Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-09-12 / 37. szám

Minket képviselnek Andrássy Sándor - . a SZISZ szlovákiai kongresszusának küldötte Andrássy Sándor a mier óvói /békéi) szö­vetkezet mérnöke, 1965-től dolgozik az if­júsági mozgalomban. A SZISZ KB plénu­mának és a Szlovákiai Központi Bizott­ság elnökségének tagja. A főiskola befeje­zése után, 1965-ben tudatosította Igazán, hogy mint falun élő és dolgozó fiatalnak, neki is ott a helye az Ifjúsági mozgalom­ban. Ma is ezt az elvet vallja: a mezőgazda­ságban dolgozó fiatal szakemberek képes­ségeit az ifjúsági mozgalomban is fel kell használni. Az élen kell járniuk; mert meg­vannak a feltételei annak, hogy ezek a fiatalok jelentős mértékben kivegyék ré­szüket a szervezetek színvonalának, értékei­nek állandó javításából, ami társadalmunk egyik fontos feladata. Az ilyen — hadd te­gyem hozzá: Andrássy Sándorhoz hasonló — fiatalokra szüksége van a mozgalom­nak, ők azok, akik komoly erőforrást je­lentenek. A hozzá hasonló fiatalnak jel kell ismernie ugyanezt, részt kell vállal­nia a megvalósítás nemes feladatából; az ilyen fiatal időben felismeri a formalizmus veszélyéit, mer és tud szólni, tenni elle­nük, cselekvő és önálló ember. Ha Andrássy Sándort munkája eredmé­nyeiről kérjük számon, szerényen sorolja, de így is van mit felsorolnia. Fontos, érté­kes embere ö az ifjúsági mozgalomnak, jó lenne, ha sokan, egyre többen tekintenék példaképüknek. Igaza van, amikor arról be­szél, hogy az ifjúsági mozgalom az adaott társadalmi segítség mellett most már ma­gukon a fiatalokon múlik. A dunaszerdahe- lyi járás fiataljainak egyik küldötteként ott lesz a kongreszuson, ahol erről szeretne majd szólni. Meggyőződése, hogy a kong­resszus hatékonyan elősegíti majd a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok gondjainak megoldását is, aminek lényegét így fefti ki: „Ma már a mezőgazdaság is megválogatja az oda jelentkező fiatalokat, bár az állat- tenyésztésben még mindig nem kezdődött el a generációs váltás folyamata, mert a fiatalok természetszerűen és érthető mó­don vonakodnak az állattenyésztésben dol­gozni, mert ott nincs ünnep, nincs vasár­nap, s kora hajnali, késő esti munkát igé­nyel. itt is be kell vezetni a kétműszakos, váltásos-szabad napos rendszert. Ez látszik az egyetlen okos és szükségszerű megol­dásnak. A fiatalok joggal tartanak igényt a szabad időre, az állattenyésztésben pedig nagy szükség van rájuk. A kongresszus so­kat tehet majd a kérdés megoldásáért, mert ez a fiatalok és a társadalom közös érdeke. A közös tervek megvalósításában persze már ma is nagyon jelentősek az if­júság^ érdemei. Nélkülük négy esztendő le­forgása alatt itt a mierovói szövetkezet­ben nem emelhettük volna fet húsz má­zsával az árpa, s csaknem tizenkét mázsá­val a búza hektárhozamát. Ezek az érde­mek tovább sorolhatók, de a kötelességeket ugyanúgy sorolhatnánk“ — mondotta And­rássy Sándor, aki erről szói majd a közel­EGY KÜLDÖTT gő kongreszsuson is. i fe 4 f1 (keszelí) Pálffy László egyike azok­nak, akik a Dunajská Stre- da-i (dunaszerdahelyi) já­rás fiataljait képviselik a kongresszuson. Nem kevés fiatal nevében lesz jelen, és nem kevés megoldásra váró kérdés tolmácsolásá­nak szándékával indul. Pár esztendős gyakorlat­tal rendelkező mezőgazdasá­gi szakember, az ifjúsági mozgalom régi aktivistája, fiatal párttag. Nyilván ala­posan ismeri a falusi, me­zőgazdaságban dolgozó fia­talok gondjait és tennivaló­it Köztük él, köztük dol­gozik, együtt nevelkedett velük. De nemcsak a mun­kát és az eredményeket te­kinti közösnek, hanem az előttük álló nehézségeket is. Leküzdésüket feladatá­nak is vallja. Rohovcén (Nagyszarván) született, ott él és ott Is dolgozik az állami gazda­ság zootechnikusaként. Te­vékeny, közéleti fiatalember, aki nemcsak faluja fiatal­ságát, hanem egész nemze­dékét is ismerj olyannyira, hogy szólni tudjon a nevük­ben. Tudja, mit kell tenni mi hiányzik, mit érdemes, fontos