Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-03-13 / 11. szám
DUBA GYULÁVAL IRODALOMRÓL ÉS FIATALOKRÓL Negyvenkét éves. Szülőfaluja Hont (Vrbica). Három évig a levicei (Léva) gimnázium diákja. Közben kitör a háború... Hazamegy. Életének következő állomása a dubnicai gépgyár, majd a koSicei (Kassa) ipariskola. Két és fél évig a bra- tislavai műszaki főiskola hallgatója. Otthagyja... Rendszeresen (r az Oj Ifjúságba... katona, 1959—68-ig a Hét szerkesztője. jelenleg az Irodalmi Szemle főszerkesztője. Első írása 1954-ben jelent meg a Fáklyában (a Hét elődje). Sas Andor az írásról, az íróról „Egy fiatal író indulásához“ c. cikkében így nyilatkozik: „...derűlátásának mélyén ott van az élet gondos és átfogó megfigyelése, a tudásnak kivételes mértéke és valami nemes, praktikus eligazodni tudás, ha kell mérséklet az ítélkezésben Művei: Nevető ember (humoreszkek 1959); Szemez a feleségem (1961); Csillagtalan égen struccmadár (1963); Na, ki vagyok (1965); Delfinek (novellák 1965); Ba| van a humorral (1967); Na bezhviezdnom nebi pgtros (válogatott novellák szlovák fordításban 1967): Szabadesés (regény 1969); Ugrás a semmibe (novellák 1971). Sokoldalú író. A „Valóság és életérzés“ című könyvében a szépíró Duba mint esszéista és kritikus mutatkozik be. Kétszeres Madách-, valamint Nemzetiségi-díjas. Beszélgetésünk színhelye _ a Luxor kávéház. Az írét gyermekkoráról faggatom. — A falu jelentett számomra mindent. Csak akkor tudatosítottam Igazán, amikor bentlakás diáknak Lévára kerültem. Ketten tanultunk ott a falubői, mégis elhagyatottnak éreztük magunkat. Gyakran beszéltünk arról, hogy megszökünk és hazamegyünk. A falu világa, a paraszti sors azonban egészen más, mint a gyermekkorban elképzelt misztikum. Kemény, egész embert követelő mindennapi munka. Vállaltam, csináltam, és sorsom egy időre meghatározódott. Hogv mégis mi okozta a tá vozás kényszerét? Sokat olvastam. Ogy hiszem, a könyv fertőzött meg, tett kiváncsivá és késztetett, hogy elhagyjam a falut. — Aztán egyszer csak elkezdett írni. — A kassai ipariskolában kezdődött. Akkoriban Karinthy volt a kedvenc íróm, olvastam tőle mindent. Hatására írtam első paródiámat a csehszlovákiai magyar költők és prózaírók „Oj hajtások“ című antológiájáról. A diákéletről irt, már meglévő szatíráimmal együtt elküldtem a Fáklya szerkesztőségének. Később mind gyakrabban jelentek meg szatíráim, humoreszkjeim a la pok hasábjain. Ezekből az írásokból válogatta össze és adta ki a kiadó az első kötetemet „Nevető ember“ címmel. — A szülőföld, a falu, számtalan művének ihletője. — A gyermekkor, a felnőtté válás emlékei gyakran serkentették írásra. Egy faluról városba szakadt értelmiségi é- letútjának története a „Szabadesés“ című regényem. Jelenleg a falun, a falusi emberekben végbemenő minőségi változások érdekelnek. A „Valóság és életérzés“ című könyvem egyik Írásában ezzel a kérdéssel foglalkozom. KÖZÖSEN Dvorcsák (ános, a CSEMAOOK koSicei (Kassa) városi bizottságának titkáig mondja: „Decemberben és februárban két olyan rendezvényünk volt, amelyről talán érdemes szólni. A múlt esztendő utolsó hónapjában „Barátságest“-et tartottunk, idén februárban pedig a Matica slovenská és az Ukrán dolgozók Kulturális Egyesületével a „Győzelmes február“ című közös rendezvénnyel emlékeztünk meg hazánk jeles évfordulójáról. Mindkét rendezvény jól sikerült, és bebizonyította, hogy akarattal és megértéssel szép dolgokra képes az emfyer. A plakátokat és a meghívókat is három nyelven nyomtattuk. Elismeréssel nyilatkozott munkánkról Gombos elvtárs is, a vnb elnöke. A jövőben is igyekszünk hasonló munkát végezni.