Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-28 / 48. szám
/gondolatok FALAGYI LAJOS: JÖN MÁR a KUTYÁKRA DÉR Tudom, hogy a cím elolvasása után sokan megijednek, elszorul a szívecskéjük meg máis testrészük Is, de ne tessék félni. Nem bánt a bácsi. Ezúttal azokról a négylábú lényekről lesz szó, amelyek annak idején egy jó velős csontért elszegődtek őseink szolgálatába. Mi, hogy egy jó velős csontért Önök is hajlandóak lennének elszegődni bárhová? Ez most nem tantor zik ide. Szóval négylábú barátaink azóta őrzik a házat, terelik a gulyát, hajtják a vadat, ugatják a holdat, a postást, a házibarátot, az alkalmi járókelőt. Legújabban pedig legyezgetik bizonyos jobb körök hiúságát. A statisztika szerint az u- tóbbi években — főleg a városokban — elemi erővel tört ki a kutyatmádat. Kutyát tartani manapság, a jó modorhoz tartozik. Bizonyos körökben kutyába sem veszik azt, akinek nincs kutyája. A kutya a társadalmi ranglétra meghatározott fokán éppúgy hozzátartozik a jő neveléshez, mint a fehér ing és a nyakkendő. A kutyák pedig mintha csak éreznék, hogy mennyire megnőtt a becsületük. Ügy járnak-kelnek köztünk, mintha a fák tövében legalábbis spanyolviaszt hagynának kutyapiszok helyett. Hatalmas német juhászkutyák, félelmet keltő bulldogok szájkosár nélkül. Egyetlen harapással képesek lennének kettéroppantani az ember nyakcsigolyáját. Sőt, már volt is rá példa. Nem vagyok kishitű, de bevallom őszintén, hogy gyakran még nekem is inamba száll a bátorságom egy ilyen véreb láttán. Ogy hiszem, ez is csak nálunk divat, ilyen e- lözékenyen bánni a kutyákkal. No de most végre jön a kutyákra dér. lobban mondva a gazdáikra, akik fity- tyet hánytak az előírásokra. Az SZSZK Bratislami Fővárost Nemzeti Bizottsága január elsejével 1000- 1500 koronára emelte az é- vi kutyaadót. Akinek még ennyit is megér a kutyája, az vessen magára. Ha kutya lennék, értetlenül csóválnám a farkam... műmíshr • •; .:ta A, " ' 1 '■ iß./' A szovjet pop-együttesek között étségkívül előkelő helyet foglal el íz a tíz moszkvai fiú, akik Vidám gyerekeknek nevezik magukat. Hogy miért éppen Vidám Gyerekeknek, azt Pavel Szlobodkin, az együttes vezetője a következőképpen magyarázza. — Minden egyes fellépésünket a „Vidám gyerekek" című film egyik dalának melódiájával kezdjük. Mottóul is a dal egy sorát választottuk, ar mely így hangzik: „Könnyű a szívnek, ha szárnyal a dal...“ S ezzel, véleményem szerint, már meg is indokoltam az együttes elnevezését. Szárnyaló ritmussal szeretnénk jókedvet varázsolni mindenki szívébe. Az együttes összetétele: Leonyid Berger zongora, Valentyin Vityebsz- kij basszusgitár, Valeri] Habazín szőlőgitár, Vlagyimir Fazilov és Alek- szej Puzirev ritmusgltár, Vlagyimir Polonszkij dob, Vlagyimir Izbojnyt- kov fúvós, Jurij Peterszon szaxofon, Jullj Szlobodkin ének és Pavel Szlobodkin orgona és az együttes vezetője. — Együttesünk fiatal — folytatja a bemutatást Pavel Szlobodkin —, korát és korösszetételét tekintve egyaránt. Négy évvel ezelőtt alakult, az átlagos életkor 22 év. A négy év a- lastt azonban keresztül-kasul jártuk az egész Szovjetuniót. Csehszlovákiában is jártunk. Tavalyi csehszlovákiai turnénk örökre emlékezetes marad számunkra. Ez volt első külföldi fellépésünk. Egy kicsit izgultunk, de negyvennapos vendégszereplésünk várakozáson felül sikerült. Mindenütt őszinte barátokra és hálás közönségre találtunk. Juli) Szlobodkin a tavalyt Bratislavai Lírán ts fellépett. Nincs kizárva, hogy a közeljöúj ifjúság 7 Alekszej Puzirev vőben ismét Csehszlovákiába látogatunk. Milyen dalok szerepelnek az együttes műsorán? — Magunk is fiatalok vagyunk, így műsorunk is elsősorban a fiatalokhoz szól. Saját szerzeményeinken kívül gyakran feldolgozunk ifjúsági mozgalmi dalokat, régi orosz népdalokat és külföldi sikerszámokat is. E helyen meg kell jegyeznem, hogy együttesünk elég jól összehangolt vokálegyüttes is. Több számunkból sláger lett a Szovjetunióban. Eddig már több lemezfelvételünk jelent meg, gyakran szerepelünk a rádióban és a televízióban Is. T. ALEKSZANDROVA A Supraphon a közelmúltban kiadott egy lemezt, amellyel a cseh popzenében ismét egy ígéretes tehetség debütált — Éva Svobodová. A lemezen