folytatni. Pontos el­képzelése van a kommunista ember típusáról, és hisz ben­ne. A többet, jobbat, szeb­bet akarás és adás becsü­letes szándéka vezérli mun­kájában. Hitét, tapasztala­tait használja fel hozzá. Portréjához a legtermé­szetesebb módon hozzátar­tozik az, hogy elégedetlen is: többet szeretne tenni a faluban, jóval többet. Minde­nekelőtt azért, hogy a fia­talok jól érezzék magukat a faluban, megtalálják itt mindazt, amit szeretnének. Persze ezért a többi fiatal­nak is tennie kell valamit. Pálffy László azon igyeke­zik, hogy a falu fiataljai mind a szervezetben, mind odahaza a faluban a lehető legjobban érezzék magukat. Hogy érezzék a közösség szellemét a szervezetben. munkában, szórakozásban és művelődésben. „Nagyon nagy eredmé­nyekkel inég nem dicseked­hetünk. De dolgozunk. Tud­juk, mit akarunk, s tisztá­ban vagyunk azzal, hogy nem kis feladat ezt jól, maradéktalanul megvalósíta­ni, s nem egy napról a má­sikra. Még nem is olyan rég, a fiatalok menekültek a faluból. Azután sikerült a „kivándorlók“ számát va­lamiképpen csökkentenünk, s tudjuk, minél többet te­remtünk, annál erősebb lesz a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség, s annál inkább vonz­za majd az ifjúságot. Igaz, mindez általános kérdés. Ám tudni kell azt Is, hogy a rohamosan fejlődő mező- gazdaság fiatal, szakképzett embereket akar. járásunk több fiatal mezőgazdasági mérnökével és szakemberé­vel együtt megyek a kon­gresszusra, felszólalásunk is közös lesz, mert amiről beszélni akarunk, az álta­lános mondanivaló. A falu­si ifjúság gondjairól aka­runk szólni, javaslatokat szeretnénk tenni. Hangoztat­ni akarnánk, hogy támoga­tásra is szükségük van a fiataloknak, segítséget is igényelnek, de ezért még nem szabad őket önállőtlan­sággal vádolni. Nem ele­gendő csupán a bírálat. Az akaratnak tettekben kell megnyilvánulnia. Tudjuk, if­júságunk nevelésében alap­vető szerep jut a politikai felvilágosításnak. A fiata­loknak meg kell magyaráz­ni, miért van rájuk szük­ség. Tudom, hogy a kon­gresszus újabb, jelentős ha­tárkőnek ígérkezik, s tudom, hogy ez mit jelent. Örülök, hogy ott lehetek.“ Pálffy László tagja a SZISZ járási bizottsága el­nökségének, a mezőgazdasá­gi tanácsnak, a járási és a kerületi plénumnak. Elkép­zeléseit több fórumon han­goztathatja, de úgy érzi, a tettek mindennél többet be­szélnek. „Helyi szervezetünkről szólva elmondhatom, hogy a közelmúltban itt nálunk rendeztük meg a körzeti ifjúsági találkozót, ami ta­lán eddig a legjobbnak bi­zonyult. Küldetését remekül teljesítette. Szeretnénk az ehhez hasonló akciókat sza­porítani a szervezetünkben, s persze mindent, amire fiataljaink igényt tartanak. A társadalmi munka sem kényszer nálunk. Akartuk, vállaltuk. Rövidesen telje­sítjük Is a kongresszus tisz­teletére tett kötelezettség­vállalásunkat. Ezzel köszönt­jük kongresszusunkat. — i. — Az élet is érdekesebb lenne az ifjúság számára Nagy István, a komáméi (Komárom) hajógyár vil- ságának elnökségi tagja. Szerény és halkszavú em- lamos műszerek szerelőcsarnokának egyik dolgozó- bér. ja, nem tartozik a sablonos nyilatkozók közé. Pedig Ne gondoljuk ám, hogy talán ezért nem közié- már 1966-tól dolgozik az ifjúsági szervezetben, s az kény, mert nincsenek elképzelései az ifjúsági szer- gyanis érvényt szerzünk a XIV. pártkongresszus ha- az élet is érdekesebb lenne számukra, ifjúsági szervezet nyugat-szlovákiai kerületi bízott- vezet munkájáról! tározatainak, ez azt is jelenti, bogy az ifjúsági szer­„Csak arról szeretek beszélni, amit jól ismerek, vezet erős, kellő tekintélyt szerez az ország lakos- amit tapasztalatból tudok; így például az üzemi szer- sága, s a munkások előtt; ez pedig visszahat • vezetről, • ezen belül a hajógyár szervezetéről, s fiatalok munkájára; jobb és érdekesebb lesz a szer­fiatalok munkájáról. vezet, vonzza majd a fiatalokat. Gondolom, a szlovákiai kongresszus is hozzá- Ogy tervezem, nem szólalok fel a kongresszuson, járul, hogy egyre jobb és hathatósabb munkát vé- Inkább csak a megfigyelő szerepét szánom ma- gezbessünk. Tudom azt is, hogy ez elsősorban raj- gamnak. Szeretnék ugyanis tapasztalatokkal gazda- tünk, vezetőkön múlik, azon, milyen munkát vég- godva és sok új, érdekes gondolattal visszatérni a zünk. Ha jól fogunk dolgozni már a kongresszuson, szervezetembe. akkor később gyarapodik tagjaink száma, egyre több Ha mégis felszólalnék, akkor elsősorban a mun- fiatal kívánkozik majd a szervezetbe. kásifjúság és a falusi fiatalság, a mezőgazdaságban A XIV. pártkongresszus óta sok minden történt az dolgozó fiatalok együttműködésének szükségességé- ifjúsági szervezetben. Foglalkoztunk a kongresszusi rőt beszélnék. Úgy gondolom, ebben nagyon sok lé- határozatokkal, beszélgetett, vitatkozott róluk az if- hetőség rejlik az ifjúság számára. A két különböző júság, de azt hiszem, ezen a területen még mindig munkaterületen dolgozó fiatalság életkörülményei és akad tennivaló. A szlovákiai fiataloknak, s később munkafeltételei már nagyon sokban hasonlítanak pedig az országos konferencia részvevőinek mind- egymáshoz, s ma falun egyébként is együtt él ez az ezt meg kellene határozniuk, s konkrét feladatok ifjúság. Ha mi együttes munkaformát, közös szó­formájában a többi fiatalok elé tűzni. rakozási és művelődési lehetőséget adhatnánk nekik, Ez a fiatalok számára is nagyon lényeges. Ha u- akkor nemcsak az ifjúsági szervezet, hanem maga ipff — nth— Vízy Sándor a Hadsereggel Együttműködők Szövetsé­ge Dunajská Streda-i járási bizottságnak elnöke. Mit vár a SZISZ szlovákiai kongresszusától? A kongresszustól mindenekelőtt azt várom, hogy részvevői irányt szabnak az ifjúsági szervezet továb­bi működésének. És azt Is remélem, hogy a szlovákiai fiatalok nagyon sok ötlettel, javaslattal utaznak majd a prágai országos kongresszusra. Gondolok itt főleg až ideológiai munkára. Bizonyára jó hatással lesz majd az ifjúsági szervezet működésére a központi apparátust feltöltő friss mun­kaerő, új „vér“. Feltételezem, hogy ezek az emberek túlnyomórészt a SZISZ járási apparátusából fognak to- boroződni, és ebből pedig arra következtethetünk, hogy lényegesen javul majd a SZISZ KB a SZISZ kerületi bizottságai, s a járási szervezetek közti viszony. Ugyan­is nagyon sok munkamódszer és forma már elavult, nem vonzza a fiatalokat, szokványossá vált. Szükséges őket felfrissíteni, mert a fiatalokra nehéz rákényszeríteni olyasmit, ami számukra nem természetes. Nehéz kény­szeríteni őket olyan központilag irányított akciókra és tevékenységre, amely nem az alapsejtek kezdeményezé­séből, hanem valahol „fenn“ született. Szükséges, hogy a jövőben az ifjúsági szervezet programjavaslata na­gyobb teret biztosítson az önálló kezdeményezésnek. Már említettem az alárendeltség kérdését. Az ifjúsági szervezetben sok a papírozás. Az alapszervezetek rengeteg kimutatást írogatnak. Egyszerűen kénytelenek. Nemkülönben a járási szerve­zetek is, és ez a papírmunka valahogy háttérbe szorítja az igazi fiatalos lelkesedést. És papíron ezt a lelkese­dést lehetetlen feltüntetni. Mindenképp mérsékelni kel­lene az ifjúsági szervezetek adminisztrációját. Mint a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége járási bizottságának elnöke is sokat várok a kongresszustól. A mi gondjainkra van bízva a fiatalok honvédelmi nevelése, de más téren is rendeztünk közös akciót az ifjúsági szervezettel. Ilyen volt például az ifjú trakto­rosok vetélkedője, és ilyen lesz a november 7-én ter­vezett ünnepség, amikor a környező falvakban tábortűz mellett szeretnénk elbeszélgetni Idős kommunistákkal. A SZISZ Pionlrszervezetével karöltve számtalan kisebb méretű honvédelmi jellegű rendezvényt tartottunk, amelyekkel mérhetetlen sikert arattunk a gyerekek kö­rében. A HESZ és a SZISZ együttműködése járásunkban jő, és az ifjúsági szervezet szlovákiai kongresszusa ezen csak javíthat. z

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom