Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-01-16 / 3. szám
2 új ifjúság földáij neveléstan A szocialista erkölcs és feladata a szocialista ember nevelésében ii. Minden embernek megvannak a saját elvei, mércéi és értékrendje, amelyek szerint cselekszik és ítéli meg embertársai magatartását. Minden kornak megvoltak ezek az erkölcsi ismérvei. Ilyenek voltak például az élvezethajhászás és az előnyök hangsúlyozása, vagy ellenkezőleg az aszkézis, a „szent“ élet. Ezek az értékek alkotják az ember személyiségének alapvető részeit. Az értékek megítélésének fő mércéje a „jé“ és a „rossz“ elbírálása. Annak megítélésére, hogy tulajdonképpen mi a jé és mi a rossz, a filozófusok egész sora vállalkozott és sokszor egymással egészen ellentétes nézetet vallottak. Az erkölcs központi kérdésére — mi a jó és a rossz — a választ igazán tudományos alapon azonban csak a tudományos, marxista-leninista filozófia keletkezése után lehetett megtalálni. A tudatos szocialista erkölcsnek tehát megvan a saját koncepciója, alapvető erkölcsi felfogása, alapfeltételeinek bázisa; a szocialista erkölcs megalkotta magának az állandó értékrendszerét és mércéjét. Mi tehát a szocialista és kommunista erkölcs? Milyen legyen a kommunizmus ifjú építőjének az erkölcsi profilja? Mint már említettük, az osztálytársadalomban a kizsák- mányolók erkölcsével mindig szemben állt a kizsákmá -nyolt osztályok erkölcse, amely bár haladó volt, mégsem érvényesülhetett a kízsákmányolók erkölcsével szemben. A kizsákmányoltak erkölcsének közös nevezője mindig a szociális és politikai egyenlőség utáni vágy, a népek közti testvériség és béke óhaja volt. Ezek az emberi ideálok legtisztábban a proletár erkölcsben kristályosodtak ki. így a proletárok erkölcse a jövő erkölcsének, az igazán humanista és emberi, a kom munista erkölcsnek az alapjává vált. A kommunista erkölcs a marxizmus-leninizmus tudományos etikáján nyugszik, a tudományos világnézetre, a dialektikus és történelmi materializmusra, a politikai ökonómiára és a tudományos kommunizmusra támaszkodik. Az erkölcsi normák felismerhetőségéből indul ki. A szocialista erkölcsöt a kommunista erkölcs első fo kozatának tekinthetjük, amely abban az időszakban keletkezik, amikor még nem lehet megvalósítani a kommu nizmusnak a mindenki a tudása szerint, mindenkinek a szüksége szerint — elvét. A szocialista erkölcs a s*'- / mus társadalmi-gazdasági viszonyainak yissí-aíükröződése, és elvei bennefoglatiatnak a kommunizmus építőinek er kölcsi kódexében. A szocialista erkölcs azt tanítja, hogy az ember életének akkor van értelme, ha minden erejét és tudását, sa ját sokoldalú fejlődésével összhangban a humanizmus, a társadalmi haladás szolgálatába állítja. Abból indul ki, hogy az egyén boldogsága elképzelhetetlen más emberek boldogsága nélkül, hogy a boldogság abból a tudatból fakad, hogy lelkiismeretünkkel összhangban cselekszünk és részt vállalunk a szocializmus humanista ideáljainak meg valósításából. Az ember értékét nem gazdagságával mérjük, hanem jellemével és munkájával. Ma még sokszor helytelenül értelmezik a szocialista é- letstílust. Az, aminek az ember szemében csak eszköznek kellene lennie — gépkocsi, víkendház stb. —, némely e- gyén életcéljává vált. A szocialista életstílus alapja nem a használati cikkek sokasága, hanem ezeknek ésszerű kihasználása — a dolgok szolgálják az embert és nem fordítva. A szocialista életstílus alapja a társadalomhoz való aktív, elkötelezett hozzáállás, a tájékozottság és müvei* állandó fokozása, kezdeményezés és humanizmus. A korszerűség nem a divatos öltözködésben, lakásban és viselkedésben rejlik, hanem a haladás eszméinek, a szocialista humanizmus értékeinek és a szocialista erkölcsnek a megvalósításában. Korszerűnek lenni annyit jelent, mint szocialista embernek lenni. És milyen a szocialista ember? A szocialista rendszer megtisztítja az ember tudatát a kapitalista erkölcs csökevényeitől, új jellemvonásokkal — igazmondás, becsületesség, szerénység, kötelességérzet és felelősségtudat — gazdagítja. Hiszen az igazság és igazmondás minden körülmények között az egyik legnagyobb erkölcsi érték. Féligazságokra, hazugságra nem lehet építeni sem az egyén életét, sem az emberek közti, nemzetek közti és államok közti kapcsolatot. A tények igazságos megismerése megszilárdítja az emberek közti, nemzetek közti és államok közti kapcsolatot. A tények igazságos megismerése megszilárdítja az emberek közötti barátságot és jó viszont. Csak az iga2 ember lehet becsületes ember. A becsületesség az élet igazságos felfogásából és erkölcsi felelősségéből ered. Becsületesen és felelősséggel teljesíteni kötelességeinket, becsületesen beváltani ígéreteinket — ez olyan érték, amely túléli az embert. A szocialista embert tehát olyannak képzeljük el, aki magáévá tette a szocialista erkölcsöt, aki művelt, kultúrált, ideológiai és politikai téren fejlett. A szocialista erkölcs jellembeli szilárdságot követel és kérlelhetetlensé- get mindennel szemben, ami megkárosítja a társadalmat és így az egyént is. Gj Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja 0 Kiadja a Smena kiadóvállalata 0 Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, Praiská 9 Telefon: 485-41-45 Postafiók 30 • Főszerkesztő dr STRASSER GYÖRGY. Nyomja: Západoslovenské tlaóiarne 01 0 Előfizetési díj egész évre 52.— Kös. félévre 26.— Kös 0 Terjeszti a Pos ta Hírlapszolgálata. Előfizethető minden postakézbesítőnél vagy postahivatalnál 0 Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza 0 A lapot külföldre a PNS Gstredná expedíció tlafie Bratislava, Gottwaldovo nám. £. 48 útján lehet megrendelni. déli járások egytől egyik A mezőgazdasági jellegűek, ezért érthető, hogy amikor az Ifjúsági mozgalmunkat vizsgáljuk, elsősorban a falusi és mezőgazdasági üzemek szervezeteit nézzük. Van is miérti A legtöbb járásban ezek a szervezetek kitesznek magukért. így van ez a komárnói (Komárom) járársban Is. Sőt, e járásban nemcsak ezért nevezetes, hanem arról is, hogy minden közigazgatásilag önállö községben és mezőgazdasági üzemben megalakították a SZISZ-t, s működik is a SZISZ. A járásban a mezőgazdasági jellegű szervezetek munkáját Balha József titkár irányítja. Három éve, 1970. január 1-től látja el ezt a munkakörét, s mivel úgy tapasztaltuk, hogy nemcsak az eredményei, hanem az elvek, amelyet követ, is megérdemlik, hogy megszólaltassuk. Ellátogattunk hozzá és megkértük, tájékoztassa lapunk olvasóit. — Minek köszönhető az, hogy a komárnói járásban minden faluban és mezőgazdasági üzemben sikerült megalakítani a SZISZ alapszervezy% tét? — Tizennégy éve dolgozom az Ifjúsági szervezetben. 1970. január 1-tg falun és különböző alapszevezetekben tevékenykedtem. Mindig azt tapasztaltam, hogy az alapszervezetek tevékenységét rendkívül befolyásolja az a körülmény, hogy a szövetkezetek és mezőgazdasági üzemek vezetőinek milyen az álláspontja. Ezért amikor három éve új beosztásba kerültem, s most már hivatalből kötelességemmé vált a szervezetei irányítása, igyekeztem hasznosítani ezt a tapasztalatomat, s első lépésként a szövetkezetek és mezőgazdasági üzemek vezetőit hívtam össze. Tájékoztattam őket a problémákról, arra is megkértem, hogy segítsék az alapszervezetek munkáját. Ebből az első értekezletből később gyakorlat lett és meghatározott időközökben újra és újra találkoztunk az üzemek vezetőivel, megtárgyaltuk a legfontosabb teendőket, tájékoztattuk őket a várható munkáról, az eredmény pedig az lett, hogy minden egyes vezető kötelességének érezte támogatni a szervezetet. Hogy csak egy adattal bizonyítsam: járásunk negvenegy közigazgatásilag önálló községe közül harmincnyolcban az ifjúsági szervezet a szövetkezetek mellett működik. A mezőgazdasági üzemek vezetői megértették azt a gondolatunkat, hogy ha törődnek a fiatalokkal, azok sem idegenkednek a szövetkezettől. A munkában az üzemi és ifjúsági vezetőkön kívül segítségükre voltak FIATALODIK MEZŐGAZDASAGUNK a falvak és üzemek társadalmi szervezetei, főleg a SZISZ járási bizottsága mellett működő mezőgazdasági tanács tagjai. — Milyen gondokkal, nehézségekkel találkoztak? — A legnagyobb problémánk és gondunk, hogy sok esetben az ifjúsági szervezetek sem teljesítik a maguk elé állított eszmei és gazdasági tervüket. Ez a probléma elsősorban abban rejlik, hogy a mezőgazdaságban nem tudnak már olyan munkákat biztosítani a szervezeteknek, amelyek módot nyújtanának nekik arra, hogy dolgozhassanak, s ezáltal hozzájuthassanak a beterveztt anyagi bevételhez. — On ezt a helyzetet jónak vagy rossznak találja? — Ha mereven csak a tervet, a szervezet kitűzött céljait nézem, akkor mindenképpen rossznak. Ha viszont arról az oldalról próbálom megközelíteni a dolgot, hogy vajon jó vagy rossz-e ez a szövetkezetnek, hogy időben és rendszeresen el tudják- e végezni a feladataikat, akkor azt kell mondanom, hogy jő, mert ez egyben azt is jelenti ,hogy a szövetkezeteinkben megvan a kellő mennyiségű és minőségű munkaerő, nincsenek tehát rászorulva a kisegítésekre. És ezt Ismét néhány példával bizonyítanám. A Vrbovái (Vágfüzes) Állami Gazdaság vezetőjéhez kéréssel fordultak a fiatalok. Társadalmi munkával néhány korona bevételhez szerettek volna Jutni, és ehhez a vezető segítségét kérték: ő csak arra kérte a fiatalokat, hogy éljenek kultúrember- ként, ne legyenek panaszok, ne halljon rosszat a klubjukról, s ha szükségük van segítségre, akkor csak szóljanak. Vagy egy másik példa. Az izai (Izsa) szövetkezet, ahol jelenleg a szövetkezeti tagok átlagos életkora harmicöt év alatt van, csupán arra kéri a fiatalokat, hogy a mindennapi feladataikat lássák el; legyenek példamutatók a termelésben stb. — Hosszú éveken keresztül sok szó' esett arról, hogy a fiatalok elhagyják a mezőgazdaságot. Az utóbbi példát értelmezhetnénk úgy, hogy változóban van ez a helyzet? — Ha talán ilyen határozottan nem is mondhatjuk, do annyi mindenképpen igaz, hogy az új korszerű mezőgazdasági formákkal egyre több fiatal kerül a mezőgazdaságba, s ez azt eredményezi, hogy a mezőgazdasági dolgozók átlagos életkora általában alacsanyobb lesz. Megpróbálom ismét bizonyítani. Négy új, nagy teljesítményű Kirovec traktort kaptunk a járásba. Valahogy természetes volt, hogy az új traktorokra fiatal traktorosok kerüljenek. A Zlatná na Ostrove-i (Csallóköz- aranyos) tyúkfarmon az öt alkalmazott közül négy fiatal, az ötödik, az idősebb pedig éjjeliőr. —nth— A SZISZ SZKB középiskolai osztálya 1973, január 15- -vel versenyt hirdet a középiskolai újságok részére. A versenybe jelentkezhet minden középiskola, amely iskolai újságot ad ki. Az érdeklődők 1973. Január 30-ig küldjék be jelentkezésüket a SZISZ SZKB középiskolai osztályára (Bratislava, Pra2- ská 9.). A1 jelentkezőlapjukon a következő adatokat tűntessék fel: — az újság nevét — kiadó iskola elmét — a vezető szerkesztő (tanuló) nevét — a felelős pedagógus nevét. A jelentkező iskolák 1973. január 30-lj; küldjenek be három-három példányt minden számbői, amely az 1972- -73-as iskolai évben megjelent. VERSENYFELHÍVÁS A Népművelési Intézet nemzetiségi ősz tálya a csehszlovákiai magyar táncmozgalom ápolása és csehszlovákiai magyar népi hagyományaink felkarolása érdekében a februári győzelem 25. évfordulója jegyében versenyt ír ki AZ 1973-AS ÉV LEGJOBB KOREOGRÁFIÁJÁÉRT. A verseny feltételei: 1. A versenyben minden amatőr koreográfus részt vehet több magyar tánckoreográ- fiával is. A koreográfia bemutatására saját csoportján kívül más csoportot is felkérhet. 2. Csak olyan koreográfiával jelentkezhetnek, amellyel még nem szerepeltek versenyen. 3. A szerzői jogot tiszteletben tartjuk. A Népművelési Intézet jogot tart arra, hogy a díjnyertes koreográfiát megvásárolja és kiadói tervébe iktatva kiadja. 4. A versenyre benevezettek a koreográfiát 1973. március 30-ig készítsék el, s jelentkezőlapon a címünkre jelentsék be: Osvetov^ óstav, národnostné oddelenie, Bratislava, nám. SNP 11. 5. A bíráló bizottság 1973. április 1-től májas 15-ig a pályaműveket bemutató tánccsoportokat működésük színhelyén vagy valamelyik fellépésükön megtekinti. 8. Az 1973. évi zeliezovcei (zselízi) fesztiválon bírálják el véglegesen a koreográfiákat és ítélik oda a díjakat. 7. A bíráló bizottság értékelni fogja: a/ a koreográfia felépítését b/ az előadásmódot c/ a zenekísóretet d/ a kosztümöket (népviseletet) A díjnyertes művek a következő jutalmakban részesülnek: I. díj: 3000.— Kös II. díj: 2000.— Kés III. díj: 1000.- Kés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A bratislavai Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya pályázatot hirdet új gyermekkart müvek megírására. Pályázni lehet: 1.2- 3 szölamú magyar népdalfeldolgozásokkal, a capella, 2. hazai magyar költők vagy szlovák és cseh költők magyar fordításaira Irt 2-3 szfila- mü a capella müvekkel,, 3.2- 3 szölamú gyermek- és pionírtematikájú a capella művekkel. Eddig még nem közölt müvekkel pályázhatnak. A pályázaton csak csehszlovák állampolgárok vehetnek részt. A pályázat jeligés. A pályamüvekhez a feldolgozó. ill. zeneszerző nevét és cfmét zárt borítékban mellékeljék s a feltüntetett jelszavai az alábbi címre szíveskedjenek beküldeni: Osvetovy ástav, národnostné oddelenie, Bratislava, nám. SNP 11. Beküldési határidó: 1973. má|ns 15. A pályázat eredményét 1973. július 15-ig közöljük a sajtéban, és trásban ismertetjük a szerzőkkel. Pályadfjak: I. díj: 3000.— Kés fi. díj: 2000.— Kés III. díj: 1000.— Kés A pályázat meghirdetője a bírálá bizottság döntése alapján az esetleges oda nem (télt díjak összegét külön jutalmakra fordíthatja. A szerzői jogot tiszteletben tartjuk. A verseny kiíréja jogot tart arra, hogy a díjazott műveket megvásárolja és tervébe iktatva kiadja. Balba József
