Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-12 / 50-51. szám
6 új ifjúság VILLANY Nincs villany. Mi csak így mondjuk, népszerűén, dühöngve, de már belenyugvón. A sütőben benn a kalács, a leves épp hogy forrni kezdett, és ha nem sietek, kihűl a vasalóm, gyűrött blúzban pedig a fenének sem kellek... Nincs villany, egy okkal több a dühöngésre. Városon, falun megszűnik a nyüzsgés, elcsendesedik az élet. Az emberek morcosak, mert nincs meleg étel, és mert nem nézhetik a tévét. Morcosak... habár! Egy olasz- országi városban a villanyerőmű munkásai sztrájkba léptek, és a város két napig • áramszolgáltatás nélkül maradt. Az eredmény? Kilenc hónap múlva a város szülőotthonának kapacitása kicsinek bizonyult... Nálunk ebből a szempontból még nem vizsgálták az áramkiesés következményeit. MIÉRT NINCS? A Szlovák Energetikai Müvek kérdésünkre a következő választ adta: A szén Csehszlovákia fő energia- forrása. Az ostrava-karvinái bányák történetében a legtöbb szenet 1971- ben, tehát tavaly fejtették, összesen 24 468 350 tonnát. Ebből másfél milliót terven felül. Jelenleg négy villanyerőmü — Vo- jany, Détmarovice, Nováky IV., Tuši- mice II. — építése áll befejezés előtt, illetve a közelmúltban kezdtük meg építésüket. Ezek 1975-től, tehát még az ötödik ötéves terv folyamán termelni fognak. Szénlelőhelyeink azonban végesek, ezért már most gondolnunk kell arra, a pillanatra, amikor a földben csak föld, kő és víz lesz. Bennünket mindenekelőtt a víz érdekel. Nagy várakozással tekintünk a Liptovská Mara és a Morava-folyón, Dalešice mellett épülő vízi erőművek befejezésére. A Jihlava-folyón egy egész energetikai komplexum létesül a közeljövőben, mert Duchovanyban nemsokára megkezdik a Voronezs II. típusú atomerőmű építését. Ez a felsorolás arra jó, hogy olvasóink bizonyosságot nyerjenek, nincs messze az az idő, amikor a csehszlovák energetika nem ad okot a ma még aktuális kérdésre: Miért nincs villany? De most ez a kérdés elhangzott, és válaszolnunk kell rá. A múlt évben volt két kritikus nap, amikor rövid időre, két-három órára több üzem termelése leállt a villamosáram kikapcsolása miatt. Szerencsére, csak két ilyen nap volt. Az idén még egyetlen sem. A fogyasztót — sokszor a nagy mennyiségű áram fogyasztóit is — csak az érdekli, hogy ha felkattintja a kapcsolót, a szobában fény legyen, elinduljon a mozdony, a gép, megszólaljon a rádió. Az már kevésbé, hogy a kedvezőtlen csapadékviszonyok miatt a vízi erőművek következetesen nem teljesítik feladataikat. VILLANY AZÉRT MÉGIS VAN Honnan? Ha a drótokban „futó“ fény, meleg, erő beszélni tudna, akkor magyarul vagy oroszul, de az is lehet, hogy németül szólna. Csehszlovákia szerencsés földrajzi fekvése révén a KGST-államok közös energetikai rendszerében fontos feladatot lát el. A KGST-államok energetikai rendszerét irányító központ Prágában székel. Zilinán is van hasonló központ, ez Szlovákia áramellátása problémáinak optimális megoldásával foglalkozik. A szocialista integráció nemcsak az energiaellátásban, hanem az energia termelésében is érvényesül. Országunkat nemzetközi villanyerőmű vezetékei hálózzák be. Az erőmű természetesen csak szimbólikusan létezik a KGST-országok keretén belül, annak az országnak „termel“, amelynek épp a legnagyobb szüksége van a tartalék villamos energiára. A KGST-államok együttműködése e téren jövőre, 1973-ban lesz tízéves, habár Csehszlovákia még 1953-ban egyezséget kötött Magyarországgal a két ország villamosáramellátásába beállt nehézségek kölcsönös megoldásáról. Nemcsak a villanyáram felhasználása közös, hanem annak termelésében is eredményes a szocialista államok együttműködése: közösen építjük a tranzit gázvezetéket, együttműködünk a szénfejtés modernizálásánál, és érdekűink, hogy a szimbolikus nemzetközi villanyerőmü egyre nagyobb teljesítményű legyen. BITANGOLÖK Az egy főre eső villamos áram fogyasztásában Csehszlovákia a világ első államai közé tartozik. Ez nem rossz, hiszen ez a tényező az élet- színvonal egyik fontos meghatározója. Az energetika viszont valamivel az ipar fejlettségi színvonala alatt van, mert amíg a különböző villamossági kellékek — háztartási és szórakoztatást szolgáló cikkek, használati tárgyak stb. — fejlődése megfelel társadalmunk fejlettségi fokának, addig az új energetikai üzemek építése lassabb ütemben folyik. (Az Építésügyi Minisztérium sajtó- értekezletein a legélesebb bírálat mindig az épülő, új energetikai üzemeket éri. „Náluk legnagyobb a rendetlenség“. Szó szerint így mondták legutóbb. Van például olyan üzemük, amelyet már tíz éve építenek... Ehhez csak annyit szeretnék hozzáfűzni hogy voltam Tušimicén, az országos ifjúsági építkezésen. és olyan kezdeményező munkalégkört, igyekezetét, munkakedvet, mint ott, csak családi házak építésénél tapasztalhat az ember. Hatalmas méretű építkezések ezek. Azt hiszem, kicsit gondolkodnom kellene, ha valaki azt kérné, fillérekben fejezzem ki egy villanyerőmű építése körüli költségeket. Érthető, hogy több a probléma egy ilyen építkezés, mint egy tízemeletes tipizált lakóház építése körül.) Nemcsak az energetikusoktól függ, hogy karácsonykor rendben megsül-e majd a kalács, és hogy az ünnepek alatt égnek-e majd a karácsonyfa villanygyertyái. MÉG KITŐL? Mindnyájunktól, mert hiszen kevés kivétellel mindnyájan villamosáram- fogyasztók vagyunk. Fogyasztók és néha pazarlók. Képzeljék el, hogy két olyan fűtőtest, amilyet rosszul fűtött irodákban, lakásokban használnak, annyi villanyáramot fogyaszt, amely elég egy kisebb falu utcáinak megvilágításához. Máskor meg ez a kis falu feledkezik el utcái, terei világításáról: kora délután már égnek a villanypóznák lámpái, másnap egész nap, annak ellenére, hogy nincs nap- fogyatkozás, és ez így megy körbe. Hadd lássanak a falu emberei! Ha az ország másik végén emiatt „kiesik“ az áram, nem őket vonják felelősségre. A feledékenyeket sem, pedig az áramkiesés sokszor egy égve felejtett hatvan kilowattos villanyégőn is múlhat. Aztán van itt még egy dolog: a takarékoskodás. Igaz, a mi kis ház- tártásunk pénzbeli helyzete túlságosan nem sínyli meg a bitangolást. Tény, hogy olcsón kapjuk a fényt és a meleget is. Nem ritka az ilyen kijelentés: húszégős csillárt vettem. Templomba vagy kastélyba? — kérdi a normális' ember. Nem, a hálószobába. És minek? Hogy világítson. De mind a húsz égő? Igen, mind a húsz. Az ilyen hozzáállásé egyéneknek kijárna egy jutalomégő. Nem a szobájuk sötét... De visszatérek a nagy áramszükségletű kis