Václav Záhradník zenekarának kíséretével a „Pan Celestýn“ (Záhradník — Poä tulka) és a „Hrajte nám tú píseö známou“ (Sammes, B an dali—Poštulka) című dalokat é- nekll. Egy lemezről', Különösen, ha egy 6- nekesnő első lemezéről van sző, nem lehet messzemenően következtetni. Elvégre nem kívánhatjuk, hogy az első próbálkozások ismert nehézségeivel, lámpalázzal meg miegymással küszködő előadóművész mindjárt rutinos, tökéletes teljesítményt nyújtson. Az első lemezek nagyon Is magukon viselik a próbálkozások, a tapasztalatszerzés, az útkeresés Jegyeit. Viszont az első lemez gyakran el Is dönti a pályakezdő további sorsának alakulását. Többnyire már e lemez alapján elég hitelesen megítélhető az énekes tehetsége. Nos, Éva Svobodová lemeze meglehetősen kedvező fogadtatásra tara ÚJ ARCOK - ÚJ HANGOK 0 ÉVA SVOBODOVÁ Iáit. A kritikusok is kedvezően fogadták sajátos, dzsesszes stílusát. A huszonkét esztendős Éva Svobodová karrierje érdekesen Indult. Két évvel ezelőtt barátaival a prágai Vigadóban szilveszterezett. Barátai, a- kik tudták, hogy tehetséges, és szabad Idejében gyakran énekel, rábeszélték, hogy énekeiljen el egy számot a Steambot Stompers zenekarral. Rögtönzött fellépésével annyira megnyerte a dixieland zenekar tagjainak a tetszését, hogy attól fogva rendszeresen fellépett velük a Vígadóban és a strahovi diákklubban. A kezdeti sikereken felbátorodva, kétszer is részt vett a Mladá Boles- lav-i és a pŕerovi dzsessz-fesztiválo- kon. Az Idén a Steamboat Stompers zenekarral fellépett a dixieland zenekarok drezdai fesztiválján. Továbbra is együttműködik Václav Zahradntkkal. Rövidesen megjelennek új lemezfelvételei. A jelek szerint érdekes, dzsessz hatású énekesnővel gazdagodott' a hazai könnyűzenei é- let. (ny) Kovács Kati nemrég tért haza a Né- ...et Demokratikus Köztársaságból,_ a -■ostocki dalok versenyéről, hogy aztán újból, alig egy hőnap elteltével a Drezda ‘72 fesztiválra térjen vissza az NDK-ha. Amikor ezek a sorok megjelennek, éppen útban van Japánba, hogy a tokiói [nemzetközi dalfesztiválon szerepeljen. De vár még rá az Idén jugoszláviai és nyugat-németországi meghívás Is. — És mit kap a hazai közönség, Kati? — Nem tagadom, nagyon szeretek utazni. De van még valami ezekben az utazásokban. Én azt hiszem, kötelesség is ezeknek a meghívásoknak eleget tenni, képességeink szerint hírt adni arról más országok közönségének: milyen könnyűzenei élet van nálunk. És ha itthon vagyok, alig múlik el nap fellépés nélkül. A rádiő már sugározza két új felvételemet: a Merre mentél tőlem és e Menjünk világgá címűeket. — Mindkét dal címe mintha a mostani helyzetére utalna. Az idei táncdalfesztivál nyertesétől azonban még ennél is többet vár a magyar közönség. — Remélem, november végén, de karácsony előtt mindenképpen megjelenik új nagylemezem, tizenkét új szám. — Mi a közös jellemzőjük? — Két dal kivételével valamennyinek a szerzője Koncz Tibor, szövegüket Szte- vanovtty Dusán és S. Nagy István Irta. A számokat Tolcsvayék és a Trió kíséretében vették fal a hanglamezstúdiő- baa. — És a két kivétel? — A Tolcsvay testvérek írtak egy számot külön, amely délszláv ihletésű, és ebben — stílusosan — egy ritka népi hangszer, a buzsukl is megszólal. A. második különlegesség, az egyik kedvencem — édesanyám tanácsára vettem fel lemezem anyagába —, Ibsen Peer Gynt- jénak Grleg által megzenésített változatából Solvejg klasszikus szépségű dalát énekelem el, modem hangszerelésben. — Melyik dalt ajánlaná leginkább a közönségnek? — A válogatásnál arra törekedtem, hogy minden korosztály megtalálja új nagylemezemen a maga csemegéjét. Ezért került rá az „At a nagy folyón“ keringő, amelyet az Idősebb nemzedéknek szántam, vagy a „Van jó minden rosszban“, amely Inkább a beat-pártiak kedvére való. A legfiatalabb korosztálynak a vidám hangvételű dalokat ajánlom, a „Nyuszi ül a fűben“-t és a „Kétlábú zongorá“-t. — Utazás, fellépés, lemezkészítés. Mindez rengeteg időt vesz el. Mi lesz a megválaszolatlan levelekkel, kívánságokkal? — Számomra nagyon fontosak ezek a kedves levelek, és megválaszolásukra minél előbb sort kerítek. Addig is a nagylemezemnek ezt a elmét adtam- Autogram helyett... Végh Miklós Budapest
