Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-12-12 / 50-51. szám

% 10 úi ifjúság tudományos-műszaki forradalom alne­A vezés a legjobb ötön vám, hogy nap­jaink leghasználtabb kifejezésévé váljék. Nem a divat és nem is a vé­letlen kérdése ez. Szükségszerűség! Annak a külső, formai jele, hogy az emberiség (legalábbis az emberiség nagy ré­sze) évszázadunk utolsó harmadában egy új, eddig nem ismert minőségében magasabb fej­lődési fokra léoett. Vajon milyen hatása lesz a tudományos-műszaki rorradalomnak a tudo­mányra, a technikára és a társadalomra az ezredfordulóig? Milyen világban él majd az ember időszámításunk harmadik évezredének hajnalán? A „jövőbe látás“ új tudománya, a prognosztika viszonylag pontos képet tud ma már erről vázolni. Tudományos-műszaki ' forradalom Századunk első felének nagy tudományos felfedezései, és a felfedezések gyakorlati al­kalmazása a század felétől olyan egyre gyor­suló, belső és külső jeleiben az eddigi fejlő­déstől eltérő áramlatba sodorta a civilizációt, amilyent eddig ,az emberiség történetében nem ismertünk. E folyamatot a mai tudomány már pontosan elemezni és körvonalazni tudja. Ez a fejlődési folyamat kapta a tudományos-mű­szaki forradalom megnevezést. S a tudományos- műszaki forradalom az emberi élet minden te­rületére hat, sokrétű ismérvei olyan széles skálán jelentkeznek, hogy megnevezni, leírni őket csak több kötetes könyvben lehetne. Itt csak néhány alapvető jellemvonásáról szólha­tunk. A neve abból a jelenségből származik, hogy ez a forradalom egyszerre sodorja ma­gával a tudományt és a technikát. Nem min­dig volt ez Így az emberiség fejlődése során. Kopernikusz Miklós és követői például mér­hetetlen forradalmi mozgásba hozták korunk tudományát, és ez a világról alkotott felfo­gást teljes egészében megváltoztatta. Koruk­ban azonban ez semmiben sem hatott a tech­nikára. Ugyanígy további nagy természettudo­mányos felfedezéseket sorolhatunk fel, mint az anyag és az energia megmaradásának tör­vényszerűsége. a sejt felfedezése, a darwiniz­mus és még sok más. Mindegyik külön-külön forradalmi változást jelentett a tudományban, de koruk technikája nem volt képes a gya­korlatban alkalmazni őket. Ez fordítva is ér­vényes. james Watt, a gőzgép felfedezője au­todidakta volt, és korszakalkotó felfedezését csupán gyakorlati megfigyelések alapján állí­totta össze. A gőzgép működésének elméleti kérdéseit jóval később f. Camot fizikus ma­gyarázta meg. Az első szövőgépet J. Hargrea­ves szövőmunkás szerkesztette. A tudományos és a műszaki haladás tehát nem volt „szink­ronban“. Ez megszűnt. A tudomány és a tech­nika „kéz a kézben“ fejlődnek. Ugyanilyen jellemzője a tudományos-műszaikl forradalom­nak a tudomanyos-műszakd Ismeretek mennyi­ségének robbanásszerű növekedése. A tudomá­nyos világban nagy szaktekintélynek örvendő Chemical Abstracts folyóirat, amely 1907-től Jelenik meg, rendszeresen közöl bibliográfiai jegyzékeket a világban megjelenő tudományos könyvekről és dolgozatokról. Harminc évig tartott, amíg ezeknek a száma elérte az egy­milliót. A másik milliót 18 év alatt közölték, a harmadikat 7 év alatt és a negyedik millió közlésére már csak négy év volt szükséges. Ft. Oppenheimer szerint az emberiség egész története folyamán élő tudósoknak a kilenc­tizedé a jelenkorban él. A történelem alatt felfedezett összes tudományos ismeret fele az utolsó húsz év alatt látott napvilágot. Oj energiaforrások, az automatizáoió elmé­leti kérdéseinek megoldása és az automaták gyakorlati alkalmazása, a matematika kiter­jesztése a társadalmi tudományokra, a tudo­mány „iparosítása“ és termelőeszközzé válása, az ember szellemi tevékenységének „gépesíté­se“ az elektronika és kibernetika segítségével, új, eddig nem ismert tudományok raletkezé- se és még sok más jelenség mind egy-egy ol­dala ugyanazon folyamatnak, amelyet egysze­rűen tudományos-műszaki forradalomnak né­zünk. Nos, milyen világba vezeti el az az újszerű fejlődési folyamat az emberiséget 2000-ig? Ér­demes fellibbenteni a jövőt takaró fátyol csücskét. Hiszen a ma élő emberek nagy része még szemtanúja lesz ennek az új világnak. Läkss A jövő lakását a célszerűség fogja jellemez­ni. Méretei, formája, arányai, szine és a la­kások elhelyezése a tudományos kutatómunka eredménye lesz. Minden, ami fölösleges és szükségtelen, eltűnik. Ha a kutatás bebizonyít­ja, hogy az a néhány könyv, amelyet otthon tartunk, nem a dolgozóasztalon van a legsze­rencsésebb helyen, hanem jobb lenne őket in­kább egy elsüllyeszthető szekrénybe elhelyez­ni, akkor bizonyára a szoba közepén egy gombnyomásra eltűntethető szekrény lesz a „könyvtár“. Nyilvánvaló, hogy az ágyak a fal­ban lesznek elrejtve. De Így lesz ez valószí­nűleg a székekkel asztalokkal és a (leverők­kel Is. Gombnyomásra, tetszés szerint azt a bútordarabot „vesszük elő“, amelyre éppen szükségünk lesz. Az ember veleszületett vá­gyát a változatosság után mozgatható falak­kal elégítik majd ki. Ezek segítségével a la­kás beosztását tetszés szerint lehet majd vál­toztatni. A családi életet a háztartási robotok töm­kelegé teszi majd könnyebbé. A gyermekek tanulását magnetofonok és „tanító gépek“ se­gítik elő. Kevesebb lesz a házastársi veszeke­dés. Hangosabb szóváltásnál önműködően kap­csolódnak majd be a rejtett hangszórók, me­lyekből nyugtató szavak vagy idegcsdUapító melódiák szólalnak meg. Megszűnnek a szom­szédok közötti viszályok, mert a korszerű é- pítési anyagok biztosítják a lakások közti tö­kéletes hangszigetelést. A széles képernyőjű televíziós készüléken és a videotelefonon <ce resztül lakásunk állandó kapcsolatban lesz az egész világgal. les Ha 2000-ben majd a műszaki múzeum lá­togatói megállnak egy mai korból származó autó előtt, nyilván értetlenül csóválják majd a fejüket. Érthetetlen lesz, hogy az autó mo­torjának több tucatnyi lóerős energiáját 1970- ben 4-5 személy szállítására pocsékolták el. Szemléletük szerint a mai autó kis távolsá­gokra túl nagy, közepes távolságokra túl bi­zonytalan és hosszú távolságokra nagyon las­sú. De hogyan is közlekednek majd? A városi forgalmat elsősorban a föld aiail, ■■■■■■■■■ ■HHH alagutakba épített mozgójárdák biztosítják. Va­lószínűleg hat párhuzamos, állandóan mozgó sávot létesítenek. A sávok sebessége nem lesz egyenlő. Leggyorsabban mozog majd a belső, hatodik sáv. Ez lehetővé teszi, hogy veszély nélkül átjuthatunk — fokozatosan sávról sáv­ra a leggyorsabbra, és utunk végén ugyanígy vissza a peronra. A felszínen két lehetősége marad az ember­nek. Vagy gyalogosan közlekedik a járdákon, vagy érem bedobásával villamoshajtású autót bérel magának. Az út befejezése után az au­tót leállítja a legközelebbi automatabérlönél. A gyalogosközlekedés sehol sem keresztezi majd a városi forgalmat. A forgalmat irányító szemaforok megszűnnek. Egy időben azt gondoltuk, hogy a vasút el­érte „nyugdíjas“ korát. Valószínűleg nem így lesz. A vasút alkalmazkodik a korhoz. Formá­ja természetesen teljesen megváltozik. Első­sorban az egvsínes, függővasutaké a jövő. Megjelennek a földalatti vasútvonalak, ahol hatalmas csővezetékben, lövedékszerű, légpár­nán mozgó szerelvények 800 kilométeres 6- ránkénti sebességgel közlekednek. A tengereken atommeghajtású óriáshajók szállítják az árut, a személyszállítást légpár­nás gyorshajók biztosítják. A leghatalmasabb fejlődés a légi közleke­désben várható. A lakosság növekedési arány­száma 2000-ig 2. Ez azt jelenti, hogy a mai­hoz képest az emberiség száma megkétszere­ződik. Az élelmiszer-termelés arányszáma 4 és a lég! közlekedésben a személyszállítás a- rányszáma 60, a légi áruszállításban 1400. E- zek a számok sejtetik a fejlődés óriási Ira­mát. 2O0O-ben ezer utast befogadó óriásgépes, a hangsebességnek hatszorosává! közlekedve két-három őrá alatt kelnek át az Atlanti-óce­ánon. a Holdoin, automatikus űrszonda leszállása a Vénáson —- röviden így lehetne megrajzolni az űrkutatás fejlődési vonalát. De csak való ban nagyon röviden. Hiszen a különböző cél zattal a világűrbe röpített berendezések és műszerek száma az elmúlt 15 év alatt megha­ladja a másfél ezret. Az űrkutatásnak megvan már a földi „hasz­na“ is. A meteorológiai mübolygók segítségé­vel sokkal tökéletesebbé vált az időjárás prog­nosztikája. A telekommunikációs bolygók se-; gítségével a világ bármelyik részén lejátszó dó eseményt ugyanabban a pillanatban lát­hatjuk odahaza tv-készülékünk