melegítőkhöz. Ha a fogyasztók pénzt adtak érte, ám használják. De lehetőleg ne a kritikus időpontban, reggel 6—9 és este 17— 20 óra között. Mindnyájunk fegyelmezettségén és megértésén múlik elégedettségünk a villamosáram szolgáltatásával, olykor az ország másik felében fekvő városka lakóinak elégedettsége is. És még valami. Karácsonyt fény nélkül nem is tudnánk elképzelni. A fenyőfa gyertyáinak meggyújtásánál gondoljunk azokra, akik karácsonyukat munkával töltik, hogy biztosan eljusson hozzánk a fény és a meleg. Zácsek Erzsébet MUDr. JÁN PRIBIS, a Szlovák Szocialista Köztársaság Kor mán y hivatal a osztá 1 y vezet ó - Jének és a Vöröskereszt Szlovákiai Központi Bizottsága áléin ekének dolgozószobáját két magas rangú áltatni 'kitüntetéssel járó díszoklevél ékesíti. Sóz évi fáradhatatlan munkája jutalmaképp a köztársasági elnöktől „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetést és röviddel később az SZSZK egészségügyi miniszterétől a „Példás orvos“ címet kapta. Magas, erélyes, határozott férfi. Íróasztalán a sokat dolgozó emberek állandó elfoglaltságát jelző iratkötegek tornyosultalak, melyek között — szavai szerint — egy sereg sürgős elintéznivaló s talán még ennél is sürgősebb tennivaló akad; de a hivatalhoz kötött kötelességei mellett, nem idegenkedik a különböző, sok fáradsággal járó társadalmi s közéleti feladatoktól sem. A vöröskeresztes munkába tulajdonképpen az orvosi diploma átvételekor, a mozgalomba pedig két esztendő híján kereken három évtizede kapcsolódott be, s azóta egyre lelkesebb fáklya vivője. „Fiatalon, a Szlovák Nemzeti Felkelésben, a zvolení katonakórházba érkező sebesült partizánok ápolása közben értettem meg a Vöröskereszt tényleges jelentőségét. Itt döbbentem rá az emberség, a segítségnyújtás s a békeharc gondolatának gyakorlati igazára, hiszen az itt gyógyuló s a hegyekbe, bajtársaikhoz visszatérő partizánok nélkül aligha teljesíthette volna küldetését a fasiszta elnyomás ellen fellángolt felkelés. A beteggyógyítás mindennapi teendői mellett ttt kapcsolódtam be a vöröskeresztes mozgalomba is, mely gyorsan a szenvedélyemmé, életcéljaim egyikévé vált“ — vallja Pribiš doktor, amikor önként vállalt és nem kis lelkesedéssel végzett többletmunkájáról faggatom. Tömörön, szókimondóan fogalmaz. Részben eredetiben, részben kissé kikerekítve nyújtom át az olvasónak karácsony előtti, négyszemközti beszélgetésünk néhány gondolatát. PER HUMANITATEM AD PA- CEM. E mindenki számára érthető jelszó jegyében az emberi lelkiismeretire és a nemzetközi összefogás erejére épül a több mint egy évszázada létező vöröskeresztes mozgalom. Hírét, küldetését a világ minden táján jól ismerik és tisztelik. Afrika legdélibb sarkában éppen úgy, akár Európa legészakibb csücskében. Szomorú valóság, hogy a segítségnyújtás, az emberiesség és a minél teljesebb egészségvédelem mozgalomra ennek homlokegyenes ellenkezője: a falvakat s városokat romba döntő, a halált hozó háborúk során nehezedett a legtöbb munka. Békeharc és háború. Segítségnyújtás és fölperzselt falvak. Pozitív és negatív töltés. Anód- és katódáram. Mert a koncentrációs táborok és a háborúban elesett férfiak sajgó emlékében mindmáig kísért még a második világháború öröksége. A genfi múzeumok egyikében például a különböző fogolytáborok rabjainak kétségbeesett, segélykérő sorai olvashatók, melyeket — mondjuk — egy bambuszlevélre róttak s röpke kézfogás közben csúsztattak a Vöröskereszt ellenőrzésén járó dolgozójának tenyerébe, vagy egy sebtében gyűrött cigarettás dobozkára vetett üzenet, melyet ugyancsak a háború éveiben a magyarországi Nagytó földön egy pap talált meg a vasúti sínek mellett... De másként is kísért még a közelmúlt. A Vöröskereszt irodái világszerte ma is még szép számmal kapnak olyan leveleket, melyekben szálkás betűkkel írt sorokkal szülők vagy feleségek keresik a II. Világhá borúban nyomtalanul elesett gyermekeik, férjeik sírját... Ment egy sebet bekötni, ápolni lehet, egy elesett családapát azonban pótolni sosem I Mindez természetesen csak töredéke a Vöröskereszt mai, mindennapi munkájának. Ahol napjainkban Is fegyverek pusztítanak még, ott a „fehér köpenyes hadsereg“ elsőrendű feladata nyilvánvaló: a sérültek és sebesültek kórházba szállítása, gyógyítása. Az úgynevezett harmadik világ fejlődő országaiban is egyértelműen világos a Vöröskereszt feladata, hiszen ezekben az országokban néha bizony negyven-ötven ezer emberre jut egyetlen „kör- orvos“. A vöröskeresztes kar- szailagos önkéntesek feladata itt az elsősegélynyújtás, a tömeges oltás, az ápolószemélyzet oktatása, a tisztaságra és az egészséges életmódra való nevelés. Téved ellenben, aki úgy hiszi: a korszerű, iparilag fejlett társadalmakban kiveszőben van a Vöröskereszt 'szerepe. Ezekben az országokban elsősorban a békéimre élén kell állnia, míg gyakorlati teendőit elsősorban népjóléti szempontok befolyásolják. A családjog következetes védelme, az' urbanizáció s a kevés mozgásNégyszemközt a Vöröskereszt SZKB alelnökével sál járó kényelemszemlélet, a lakótelepeken élő emberek túlzott zárkózottsága s elidegenedése, az élet-környezet védelme, az idős emberekről való gondoskodás s hétköznapjaink számos egyéb mozzanata a cselekvésre ösztönző kérdéseik egész sorát rejti... Melbourne-ban vagy Stockholmban éppen úgy, akár Varsóban, Tokióban vagy Prágában 1 A Csehszlovák 'Vöröskereszt-j nek napjainkban 1 300 000 tagja van és érdemdús tevékeny-1 ségét a Nemzeti Fronttal, a szakszervezetekkel, a‘ két nemzeti egészségügyi minisztériummal s több más központi szervvel karöltve végzi. Célkitűzéseinek homlokterében — a Szovjetunió és a többi baráti, szocialista ország vöröskeresztes szervezetével együtt —, a békemozgalom Időszerű feladatai állnak, míg a „szürke köznapok“ a lakosságnak nyújtott egészségügyi szolgáltatások tökéletesítésével telnek. Fontos feladatok hárulnak a Vöröskereszt helyi és üzemi alapszervezeteire a balesetek elleni harcban és a népművelés egészségügyre vonatkozó kérdéseinek népszerűsítésében. Kereken 118 ország vöröska- resztes szervezetével tart fenn állandó kapcsolatot a Csehszlovák Vörös-kereszt, mely tevékenységének példaképéül a szovjet testvérszervezet munkáját s célkitűzéseit tartja. Ez a szoros együttműködés biztos kezessége annak, hogy szocialista hazánk vöröskeresztes szervezete is ott lesz — a Szovjetunió oldalán — mindig a háború, a fegyveres összetűzések, a fajgyűlölés s az elnyomás elleni harc élvonalában! Köztudomású, hogy a Vörös- kereszt eredményessége elsősorban önkéntes dolgozóinak és aktivistáinak lelkesedésén, szorgalmán, jobbára a szabad Idő rovására végzett munkáján múlik... Az üzemek, gyárak többségében például az ő irányításukkal folyik a balesetvédelem, ők ügyelnek a munkakörnyezet folyamatos javulására. Az ő feladatuk továbbá a polgári védelem egészségügyi tudnivalóinak oktatása, az elsősegélynyújtás alapjainak megismertetése a gépkocsivezetőkkel, de sok esetben látogatják meg segítő szóval vagy ajándékkal a tarsolyukban az állami gqnbw- zásban nevelkedő gyerekeket, illetve az agghajlékokban árván maradt idős embereket is. Különösen így, ünnepek tájékán „sürgölődnék“.,. Persze, az ilyen táviratszert felsorolás egy pillanatra sem készülhet a teljesség igényével, inkább csak sokoldalú tevékenységük mozaikszerű felvillantását vállalhatja. Egy ellenben vitathatatlan: szavakban aligha mérhető áldozatkész munka ezl Egy szervezet, mely nem törődik a holnappal, az utánpótlással, 9ajátma-ga mondja ki halálos ítéletét! Természetes hát, hogy a Csehszlovák Vörös- kereszt Is különös gonddal törődik a fiatalokkal. Sőt, az ifjúság egészségvédelmével és a szervező munkájába való bevonásával a központi bizottság mellett külön szakbizottság foglalkozik. A tizen- s huszonéves vöröskeresztesek munkáját hatékonyan segíti a SZISZ is. Különösen az üzemi és falusi a- la pszervezet ekben folyik jó munka. Így egyre több fiatal ismerkedhet meg beszélgetések vagy előadások formájában az egészséges életmód, a legkülönbözőbb serdülőkori problémákkal, nem mellőzve a szexuális nevelés tudnivalóit sem. Az elméleti oktatás mellett a fiatalok egyúttal megismerkednek a munka közben, kirándulás vagy játék során megsebesült társnak nyújtandó egészségügyi segítség alapjaival. Az ifjúsági szakbizottság felméréséi azt bizonyítják: a fiatalok szívesen kapcsolódnak ebbe a munkába, csaik legyen, aki lelkesedést lobbant bennük! Véradás!... A vöröskeresztes munka egyik legfontosabb és talán legbüszkébb fejezete. Mert vért, emberi vért laboratóriumi úton egyelőre még nem sikerült előállítani. És ahol nem tud segíteni a tudomány — ott továbbra is az embernek, a humánumnak kell helytállnia! Szlovákiában pillanatnyilag közel százezer állandó, ingyenes véradót tartanak nyilván a transzfúziós állomások. És még egy számadat: az esztendő nem egész tizenkét hónapjában 58 600-szor jelent meg az apró tűszúrás nyomán a piros életmentő folyadék a vérgyűjtö iivegecskékben... Nem tudom: sok-e ez vagy kevés?.. Tény ellenben, hogy országszerte naponta átlagosan legalább ezer ember kap vért, ami mintegy háromszáz liter vérfogyasztást jelent. E tekintélyes vérmennyiséget pedig biztosítani kell, ha a vérátömlesztő állomások dolgozói térdig járnák is a lábukat, hiszen sohasem lehet tudni: mikor csörren a telefon vagy mikor robog be egy mentőautó egy liter AB-Rh pozitívot vagy O-Rh negatívot kérve... Békéimre, segítségnyújtás, emberség... A gépek, elektronikus számítógépek segítségére csak az elvont dolgokban számíthat az ember, ezekben a kérdésekben továbbra Is az embertárs! segítség s áldozatkészség a biztos támaszunk. Ez a Vöröskereszt ajándéka. Nemcsak karácsonykor, az egész esztendőbenl BORSAI M. PÉTER V EMBERSÉG ÉS BÉKE...
