Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-08 / 2. szám

4 új ifjúság BŐVÜL aZ IFJÜSÁGI TURISTAFORGALOM vett« Igénybe szolgálatain­kat, hogy megismerkedjen hazánk valóban szép tájai­val. Mik a terveik a most kez­dődő évben? — Az idén lényegesen bő­vül mind a hazai, mind a külföldi forgalmunk. Kül­földön az eddigi 1130 útvo­nal, üdülőhely helyett 200 'útvonalat és tartózkodási helyet ajánlhatunk az ér­deklődőknek. Romániába hattal, Bulgáriába tizen­néggyel,, Jugoszláviába ket­tővel, Magyarországra tíz­zel, az NDK-ba szintén tíz­zel több csoportot küldünk ki, mint az idén. Ügy szá­mítjuk, hogy az idén kb. 56 000 fiatal külföldi utazá­sát tesszük lehetővé. Néhány gyakorlati taná­csot: kik, hogyan és milyen körülmények között utazhat­nak a CKM-mel külföldre? — Utazási irodánk szol­gálatait minden 15—30 év közötti fiatal igénybe vehe­ti, hangsúlyozom, hogy nemcsak a SZISZ-tagok, ha­nem a szervezeten kívülál­lók Is. Bizonyos eseteikben a SZISZ- és Pionírszerveze- tek funkcionáriusainál a korhatárt illetően kivételt tehetünk. A külföldi utazá­sokat elvben három csoport­ba sorolhatjuk. Az első cso­portba tartoznak a szocia lista országokba irányuló utak, amelyeket teljesen szabadon árusítunk SZISZ- tagok ôs szervezeten kívül álló fiatalok számára. — A második csoportba tartoznak a Jugoszláviába és a fejlődő országokba, tehát Ciprusra, Libanonba, Egyip­tomba, Szíriába és Indiába Irányuló utak. Ide Is mehet­nek a SZISZ-szervezeten kí­vül álló fiatalok, de csak a Vessünk talán először egy pillantást a legutóbbi idényre. Milyen eredmé nyekkel zárták az évet? — Minden eddiginél síke resebb évet zártunk. Iro­dánk közvetítésével 48 000 fiatal Járt külföldön. Leg több, szám szerint 46 600, természetesen a szocialista országokban. Hazánkban 48 600 külföldi fiatalt lát­tunk vendégül, közülük 30 900-an a szocialista or: szágokból érkeztek hozzánk. Legnagyobb az érdeklődés a Szovjetunió Iránt, összesen 9800 Illatait küldtünk ki a Szovjetunióba. Ugyanakkor 9000 szovjet fiatalt láttunk vendégül, az NDK után (10 000] a legtöbbet. Nép szerűség tekintetében a Szovjetunió után következ­nek a bulgáriai (8800) és a romániai (7900) tenger­parti üdülések. Továbbra is nagy népszerűségnek ör­vendenek a barátságvona­tok. összesen hat ilyen sze relvény Járt tölünk a Szov jetunóban, mi viszont hét barátságvonatot láttunk ven­dégül. A szovjet komszomo- listák ezenkívül négy bé­kehajózáson bejárták a Duna-menti szocialista or­szágokat, köztük hazánkat is. Hazánk ifjúsága élén­ken érdeklődöttt a temati­kus útvonalak tránt is! 1- lyen volt például a Lenin nyomdokain elnevezésű út­vonal. Itthon viszont külön­leges útvonalat szervez­tünk külföldi partnereink­nek a Szlovák Nemzeti Fel­kelés nyomában. Mintegy négyszáz fiatal vett részt a Szovjetunióból és a szocia­lista országokból az SZNF évfordulója alkalmából szer­vezett nemzetközi Ifjúsági találkozón. Az elmúlt idényben azon­ban elsősorban a belföldi turisztikára helyeztük a hangsúlyt Megelégedéssel állapíthatom meg, hogy a belföldi turisztika — bár szervezésével Idestova csak nyolc éve foglalkozunk — rohamosan fejlődik. Tavaly mintegy 120 ezer fiatal Tavaly először Jártak a CKM turistái Szíria főváro­sában, Damaszkuszban. Az idén újabb csoportok ke­reshetik majd fel a Közel-Kelet egzotikus tájait. PR1PUTEN felvételei SZISZ-szervezet ajánlásával. Nyugat-Európába, Japánba és általában a kapitalista országokba azonban csak kizárólag SZISZ-tagok, vala­mint fiatal párttagok mehet­nek, természetesen ajánlás­sal. Milyen kedvezményekben és előnyökben részesülhet­nek még a SZISZ-tagok? — A SZISZ-tagokat anya­gi kedvezményekben is ré­szesítjük! A 2—4 napig tar­tó utaknál — Románia és Bulgária, Illetve a kapitalis­ta országok kivételével — 50, az 5—10 napig tartó u- taknál 150, az ennél huza­mosabb időtartamú külföldi kirándulásnál 300 korona kedvezményt kaphatnak a SZISZ-igazolvány felmutatá­sa esetében. Romániában csak a costinestl üdülőtá­borban, Bulgáriában pedig Prlmorszkóban részesülhet­nek kedvezményben. Ezek után felsorolhatna talán néhány érdekesebb út­vonalat és úticélt? — Leggazdagabb termé­szetesen a Szovjetunióba i- rányuló utak naptára. Ha­gyományos és ismert úticé- lók Moszkva, Leníngrád, Kt- jev mellett tovább bővül el­sősorban a közép-ázsiai kör­utazások száma. Ugyancsak sor kerül a nagy népszerű­ségnek örvendő kombinált Szovjetunió — Finnország és a Szovjeunió — Mongó­lia, illetve az idén először a Szovjetunió — KNDK uta­zásokra Is. — Az Idén ismét felújít­juk az Indiai utazásokat, s kedvezően alakulnak a liba­noni és a szíriéi utazási 1- rodákkal kötött kapcsolata­ink. Változatlanul szerepel naptárunkban a rendkívül vonzó egyhónapos japán Leningrád a proletárforradaloni bölcsője. Szépségé­nél fogva észak Velencéjének is nevezik. A hasonlat nem sántft. a város a Néva folyó torkolatának 50 szi­getén fekszik. A képen a Téli Palota egy része látható. körutazás, amely talán a vi­lág legolcsóbb körutazása, mindössze 15 800 koronába kerül az útiköltséggel és a zsebpénzzel együtt. Az előző évhez viszonyítva részben olcsóbbak lesznek a Ciprus­ra és a Jugoszláviába írá nyúló kirándulások. — Az Idén első ízben fog­lalkozunk a pionírok nyári üdültetésével, ami szerény hozzájárulás a Pionírszerve zet megalakulásának ne­gyedévszázados jubileumá­hoz. A nyári szünidőben u- tazásokat szervezünk szá­mukra a Szovjetunióba — Kijevbe, Moszkvába és ju­goszláv tengerpartra. — Nem szeretném elkia- bálnl, de valószínűleg sor kerül két turistacsoport ku­bai tartózkodására Is. Most folynak a tárgyalások a pénzügyminisztériummal, Il­letve a Csehszlovák Légifor­galmi Társasággal, mivel e- zeket az utazásokat eddig az aránylag magas utazási költségek miatt nem való­síthattuk meg. Nem kizárt, hogy a kubai utazást a szovjet Aeroflot segítségével bonyolítjuk le, amelynek já­ratain lényegesen olcsóbb a díjszabás. — Az elmondottakból ts látszik, hogy az érdeklődők kedvük szerint válogathat­nak a körutazás és a ten­gerparti pihenés között. Per­sze az imént csak úgy he­venyében soroltam fel a CKM 1974. évi utínaptárá- nak ajánlatait. A kirendelt­ségek az érdeklődőknek en­nél aprólékosabb és kimerí­tőbb tájékoztatást nyújta­nak. Forduljanak hozzánk bizalommal! Beszélgetett: PALAGYI LAJOS „Kemény legyen a piszkafa 44 Szép a téli falu. Szép, héfödte házaival, szép, hagyományaival, disz­nótoraival. Amikor reggelente hol itt, hol ott csap fel a visítás, hogy aztán a kutyák ijedt ugatásává csende­sedjék. Szép. Igaz egy picit kegyetlen szépség, de mégiscsak az. u m m Régebben éjfélbe nyúló ünnepség számba ment egy- egy disznótor. Ma kissé már megkoptak cifraságai, de azért még mindig érdekes. Kezdődött azzal, hogy a család nagyapánkkal az é- len felkerekedett és sorba látogatta a rokonságot. Per­sze, mindenütt előkerült a borral teli kancsó, és mire a felnőttek a végére jártak szép szemérmesen azt is megbeszélték, hogy „hát akikor a jövő héten szeretettel látjuk az egész családot a disznótorba". Tudni kell, hogy a mi falunkban (Hanva) nem böllérek szúrják le és dolgozzák fel a hízót, hanem a háziak és a rokon­ság. Tehát a szeretettel történő meghívás egyben ke­mény munkát jelent. A segítséget persze vissza kell majd adni. Az, hogy a rokonság bánik el a hízóval, nem azt jelenti, hogy mindenki, ahol éri ott húzza-nyúzza, ha­nem azt, hogy a leghozzáértőbb családtag tölti be a bötlér szerepét. Ö irányít, neki engedelmeskedik min­denki. S mire az évek során beleún válgy belefárad ebbe a munkába, már ott van mögötte a fiatalabb ro­A pörzsölés utolsó pillanatai. kon, aki átveszi az örökét. Ez pedig nem parancsszóra történik, hogy: „Holnap már te végzedt..Hanem szépen, óvatosan, egy kicsit rasvaszkodva is. Az öregek magukban felmérik kinek van érzéke, tehetsége hozzá, s aztán egyre több munkát engednek át neki, szólva: — Gyere, csináld már, hadd szívjak el egy ciga­rettát! Es az ,Áldozást" még boldog is, hogy dolgozhat. A mesterek persze minden mozdulatára ügyelnek és irá­nyítják. Így tartsa a kést, ki ne vágja a belet... Hol vigyázzon, hogy vigyázzon... Ez aztán miden alkatom­mal megismétlődik egészen addig, amíg tökéletesen be­le nem tanul a „szakmába". S aztán, amikor legköze­lebb már neki kelt a munkát kezdeni, akkor döbben csak rá, hogy most ö a „hatalom“ a családban, de közben meg is tanulta és meg ts, szerette a teendőket, hát végzi szó nélkül. u m m Nálunk Zolii bátyánk volt mindig a fő ember, ö volt és még ma is ö a házi böllér. Korán reggel jött, s hozta a fényesre köszörült ké­seit. Az asztalon már várta a jóféle sztlvórium és a pt- rítós, mert édesanyánk kelt fel ilyenkor Is elsőnek és mindent előkészített. Néhány pohárkával felhajtották, haraptak hozzá és aztán kivonult mindenki az udvarra a sertésólhoz. Mi gyerekek tisztes távolból néztük a ténykedésüket, s Következik a bontás csak akkor mehettünk közelebb, amikor már a szalmát szórtak a hízóra. A pörzsöléskor már mi is ott mele­gedhettünk a hatalmas tűz mellett, és hallgathattuk az „öregeket". — ]ó hízó. Van benne legalább két és fél mázsa — dicsérték a rokonok. — Pedig már nem nagyon akart enni — jött apám, vagy nagyapám válasza. Vagy pedig: — Jobb is lehetne. Nagyapánk közben töltögette a szilvórtumot, hogy „meg ne fázzünk", és hogy „jövőre se legyen rosszabb“ ,a hízó. A pörzsölés hamar memolt, utána következett a tisz­títás vagyis a .Jcaparáť, s mikor a szépen megpirult bőr, már ragyogott a tisztaságtól, megkezdődött a bon­tás. .. Közben az úton elhaladók be-bekiabáltak a szorgos- kodóknák: — Kemény legyen a píszkafal — Része legyen benneI — adta meg valaki mindig a választ, és kötődőt beljebb invitálták egy pohár szil- vóriumra. Persze az ugratás nem merült ki ennyiben. Mert a gazdát is illett kicsit megcsipkedni. A vendég megnéz­ve a hízót, megcsóválta a fejét, és nagyon komolyan azt mondta közben nagyapámhoz vágva a szemével: — Mért a kisebbet vágtátok le?! — Mert nem voltál ittI — hangzott rá azonnal a felelet, s nagyot nevettek. • ■ ■ Kilenc óra körül mindig bekerült a feldarabolt hízó a konyhába. A férfiak utána reggelihez láttak, az asz- szonyok meg velünk, gyerekekkel a beleket mosták. Mi voltunk az „öntözők". Mert bizony innen vitt az út odáig, hogy később már mi is részt vehessünk a fér­fiak munkájában. A benti munka gyorsan haladt. Az oldalakról lefej­tették a húsokat, feldarabolták a szalonnát, „megszed­ték" a sonkákat, húsokat válogattak, őröltek stb. Ebéd utánra rendszerint csak a kolbász és a hurkatöltés maradt, de az ebéd a késő délutánba nyúlt mindig, a vacsora pedig legalább éjfélig tartón történetekkel,' a- domákkal fűszerezve. Csodálatos volt. Csodálatos és mindig más, mindig új. Szép a téli falu. Szép hófödte házaival, dérszakállas fáival és gyö­nyörű emlékeivel. Szép, amikor reggelente hol itt, hol ott csap fel a hízók sivalkodása, hogy aztán csak a kutyák ijedt ugatása maradjon a nyomában, és a soha el nem halványuló emlékek. TÖTH ELEMÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalom