Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-10-23 / 43. szám

4 új ifjúság ’rA'awiMí'tfisMMfl A Dőlné hony lakónegyed modellje — Elnök úr, legyen szíves segítsen rajtam... — töpörö­dött anyóka IratcsOmót szoron­gat a kezében. Az elnök átfut­ja az Iratokat, felemeli az te­lefonkagylót és utasítást ad az illetékes előadónak az ügy el­intézésére. Mire megmagyaráz za az anyókának, melyik trodá ban intézik ügyes-bajos dolgát, már másik ügyfél áll az el­nök íróasztala előtt, hogy ta­nácsot, segítséget kérjen. Köz­ben egy tisztviselőnő aláírásra leveleket tesz az asztalára. Telefon cseng. Munkatársak kérnek véle­ményt egy-egy Intézkedéshez. Zajló hivatalt élet fogad, ami­kor benyitunk Mandli Imréhez, a Bratislava-Podunajské Bisku- pice-l Hnb elnökéhez amolyan újságírói tereferére. — Egy pillanat — mosolyog bocsánatkérően az elnök —, azonnal rendelkezésükre állok. Sajnos nagyon zsúfolt a prog­ramom. Apropos, program. Éppen a program, pontosab­ban a választási program volt idejövetelünknek a célja. DJ IFJÜSÄG: Az itteni hnb különleges helyzetben van. A- mtkor a választási programot kidolgozták, Podunajské Bisku- pice még önálló község volt. Most, amikor ezt a programot teljesíteni kell, már a főváros egyik része. A volt falu szem­szögéből nézve előnyös, vagy hátrányos volt-e a fővároshoz való csatolás? MANDLI I.: Elsősorban talán szögezzük le, hogy a hozzá­csatolás szükségszerű, mond­hatnám törvényszerű volt. Köz­ségünk a fővárbs tőszomszéd­ságában fekszik. Bratislava a szocialista köztársaság metro­polisává fejlődik. Térre, ter­jeszkedési lehetőségre van szüksége. Más kérdés: előnyös vagy hátrányos a hozzácsato­lás? Őszintén megvallom, ki­csit féltünk. A hozzácsatolás előtt Csehszlovákia legnagyobb községe voltunk. Ezt mindig figyelembe vették a felsőbb szeryek, amikor valamit el a- kartunk intézni a község ré­szére,. A hozzácsatolással „csak“ egy része lettünk Bra- tislavának. Attól tartottunk, hogy azok a prolémák, melye­ket mi, egy falu szemszögéből ítélve, súlyosnak látunk, a di­namikusan fejlődő főváros problémái közt eltörpülnek, fontosságukat veszítik, és így megoldásukra sem lesz lehető­ség. Ha ma előveszem a vá­lasztási programunkat és ösz- szeegyeztetem azzal, amit elvé­geztünk, akkor nyugodtan ál­líthatom, hogy programunkat nemcsak teljesítjük, hanem sokban túl is teljesítjük. És ez csak azért lehetséges, mert a fővároshoz tartozunk. így te­hát egyértelműen tudok vála­szolni: a hozzácsatolás a volt falu szemszögéből nézve pozi­tív volt. ÚJ IFJÚSÁG: Szeretnénk né­hány konkrét példát azokról az esetekről, mikor túltejesí- tik a választási programot. MANDLI I.: Mi sem köny- nyebb. Városrészünkben (most már ezt a megnevezést kell használnom a falu helyett) e- zerháromszáz iskolás van, de nincs egy tornatermünk sem. FALU VAGY VAROS? A választási programba beik­tattuk egy tornaterem építését. Ez volt a terv. Ez év novem­berében hozzálátunk egy „is­kolán kívüli gondoskodás pa­vilonja"- nevű építkezéshez, a- höl a tornatermen kívül lesz­nek klubhelyiségek, napközi és iskolai étterem Is. Ez a való­ság. A beruházás értéke tízmil­lió korona. Ezt az anyagi fe­dezetet mint önálló község, so­sem tudtuk volna biztosítani. Vagy egy másik példa. A Hyd- rostav néhány nagy beruházást fog végezni a közelben. Töb­bek között vízszennyeződést gátlő beton Injekciókat a Slov- naft üzem körül és egy nagy távfűtési központot. Ez utóbbi egyébként ifjúsági építkezés lesz. A távlati beruházások szükségessé teszik, hogy a vál­lalat szociális berendezéseket é- pítsen dolgozói számára. Mi biztosítottunk ezekhez az épí­tési területet. Egy korszerű munkásszálló már készül. A Hydrostav a szociális építkezé­sek keretén belül egy nagy kulturális központot is épít. Ez — közös megegyezés alapján — olyan helyre kerül majd, hogy nemcsak a vállalat dol­gozóit, hanem városrészünk la­kosait Is szolgálja. Ezzel meg­oldódik egyik régi problémánk, a művelődési ház. Ez ugyan szintén benne volt a választási programunkban, de ismerve az építkezési kapacitások hiányát, aligha tudtuk volna progra­munknak ezt a pontját megva­lósítani. A Hydrostav viszont építövállalat, és így a dolgo­zók részére minden nehézség nélkül képes megépíteni a kul­turális központot. Nos, ez Is a hozzácsatolás eredménye. Mondhatok azonban még mást is. Jövőre Püspöki minden há­zát rákapcsolják a városi víz­vezeték-hálózatra és néhány é- ven belül befejezzük a város­rész teljes rákapcsolását a bra- tislavai gázhálózatra. Három­millió korona beruházással e- gészségügyí központot építünk. A terv szerint ebben az Idő­szakban 17 utcát, összesen 12 kilométer hosszan, kellett vol­na porta lanítaní. Ma, a válasz­tási időszak közepén, a város­rész mind az 59 utcáját asz­falt burkolat borítja. 40 kilo­méter járdát terveztünk be. 20 kilométer kész, s a többit >s elvégezzük. A választási prog­ram kétszáz családi ház építé­sét Irányozta elő. Százhúsz már áll. A családi házak épí­tésének megkönnyítésére új utcákat nyitottunk, és megnyi­tunk. Tervbe vettük egy új te­rület parcellázását. Itt több mint háromszázötven telek áll majd az építkezni vágyók ren­delkezésére. A szolgáltatások házában rövidesen megnyílik egy korszerű vegytisztító. Há­rommillió korona értékű zöld­övezetei létesítettünk, s jelen­tősen bővült és korszerű lett az üzlethálózat is. A turanyt faüzem most épít egy kísérleti üzlethelyiséget. Az első az or­szágban. Elég ennyi? ÚJ IFJÚSÁG: Köszönjük, töké­letesen. Most azonban egy „testremenő“ kérdést szeretnék feltenni. A vasútállomás köze­lében egy üvegház romjai ék­telenkednek. Mintha háború pusztította volna. Tudjuk, a helyi szövetkezet tulajdona. De hát mégiscsak a nemzeti bi­zottság a fő „gazdája“ egy he­lyiségnek, ezért itt tesszük fel a kérdést: vajon miféle gazdál­kodás ez a nemzeti vagyonnal? MANDLI i.: Nem mondanak újat. Mi is tudunk róla. Ez az üvegház abból az Időből szár­mazik, amikor egyesek úgy gondolták, legjobban az író­asztal mellett tudják irányítani a mezőgazdaságot. Ma már tisztában vagyunk azzal, hogy a' legjobb Irányítás feltétele a konkrét helyzet ismerése. Nos, a szövetkezet akkor utastítást kapott: a város mellett vagy-, tok, zölséget fogtok termelni Két dolgot azonban nem vettek figyelembe. Az üvegházi terme­lés csak akkor kifizetődő, ha nagy, mondhatnám óriási terü­leten folyik. A másik a munka­erő-igény. Ebben a tekintetben elég gyengén állunk. Hiszen a város rengeteg munkalehetősé­get kínál. így az üvegház ü- zemeltetése ráfizetés volt. Meg kellett szüntetni. Az üvegház maradványait a Zelenina vásá­rolta meg. Rövidesen raktárok­ká alakítja át. Persze azért ta­nultunk is a dologból, ha saját kárunkra Is. Nemrégiben kez­dett üzemelni a szövetkezet új, teljesen automatizált istálója. Ezer szarvasmarha gondozásá­hoz öt ember elég. Ezen az ú- ton kell haladnunk. ÚJ IFJÚSÁG: Egészen röviden még arról, ami Podunajské Riskupicét fokozatosan bekap­csolja a főváros vérkeringésé­be — az új lakónegyedről. MANDLI I.: Két lakónegyed­ről van sző. Az első a „Medzi jarkamd“ már félig kész, már ezerhétszáz lakosa van. Az év végéig mind az ezerötszázhet- ven lakás elkészül A lakóte­lepnek befejezése után, ötezer­kétszáz lakosa lesz. Épül már az iskola, az óvoda, a bölcső­de és az egészségügyi központ is. A probléma az, hogy -késik az üzlethálózat kiépítése. Egye­lőre úgy oldottuk meg a dol­gokat, hogy néhány földszinti lakást ideiglenesen üzletekké alakítottunk át Nem valami fényes megoldás, de mégis se­gít az embereknek. A másik lakótelep, a „Dőlné hony“ lesz a nagyobbik. Építkezése most kezdődik. A földmunkák foly­nak. A terv szerint lj578-ra kell majd befejezni a négyezerhá- romszázhuszonöt lakás építé­sét. Már most mutatkoznak o- lyan jelek, hogy itt is késni fog az üzelthálőzat építése. E- zért a nemzeti bizottság már tárgyal az illetékes kereskedel­mi vállalatokkal, hogy idejé­ben tudja biztosítani legalább az ideiglenes, kioszk-üzletek létesítését, A lakótelep befeje­zése után Podunajské Biskupi- ce ' lakosainak száma eléri majd a harmincötezret. Azt hi­szem akkor már jogosan meg­illeti a városrész elnevezés. ÚJ IFJÚSÁG: Köszönjük a beszélgetést. Beszélgetett: Horváth R. Ű ZO(HVi eyrj Ilyennek álma«11 « építész az új lakónegyedet KEDVES LÁNYOK ÉS FIÚK! Ebben a számunkban in­dítjuk hagyományos rova­tunkat, amellyel a pályavá­lasztásban szeretnénk segít­ségetekre lenni. Egy híres ember azt mondta, hogy é- ietünkben legfontosabb do­log a pályaválasztás. Igaza volt. Amelyik hivatás mel­lett döntesz ma vagy hol­nap, attól függ további sor­sod; ha már „kész“ ember leszel, hivatásodnak, foglal­kozásodnak úgyszólván több időt fogsz szentelni mint családodnak, vagy a szóra­kozásnak. Van, akinek be­tölti életét a hivatása, és van, aki csak átvészeli a munkaidőt, sőt a munkahe­lyeket is. Éppen erről van szó, az „átvészelésről“ és arról, hogy minél kevesebb ilyen egyén legyen. Bevezetőül csak ennyit. Kérjük, leveleiteket a rovat­nak címezzétek. MELYIKET A SOK KÜZÜL A fiatalok beépülését a társadalomba, a felnőttek és a munka világába az if­júság szocializációs folya­matának nevezzük. Ebben a folyamatban fontos helyet kap az egyén tanulmányi felkészülése a hivatásra, fejlődése: valójában véve a fiatalok tanulással és jö­vendő hivatásukkal kapcso­latos feladataik fokozatos teljesítését jelenti. Enpek a fejlődésnek egyik kritikus Időszaka az, amikor arről döntünk, milyen téren kívá­nunk a társadalom haszná­ra lenni, az, amikor pályát választunk, hivatást, ame­lyet gyakorolva beilleszke­dünk a felnőttek világába. Szeretném hangsúlyozni, hogy a pályaválasztás nem egyszeri aktus, hanem sok­éves folyamat. Egyszer mindnyájan kilencedikesek vagy -a tanonciskola, illetve gimnázium végzettjei le­szünk, és a sok út közül csak egyen Indulhatunk el. Ez olyan döntés, amely rá­nyomja bélyegét további é- le tünkre, A pszichológusok már zött. De van az úgy, amikor annyi eshetőség áll rendel­kezésünkre, hogy az ábécé összes betűje sem lenne e- lég a felsorolásukra. Nagy különbség van elha­tározás és elhatározás kö­zött.' Eldöntőm, hogy milyen ruhában megyek az utcára, és eldöntőm további sorsom alakulását — pályát válasz­tok. Ügy is mondhatnám, hogy az élet kisebb, na­több mint fél évszázada foglalkoznak .ezzel a témá­val. Az alábbi sorok kuta­tásaik és tapasztalataik e- redményeiből merítenek. Még mielőtt döntenétek, szeretnék néhány jó taná- esot adni. Hogyan mérlegel­jétek a rendelkezésiekre álló lehetőségeket, minek az alapján döntsetek. A pályaválasztás az a helyzet, amelyet az ember csak egyszer, kétszer, eset­leg háromszor él át. Minél többször, annál ros- >bb. Ez olyan helyzet, amikor bizonyos mennyiségű célok és megoldások közül kell egyetlenegyet kiválasztani. Ezt a folyamatot általában elhatározásnak, döntésnek nevezzük- Az elhatározás legegyszerűbb példája, ami­kor csak két lehetőség kö­zül választunk: a és b kö­gyobb döntések láncolata. A- zok pályafutása, akik nem tudnak egyedül dönteni, vagy a véletlenre bízzák azt, többnyire nem sikeres. Az önálló határozás, döntés tehetségét minden fiatalnak mielőbb el kell sajátítania. A döntés előtt legalább a következő műveleteken szükséges átesnünk: 1. a probléma kitűzése és a cél pontos megnevezése; 2. a lehetőségek felsoro­lása, előnyök és hátrányok; 3. az egyes lehetőségek­kel kapcsolatos információ­források megállapítása; 4. összehasonlítás; 5. választás, döntés; 8. a kiválasztott lehetőség megvalósítása idejének kitű­zése. Helyes, ha az egészről táblázatot készítetek, vagy ha legalább papíron kídol­. jUMtetTi n—B ii-m.«———— gozzátok és összehasonlítjá­tok a számba jövő lehető­ségeket. Fontos, hogy a problémáról minél több in­formációt gyüjtsetek össze. Így nagyobb a döntés he­lyességének valószínűsége. A pályaválasztást illetőleg két csoportba osztanám a szükséges információkat: 1. információk a munka világáról, az egyes tanonc-, közép-, illetve főiskolákról, ezek szakairól; 2. ismeretek saját ma­gunkról, életcélunkról, ké­pességeinkről, tulajdonsága­inkról. Az Információk nem gyűl­nek össze pillanatok alatt. Már kevesebb időre van szükségünk összevetésükre. Például: tudom, hogy a tör­ténész hivatása megkívánja a témák magas színvonalú írásbeli feldolgozását. Eb­ben én átlagos sem vagyok, tehát az eredmény még 1:1 sem lehet. Ha azonban semmiképp sem fogtok tudni eligazod­ni az egyes foglalkozási S- gak előnyei és hátrányai, valamint képességeitek kö­zött, forduljatok Iskolátok pályaválasztási tanácsadás­sal megbízott tanárához. Még mielőtt végleg dönte­nétek, fontos, hogy érdek­lődjetek a kiszemelt munka vagy hivatás társadalmi szükségessége tránt a gyá­rakban, a munkahelyeken, az Iskolákban stb. Minden ember többféle munkára hivatott. Több fog­lalkozás követelményeinek eleget tud tenni, mégis lé­tezik egy, amely a legjob­ban „ül“. És ezt kell kivá­lasztanotok a sok közül. Julián LuCansky pszicho­lógus, a SZISZ SZKB dol­gozója A V-l támadása Londonra szeptember 1-ig tartott. Ekkor az angol-amerikai inváziós csapatok előrenyomulása foly­tán London a V-l hatósugarán kívül került és megszűnt a bombázás. De nem véglegesen. A német tudósítók lázasan dolgoztak a fegyver tökéle­tesítésén. 1945 március elejére sikerült nekik megszer­keszteni egy könnyebb súlyú típust, ami tekintélyesen nö­velte a fegyver hatótávolságát. Március első napjaiban is­mét megjelentek London felett a repülöbombák. A táma­dás március 29-ig tartott. Ekkor azután, az inváziós csa­patok további előrenyomulása folytán, London végleg ló­távolságon kívül került. Közben, november és március kö­zött, erőteljes V-l támadások érték a belga Antverpent is. Londonra összesen kétezernégyszáztizenkiienc V-l zuhant, és több mint hatezer emberáldozatot követelt. Antverpenre és környékére kétezer négyszáznegyvennyolc V-l lőttek ki a németek. Szeptember 8-án, hét nappal a V-l támadás beszünteté­se után hatalmas robbanás rázta meg London Chiswick negyedét. A robbanást a szuperszónikus repülőgépeknél ismert kettős dörrenés előzte meg. Ez abban a pillanatban keletkezik, amikor a gép eléri a hang sebességét. Á lég- elhárítás radarjai nem jeleztek semmit. A robbanás kö­vetkeztében három ember halt meg. Néhány perc múlva Epping negyedében ismétlődött meg a robbanás. A németek bevetették a V-2-re keresztelt harci rakétát. Ezzel próbálták megfordítani a már elvesztett háború ki­menetelét, de sem a V-l, sem a V-2 nem segíthetett már a Volgánál megvert, és azóta állandóan visszavonuló né­met hadak sorsán. A titkosfegyverek bevetésének világosan terrorizáló jel­lege volt. Hiszen irányító rendszerük semmiképpen sem tették lehetővé, hogy egyes objektumokat, katonai cél­pontokat romboljanak szét. Célpont egy nagyváros kiter­jedt területe volt. Itt azután a fegyverek véletlenszerűen estek le és kórházakat iskolákat, lakóházakat romboltak szét. Március végéig, amikor megszűnt London bombázása 517 V-2 érte el London területét, és több mint kétezerhét- száz ember életét oltotta ki. Tehát a V-l-nek és V-2 ösz- szesen körülbelül kilencezer ember eseti áldozatul. Ezek túlnyomó része polgári személyek — asszonyok, gyerme­kek voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom