Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-10-23 / 43. szám

A szlovák tánczene egyik legnépszerűbb és leg- rokonszenvesebb képviselője Peter Vaáek. Pályá ja és népszerűsége 1963 ban Bratislavában kéz dődőtt. Bjue-Stars (Kék csillagok) nevű együt teséve! legjobbnak bizonyult az Ifjúsági Alkotó- versenyben Első sikerét zenészként és énekesként aratta, ám a bratislavai konzervatóriumon mégis a tánc­szakot végezte el, s így lett tagja a bratisiaval ' Oj Színpad balettkarának A tánc a kifinomult mozdulatok azóta is csak hasznára vannak, hi­szen manapság tánc- és ritmusmozdulatok nél­kül alig tudunk elképzelni előadóművészt Talán még ma Is a színház balettkarában tán­colna, ha 1969-ben nem vesz részt a bratislavai televízió „Zlatá kamera“ (Arany kamera) verse­nyén Az eredmény, a siker ezúttal sem ma­radt el, hiszen nemcsak a döntőbe verekedte be magát, hanem végül Is ő vitte , el a győzelmi pálmát Ezután, ha nem űgv meú' műiden mint a karikacsapás, mégis lényegesen befo'vásolta és megszabta pályafutását- 1971 e-eén a Bratisla vai Revűhöz szerződött, ám még ugyannenek az SIKERES TlZ ÉV A PÓDIUMON új iljúság 7 évnek a végén Gustav Offermann zenekarához került. Itt sem töltött azonban hosszú időt, s csakhamar Dusán Grűű, Olga Szabóvá és Salbo Salingová társaságában juraj Velöovsky zeneka­rának szólistája lett. Ma szinte naponta találkozunk a nevével a rá­dióban, a tv-ben, vagy pedig valamelyik képes­újság címlapjáról mosolyog ránk. A közönség és a rádióhallgatók szívébe az „Otvárajte kasíno“ című dallal lopta be magát három évvel ezelőtt. Azóta nagy népszerűségnek örvendenek a „Bole- hiav“, a „Dievfia z agátu“, a „Srdce“ (közösen énekelte Ivó Hellerrel), a „CítíS, krúti sa zem“ (Éva Kostolányiovával) és a „Fontány“ című da­lai. Két ízben, 1970-ben Ivan Krajíöekkel a „Hala- hala“, az idén pedig I. Kramár és P. BrhloviC „V Síastí po kolená“ című számával vett részt a Bratislavai Lírán is, ahol, ha egyelőre átütő si­kert nem is ért el, de mindenesetre nagyon ér­tékes tapasztalatokat szerzett, amelyeket a jö­vőben alaposan kamatoztathat az Immár tíz éve éneklő Peter VaSek. (n. á.) A LEGJOBBAN JÖVEDELMEZŐ FILMEK Az amerikai Variety' című lap szoká­sához híven ismét elkészítette a legna­gyobb közönségsikert aratott, tehát a legjobban jövedelmező filmek jegyzé­két. Habár a művészi értéket nem le­het azzal mérni, mekkora haszon volt valamelyik produkción, mégis nem egy esetben megegyezik a közönség ízlése és a kritikusok értékelése. A műit év 25 pénzügyileg iegsikere- sebb filmjéből összeállított jegyzék szin­te centnyi pontossággal tűnteti fel, me­lyik produkció mennyit jövedelmezett. A lista élén természetesen a Kereszt­apa áll, amely a különböző mozikban 2176 hétig volt műsoron, és összesen 43170 087 dollárt jövedelmezett. A ti­zedik helyen van A Piszkos Harry cí­mű produkció 392 199 dolláros haszon­nal. íme a jegyzék tíz legsikeresebb film­je: Keresztapa, Hegedűs a háztetőn, Ka­baré, Francia kapcsolat, Mi a baj, doki? A narancs óraszerkezete, Örök gyémán tok, A kórház, Az utolső mozielőadás, A Piszkos Harry. Meg kell említeni, hogy a Hegedűs a háztetőn és a Kabaré még mindig mű­soron van az Egyesült Államokban. Fi­gyelembe kell venni azt is, hogy a filmek sorrendjét az amerikai forgal­mazásból eredő haszon alapján állí- -tották össze. E sorozatban a hazai ma gyár amatőr tännzenokarn kát és beat-együttesekei mutatjuk be. Kérünk benne teket, legyetek segítségünk re! írjatok az ifjsúsági vagy üzemi klubotokban, munka- vagy lakhelyeteken működő együttesekről. A bemutatás legyen rövid, tárgyilagos! 1- rásotokhoz mellékeljétek az együttes kifogástalan feke­te-fehér fényképét! Bojtos Zoltán, Bojtos Ervin Molnár Gyula, Lukács Imre és Saróka Ferenc QUALITON Három éve annak, hogy Ipeíské Predmostien (Ipolyhtdvég) öt zene kedvelő fiatal elhatározta, beat-zene kart alakít. 1970 januárjában meg is alakult a zenekar, és rövidesen be­mutatkozott. Azóta már az egész 1- poly völgye megismerte és megs-ze- rette. A zenekar tagjai: Bojtos Zoltán, a zenekar vezetője, harmonikán és or­gonán játszik, a Zvoleni Magasépítő Vállalat központ!- és vízvezetéksze­relője; Bojtos Ervin dobos, a Zvoleni Járási Ipari Vállalat hűtőszekrény-ja­vítója; Lukács Imre szólógitáros, a Luöenecí Magasépítő Vállalat ipari tanulója: Molnár Gyula basszusgitá­ros. a Tesmaki (Tesmag) Efsz gép­szerelője; Saróka Ferenc rltmusgitá- ros, ipari tanuló. A kezdet nehéz volt, nem kaptak semmilyen támogatást, a felszerelést is saját maguk szerezték be. Szor­galomban és lelkesedésben azonban nem volt náluk hiány. Ennek köszön­hető, hogy rövid idő alatt sok sikert értek el. Legutóbb a járási (Vefkf , Krtís) táncdal- és beatfesztiválon a második helyen végeztek. Műsoruk­ban a Bergendy-, Omega-, Expressz, és a kosícei Meteor-együttes számai szerepelnek. Jámbor Valéria „Inkább hallgass Futótüzet, mintsem kergess futó szüzet!“ — ilyen és hasonló bemondásokkal népszerűsíti saját műsorát az egyetlen magyar nyelvű disc-jockey program, amely péntekenként Jugoszláviából jelentkezik az éter hullámain. A Futótűz lemezforgatója rendkívül büszke arra. hogy több levelet kap, mint Komjáthy, bár azt, hogy 0 mennyit kap, arról hitelt érdemlő ada­tot még nem hozott nyilvánosságra a „Csak fia­taloknak“ műsorszerkesztöje. A disc-jockey prog­ramban természetesen popmuzsika hallható, e- gyüttesek, énekesek sztorijaival megtűzdelve, és sodró lendületű konferálás. Egy dal mindig „fe­szes ritmusú“, a játék „briliáns“, az ének „cso­dálatos“, a hangszerelés „káprázatos“, de leg­alábbis „nagyvonalú“, a szöveg „ötletes“, és így tovább a felsőfokú jelzők áradata. Pedig a szu- perlatívuszok osztogatásában ez az adó csak kis­csoportos lehet az igazi d. j.-programok, a nagy­menő popműsorok árnyékában. A luxemburgi stílust — ha nem is érti —, de mindenki ismerheti, ha nem eredetiben, akkor a hazai lemezhajtók szolgai másolásában: csalha­tatlan ismertető jele a zenét túlkiabáló mülel- kesedésv a mondatok végét fölfelé kanyarító hangsúlyozás. Ezt a stílus nem véletlenül ala­kult ki. A zenét túl kell kiabálni, pontosabban bele kell kiabálni, mert ha nein lennének ezek 'a bemondások, a szemfüles magnósok csak úgy lopkodnák az éterből a tiszta felvételeket, s nem szaladnának a hanglemezboltba az imént rek­lámozott számok stúdiótiszta „csillogó fekete le­mezeiért.“ Luxemburg miniatűr ország, hatalmas hatósu­garú rádióadókkal, ami az első pillanatban ért­hetetlennek tűnhet. De ha tudjuk, hogy német, francia és angol nyelven szinte éjjel-nappal fo­lyik a popmuzsika népszerűsítése, már közelebb vagyunk a megértéshez. S ha azt Is tudjuk, hogy a kis ország mindehhez jelentős adókedvezményt nyújt a hirdető hanglemeztársaságoknak, s azok viszonzásul nem csekély részesedést a lemezha­szonból a rádíótársaságoknak, már semmi sem hiányzik a megértéshez. Természetes hát, hogy nem hallunk tárgyilagos kritikát, még kevésbé fanyatgó disc-jockey programot. Képzeljük el az effajta komferálást: „Ebből a számból tizenkét darab, pontosan egy tucat. Dallama szokványos, szövege közhely, de ha már lemez készült belő­le, jobb híján hallgassátok meg.“ Egy ilyen le­mezforgatóra kényszerzubbonyt húznának, hiszen kisebb vétségekért Is komoly szankciók járnak. MAFFIA Michel Cogoni, a francia nyelvű adás egyik bemondója: „A rádiózás azon korszaka, amikor egy műsor úgy készült, hogy mindenkinek tet­szett, befejeződött.“ És Luxemburg valóban nem akar sokat, csupán a tizen- és huszonévesek kor­osztályát célozza meg programjaival. A részre­hajlás azonban egyáltalán nem önzetlen popzene­pártolásból fakad. A muzsika lemezen — áru. Az árunak pedig reklám kell. Néhány évvel ezelőtt szinte teljesen kicserélték a bemondói gárdát, megfiatalították. Az új bemondók rendkívül len­dületes műsort produkálnak. Eszközeik között a sodró tempójú Interjútól a sarokbaszorítő kérdé­sekig, a váratlan tréfáktól a meghökkentő be­mondásokig, mindent megtalálhatunk. Csak egyet­len dolgot nem, kétkedést a programban bemu­tatott dalokkal szemben. Azok mindig kiválóak, azok szakadatlanul frissek és nagyszerűek. Két­ségtelen, a lemezipar bőségesen szállít alapanya­got, hetenként mintegy 150 új szám lát napvi­lágot különböző árú lemezeken. És hogy a bő­ségből ne származzon zavar, arról a lemezkia­dók gondoskodnak. „Az volt az ember érzése — írja a nyugatné­met Pardon magazin —, mintha a német nyel­vű rádióadók Jürgen Markus táncdalénekes Imá­datát célzó fesztivált hívtak volna életre: mert alighogy a luxemburgi rádió mároius végén be­mutatta a „Szerelem-fesztivál“ című Markus-da- locskát, a sikerlista első helyére került, és híre a mennydörgés erejével járta be a német hul­lámokat. A dal ugyanezen a héten a Saar-i Eu- rópa-hullám műsorában a harmadik helyre nya­fogta fel magát, s így tovább a Baden-Baden-i listán. S az Sem számított, hogy a bajorországi fő disc-jockey ugyanakkor még csak a kilence­dik helyre hozta az újdonságot. A dal sláger lett és elsősorban kasszasláger“. A dalocskát azóta mindenki elfelejtette, hiszen a következő héten már az volt a lemezgyári ér­dek, hegy a Les Humphries frissen készült Ma­ma Loo száma hódítsa el a sikerlista első he­lyét. Mintha egy rakétahajtóművet építettek vol­na a „szelíd Mama Loo“-ba, ügy tört az élvo­nalba a Humphries-szám, és kiadója a Teldec, amely alig győzte számolni a bevételek dollár­jait. Hogyan lehetséges, hogy noha a háromperces, dalok világában hetente akad jobbnál Is jobb kompozíció, mégis mindig ugyanaz a két-három szám kerül egységesen mindenütt az élre. (Folytatjuk) VILÁG IFJÜS4GA tErmöx Jane Fonda, az ismert a- merikai filmszínésznő És bé­keharcos mosolyogva emlé­kezik vissza hollywoodi pá­lyafutásának kezdetére. — hollywoodi szakér­tők meglehetősen elégedet­lenek voltak velem, amikor a kezük közé kerültem. Semmi sem tetszett nekik rajtam. Azt mondták, hogy az arcom túlságosan telt, a hajamnak csúnya a színe, g szempillám ronda. Egy ren dező az állkapcsomat kifo gásolta, s meg akart győz ni arról, hogy plasztikai műtéttel javítsák rajta. El­képzelhetik. kedvem tárnád, arra, hogy neki menjek, s állkapcsát törjem... Gianni Rióéra, az AC Mi • lánc és az olasz labdarúgó válogatott kiváló játékosa elutasított egy igen csábító filmszerepet. — Ügy gondolom, hogy okosabb jó futballistának lenni, mint átlagos színész­nek — jelentette ki a nép­szerű labdarúgó. Hej, ha mindenkinek eny nyi önkritikája lenne. .. A legújabb körkérdés e redménye szerint az Egye sült Államokban egy jól szí tuált hölgy élete folyamán átlag három férjet, hat mo­sógépet, hét televíziókészü léket, nyolc hűtőszekrényt tizenegy porszívót, kilenc kávédarálót, tizenhárom mi xert, tizenhét autót és — ti zennégy szeretőt használ el Nyilvánvaló — szögeztél le ennek alapján a körkér dés szervezői —, hogy az a merikai hölgyek életében autónak és a szeretőknek van a legnagyobb keletjük Elsa Martinéin, a népsze 'ü olasz színésznő nemréc ilmesélte, milyen vélemény mondott róla a zsűri, ami kor jó néhány évvel ezelőt — még színésznői pályafu tása előtt — egy szépség versenyre jelentkezett: — Semmi esélye stna Merev, mint a kapa, lapot mint a deszka, haja olyat mint a boszorkányé, „bája pedig Frankensteinével ve tekedhet. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom