. Bizonyára ott lesz a csehszlovák já­tékosok edzőtábora is. — Így van. A játékosok október ki­lencedikén jönnek össze, és a Rapid Prievoz pályáján és szállójában edzenek majd és laknak. Másnap edzömérközést játszanak a Rapid elten. — Azt mondta: edzömérközést: — Szándékosan használtam ezt a ki­fejezést, mert játékosaim zöme fáradt lesz. A Slovan és az Ostrava kupamér­kőzést játszik egy nappal az edzőmédkő- zés előtt. A bajnokcsapatnak a Dukla Bansiká Bystrica, Ostravának UniCov lesz az ellenfele. Mindkét összec.sapás ke­ménynek ígérkezik, igénybe veszi majd a játékosokat. Lesz-e változás a keretben? — Ne várjanak változást. A végleges nevezést október másodikán hagyja jóvá a Labdarúgó Szövetség elnöksége. Vál­tozásokra csak sérülés esetén kerülhet sor, vagy esetleg akkor, ha valaki na­gyon visszaesne. Egyébként ez NDK el­len szerepelt fiúkban bízom továbbra is. Nagyon érdekel Kuna és Nehoda e- gészségi állapota. ön, mint szövetségi kapitány, bizonyá­ra bízik abban, hogy a sérültek, tehát Pivamik, PetráS és Jozef Capkoviö rend­bejönnek. — Venglog Plvarník miatt Izgul, Jo­zef Capkoviő és Petráá már rendbejöt­tek. A bnatislaval közönség azt reméli, hogy a svédek elleni taálkozó igazi fut­ballt hoz, igazi csemege lesz. — Az, hogy ünnepélyes lesz, már biz­tos. Elhatároztuk, hogy alkalmat adunk Jozef Adamecnek a búcsújátékra. Ada- mec ötvenedszer húzza majd magára a címeres mezt. (kiochan) Hibázott-e Szepesi? A napokban érdekes könyvecske jelent meg könyves- j boltjainkban. A „Miért beteg a magyar futball?“ c. | sportpubllkáclót Végh Antal írta, és a budapesti Mag-; vető jelentette meg. A kis könyvet megelőzte a híre: Budapesten állítólag órák alatt elkapkodták, ©gyszö-1 val: bestseller lett. Érdeklődéssel olvastam én Is a kiadványt. Sok figye­lemreméltó — és valószínűleg igaz — megállapítást ta­láltam benne, amelyeket helyenként esetleg a csehszlo­vák labdarúgásra, is lehetne vonatkoztatni. Végh köny­ve persze csupa feltételezés, bizonyítékok híján gyak­ran hitelüket vesztik a megállapításai. A bulvárízűen megírt publikáció bizonyára sok vihart kavar föl a haj­dan futballnagyhatalomnak tartott déli szomszédoknál. Van azonban egy rész benne, amely tele van valótlan­sággal, és ez nem hagy nyugodni. (Még elképzelni is hátborzongató, ha Végh a könyv többi részét is ilyen felületesen és elfogultan alkotta meg!) Szepesi Györgyről van szó, a világhírű magyar rádió- riporterről, akit Csehszlovákiában Is szeretnek és tisz­telnek. Idézem Véghet; ...,,A magyar futball dolgairól iszólva: Szepesi nevét elhallgatni szinte lehetetlen.... A magyar labdarúgás változott. Szepesi azonban nem. Ogy tett, milntha nagy meccseket, mérkőzéseket közvetítene, holott alkkorra már nem maradt egyéb, mint a futball presztizséneik védelme. Szepesi György ezt meg is tet­te, s közben — bizonyára akaratlanul — félrevezette a közvéleményt. Hol hibázott Szepesi? Ott, hogy a sem­mit is hajlandó volt az eszméletlenségig dicsőíteni! Per­sze, amikor már kiderült, hogy nem leszünk ott a vi­lágbajnokság 16-os mezőnyében. Szepesi is hangot vál­tott, szólt néhány bíráló mondatot...“ Végh Antal óriá­sit téved. 1. Elfelejti, hogy a szenvedélyes Szepesi bízik á ma­gyar futballban, és bízott a magyar játékosokban ak­kor is, amikor egyne nyilvánvalóbbá vált, hogy az a- ranyc.sapat utáni nemzedéket alig-allg „fertőzte meg a szent tűz.“ örült minden Jó lövésnek vagy cselnek, di­csérte az igyekezet legkisebb megnyilvánulását Is, mert azt hitte, így fel lehet éleszteni a régi tüzet. Közben azonban egyre többet bírált! Ezt magnószalagokkal könnyen be lehet bizonyítani. Es nemcsak akkor szólt „néhány“ bíráló mondatot, amikor nyilvánvalóvá vált a kudarc! A magyar labdarúgás romlásával egyenes a- rányban korholt és figyelmeztetett. S mindig Idejében. Persze ezt a „közvélemény“, amely „álmosan és lagy­matagon“ ült a lelátókon, nem mindig nézte jó szem­mel. Amikor például 1969-ben, Kopperrhágában 3:2-es vereséget szenvedett a magyar válogatott, és Szepesi megjósolta, hogy bajok lesznek, mert ez így nem me­het tovább, több ezer levél várta hazatérte után. Azzal vádolták, hogy „eltemeti“ a magyar futballt. [Ezután jött aztán még Marseille!) .Azok vádolták, akik hétröl- hétre látták, ml folyik a bajnoki mérkőzéseken! Vagyis a „közvélemény“! Hogyan lehetett hát őket félrevezet­ni? 2. Az, hogy a riporter hogyan közvetít, egyéni dolog. Szepesi mindig becsülettel és felelősségérzettel közele­dett kötelességéhez. Sokat töprengett azon, hogy a tévé megjelenése után milyen legyen a stílusa? A 'képernyő bemutatja, ml folyik a pályán. A kommentátor legfel- j jebb ásítozik, ha unalmas a találkozó, és a néző eldönt- heti. Igazat adjon-e neki, vagy sem? A mikrofon mellől, a pálya széléről, főleg Magyarországon, ahol még min­dig az emlékezetben él az ötvenes évek kitűnő tűzijá­téka, sakkal nehezebb. Elképzelhetetlen lett volna, hogy Szepesi is ásítozzon. Neki le kellett 'kötnie a hallgató­kat! Nem az ö feladata volt megállapítani, közvetíthe­tők-« az ennyire lagymatag meccsek is, vagy sem? öt beosztották, és ö ment: esőben, hóban, tűző napon. 3. Az, amit Szepesi György a magyar spotért tett, pá­ratlan. Évtizedek óta tudósít, mozgóit, lelkesít, bíztat. Szakmailag a világ élvonalában van. Mint a Magyar Rádió sportosztályának vezetője világszínvonalon szer­keszt és irányít. Vérbeli riporter, vérbeli rádiós! Amel­lett a legforróbb pillanatokban sem vesztette el a fe­jét, számára a sport mindig játék marad. Higgadt tu­dott maradni akkor is, amikor a „közvélemény“ már csaknem elvesztette a fejét. A sors kegyetlen iróniája, hogy éppen ezt az embert vádolják meg! 4. Ogy vélem. Szepesiről leperegnek Végh Antal „vád­jai“. Aki józanul gondolkodik, nem veheti komolyan a kis könyv Szepesiről szóló részét. Ami pedig a többi fejezetet illeti: nem a mi feladatunk eldönteni, ml i.gaz és mi nem. Ha egyszer elkészül a csehszlovák futball diagnózisa is, szívesen hozzászólunk. Szepesi „ügye“ árért izgatott, mert Szepesi nemcsak Magyarországé. Szenvedélyessége, tudása és embersége révén a magukénak vallják mindazok, akik a szó ne­mes értelmében szeretik a sportot. Batta György 2. GERD MÜLLER IFJABB GERD MÜLLER TÁRSASÁGÁBAN.(A FELVÉ­TEL HÁROM NAPPAL A VILÁGBAJNO­KI DÖNTŐ UTÁN KÉSZÜLT, AZ OLASZ TENGERPARTON.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom