Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-21 / 47. szám
I- Az, hogy Csehszlovákiának J| 0 nincs tengere, még nem jelenti azt, hogy tengeri hajéi sincsenek. Sőtl Nem is egy — tizenegy van belőlük: a Kladno, Brno, Košice, Praha, Vítkovice, B toník, Kriváň, Sitno, Radhošť, Republika és a Jiskra. Hazánk apró mozgó szigetei ezek, és arról híresek, hogy nevüket eddig még egyetlen külföldi tengerjáró hajé kapitánya sem ejtette ki helyesen. A sis „szigetek“ lakóinak száma átlag 30-35 körül mozog. Átmeneti hazájuk rendszerint 170 méter hosszú, a szélessége 25 méter, magassága 30 méter, ami átlag 10-12 emeletet jelent. Riportunkban a Brno tengeri hajó tengerészével, Pavo! Bázelekéi beszélgetünk a tengerészéletről. Kemény munka. A Brno jelenleg a stetíni kikötőben vesztegel. Gyógyítják betegségeit, míg az ország minden sarkából összegyűlt legénység az otthoniaknak mesél és mesél... lyú szálloda szobája, de a szekrényben ott lapul a mentőöv. Ez kis biztonságérzetet kölcsönöz. Persze csak akkor, ha működik. Az enyém nem működött... Mentőöv csak a hajókon van. Az autókon semmi, a vonatokon vészfék, amelyet ha az ember ijedtében meghúz, megbüntetik, a repülőgépeken kis zacskó rosszallót esetére, és ez minden. A hajókon tehát van mentőöv. Kis égővel és síppal ellátva. Ha a hajó süllyed, akkor az ember ezt magára ölti és rohan a mentőcsónakhoz. Persze a mentőövnek csak akkor van értelme, ha a hajó nem az Északi-Je- ges-tengerben vagy a cápaparadicsom kellős közepén kap léket. A hajótörötteket nem kötik törvények, csak a hajózást. A hajótörött úgy segíthet magán, ahogy akar vagy ahogy tud. Nincs „jobbra előzz“ és nincs „a kanyarban lassíts“. A Brno még egyszer sem dobta tengerészeit a vízbe, — Próbariadóink már voltak. Eze- zeket a hajókürt jelzi nyolc rövid és egy hosszú sípolással. Hogy mit szállítanak leggyakrabban? Déiigyümölcsöt, narancsot, citromot, banánt, de dohányt, ércet, vasat, gabonát is. Kereskedelmi hajózásunknak még nincs nagy hagyománya, a komoly, nagy munka még bizonyára előtte áll. Az első tengeri hajót, a Repub- likát 1952-ben vásároltuk, de hivatalosan csak 1959. január elsején jött létre a csehszlovák tengerhajózás. j ....... — Tyű, hát az csodálatosl Ügy még a feleségem sem főz. Az ország legjobb szakácsai a tengerészeknek főznek. Lehet, hogy ez nem Igaz, de nekem ez volt a benyomásom. Vitamin- és kalóriadús ételek szerepelne« a hajósok étlapján. — így főzni még akkor is művészet, ha az ember, mondjuk, Brati- slavában az élelmiszerüzlet tőszomszédságában lakik... — Az élelmiiszereket az orvos és a főszaikáos választja ki. Ez nehéz feladat, mert a hajó gyakran három hónapig is úton van. De nekünk van tejünk anélkül, hogy tehenet tartanánk, tojás, csirke, liba, marhahús és zöldség — ezt mind a hatalmas h üt ős zeikrénye «ben tárol j ék. — Itatok? ■ — A tengerészekről sokan azt tartják, hogy szeretik az italt. A hajón, szolgálatban tilos az alkoholfogyasztás. Szigorú büntetés jár érte. Jéghideg, friss víz van bőven. Minden étkezéshez sört, illetve bizonyos mennyiségű borfejadagot tálainak a stewardok. v— Bizonyára átélt már vihart a tengeren? — Olyankor nagy a csend a hajón, és aki nincs éppen szolgálatban, az bizonyosan a konyhában sündörög. A hajó imbolyog, és legnehezebb dolga a szakácsnak van: hogyan tűzhelyen tartani a lábasokat, sze«tényben a tányérokat. A stewardok meg arról gondoskodnak, hogy a vihar minél kisebb kárt tegyen a konyha edényeiben. E műveletnek mindig a- kad nézőközönsége. 5 b ■ Egy tengeri hajó olyan, mint megszakítás nélkül működő üzem. A szolgálatok itt is szüntelen követi« egymást: 4 óra szolgálat, 8 óra pihenés és ismét 4 óra szolgálat, 8 óra pihenés. Megállás csak a kikötőben van. A hajó kapitánya és orvosa állandóan szolgálatban vannak. A kapitány. a hajó legnépszerűbb embere, mégis barátok nélkül él. Megért mindenkit, vigasztalni próbál, ha késik otthonról a levél, de rettentő szigorú. Magányos, mert a barátság már eleve kizárja a felelősségre vonást, a hanyagul végzett munkáért a kérdőre vonást. Érthető. Nemcsak őt, hanem a többieket is visszavárják a szárazföldre. Harmincöt ember életéért egyedül ö a felelős. — Milyen volt az ismerke- I lés? j a _ a hajóval? Rettenetes. A t ajütök ajtajai mindössze másméter magasak, és én úgy 180 magas lehetek... Kemény, nagyon lény fából faragták az ajtókat... A álkozás“ után még két óra hosz- g ködben lebegő angyalkákat lát- Aztán díjmentesen tengeri be- jéget is szereztem. Hogy milyen a jós „nátha“? Szárazföldön a kis- smák éjiéikor kitessékelt, talpon ; álló vendégei hasonló betegségszenvednek... jack London tengerről szóló könyvel tele vannak romantikával, vonzó, kalandos történetekkel. Talán a sok könyv alapján a tengerre indulók zöme nem kéknek, hanem rózsaszínűnek látja a tengert. A végén aztán az ember beveri a fejét, tengeri betegséget kap... És még mi is történhet vele? — Megijed. A kajüt ugyanis csodálatosan szép, akár egy elsőosztá3 i g — Nagy „úr -e a hajós? 0 — Keresete nem több egy szakképzett munkásénál. Abban különbözik tőle, hogy fizetése egy részét tuzex koronában, egy részét pedig dollárban, pontosabban annak az államnak a pénznemében kapja, ahol a hajó épp vesztegel. Az élete legalább még egyszer olyan költséges, mint otthon. — Nem értem, hiszen a koszt, lakás ingyenes?! —■ Az igen. Ha a hajó kinn van a tengeren, nem is költ a legénység egy fillért sem. A kikötőkben viszont kiürítik pénztárcáikat. Tengeri hajóink csak alkalomadtán foglalkoznak személyszállítással. Egyedül a kubai kikötőkbe van rendszeres járata a csehszlovák hajőköz- lekedésnek. A hajók többségének indulási és érkezési ideje mindig a rakománytól függ. Zácsek Erzsébet ogy a SZISZ-tagok tevékenységükkel elérjék a kiH tűzött célokat és feladatokat, a következőket szükséges betartaniuk: — a kitűzött feladatoknak és céloknak valósnak kell lenniük, és a SZISZ szervei határozatokban vagy pedig konkrét formában jelölik meg. — a célok és feladatok valóraváltása végett folyamatos és következetes felvilágosító munkát kell végezni. — megnyerni mindazokat, akiknek munkájára a célok és feladatok megvalósításában szükség van. A SZISZ-re jellemző, hogy a feladatokat a szervek határozatok formájában terjesztik elő. Ezért elsősorban arra kell törekednünk, hogy határozataink a valóságos helyzetből induljanak ki. Ez azonban korántsem elegendő a színvonalas tevékenység megszervezéséhez. A gyakorlatban gyakran találkozhatunk azzal, hogy a szervező munka hatékonyságát csupán az elért eredmények alapján Ítéljük meg. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a szervező munka hatékonyságát az elért eredmények csak részben tükrözik. Az eredményeket más tényezők is befolyásolják, nemcsak a szervező munka. A SZERVEZÉS FELTÉTELEI ÉS A SZERVEZŐ MUNKA HATÉKONYSÁGA Az I. kongresszus jegyében A szervező munka minőségét és hatékonyságát jelentősen befolyásolja a szervezők felkészültsége, e felkészültség színvonala, a szervezet felépítése, szervezeten belüli kapcsolatok, környezet, a külső és belső feltételek. Ezért követelmény, hogy a szervezők a lehető legalaposabban ismerjék a szervezésre ható összes külső és belső tényezőt. Érthető tehát, hogy nagy figyelmet kell fordítanunk a politikai szervező munkára, és meg kell becsülnünk az ügyes és jó eredményeket felmutató szervezőket. A SZISZ tevékenysége szervezésének magán kell viselnie az ifjúsági szervezet fiatalos jellegét. A gyakorlatban többször előfordul, hogy ezt a szempontot mellőzzük. Az ifjúsági szervezet jellegével szöges ellentétben áll az a szervezési mód, amely hatalmi pozíciókból indul ki, fő eszköze a direktív rendelkezés, mellőzi az adott feltételeket és a többi együtthatót, amelyek befolyásolhatják az eredményeket. Az ifjúsági szervezet jellegéből kiindulva a szervezés demokratikus. Csakis olyan értelemben direktív, hogy a többség által elfogadott határozatok a kisebbség számára kötelezőek. Hasonlóan kötelezők a felsőbb szervek határozatai az alsóbb szervek számára. A feladatok meghatározásának módja azonban demokratikus elemeken nyugszik. A SZISZ olyan tömegszervezet, amelynek tevékenységében messzemenően érvényesül a marxizmus-leniniz- mus szellemében értelmezett demokratikus centralizmus. A jövőben azonban nagyobb figyelmet keli majd fordítani arra, hogy jobban kihasználjuk a nem direktív szervezés formáit és eszközeit, mint például a kiváló eredmények és jó tapasztalatok kiemelése és általánosítása stb. A szervezés módját és eszközeit mindig az adott helyzet határozza meg. Ezért nem lehet ösztönszerű, hanem megfontolt, céltudatos munkának kell lennie. Ez követelmény. Annak ellenére, hogy a szervezés módját és eszközeit mindig a konkrét, sajátos és nem ismétlődő feltételek és körülmények szabják meg, mégis általánosítható néhány alapvető törvényszerű követelmény, amelyek minden alkalommal és minden adott helyzetben befolyásolják a szervezés színvonalát és hatékonyságát: — A céltudatosság: mindennemű szervező tevékenységet világos, érthető célért kell végezni. Ha a szervezés ezt az alapvető követelményt mellőzi, elöbb-utóbb visszatükröződik a tevékenységből. — A fiatalok tudatosan cselekszenek, meggondolják, hogy mikor mit és miért tesznek és munkaidejükkel, de a szabad idejükkel is okosan gazdálkodnak, hovatovább, egyre kevésbé lesznek hajlandók olyan tevékenységre, amelynek céltudatosságáról nem lesznek meggyőződve. — A kitűzött céloknak és feladatoknak összhangban kell lenniük adott eszközeinkkel és lehetőségeinkkel. Arról van szó, hogy eszközeink, lehetőségeink és erőnk tárgyilagos felméréséből kiindulva csak olyan feladatokat vállaljunk, amelyeket meg is valósítunk. — A helyes munkamegosztás. A feladatok teljesítéséből minden fiatalnak ki kell vennie a részét. Csak aktív tagokra támaszkodhatunk. Ezért ügyelnünk kell a feladatok arányos megosztására. — Az idő és hely megválasztása. Szervezni csak valamikor és valahol lehet. Az idő és a hely a politikai szervező munka objektív tényezői. Ezekből a tényezőkből kiindulva, a feladataink igényességét szem előtt tartva határozzuk meg a szervezés formáit és eszközeit. Pósfay Béla