“ — A „Futunk a boldogság után“ című novelláját többször is végigolvastam. Az az érzésem, hogy a történetben kálváriámat írta meg. Duba Gyula elmosolyodik, — Terebélyes Berta és Marcinké történetének alapja valós. Mindketten létező alakok, Ismerem őket. Ez azonban csak apropóként szolgált, életük e- seményeinek megválogatásával és rendezésével lett történetükből novella. Marcinkó az elbeszélés végén meghal, a valóságban nem. A hősök még most Is élik „különleges“ életüket. Hogy milyen érzés az írónak, ha valaki azt állítja, hogy „engem pedig megírt"? Legyen az illető pozitív vagy negatív véleménnyel, az író számára mindenképpen kellemetlen. Hiszen az írónak nem az a cél Ja, hogy emberek magánéleté ben kontárkodjék. — Mi a véleménye az olvasóról? — Tisztelem és becsülöm az olvasót, hiszen neki írok. Nélküle az írónak nincs létjogosultsága. Szerzői esteken lelkes és fogékony olvasókkal találkoztam, akiket főképpen a személyem érdekelt, és ezt keresték müveimben is. jellemző viszont, hogy a vidéki értelmiség kevésbé követi irodalmi életünk eredményeit, kevésbé ismeri gondjait. A semVges magatartás semmiképpen sem lehet hajtóereje irodalmunk fejlődésének. — Eletképes-e a csehszlovákiai magyar irodalom? — Életképességét a müvek sokasága bizonyítja. Mennyiségi eredmények mellett minőségi értékekkel is rendelkezik. Példaként megemlítem, hogy Fábry írói életművét sehol másutt, senki más nem tudta volna megírni és megélni. S ez tulajdonképpen irodalmunk létjogosultságának, életképességének egyik bizonyítéka,.. — Mit jelent számára Fábry? — Fábry követendő példa, útmutatás, hiszen élete, életműve hordozza a szlovákiai magyar írók lehetőségeit és feladatait. — Hol ír, mikor és mivel? — Kávéházban, általában a Savoyban. Reggel kilenctől tízig. Tollal, ceruzával, papírra, jegyzetfüzetbe. — A szorongást mint általános érzást ismeri-e? — Mint általános érzést nem, de a szorongást igen. Az ismeretlen, a tények ismeretlensége is okozhat, szorongást. —- Mi az élet értelme? — Az élet értelme maga az élet. Tartozékai: a munka, a szerelem, a csalódás, öröip. bánat... — Mit jelent az író számára a család? — Számomra a fokozott fegyelmet jelenti. — író és főszerkesztő, vannak-e irigyei? — Nem... nem tudom. Duba Gyula az óráját nézi, immár harmadszor. — Pedig még kérdezni szeretnék. — Folytassuk inkább holnapi — Mindössze egy-két kérdés. — Kiről? — A fiatalokról. A fiatalokról eddig még nem esett szó. — No jó, kérdezzen. — Mi a különbség az önök generációja és a mai fiatalok indulása között? — Mi annak Idején a semmiből az ismeretlenbe indultunk. Fütött bennünket a kíváncsiság, szinte fanatikusan lelkesedtünk, és minden erőnkkel azon voltunk, hogy végigjárjuk az érvényesülés útját. A mai fiatalok helyzete könnyebb, de egyben nehezebb is. Könnyebb azért, mert közben kiépült nemzetiségi iskolarendszerünk, az induló fiatal érzi az ismerősök, a család, a társadalom támogatását. Nehezebb azért, mert azóta az üres helyek feltöltődtek, s az élet a helytállóktól minél többet követel. — Az idősebb nemzedék ajkáról néha elhangzik: Ú, ezek a mai fiatalok! — A fiatalok fejlődését, e- gyéniségük kialakulását befolyásolja a szülő, az iskola, a környezet. Magatartásuk valahol a felnőttek tükörképe. S ha Ilyen és hasonló jelzőkkel illetjük fiataljainkat, sohase feledjük el hozzátenni: 0, ezek a mai felnőttek! — Mi a véleménye a hosszú hajról és a fiatalok öltözékéről? — Egy kicsit irigylem őket..., de komolyra fordítva a szót, nem a hosszú haj és az öltözék a hibás, hanem a magatartás. Az a fiatal, aki az erkölcsi folytonosságot és az értékrendek folytonosságát is viseli, annak földig is érhet a haja. Ellenkező esetben lehet akár kopasz Is. — Még egy, a szokásos u- tolsó kérdés! Mit olvashatunk öntől a legközelebb? — Az Irodalmi Szemle januári számától kezdve folytatásokban közli faluszocíológlat írásom „Vajúdó parasztvilág“ címmel. ......... Köszönöm a beszélgetést, és olvasói nevében is további felelősségteljes és hasznos munkájához jó egészséget kívánok. Márton Iván A megemlékezésen Németh Károly, az iskola i- gazgatója mondott ünnepi beszédet Napjaink kedves eseményei közé tartozik, hogy több más jubileummal e- gyetemben, falvaink, városaink megemlékeznek Petőfi Sándorról. A nagy költő, aki százötven évvel ezelőtt Lelkes Hona született, és üstökösként ragyogta be a magyar irodalom egét, talán remélni sem merte, hogy az utókor ilyen nagy hódolattal lesz müve iránt. Mindez viszont természe tes a mi számunkra, mert tudjuk, ki volt Petőfi, és Jalkóczy Margitka még természetesebb a nemzet napszámosai, a tanítók számára. Ök azok, akik Petőfi születésének százötvenedik évfordulója alkalmából a legderekasabban veszik ki részüket a munkából. Iskolák sokaságát kellene most felsorolni, tanítók százait megdicsérni, a- mtért olyan áldozatkészen és odaadóan tanítják és vezetik a gyerekeket. És mint mindig, most is névtelenül teszik. A sok közül legalább egy, a Pod. Biskupice-I (po- zsonypüspöki) iskola diákjai, tanítói álljanak Itt a képriportban, hogy a többi helyett is bizonyítsák: ismerik és szeretik Petőfi Sándor költészetét, eszméit.-nthFOTO: Nagy Ilona A tánckar MOST JELENT MEG A MADÁCH KÖNYVKIADÓNÁL Egri Viktor: Égő föld cimü történelmi regénye. A szerző, valamint az egész csehszlovákiai magyar Irodalom legjobb regényeként számon tartott műnek ez már a negyedik kiadása. Első kiadását, még a harmincas években, nem kisebb recenzens méltatta, mint Illyés Gyula, ötvennyolcban megjelent átdolgozott kiadása és a hatvanas évek közepén megjelent újabb kiadás pedig további híveket szerzett a középkorban játszódó romantikus történetnek. A korunk realitásai között élő olvasó köztudottan egyre gyakrabban nyúl a múlt század romantikus regényei után, Jókai, Hugo, Dumas, a Bronté nővérek példátlan kultusza bizonyítja mindezt legelsősorban. A legfrissebb könyvpiac két Ilyen őrök romantikust Is kínál kalandra, szentlmentaltzmusra éhes olvasóinak. Egyikük a televíziós változatban Is példátlan sikert elért „Jane Eyre“ Charlotte Bronté több mint százesztendős regénye. A jane Eyre két részből áll. „Az eleje tanügyi rémregény — írja róla Szerb Antal „A világirodalom történetéiben —, mellette Dickens szenvedő gyermekei Is elszégyellhetlk magukat. A rettenetes az, hogy a hölgyek, akik Charlotte-tal együtt szenved tek mint kislányok abban az Intézetben, amelyet regényében megörökít, utólag azt vallották, hogy Charlotte aránylag enyhe képet rajzolt gyötrelmeikről. Az emberbaráti Anglia a gyér mekek pokla lehetett“. A második rész egy nagy, áldozatos szerelem regénye. A férfi rettenetes próbáknak veti alá a nőt, akit szeret, a nő minden próbát hűségesen kiáll és végül elnyeri Jutalmát. Könyvkiadásunk másik romantikus regényújdonsága Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja című példátlan sikerű kalandregényének háromkötetes kladá sa Csetényl Erzsi új fordításában. „A romantikus korszakban már megindult a XIX. század legfontosabb lrodalomszoclolőglai átalakulása, a közönség megoszlása elitre és „nagyközönségre“ — Írja Szerb Antal a már Idézett világirodalom-történetében. Victor Hugöt demokratikus pátosza és nagyszerű közhelyei miatt nemcsak a választott kevesek méltányolják, hanem a többi nagy romantikus népszerűségét nem Is lehet összehasonlítani azokkal a hírességekkel, akik az új közönségréteg, a polgárság nyelvén tudnak beszélni. Ilyen elsősorban az Idősebb Alexandre Dumas (1803—1870), az utolérhetetlen népszerűségű regény- és drámaíró. Könyvei nagyon érdekesek, „A három testőr“-! (1844) és a „Monte Crlsto“-t (1844-45) ma sem lehet letenni, ha megfelelő életkorban kerül a kezünkbe; a maga nemében ö Is halhatatlan. Kalandra, mesére, romantikára éhes közönségünket kiadóink a legkülönbözőbb időkből és tájakról való halhatatlan és kevésbé halhatatlan történetek újra kiadásával Igyekszenek kielégíteni. Ilyen könyv az „Ezeregyé|szaka“ melynek legszebb mesélt Rónay György válogatta össze a legifjabb olvasók számára és amely a Madách és a Móra Ferenc Könyvkiadó közös gondozásában jelent meg. Móra-kladvány a népszerű Ifjúsági szerző, Fekete István: Tüskevár című regénye Is, amelynek lapjatn egy vakáció története elevenedik meg, mégpedig egy olyan vakációé, amilyenről minden kamasz álmodik. Fekete regényének tévéváltozata nemrég szintén hatalmas sikert aratott. Ifjúsági regény a cseh Óta Hofman: A kék elefántok úrija című müve Is, melyet Tóth Elemér fordított magyarra és Kvé- ta Pacovská Illusztrált. Nem Ifjúsági mű, noha Ifjaknak Is élvezetes olvasmány századunk jeles magyar írójának, Nagy Lajosnak Képtelen természetrajz című vltrlolos szatírája karcolatgyűjteménye, amely ezúttal ax Olcsó Könyvtár legújabb köteteként kerül olvasóink asztalára. — A kígyó borzasztó hosszfi állat, hosszabb a legrövidebb öntözőcsőnél Is — kezdődik a kötet első karcolaté, „A kígyó“, és tgy folytatódik: — Előfordul mind az öt világrészben, mezükön, kövecses- homokos földeken, erdőben és a patikák cimtábláin, leginkább azonban mégis a szép női kebleken, sót a Jó barátok keblén Is, ez az utóbbi fajta azonban Igen beteges és gyenge, amiért is a jó barát azt a keblén melengeti“. Nagy Lajos karcolataiból egy letűnt világnak, a Horthy-kor- szaknak szinte Teljes képe bontakozik ki: a szerző kíméletlen Iróniával tesz nevetségessé mindent, ami az akkori társadalomban természet- és emberellenes. ...SOKA, ÖRÖKKÖN ÉL
