Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-05-08 / 19. szám

új ifjúság 5 azánk fiataljai a X. H Világífjúsági Találko­zó jegyében élnek. A világ haladó szellemű ' ifjúságával együtt ö- rülnek ennek a nagy nemzetközi eseménynek. A berlini fesztivál jubileumi találkozó lesz, és mint ilyen, bizonyára méltó folytatása an­nak a nemes fesztivál! eszmé­nek, amely épp a mi főváro­sunkban, Prágában fogant. 1- gen, ez a gondolat mély és nemes; tekintet nélkül a poli­tikai, ' filozófiai, felekezeti meg­győződésre, egyesíti a világ ha­ladó szellemű Ifjúságát, és harcba szólítja az imperializ­mus ellen, a szebb és béké­sebb jövőért, a földgolyó or­szágai, népei közti egyenjogú­ságért. A találkozón való részvétel nagy esemény lesz fiataljaink és a’ SZISZ életében. Küldöt­teink először képviselik szocia­lista hazánk új, egységes szer­vezetét, noha a SZÍSZ már ed­dig is bebizonyította, hogy szi­lárd része a világ haladó ifjú­sági mozgalmának. A vílágifjúsági találkozó elő­készületeinek középpontjában áll mindazoknak a határoza­toknak a' teljesítése, amelyet pártunk XIV, kongresszusa, az SZLKP kongresszusa és a SZISZ I. kongresszusa fogadott el. A SZISZ KB, a csehszlovák fesztiválbizottság Turaj Varho- lfkkal, a SZISZ KB elnökével az élén, valamint a fesztivál törzskara úgy Irányítja ifjúsá­gi szövetségünk munkáját a fesztivál előtti Időszakban, hogy az tarka, sokoldalú és eredményes legyen. Nehéz lenne felsorolni azt a sok-sok akciót, amelyet fiatal­jaink a fesztivál jegyében szer­veztek. Ízelítőként hadd említ­sük meg a SZÍSZ politikai ok­tatásának keretében megtartott beszélgetéseket „Mi a Világif­júsági Találkozó" témára, az előző fesztiválok résztvevőivel és a hazánkban tanuló, dolgo­zó külföldi fiatalokkal való ta­lálkozókat, azokat a beszélge­téseket, melyeknek központi A X. VIT ELŐTT (MILAN SCHMIDT, A SZISZ SZKB ALELNÖKE) témája a szolidaritás, az impe­rializmus elleni harc, a Szov­jetunió és a többi szocialista ország időszerű külpolitikai e- seményei — és így sorolhat­nánk tovább. A SZISZ KB meghirdette „A fesztivál virágáért“ elnevezésű nagyszabású versenyt. Egyé­nek, ifjúsági kollektívák, alap- szervezetek a verseny feltéte­léit teljesítve részt vállalnak a nemzetgazdasági feladatok teljesítéséből, fellendítik a fesztivál és a februári győze­lem negyedszázados jubileuma tiszteletére indított kötelezett­ségvállalások mozgalmát. A SZISZ-alapszervezetek és a pionírcsapatok tagjai ajándé­kokat készítenek a találkozó küldötteinek. A fesztivál eszméje azonban áthatja a SZISZ-tagok és pioní­rok kulturális, sport- és egyéb tevékenységét is. A fesztivál lesz témája sok-sok szórakoz­tató összejövetelnek, kulturális rendezvénynek, táborozásnak. Művészeti szövetségekkel kar­öltve meghirdetjük az ifjú képzőművészek versenyét, és fiataljaink benevezhetnek a leg­jobb dalért és hangszerelésért, a legjobb politikai dalért ter­vezett vetélkedőbe, de lesz iro­dalmi és fotopályázat is. Min­den alapszervezet bekapcsolód­hat a fesztivál sportjelvényé­ért indított versenybe, fiatal­jaink összemérhetik erejüket egyéb sport-, honvédelmi és tu­risztikai versenyben, megsze­rezhetik a X. VIT Kupáját, gya­logtúrákon vagy kiránduláso­kon elbarangolhatnak hazánk forradalmi hagyományokat őr­ző helyeire. Fiataljaink tudatában vannak a VIT-re való előkészületek je­lentőségének, és azt is tudják, hogy a találkozó újabb lehető­séget nyújt a nemzetközi ak­tivitás fellendítésére. Ifjúsá­gi szervezetünk meg akarja szi­lárdítani a vendéglátó ország, az NDK fiataljaihoz fűződő ba­rátságunkat. Továbbra is hoz­zájárulunk a Szolidaritási A- laphoz, mert tudjuk, hogy ez­zel a fejlődő országok fiatal­jainak tesszük lehetővé a X. VIT-en való részvételt, és nem feledkezünk meg a hősi viet­nami népről sem. A fesztivál nemzetközi elő­készületeinek keretében a DlVSZ-szel nemzetközi szemi­náriumot rendezünk az ifjúság szabad idejének kérdéséről, va­lamint az európai biztonság­ról és együttműködésről. Fesztiváll előkészületeink ki- csúcsosodása lesz 1973. július 13-15-e között a stráinicei or­szágos ifjúsági találkozó. Érté­keli a fesztivál előtti kampány eredményeit, itt hangzik el a csehszlovák fesztiválbizottság esküje, Itt hagyják jóvá a kül­döttek mandátumát. Az orszá­gos találkozón lesz a X. VIT- re készített gálákoncert előze­tes bemutatója is. Mint látjuk, hazánkban nagy figyelmet fordítanak a feszti­vál előtti kampányra, de u- gyanilyen körültekintéssel, ala­possággal választják ki és ké­szítik fel a VIT csehszlovák küldöttségét. Hisz nem kisebb tétről van szó, mint arról, hogy olyan fiatalokat küldjünk a találkozóra, akiit méltóan képviselik a SZISZ-t és Pio- nírszerveaetét. Csak néhány pontot említünk meg a feszti-' vál programjából: megrendezik a Vietnam napját, az NDK nap­ját,. az Európa biztonságáért vívott harc napját, a lányok és asszonyok napját, különféle nemzetközi szemináriumokon, konefrenciákon, találkozókon vesznek majd részt a küldöt­tek és lesznek szakmai össze­jövetelek is. Mi sem természe­tesebb hát, hogy fiataljaink legjobbjainak legjobbját küld­jük ki. A fesztivált kampány és a csehszlovák ifjúság aktivitása a VIT-tel nem fejeződik be. Sok külföldi ifjúsági küldött­ség visszamenet hazánkon is átutazik; bebizonyíthatjuk hát vendégszeretetünket. Több o- lyan rendezvényre készülünk, amelyen részt vesznek majd az átutazóban levő külföldi kül­döttek is. Tervezzük a cseh­szlovák és kubai ifjúság nap­ját. A kubai fiatalok a többi külföldi vendéggel részt vesz­nek a Rysy-akcióban. Továbbá megrendezzük a csehszlovák- arab fiatalok barátságának a napját, a fejlődő országok fia­taljai szemináriumon vesznek majd részt. A X. Világifjúsági Találkozó az NDK fővárosában, Berlinben lesz 1973. július 28-tól augusz­tus 5-ig. Részvételünk a Világ- ifjúsági Találkozón, a fesztivál előtti és utáni kampány bizo­nyára növeli, és megszilárdít­ja majd a SZISZ tekintélyét a világ haladó ifjúsági mozgal­ma előtt. Tisztelet a KÖNYV nek Az egész kultúrvilág megkü­lönböztetett bánásmódban ré­szesíti a KÖNYVet. Évente mil­liókat áldoznak országonként a könyvek kinyomtatására és forgalomba hozatalára. Tete­mes beruházásokkal hatalmas épületeket rendeznek be a könyvek tárolására. Úgy gon­doljuk, elég, ha csak ezt a két legfontosabb tényt említ­jük annak bizonyítására, hogy a címben említett tisztelet nemcsak üres frázis, hanem tettekben is megnyilvánul. Ez a tisztelet nem valamiféle vak imádat, hanem nagyon tudatos megbecsülése az emberi tudás forrásának. Igen, a könyv az emberi tudás forrása. Benne halmozódik fel mindaz a ta­pasztalat, észrevétel, tanulság, amelyet egy nemzedék a saját erejéből, a saját szorgalmával összegyűjtött. A könyvekben benne van egy nemzedéknek a világról alkotott véleménye és mindaz, aminek közlését az írók hasznosnak tartották. Te­hát a következő nemzedéknek nem kell ismét megjárnia u- gvanazt az utat. Elég, ha el­olvassák a könyveket, amelye­ket előttünk írtak. Az ezek­ből merített tudás alapján éle­tünket már egy több nemze­dék tapasztalatainak birtoká­ban építhetjük, cselekedhetünk, az előzőnél jóval magasabb színvonalon és műveltségi fo­kon. Természetesen nem min­den könyv szolgálja közvetle­nül a tudás és a műveltség gyarapításának ügyét. Vannak olyanok is, amelyek az embe­rek szórakoztatására és gyö­nyörködtetésére íródtak. Azon­ban ezek is, ha művészi érté­kűek, a világkép kifejezői. Egyben élményt is nyújtva gya­rapítják az emberek tudását. Az olyan író, aki igazi művész, képes feltárni müveiben a vi­lágnak azokat a rejtett dolgait is, amelyeket más eszközökkel nem lehet megismertetni. Ez­ért egyformán kijár a megbe­csülés mind a tudományos, mind a szépirodalmi könyvek­nek. Több okunk is van rá, hogy a KÖNYVvel foglalkozzunk. Az elmúlt, 1972-es évet az ENSZ kulturális szervezete, az UNES­CO nemzetközi könyvévé nyil­vánította. Valahogy az a be­nyomásunk, hogy mi ezt nem­igen érzékeltük. Hazai berkek­ben nem tapasztaltunk élén- kebb pezsgést a könyvek vilá­gában, mint az előző években. Nemcsak a könyvkiadásra gon­dolunk, hanem a könyvek nép­szerűsítésére és a velük való foglalkozás néhány eddig ke­vésbé müveit, illetve hiányzó mozzanatára. Elsősorban a ha­zai könyvnyomdák és könyvtá­rak keletkezésének ismerteté­sére gondolunk. A mi viszo­nyaink között kevés szó esik a bibliográfiákról, pedig fon­tos útmutatók a könyvek szer­teágazó birodalmában. S ha itt valaki pedig nem tud közle­kedni és tájékozódni, az „megfullad“. Nem is beszélve a többi KÖNYVvel kapcsolatos szakágazatról, mint például a művészi tipográfiáról, a biblio- filláról- vagy az ex librisek gyűjtésével. Mindezekről tehát mér az elmúlt nemzetközi könyvév alatt kellett volna ír­ni, beszélni. Ezzel az írással egy cikksorozatot indítunk, az említett mulasztást szeretnénk vele némileg pótolni. A KÖNYVvel való foglalkozá­sunk második apropója az 1973-ban 500 éves magyar könyvnyomtatás évfordulója. Ennek az évfordulónak a je­gyében Magyarországon számos kulturális rendezvényt és tudo­mányos ülésszakot bonyolítanak le. Az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum 1473 júniusában került ki Hess András budai nyomdájából. Az ezt követő 16. században a mai Szlovákia te­rületén is — amely mint tud­juk, akkor a Habsburg- biro­dalom és Magyarország része volt — működött néhány ős­nyomda. Sorozatunk további I- rásaiban ezeket is megismer­tetjük olvasóinkkal. Írni sze­retnénk majd arról a nagysza­bású történeti könyvkiállítás­ról is, amelyet az 500 éves magyar könyvnyomtatás évfor­dulójára nyitnak meg Buda­pesten az elkövetkező hetek­ben. Végül, de nem utolsósorban, több folytatásban ismertetjük a hazai történelmi könyvtárak múltját és jelenét. Egyben ki­térünk a mai szlovákiai könyv­tári szervezet ismertetésére Is. Abból indulunk ki, hogy olva­sóink tetemes része már is­meri a népkönyvtárak hálóza­tát. azonban a történelmi és tudományos könyvtárakban már jóval kevesebben otthonosak. Folytatásos cikksorozatunk minden írása tehát a KÖNYV­vel kapcsolatos problémákból meríti témáját. Nem törek­szünk arra, hogy a KÖNYV tárgykörébe tartozó valamenv- nyi kérdéssel foglalkozzunk. Reméljük azonban, hogy írá­saink felkeltik olvasóink ér­deklődését. Azt sem titkoljuk, hogy cikkeinkkel segíteni sze­retnénk a népművelési dolgo­zók áldozatos munkáját, hisz mindennapi tevékenységüktől a könyv elválaszthatatlan. —ar— A SVEIK SZERZŐJE (JAROSLAV HASEK SZÜLETÉSÉNEK 90. ÉVFORDULÓJÁN) A cseh irodalmat Jaroslav HaSek (1883. IV. 30. — 1923. I. 3.) művei nélkül, különösen a legnépszerűbb és legje­lentősebb alkotása nélkül, a Svejk nélkül nehéz lenne el­képzelni. Rendkívül termékeny író volt. összes müveinek 19 kö­tete több mint 1500 novellát, elbeszélést, humoreszket, sza­tírát újságcikket, néhány színpadi művet és kabarétréfát, három regényt — amelyek egyike a cseh irodalom legje­lentősebb és legtöbbet fordított alkotásává vált — tartal­maz. HaSek rövid élete a rövidség ellenére is teljes és gaz­dag. Aligha akad író, aki hosszabb idő alatt is többre lett volna képes, mint ő élete alig negyven éve alatt. Jaroslav HaSek azok közé az irúk közé tartozik, akik a népiség modern jelentőségét már irodalmi munkásságuk kezdetén megértették és tudatosították. Az ő irodalmi al­kotásait szinte a véletlen hozta létre, szerencsés véletlen, csakhogy a véletleneknek is megvan a maguk törvénysze­rűsége, és az irodalom fejlődési irányaitól függenek. Ha­Sek belépésének az irodalomba is megvan a maga törté­nete — azzal kezdődött, hogy novelláiban, elbeszéléseiben a valóságnak megfelelően ábrázolta a nép életét. Az iro­dalom iskoláját az élettől kapta, attól az élettől, amelyel európai bolyongásai során látott, tapasztalt. A vad, min­dennapi valóság elbűvölte, ha szociális igazságtalanságot takart is. HaSek irodalmi kezdetei nem véletlenül rokonit- hatók az orosz forradalmi klasszikus, Makszim Gorkij fia­talkori éveivel és munkásságával. HaSek Gorkij munkássá­gát nagyon megszerette, és életére is példaképül válasz­totta. 1915 februárjában bevonult a monarchia hadseregébe, és még ugyanez év szeptemberében orosz hadifogságba került. Itt belépett a csehszlovák légióba, de amikor rá­jött, hogy a légiók nem azt a célt követik, amelyet ő el­képzelt, kilépett belőle és beállt a Vörös Hadseregbe. Mind a Vörös Hadseregben, mind a bolsevik pártban je­lentős tisztségeket töltött be; a nemzetközi szekció titkára és az V. hadsereg politikai osztálya vezetőjének helyette­se volt. Mint a nemzetközi szekció titkára, óriási szervező, agitációs és politikai tevékenységet fejtett ki, ezen kivül pedig katonai publicisztikával is foglalkozott. 1920-ban tért haza. Svejk című regényét ma már szinte mindenki ismeri, vagy magából a könyvből, vagy a hasonló című filmből. A Svejk antimilitarista regény. Egy magát együgyünek tet­tető katona összeütközéseit mutatja be a katonai és más hivatalos felsőbbségekkel, élesen szatirikus képet fest a Habsburg-rendőrállam viszonyairól és a cseh burzsoáziá ról, kifejezésre juttatva a cseh nép gyűlöletét a háború val és a nemzeti elnyomással szemben. A legjellemzőbbet talán mégis Ivan Olbracht mondotta róla: „Ha nevetni a karnak, olvassák HaSek Svejkjét. Zseniális műnek tartom. HaSek egészen más szemszögből mutatja meg a világhá borút, mint ahogy eddig megszoktuk... A Svejk ugyanis háborús regény. Jó néhány háborús regényt olvastam már, sőt magam is írtam egyet, de egyikből sem tűnik ki any- nyira a háború értelmetlensége és vadsága, mint éppen HaSek könyvéből...“ A Svejk HaSek művészi vallomása a háborúról, azt b! zonyitja, hogy a szerző gyűlölte azt és annak előidézőit, gúnyolta, minden módon nevetségessé tette őket. S ezt a szebb, a boldogabb jövőbe vetett hit nélkül nem tehette volna. Mert igenis HaSek hitt a jobb jövőben. Hitte, hogy a régi romjai fölött új élet indul, ezért tudott ennyire 6 szintén fogalmazni, (t) Most jelent meg a Madách Kiadé gondozásában Verne Gyula: Grant kapitány gyermekei clmü klasszikus regénye, Bartécz Ilona fordításában, Gyulai Li- viusz rajzaival. Ugyancsak ezekben a napokban jelent meg Ignácz Rózsa: Róza leányasszony című ifjúsági regénye is. HSse nem más, mint Labortalvi Rú­zsa, a magyar színjátszás hőskorának egyik legnagyobb alakja. Iákai Már felesége. Az ő történetén keresztül megismerkedhe­tünk a magyar színjátszás kezdeteivel is. Legendás színészek elevenednek meg a könyvben: Lendvay, Kántorné, Déryné..., s legendás írák: Jókai, Petőfi. Szigligeti, akik mind szinte ro mantlkus küzdelmet folytatnak a magyar színjátszásért és az egész magyar irodalomért is... Ki ne hallott, olvasott volna Kleopátráról, a történelemnek erről a híres asszonyáról? Sok színdarabot írtak, több filmet forgattak az ókori Egyiptom ntoisó királynőjének regényes éle­téről. Ürögdi György: Kleopátra című regénye a korabeli források, a legújabb kutatások fel- használásával mindvégig érdekes, könnyed, sót izgalmas má­don ábrázolja Kleopátra életét és korát. A könyv lapjain meg elevenednek a nagy kortársak, így Caesar. Antonius, Pompeius. Cicero, a fiatal Augustus, a híres-hírhedt Herodes király és sok más neves közel-keleti, valamint római államférfi. A Kozmosz-könyvek újdonsága Bihari Klára: Kétszer az úton című két kisregényt tartalmazó kötete. A korán érő, karán megvalósult szerelem drámája feszül mindkét kisregényben. Hősei nehéz küzdelemben eszmélnek rá arra, hogy a könnyen elért cél voltaképpen csak kezdete annak az útnak, amelyen igazén és teljesen megtalálhatják egymást. Szórakoztató olvasmány Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában című humoros kötete. A Búvár-zsebkönyvek olvasóit örvendezteti meg e sorozat két űjabb kötete, a Madarak és a Vadvirágok. A tudományos-fantasztikus irodalom űjabb terméke Ivan jefremov: A bika órája című regénye. „A könyv — írja előszavában a szerző — válaszként szüle­tett... A tudományos-fantasztikus Irodalom nagyon sokszor fest koromfekete és nagyon sokszor rózsaszínű képet a világról. Pe­dig az volna a legfőbb célja, hogy az embert felkészítse ■ várható fejlődésre, nagy feladatainak végrehajtására“. A cél jegyében született ez a kiváló sci-ti. Peter Edel: Képek tanúsága című regénye a II. világháborúul szél. 1942-ben vagyunk, Ber­linben: a „zsidókérdés végső elintézésének“ utolsó hőnapjai peregnek. Ezt a kort idézi fe] a .Képek tanúsága“, melynek eddig három kiadása jelent meg az NDK-ban, s tv-film is ké­szült belőle. Kedvelt olvasmánynak ígérkezik Passuth László: Találkoztam Esőistennel című útleírása az „Esóisten siratja Mexikót“ című híres regé­nyének helyszínéről melyet nemrég látogatott m®» Tcasutí A könyvet érdekes Ulnsztrficlók és az aital készített fel­vételek gazdagítják. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom