Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-01-03 / 1. szám
9 • »f» » • u| ifjúság 7 PALAGYI LAJOS: Mit csinál ön szabad idejében? 'Nyilván önök is megfigyelték már, hogy az utóbbi években milyen végtelenül dolgos, milyen szorgalmas nép vált belölünk. Na ne tessék megijedni, nem a munkahelyünkön. Ilyen csodák még nem történnek, hanem az élet más, naposabb oldalán, amit köznyelven úgy neveznek, hogy maszkolás, fusizás. Mondom, jobb híján, mert az akadémia nyelvészei érdemben még nem foglalkoztak vele. Nevezzük azonban bárhogy, minden okunk megvan rá, hogy a társadalomra nézve fölöttébb káros jelenség nek tekintsük. Most azt kérdezhetné valaki, és bizonyára lesznek is, akik szememre vetik, hogy mi az, már azt a kis mellékest is trigyli a dolgo zótól? Vagy mit vét azzal valaki, ha jó szomszédjának, kebelbarátjának segít lel húzni a falakat, rendbehozza elromlott tévékészülékét vagy megbütyköli autóját. Meg aztán szabad idejében azt tesz az ember, amit akar, ott segít, ahol akar. ' Hát igen. Csakhogy az tiyeh segítség rendszerint nem jószomszédi vagy fele- baráti önzetlen szerétéiből fakad, hanem pénzsóvárság ból, nyereségvágyból, kap zsiságból, ami épp elég bajt és bonyodalmat okoz nekünk. Megfertőzi az emberek közötti viszonyt, a társadalmat valósággal két táborra osztja. Azokra, akiknek mindig módjukban áll egy kis mellékesre szert tenni, és azokra akik pipogya élhetetlen fráterek. Ezt vágta a fejemhez Zizi, és bizonyára nem 6 az egyetlen élettárs, vagy polgártárs aki ebből lelki vagy ha úgy tetszik, filozófiai problémát csinál. De ez még a kisebb rossz, mert egy feleség házsártós- kodik akkor is, ha semmi oka rá, miért ne legyen egy- gyel több. Nagyobb baj az, hogy rendszerint már alig várjuk a munkaidő végét, takarékoskodunk az erőnkkel a másik müézakra, mert az jövedelmezőbb. Mi az hogy. Már a verebek is csiripelik, hogy egy jó kőműves egyetlen szombat és vasárnap legombol 600 koronát, adómentesen. De ki beszél itt adóbevallásról? Törődjön vele az adóhivatal. Szóval az a bizonyos jó kőműves, ami azt illeti meg is dolgozik azért a 600 koronáért. jóformán a lelkét is kiadja. Emberfeletti munkát végez, olyat, amilyet a munkahelyén, az állami szektorban soha De hogy is végezhet, ha hétfőn holtfárad- tan áll munkába. Még az ötnapos munkahét is kevés arra, hogy kipihenje fáradalmait. Vissza kéne tehát állítani a hatnapos munkahetet? De akkor mikor maszekolna az ember... Majd erről legközelebb. Tanulmányom befejező részét lapunk következő számában közlöm Addig is, hogy el ne felejtsem; Zizi kiválasztott magának egy cuki nercbundát. Szombat és vasárnap bármiylen munkát szívesen vállalnék. Ajánlatokat a szerkesztőségbe ... Meghódították a felkelő nap országát KOVÁCS KATI KOVÁCS KATI: — Kitünően megrendezett esemény' vendége voltam. Harminchat ország negyven énekese lépett fel Tokióban, a Budokanban, ebben a hatalmas stilizált pagodában, ahol 15 ezer ember nézte végig a fesztivált. 0* lyan dalt adtam elő — angolul —, amelynek zenéjét férjem szerezte, s idehaza még nem hangzott el. A legújabb nagylemezemen! van, s a névnapomon árusították . először a boltokban. A szám címe:„Va.n jó minden rosszban“. E- gyébként én adtam egyedül beat-számot a mezőnyben. összesen négyezer dal közül választották ki á negyvenet, s ebből is csak hatot vettek lemezre a tokiói hang- lemezgyárban. S bár nem voltam az első három •között, annak örülök, hogy a mi dalunk egyike a hat dalnak. A fesztivál 'után két nappal énekeltem hanglemezre — japánul... Leírtam, s megtanultam. Úgy látszik, elég jól, mert a házigazdák meg voltak elégedve, nem kellett ismételnem.... A közönség...? A legnagyobb sikere két kis japán lánykának volt, őket legalább 10 másodpercig tapsóiták... Nekünk, a többieknek már csak 5-6 másodperces taps jutott... (p) Tokió messzebb van tőlünk, mint Makó Jeruzsálemtől. A jó hír azonban szárnyakon jár, és nem ismer akadályt. Jó híreket kaptunk a tokiói dalfesztiválról Helena Vondrácková és Kovács Kati szerepléséről. A múlt év végén rendezett fesztiválon a két énekesnő meghódította a felkelő nap országának dalkedvelö közönségét. De hadd számoljanak be élményeikről ők maguk. HELENA VONDRÁCKOVÁ: — Sikeres moszkvai és habarovszki hangversenyeim után hajón Jokohamába utaztam. A hajón valahogy felfedezték kilétünkéit, és a kapitány meghívott hennánkét, köztük külképvisele- versenyre. így megfelelő főpróba után kötöttünk ki japán partjainál. Qgy kicsit féltünk ettől az úttól. Ezt az országot, a japánok mentalitását senki sem ismerte közülünk. Aggályaink Azonban mindjárt érkezésünkkor