Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-06-19 / 25. szám
új ifjúság 3 KÉSZÜLNEK A VIT-KÜLDÖTTEK RUHÁI látom is, hogy bizony itt-ott akad csak férfi, mesterek, mesterszabók és szabászok, a többi mind nő. Fiatalok és idősebbek. Nem ritka a népviseletben forgó, söprögető vagy a varrógépek fölé hajló asszony. Ök bizonyára a régi szokásokat is őrzik a gyárban. Örömmel nyugtázom ezt. E- zeknek az asszonyoknak nem kell könyörögniük, hogy alkalmazzák őket, az országnak ebből a végéből nem ostromolják leveleikkel a szerkesztőségeket a segítséget kérő, dolgozni vágyó asszonyok. Évente kétszáz ipari tanuló hagyja el az üzemi iskola padjait, mégis megesik, hogy kevés a munkásuk vagy éppenséggel betanított lányokat, asszonyokat kell munkába állítaniuk. — A ma fiatal lányok holnap asszonyokká, családanyákká válnak, az egyik azért nem jön munkába, mert a férje nem engedi, a másiknak meg két-három apró gyereke is van. Igaz, van a gyárnak egy szerény, kis bölcsődéje és ó- vodája is, de olyan kis létszámot bír befogadni, hogy a dolgozó asszonyok többségének magának kell gondoskodnia gyermekéről. Ez persze nem azt jelenti, hogy a gyár és a svidníki, michalovcei, lipanyi üzemegységek hiába képeznek szakembereket. A ma szakmát nyert lányok holnap elhagyhatják a gyárat, de pár év múlva visszatérnek. Amikor felcseperednek a gyerekeik, jelentkeznek, beállnak a munkába — mondja a gyár igazgatója. — Számolnunk kell tehát ezzel a sajátsággal. Ha olykor túl sok a beteget jelentő anya, és nem tudjuk teljesíteni a tervet, kikérjük a harmadéves Ipari tanulókat, az ő segítségükkel behozzuk a lemaradást ... Van persze egy úgynevezett szociális műhelyünk is. Itt dolgoznak az özvegy, elvált vagy egyedülálló anyák. Rájuk mindenképpen tekintettel kell lennünk. A pénzre, a fizetésre nagyon is rá vannak szorulva, a gyerekükről is gondoskodniuk kell. Hogy mindez valóban nem kis gondot okoz, azt az üzem megtekintése közepette tudatosítom igazán. Lányok, asszonyok mindenütt. Orosz, angol, francia nyelvvel kerül a cégjelzés a fiú- és férfíruhákra, a nadrágokra, csodálatos, szép viharkabátokra. A Nálepka Ruhagyár és részlegei termelésüknek több mint az ötven százalékát kivitelre készítik. Azt pedig tudjuk, hogy az mit jelent. Pontos, megszabott és szoros terminusokat. De egyébként is hajtaná őket az idő, hiszen a ruha divatcikk, idényre készül, aki pedig nem szállítja időre, akár ne is szállítsa. Kinek kell télen a nyári ruha? A gyár sok egyéni megrendelést teljesít. Angol szövetből angol modellek szerint a jól öltözködő angoloknak is varr ruhákat. A kanadaiaknak meg bársonynadrágokat készít, pontos, megadott szabásminta szerint, az ő szokásaikat és igényüket kielégítve. A Szovjetunió a legnagyobb megrendelőjük. Évi termelésük huszonnyolc százalékát szállítják a Szovjetunióba. Az üzem egységeit járva, látom, hogy szép sötét, divatos fiúruhákat varrnak. A mesterek behoznak belőlük kettőt az egyik szobába. Felakasztják, nézik, végigsimogatják, méregetik, megfelel-e. Naponta többszázat készítenek de mielőtt megindulna a sorozatgyártásuk, jól meg kell vizsgálni az első kész darabokat. Látni kell, hogyan viselkedik az anyag, milyen a ruha tartása. így szemre kiváló, az anyag is nagyszerű. Magam is szívesen varratnék belőle egy ünneplő ruhát... Aki e sorok olvasásakor régi varrógépeket lát maga előtt, bizony meglepődne, ha itt lenne! A régi Singer-varrógépek mellett számtalan más, a hazai Texima-, a nyugatnémet PFAFF- és a japán Juki-gépe- ken is dolgoznak a gyárban. És a varrógépek is más formát öltöttek, sok mindent tudnak. Az egyik felülről lefelé, a másik oldalról, a harmadik görbe tűvel hátulról előre varr. Van varrógép, amely elvágja a cérnát, a másik megfordítja vagy beszegi az anyagot. Nem beszélve „teljesítményükről“. A hazai Texima há- romezer-nyolcszáz, a japán Juki ötezer-nyolcszáz fordulattal dolgozik. És még nem beszéltünk a szabó gépekről, vagy ha úgy tetszik, szabó fűrészekről, amelyek olyan simán, olyan könnyedén siklanak a tégla vastagságúra feltornyozott szövetben, mintha vajban szaladnának. Láthatunk itt különböző ragasztó, fércelő és préselő gépeket is. Bizony elég nehéz lenne megmagyarázni a sokféle bonyolult és egyszerű művelteiket. Ez hát a modern szabóműhely! Ha az ember megnézi a kiszabott anyagot, nehezen tudja elképzelni, hogy hogyan is lesz ebből az ezernyi apró szövetdarabból végül is divatos szép öltöny. Pedig lesz. Méghozzá milyen szép és vonzó öltönyök! Itt készülnek a Szocialista Ifjúsági Szövetség VITjküldöttségének ruhái is. Igen szépek. Büszkén lépdelhetnek majd bennük Berlinben fiataljaink ... NÉMETH ISTVÁN Közösen - közös céljainkért J avaló nemzetközi, bizakodó európai légkörben ért véget Prágában a KGST XXVII. ülésszaka. Mint minden alkalommal, a KGST-be tömörült országok küldöttségei most is számot adtak a múlt asztendőben megtett útról, és felvázolták a következő hónapok legfontosabb ' tennivalóit is. A tagországok jelentés eredményeket értek el a szocialista Integráció fejlesztésében; a komplex program szellemében előrehaladtak a közös népgazdasági tervezés útján, s kialakultak a nyersanyag-kiaknázás, az ipari együttműködés ój. még fejlettebb formái. Mint a fentiekből is kitűnik, az értekezletnek inkább munkajellege volt, s elegendő egy pillantást vetnünk a tanácskozásról kiadott közleménybe, hogy lássuk. rendkívül eredményesnek és hasznosnak bizonyult. Az ülésszak jelentőségét különösen az növelte, hogy olyan időszakban tartották, amikor fontos változások történnek a világpolitikában a különböző társadalmi rendszerben élő népek és országok között az együttműködés és a békés egymás mellett élés szellemében. A prágai tanácskozást e „korszellem“ hatotta át, munkája összhangban állt a nemzetközi életben végbemenő eseményekkel. Ez részben azért fontos, mert a szocialista országok gazdasági együttműködése, anyagi javainak növelése, és egységük, összefor- rottságuk erősítése nagy mértékben hozzájárni a békepolitika sikeres folytatásához; másrészt megteremti a feltételeket — miként a közlemény is hangsályuz- za —, a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez a többi államokkal, függetlenül társadalmi és politikai rendszerüktől, az egyenlőség. a kölcsönös előnyök és a belögyekbe való be nem avatkozás alapján. Különösen jelentős éppen ebből a szempontból — a prágai tanácskozás is ezt dokumentálta —, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, ellentétben a nyugati gazdasági blokkal, a Közös Piaccal, részt vehetnek olyan államok is, amelyek nem tagjai, vagy amelyeket nem fűznek szarosabb kötelékek a szocialista országok politikai közösségéhez. A KGST ajtaja mindenki előtt nyitva áll, aki kész az együttműködésre a maga és a tagországok kölcsönös érdekében. A KGST elveti a megkülönböztetés elvét az országok közötti gazdasági kapcsolatokban. Nem állít vámhatárokat az árucsere-forgalom és a kereskedelem elé. Nincs szándékában megkárosítani a tagországokat. A KGST-tagság nem jár politikai és katona) elkötelezettséggel, vagy a semlegesség feladásával. A prágai tanácskozáson részt vett például — a KGST és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kormánya közötti egyezmény alapján — Jugoszlávia küldöttsége is, azonkívül megfigyelői minőségben több. e szervezethez nem tartozó állam képviselője. És említhetjük még bizonyságul, hogy az ülésszak megerősítette a KGST és a Finn Köztársaság közötti együttműködésről szélé, ez év májusában aláirt egyezményt. A KGST természetesen mindaddig szorosabb gazdasági tömörülést képez, amfg meg nem valósul a szorosabb együttműködés a világ többi államaival minden megkülönböztetés nélkül, a kölcsönös előnyök alapján. Erre vannak már biztaté jelek. A szovjet-nyugatnémet kapcsolatok rendezése, és egyáltalán a bonni politika változása a szocialista országokkal szemben máris érezteti hatását — egyelőre ugyan csak kétoldali megállapodások értelmében — a gazdasági e- gyüttműködés területén. Ehhez az eddig kötött és törvénybe iktatott szerződéseken kívül nagymértékben hozzájárult Leonid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának májusi látogatása a Német Szövetségi Köztársaságban és intenzív megbeszélései Brandt kancellárral. Mire lapunk eljut olvasóinkhoz, Brezsnyev már az USA-ban lesz. és szinte bizonyosak vagyunk benne, hogy a Ni- xonnal folytatandó megbeszélésein a nemzetközt élet nagy kérdésein kívül szó lesz a gazdasági együttműködésről Is. Kialakulóban van tehát, éaegy- re intenzivebb a kelet-nyugati gazdasági együttműködés, de ebben egyre nyomatékosabban szükséges a KGST-országainak összefogása, a két évvel ezelőtt kidolgozott gazdasági integráció komplex programjának végrehajtása és általában a távlati tervek egyeztetése. A prágai ülésszak éppen ezt a célt szolgálta. Bár nem születtek új korszakalkotó határozatok, a mostani ü- lésszak mégis eredményes és hasznos volt, mert az aprólékos munka az Integrációs program megvalósítását vitte előre. Ma már elmondhatjuk, hogy az egész ülésszak munkáját mélységes politikai felelősség hatotta át. A kormányfők és a tagországok küldöttei megelégedéssel állapíthatták meg, hogy az elmúlt esztendőben a KGST minden tagállamában dinamikusan növekedett a nemzeti jövedelem. Az ipart termelés meghaladta a 15 százalékot. a fejlett tőkés országok 8,8 százalékával szemben. Emel kedett a KGST tagállamok népe- inek életszínvonala s az egy főre eső reáljövedelem. A szocialista államok gyors előrehaladása, az életszínvonal növekedése már évekkel előbb megkövetelte a kapcsolatok sokoldalú bővítését, s ezt a beszámoló is. amely most számot adott a KGST szerveinek egyesztendei munkájáról, tükrözte. Az összehangolt energiatermelés és a közös beruházások, a műszaki- tudományos kutatások sikeres alkalmazása, a szakosítások és e kooperációk máris lehetővé tették valamennyi tagországban a gazdaságosabb termelést, a hatékonyabb sorozatnagyságok kialakítását, az áruforgalom bővítését. Az ntfibbl években ugyanis a KGST-tagállamok számos, a közszükségleti cikkek gyártásának növelésére irányuló intézkedést tettek; jelentős mértékben nőtt a könnyűipart termékek gyártása és kölcsönös szállítása. 1971- 72-ben a közszükségleti iparcikkek KGST-tagállamok közötti forgalma 26,5 százalékkal nőtt. Az ülésszak különös figyelmet fordított a lakosság jó minőségű és új termékfajták Iránti igényének minél teljesebb kielégftésére, a kölcsönös szállítások és a könynyűípari termékek választékcseréjének jobb kihasználására, hogy bővüljön a KGST-tagállamok belső piacain a választék: a könnyűipar jó minőségű természetes és vegyi nyersanyagokkal, korszerű berendezésekkel való ellátásának javftására; a közszükségleti cikkek gyártásszakn- sításának ás kooperációjának fejlesztésére. A Prágában hozott sok-sok értékes döntés és határozat közül emeljünk ki még egyet. Az ülésszak ugyanis határozatot hozott a KGST ösztöndíj alapjának a létrehozására is, hogy a fejlődő országok segítséget kapjanak szakembereiknek a KGST tagálla mok felsőoktatási intézményeiben történő továbbképzéséhez, olyan szakágakban, amelyek a fejlődő országok gazdasági, tudományos és műszaki fejlődése szempontiá bői a legjelentősebbek. Az ülésszak az ösztöndíjalap létrehozásában részt vevő KGST-tagálla- moknak ajánlotta, a végrehajtó bizottságot pedig megbízta, tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a KGST-ösztöndfj alapját az 1974-75- ös tanévtől már felhasználhassák. Az itt szinte dióhéjban elmondottakat zárjuk a KGST XXVII. ülésszaka zárójegyzökönyvének aláírása után Strougal elvtársnak, a CSSZSZK kormányelnökének mondott szavaival: „Ogy gondolom, mindannyian megegyezünk abban, hogy a tárgyalás célszerű, tárgyilagos és gyümölcsöző volt, hogy az elvtársi meg értés, a tisztelet és a bizalom jegyében folyt le. A kölcsönös együttműködés elmélyítésére irányuló magasan konstruktiv igye kezet jellemezte, mint ahogy ez a szocialista internacionalizmus alapelveinek, kommunista és munkáspártjaink polttikai szellemének megfelel.“ (t) A hová csak megyünk, mindenhol ráköszönnek. Mindenkihez van egypár szava. Fehér Lászlót, a tejüzem pártszervezetének elnökét csak az egészen fiatalok szólítják Laci bácsinak. Már az első pillanatban nyilvánvaló, hogy ő a te| legkifejezőbb élő reklámja. — Rossz reklám — — Miért? — Hát a termetem . . . Fehér elvtárssal az üzem gondjairól beszélgetünk. — Sok fiatal dolgozik nálunk. Vannak, akik pár évvel ezelőtt a kilencedik osztály befejezése titán lőttek az üzembe. Ma már érettségijük Is van. Megtudom hogy az üzem Ina sál több Iskolában Is tanulnak, például Samorlnban (Somorján), magyar nyelven Is, Nltrán, a Tejipar! Szakközépiskolában és 0- poőnón. Csehországban. — Most már Igazán elmondhatjuk. hogy a gyárnak kitűnő kollektívája van. Így, ahogy mondom, kollektívája, családja Munkásaink Ismerik a tervtelje sltés feladatait, és érdekeltek Is benne Nálunk nincs olyan, hogy ha teljesítjük a tervet, akkor jó, de ha nem, akkor Is minden rendben van. 0» nemcsak a tervtel jesltés a fontos, hanem az Is, hogy kiváló minőségű áru hagyja el az üze met. Ez az elv kétszeresen érvényes az export árukra. A kis csallóközi üzem többek között Svájcba, Belgiumba és Libanonba Is szállít tejport. Eddig még egyetlen reklamációjuk sem volt, pedig évi tejportermelésük — ami 5400 tonna körül mozog — felét külföldre szállítják. — összhangban van a szövetkezetek tejtermelésének emelkedése a gyár kapacitásával? — A kérdés annyira egyenes és nyílt, hogy válaszom sem lehet másmilyen. Tehát: nincs, és Bánsky Judit, a vajazó részleg szocialista munkabrigádjának vezetője. jelenleg ez a legnagyobb gondunk. Egészen pontosan tudjuk, ml segítene rajtunk: egy új szárító részleg. Ez naponta akár 80 ezer liter tejet Is feldolgozhatna. És itt, de egyáltalán nem mellékesen, jegyzem meg, hogy az üzem ezt a napi 80 ezer liter tejet megkapja ugyan a szállítóktól, de csak a tejszínt fölözi le róla, és visszaszállítják a szövetkezeteknek. Felhasználása, pontosabban elpazarlása közismert: megisszák az éllatok. Szegény tehenek, ha tudnák, kinek gyártják a tejet ... 1 A gyár már többet nem tehet, teljes kapacitással működik, három műszakban, a gépek megállás nélkül zakatolnak. A z üzemben öt szocialista munkabrigád dolgozik. Mi a „vajazó brigádot“ látogattuk meg. A teremben két gép Is ontja a sárga krémet. De míg a tejből vaj lesz, sok minden történik. Próbáljuk összefoglalni: — A gyártási folyamat régi, csak a gépek újak. Már anyáink Is köpülték a vajat, ml Is ezt tesszük, csak modernebb módszerekkel. A tejszínt előszűr tisztítjuk, bizonyos hófokra lehűtjük, majd egy pumpával a folyamatos vajgyártóba Jutattjuk. Ezután adagoljuk, csomagoljuk, a vajat, és holnap már a komáromi családok asztalára kerül. A vajazó részleg Bánsky Judit birodalma. Rajta kívül még két lány és tfz asszony dolgozik a brigádban. Judit húsz éve „tejes“. — A vajazó szocialista munkabrigádja arról nevezetes, hogy gondosan ügyel a tisztaságra ... — Ezt igy mondta valaki? Higgye el, nekünk már nem Is feltűnő. Természetes a hófehér köpeny, a kendő, a munkahely és a gépek tisztasága. Beszélgetünk. A vajról. Meggyőződhetek róla, hogy semmilyen vegyi anyaggal nem ízesítik és nem is színesítik. Télen a szokottnál sápadtabb a színe, de ennek érthető a magyarázata. Más a marhaállomány téli és nyári takarmányának az összetétele. A vaj minőségét állandóan ellenőrzik. Mégsem hagy nyugton csodálatos színe . .. — Ml csakis édes tejszínnel dolgozunk, ettől a szép sárga szín. Nem mindenütt ügyelnek erre. — Hány gyereke van a bri gádnak? — Egy Nőrlkának, egy Táncos Katinak és egy Magyarlcsnénak. — Ismerik egymás gondját-ba- Ját? — Hát persze. De arra már nem Is emlékszem, mikor volt együtt a brigád. Három műszakban dolgozunk, lehetetlen összehangolnunk, az időnket. A gépek nem állhatnak, és a tej sem várhat. Ez enyhe figyelmeztetés, és én máris szedem a sátorfámat. Amerre csak megyünk, mindenütt dolgoznak, kevesen vesznek tudomást arról, hogy idegen szemek figyelik munkájukat. Pedig ezek az emberek nemrég még csak a földet ismerték, a kukoricát meg a búzát. Lassan megszokták, hogy az üzem Is életükhöz tartozik. 7Áf?ci?v A KONTAKTUS ROVATA KEDVES FIÚK ÉS LÁNYOK! A szerkesztőségünkbe érkezett levelek zömét magyarországi hallgatóinktól kapjuk. „A Kontaktus című adásuk lelkes híve vagyok. Egy szombat nem múlhat el, hogy az adást meg ne hallgatnám. Ugyanígy van a barátnőm is. Az adás után megvitatjuk az elhangzottakat ... — írja levelében Rippert Teodóra győrzsá- molyi hallgatónk. — Volna egy kérésem Önökhöz — folytatja. — Szeretnénk levelezni olyan 1B—18 éves lányokkal és fiúkkal, akik tudnak magyarul. Képeslapokat és cigarettásdobozokat gyűjtünk. Egyikünk 15, másikunk 16 éves, közös tulajdonságunk, hogy szeretünk levelezni. Nagyon hálásak lennénk, ha címünk megjelenne az Oj Ifjúság hasábjain“. íme a címük: Rippert Teodóra és Kocsis Brigitta, H-9172 Györzsá- moly, Kossúth L. út, Magyarország. Rigó Erzsébet egyik kérését már teljesítettük, lepergettünk neki egy Ómega-számot. A másik kérése az. hogy közöljük a cimet. Szintén csehszlovákiai fiatalokkal levelezne. A címe: Rigó Erzsébet. 8600 Siófok. Balatonkerettye. Vörösmarty út 23. „Két barátnő nagyon szeretne kapcsolatot teremteni hazai vagy külföldi fiúkkal és lányokkal — Írják hazai hallgatóink. Dvoncs Mária és Kevély Katalin. — Többféleképpen próbálkoztunk a cimszer- zéssel, sok újságból vettünk már ki címet, de választ egyszer sem kaptunk. A Kontaktusból is próbáltunk címet venni, de sajnos olyan gyorsan olvasták fel, hogy nem érkeztünk lejegyezni. Kérjük, hogy a címeket lassabban vagy kétszer olvassák fel. Kérjük, közöljék címünket, (gy talán levelező társakhoz ju- tnnk.“ Mielőtt Dvoncs Mária és Kevély Katalin kérését teljesítenénk hadd fűzzünk néhány szót a bíráló sorokhoz. A Kontaktusban címet nem közlünk. Dvoncs Mária talán az Újvidéki Rádió magyar adásának a Futótűz vagy Slágerparti című műsorában hallhatta a címeket. Aki levelezni akar, írjon Máriának és Katalinnak. Címük- Dvoncs Mária. 951 81 Cifár 82., okr. Nitra; Kevély Katalin 951 61 Cifár 106., okr. Nitra. Ha már csupán a levelezésről esett szó. hogy témánál maradjuk, felhívjak azoknak a hallgatóinknak a figyelmét, akik a „Ti kérdeztek, a Kontaktus vendége válaszol“ című sorozatunk következő vendégétől, Józsa Lászlótól, a Loknmo- tíva Kosice labdarúgójától akarnak kérdezni, hozzánk küldjék levelüket; Cesko- slovensky rozhlas, 89711 Bratislava Zochova 3. A borítékra írjátok rá: Kontaktus. HAVASI PÉTER Magyarics Margit kezeli a folyamain, vajgyártát. SZÍNÜK A FEHÉR
