Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-12-11 / 50. szám
I morva földről származó, de már hosz- A szabb ideje Prágában élő Jitka Zelen- f 1 ková nemrég tért vissza Szovjetunió-beX Ä K körútjáról, ahol Karel Gott társaságában vendégszerepeit. Próbák, fellépések. Naponta és hetente, sőt néha többször is. Ilyen általában a művészek, köztük a pop-énekesek életrendje. így aztán Jit- kát csak ritkán lehet prágai lakásán odahaza találni. Pedig de szívesen pihen meg itt, s gyűjt erőt a soron következő fellépésére, még akkor Is, ha a „szomszédaira“ mindig tekintettel keil lennie. Este tiz után odahaza már nem próbálhat, s a lemezjátszóját, a magnóját Is csak úgy hallgathatja, hogy a lakótársakat ne zavarja, mert ellenkező esetben jaj az énekesnek. Jltkát nemrég nagy szomorúság érte: jó barátja és az egyik szövegírója Jifí Staidl nincs többé az élők között. — Tragikus szerencsétlensége előtt két nappal együtt voltunk a Német Szövetségi Köztársaságban. Münchenben új terveket szövögettünk... Megígérte, hogy több dalszöveget ír a számomra Sajnos, ezt már sosem valósíthatja meg. Emlő két azonban örökké megőrzőm, mert jirko becsületes, őszinte jóbarát tudott lenni. Műsoromban továbbra Is szívesen éneklem számait, sőt néhány dala nemcsak az új nagylemezemen kap helyet, hanem a televízió szilveszteri színes műsorában Kare! Gott, Jan a Kociánová és az én előadásomban. Jitka Zelenková az idén lett Karel Gott együttesének énekese. Az „Arany Csalogány“ többszörös győztesével minden hazai és külföldi vendég- szereplésén együtt lépnek fel. S ez már olyan siker, melyet a szakemberek Is jegyeznek. — Eddigi legnagyobb közös sikerünket kétségJitka és az Arany Csalogány kívül a Szovjetunióban arattuk. Moszkvában u- gyanls a könnyűzene képviselői közül elsőnek mi szerepeltünk a Csajkovszkij Hangversenyteremben. Ez olyan élmény, olyan siker a számunkra, amit szavakban talán ki sem lehet fejezni. ■ — Mit gondol, melyik dalával futott be? — A „Zvonky“ (Csengők) című számmal. ■ Mi a véleménye „vetélytársairél", — pardon — kollégáiról? — Kollegiálisl ■ ??? — Igen, az, hiszen mindenkivel jól „kijövök“, vagy legalábbis igyekszem a súrlódásokat elkerülni. ■ Kit tart a legtöbbre az előadók közül? — Karel Göltet! ö nagyon tud, egyelőre idehaza nincs versenytársa, sok fiatal, kezdő énekesnek lehet a példaképe. Aztán kedvelem még Pavol Ham melt Is. ■ Mit jelent önnek a szülőföldje? — Azt, amit minden más halandónak. Szereteted, vonzódást és szép emlékeket. Morvaország metropolisába, Brnóba ma is szívesen látogatok el, érzelmi kapcsolataim fűződnek ehhez a városhoz, hiszen a gyermekkoromat Itt töltöttem. Ezenkívül szívesen vendégszerepelek Ostraván is. ■ Hogyan érzi magát Szlovákiában, a szlovák közönség előtt? — Ha most azt mondom, hogy kitűnően, akkor ezt sokan hízelgésnek veszik, pedig én valóban mindig szívesen jövök Bratislavába, a Ma- gas-T4trába, PieSfanyba és más helyekre. Szívből csodálom Szlovákia természeti szépségeit, szeletem az emberek őszinteségét, barátságát, ezért nemcsak akkor, mikor hívnak, hanem mindig szívesen látogatok el oda, ahol annyi sok kedves órát töltöttem. — ná— Bertolucci mint történész és látnok Bernardo Bertolucci, a nagy port jelvert Utolsó tangó Párizsban című produkció alkotója új filmjének forgatására készül. A film központi alakja Benito Mussolini lesz, aki a huszas években olyan sok fiatal olaszt öltöztetett fekete Ingbe, s hordájának élén 1922-ben benvonult'az örök városba, és eszelős képzeletéből szüleit fasiszta ideológia alapján felállította a terror és a bűnözés rémuralmát. Ez a film, amelynek Bertolucci most írja a forgatókönyvét, A XX. század című trilógia első része lesz. A rendező három kétórás filmben akarja bemutatni századunk történetét, méghozzá 1900-tól kezdve 1995~ig. Tehát nemcsak a történész, hanem a látnok szerepére is vállalkozik. A trilógia első részének a forgatására készülve már a szereposztást Is latolgatja a rendező. Meggyőződése, hogy az Utolsó tangó Párizsban sikerében sokat köszön<het Marion Brandónak. Mivel ezt a véleményét már korábban kinyilvánította, az újságírókat egyáltalán nem lepte meg, amikor közölte, hogy Mussolininak, a betegesen megalomániás komikus szörnynek a szerepét Marton Brandónak szánta. PESTI LAP A THÄLIÄRÖL A MATESZ kassai Thália Színpadán nem egyszerűen á Kakuk Marci színpadi adaptációját láthatta a bemutató közönsége. Tersánszky Józsi Jenő társadalomkrítikájának szélesebb értelmezésű, kitágított színreviteléről van szó (vagyis az ismert Kakuk Marci történettel nem egyezik a darab; A kegyelmesasszony portréjának dramaturgiai beledolgozása is a vígjáték gerincét képezi). A darabot „musicalesítették“ — Így is közelebb hozva azt Tersánszky élet- és írodalomfelfo- gásához — de óvón megőrizték a történet társadalomkritikai vonatkozásait. Az előadást Beke Sándor rendezte. — A képen a Kakuk Marcit alakító Csendes László és a Lindát játszó Kövesd! Szabó Mária. (Film Színház Muzsika) Az „ORION“. Előtérben: Lassú Marika és Lassú Éva az együttes két énekese. Hátul Agárdy László dobos, Agárdy Gábor, Pomsár Zoltán, balról jobbra: Hammerlilk József, a zenekar vezetője. E sorozatban a hazai magyar amatőr tánczenekarokat és beat-egyiitteseket mutatjuk be. Kérünk benneteket, legyetek segítségünkre! írjatok az ifjúsági vagy ü- zemi klubotokban, munkavagy lakhelyeteken működd együttesekről. A bemutatás legyen rövid, tárgyilagos! I- rásotokhoz mellékeljétek az együttes kifogástalan fekete-fehér fényképét! E név az 1969-70-es évkben vált fogalommá a senací (szenei) fiatalok körében. A négy fiatalember: Tóth József, Pomsár Zoltán, Agárdy Gábor és Agárdy László alkotta zenekar egyre inkább „összerázódott“, és ahogy javult a zenekar teljesítménye, úgy nőtt a népszerűsége is. Először a CSEMADOK szenei helyi szervezetének kulturális rendezvényein, teaesteken léptek fel. így nemcsak Szencen, hanem a környéken is megismerhették őket. Idővel tökéletesítették felszerelésüket is; ebben a CSEMADOK- szervezet Is igyekezett megfelelő támogatást nyújtani. Az első jelentősebb eseményt a zenekar életében a „SZENCI TAVASZ“ kiírása jelentette. A „vállalkozás“ bevételéből tovább tökéletesedett a felszerelésük, közben jelentős anyagi áldozatokat hoztak saját „szakállukra“ is, és lassan a környék legjobb zenekarává fejlődtek. Közben egy „belső válság“ leküzdése céljából Hammerlik József is bekerült a zenekarba, ami az együttes javára vált. 1971-ben a „Szenei Tavasz“ második kiírása után értek fel a csúcsra. A nagy közönségsikert elért rendezvényen elsősorban az ő érdemük volt. Ezután egy nagyobb vállalkozás, az „Orion-show“ következett. Ezt az önálló produkciót a környéken több helyen is bemutatták. Közben az együttes tagjai közül Tóth József Zilinára, Agárdy László pedig Nitrára került főiskolám, Így egyre nehezebb volt a közös felkészülés, gyakorlás. 1972 elején Tóth József kivált a zenekarból. Ez a veszteség egy ideig érzékenyen éreztette a hatását. Ez Is közrejátszott abban, hogy a „Szenei Tavasz 72“-ön már nem érték el a kí-vánt sikert. Ezután viszonylag csendes Időszak következett. Csak látszólag, mert a zeneikar tagjai számos olyan rendezvényen vesznek részt — sőt szervezik is ezeket —, amelyek a fiatalok kömben ugyan kisebb népszerűségnek örvendenek, de annál hasznosabbak. Ilyen volt például több alkalommal is a „Dalolj velünk“ rendezvény Hruby Súron (Hegysúr). Ezzel érdemes közelebbről ts megismerkedni. A zenekar tagjai kimennek a faluba magnóval és Idős néniket, bácsikat énekeltetnek. Majd a felvétel alapján le- kottázzák a népdalokat, hangszerelik, és nagyon sok közös gyakorlás után következik a fellépés, ahol az egész falu lakosságának „színe előtt“ az idős nénik, bácsik a „bea- tes“ kísérettel előadják azokat a népdalokat, amelyeket még szüleiktől, nagyszü leik tői hallottak. így aztán a fiatalabbak is megismerik, később talán tovább Is adják népzenei hagyományainkat. (— osj- új ifjúság 7 Müncheni pszichológusok, [ szociológusok és orvosok meg akarták állapítani, mennyire lett rabja a televíziónak a mai ember. Erre ; a célra kiválasztottak 184 1 önként jelentkezői s megparancsolták nekik, hogy egyáltalán ne nézzék a tévét. Az eredmény elképesztő:- f néhány hét után a részvevők többsége elállt a kísérlettől, s a többiek is alig bírták ki fél évig. Ügy látszik a tévé rabjai vagyunk... Egy amerikai tévéállomás az alvásról és az álomról sugárzott műsort. Mindent, jól előkészítettek tudományos, műszaki és újságírói izempontból egyaránt. Azok,, a példák, amelyekkel azt próbálták igazolni, hogy az embert szervezetnek milyen nagy szüksége van alvásra, annyira meggyőzőek voltak, hogy a nézők, többsége —, mint egy körkérdésből kiderült — tíz perc múltával javában horkolt. A műsor szerzői ezt nem tartották kudarcnak. Nincs abban semmi különös, hogy a közönség elalszik, ha á- lomról hall előadást, s látja az embereket, hogy alszanak. Sokkal nagyobb baj, hogy már a „szórakoztató műsorok“ is elaltatják a nézőket. Vagy lehet, hogy épp e- zért szeretjük a televíziótI? 000 Még furcsább eset történt a jugoszláviai Versecen. Néhány elítélt megszökött a helyi fogházból, miután altatószerrel elaltatta a kutyákat. ; Az őrök tévénézés közben aludtak el. Bora Todorovics jugoszláv * színész barátainak rábeszélésére elhatározta, hogy megtréfálja színész-társát, Djuza Sztojilkovicsot. Az A- telje 212 színházban, a „Bíborsziget“ clrtiü darab első felvonása közben beszaladt a színpadra, noha egyáltalán nem szerepelt a drámá- ’ ban. P Djuza Sztojibkovics | azonban egy csepett sem | lepődött meg, csak annyit mondott jó hangosan: — Kérjük a hívatlan látogatókat, hogy hagyják el a színpadot! I