szertefoszlottak. A parton hatalmas tömeg fogadott bennünket, köztük küképvisele- tünk tagjai. Mindenki hatalmas gombjelvényt viselt a kabátja hajtókáján „Helena welcome to Japan“ felirattal. Jobb fogadtatást nem is kívánhattunk volna. Nem sok időnk maradt azonban a gondolkodásra, mert e- löttünk volt 15 kemény hangverseny egész Japánban — Tokió, Sendai, Kyoto, Fukuoka, Sapporó, Obi- hiro stb. — nyolc televíziós felvétel, amelyeknek a műsorát a komputerek másodpercekre előre kiszámították. Itt egyébként a komputerek végeznek mindent. Kiszámítják a mikrofonok, a tévékameráik elhelyezését. Egy kicsit Ijesztő ez a gépi precizitás. Legalábbis a számunkra. A közönség, bár egy kicsit kimért, tartózkodó, végtelenül jószándékú. HELENA VONDRACKOVA Ottlétem alatt a Nippon- Columbia hanglemezgyártó vállalat nagylemezt készített velem. Ismert slágereimet, többek között a „Kví- tek mandragory“ és a „Büb a dábel“ című dalokat énekelem angolul. A cég képviselői megnyugtattak, hogy lemezsiker lesz. A mikor 1958-ban napvilágot látott, hogy a brüsz- szeli világkiállítás alkalmából megrendezett fiim- versenyen melyik 12 filmet találta több száz közül a legjobbnak a 118 tagú zsü rl, senki sem csodálkozott azon, hogy az első helyet Eízenstein 1925-ben készült „Patyomkin páncélosba szerezte meg 100 szavazattal. De a 12 legjobb film között ott találjuk Pudovkin 1926- ban forgatott „Az anya“ és Dov- zsenko 1930-ban készült „Föld“ című filmjét is. Honnan Indult el a világhír felé a szovjet filmgyártás? A húszas évek közepe táján — a némafilmkorszak utolsó éveiben — két nagy filmmel, két nagy rendezőegyéniség jelentkezett. Az egyik Szergej Mihajlovics Eizen- stein volt, aki megalkotta az e- gyetemes filmművészet számára, minden Idők legnagyobb filmjét, a „Patyomkin páncélos“-!. A másik rendező Vszevolod Pudovkin volt, aki Gorkij „Az anya“ című művét ültette át fűmre. Pudovkin; alkalmazta első ízben filmén Sztanylszlavszkij emberábrázoló módszereit. Nemsokkal „Az anya“ után megrendezte az 1917- es forradalomban játszódó „Szentpétervár végnapjái“-t, majd a „Dzsingisz kán utódjá“-t. Ez volt az első nagy szovjet film hazáinkban, melyet 1929. április 4-én mutálták be. A filmet egyébként a cenzúra csak megcsonkítva, hamis feliratokkal engedélyezte, enA háborús történetek köpött is volt jó néhány nagy sikerű filmjük. Gondoljunk csak vissza a „Berlin eleste“ című kétrészes monumentális alkotásra, vagy a „Puskás emberbre. Ebben a fűmben alakította első ízben — de nem utoljára — Makszim Strauh Lenint. Készülték könnyebb műfajú alkotások Is. Ezek közül ki kell emelni Ivan Perjev „Szibériái rapszódiá“-ját, melynek dallamai sok éven keresztül „slágerek“ voltak hazánkban is. Az ötvenes évek közepén új rendezőtehetségek bukkantak fel. Ezek közül a legkiemelkedőbb: Grigorij Csuhraj, aki már első filmjével, „A negyvenegyedik “-kel beírta magát a fiilmtörténelembe. Következő filmje a „Ballada a katonáról“ már világsikert aratott, akárcsak a „Tiszta égbolt.“ Szergej Bondarcsuk. színésznek, indult, később kedvet kapott 'a rendezéshez is.' Első és mindjárt kiemelkedő alkotása a Solohov elbeszéléséből készült „Elmberi. sors“ volt, melynek főszerepét is ő alakította. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a „Háború és béke“ nagy siekere is. Oldalakon keresztül sorolhat-, nánk még a filmcímeket, rendezők és színészek neveit, akik részesei voltak egy-egy film sikerének. Évek során a • szovjet filmek a rangos fesztiválokon értekei nemzetközi sikert és érnek el ma is, mert igaz hús-vér embereket és igaz történeteket mutatnak be a nézőknek. így is hirdetve az emberi őszinteséget, a szocialista eszme igazát. Pánczél György. A FILMMŰVÉSZET íj FEIEZEIE nek ellenére hónapokon keresztül telt házak mellett vetítették. Hangosfűimgyártásuk első Igazi nagysikerű filmje 1933-ban készült, a Csapájev volt. Oj nevek bukkantak fel Eisenstein és Pu dovkin mellett. Dovzsenko, Kozin cev, Trauberg és Room. Olyan filmalkotások, mint a Makszik- trllógla, a „Viharos alkonyat“, a „Cirkusz“, a „Rettegett Iván“, „Don Quijote“, a „Jégmezők lovagja“. Petrov vitte filmre az o- rosz történelem legérdekesebb o gyéniségének, Nagy Péter uralkodónak, életét és korát. A hangosfilm korának egyik ‘egnagyobb alkotása Eízenstein történelmi filmje, a „Jégmezők lovagja“. A második világháború után, új fejezet nyílt a szovjet filmművészet életében. Igaz, hogy ebben az időszakban a filmek nagy része háborús tartalmú volt, de ez érthető, hiszen egyetlenegy nép sem szenvedett annyit, mint a szovjet. A világhírű Csapajev, címszerepben Babocskinnal