képernyőjén, nem beszélve a vegytan, kohászat, elektronika és más műszaki és tudományos ágazatok óriá­si fejlődéséről, melyet az űrkutatás ösztönzött.j 2000-ig az ember állandó tulajdonába veszi! a Holdat. Csillagászati megfigyelők pontosabb! képet tudnak majd szerezni _a világűrről, hí-, szén a Holdnak nincs légköre, amely zavarná az óriási távcsövekkel végzett megfigyelése­ket. A Holdról a Föld felének légköri viszo­nyai egy pillantással áttekinthetők. Ezt bizo­nyára kihasználja a meteorológia. Lehet, hagyj a vérkeringési zavarokkal küzdő emberek! holdszanatóriumokban gyógyíttathatják beteg­ségüket, kihasználva a Hold kis vonzóerejét. Az automatikus űrállomások elérik a nap­rendszer határát, ember vezérelte űrhajók Vé- nus körüli pályáról kutatják majd a bolygó felszínét, és az első emberek leszállnak a Mat son. ársadalom O * *. * j. nZílTTIl lOffPlX1 K A tudományos-műszaki forradalom egyik megindítója az elektronikus számológép. Nincs még egy olyan ember alkotta gép, berende­zés, amely olyan rohamos fejlődésen ment volna keresztül, mint a számológép. Az el­múlt húsz év során már a számológép negye­dik nemzedékét fejlesztették ki (elektroncső, tranzisztor, integrált áramkör, nagyfokú in­tegráció — LSI 1967). A nagyfokú Integrált áramkörök tízezerszer kisebbek, mint az ere­deti elektroncső. A számológépek teljesítőké­pessége az elmúlt 15 év alatt 2-3 évenként tízszerezödött meg. Az Iparban a számológépek átveszik a ter­melés irányítását és ellenőrzését. A tervezés nagy részét gépek végzik, gyorsabban és pon­tosabban, mint ma az ember. A tudományos adatok, Ismeretek tárolása is a számológé­pek feladata lesz. Ma a tudós Idejének nagy részét könyvtárakban tölti, tudományos adatok és Ismeretek gyűjtésével. 2000-ben ez meg­szűnik, és a könyvtárak is fölöslegessé vál­nak. A számológép egy gombnyomásra pilla­natok alatt a tudós rendelkezésére bocsátja az összes szükséges adatot. A számológépek az emberi élet minden te­rületén használatosak lesznek. Valószínűleg a programozás alapjait az általános iskolákban kötelező tantárgyként tanítják majd. 1957-ben került Föld körüli pályára az első ember alkotta műhold — a Szputnyík. Azóta rohamos fejlődésen ment át az űrkutatás. Az eleó ember Föld körüli pályán, a Hold elfordí­tott oldalának lefényképezése, az első müboly- ffi a Nap körüli pályán, Hold-kőzet, amelyet automatikus űrszonda hozott a Földre, ember Természetes, hogy a tudományos-műszaki forradalomnak lesznek lényegbevágó vetüiete: a társadalom fejlődésében Is. Az egyik leg­lényegesebb talán a szakműveltség Igényének rohamos növekedése. A kapitalista társadalom­ban csúcspontját elérő Ipari nagyüzemi terme­lés fő fejlődési vonala az analízis-felbontás volt. Ennek lényege, hogy a munkafolyamatot minél egyszerűbb műveletekre bontsák fel. A munkás a gyártásban csak egy kis, állandóan egyforma műveletet végzett. Többek között ez a szalaggyártás lényege. Ilyen körülmények között természetesen a termelés a szakkép­zettség szempontjából nem állított semmilyen igényt a munkással szeipben. A tudományos- műszaki forradalom ezt megfordítja. A foko­zódó komplex automatizálás következtében az ember kiszorul a termelés peremére. Az egyes munkaoperációkat automatikus Irányítású gép végzi. Az ember hovatovább inkább operatőr- -irányító szerepet tölt majd be. Ehhez viszont alapos szaktudásra van szükség. A szakkép­zettség igénye ugrásszerűen növekszik. Oj, ed­dig nem ismert foglalkozási ágak jönnek lét­re, a régiek, hagyományosak megszűnnek. Ez a folyamat forradalmi változást von maga u- tán az Iskolarendszerben. Az általános mű­veltségi szint gyors ütemben növekszik, és fo­kozatosan elmosódik a fizikai és a szellemi munka közti különbség. A mezőgazdaság is forradalmi változások e- l*tt áll. A tudományos-műszaki forradalom k< hatásai a falun is gyökeres fordulatot hoznak, és megszűnik a falu és város közötti különc ség. Az emberek igényelt tökéletesen kielégítő tömegtermelés, az abszolút szociális bizton­ság és a fokozott automatizálás által növeke­dő szabad idő egy új, szabad, müveit embert; eredményez — az eljövendő kommunista tár-j sadalom emberét. —hr—

Next

/
Oldalképek
Tartalom