Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-13 / 24. szám

új ifjúság 5 “V Vuntszemú Henrietta — Trhové Mýto (Vásárul) — a próza mondásban nyert külonüíjaI ve szí át Tóth Sándortól, a Nép­művelési Intézet nemzetiségi osztályának vezetőjétől. Kálmán Zsuzsa — Trhové Mý tu (Vásárát) — a szavalok III. kategóriájának győztese. Paulisz júlia. a Komárnúi Ma gyár Tannyelvű Gimnázium ta nnlója a versmondók IV kate­góriájában I. helyezést nyert. Beck Judit, a Bratislavai Ma­gyar Tannyelvű Gimnázium ta­nulója a prózamondók IV. ka­tegóriájának győztese. KOMÁRNO 1972 TÖBBET VÁRUNK­---------------------------------------------------­Évek óta mondogatjuk már, hogy valamit tenni kellene a |ó- kai-napok körül, mert egyre in­kább tömény unalomba, színvo- naltalanságba fulladnak. S ezt a színvonaltalanságot nemcsak az önmagukat drámaírókká kikiál­tottak tülekedése jelenti, ha­nem a minden vonalon észlel hető érdektelenség is. Ennyi gyenge, felkészítetlen szavalót akarattal sem lehetett volna jobban összeválogatni a Jókai- napokra, s ebből a tényből e- gyenesen következik, hogy a „selejtezőkön“ vajon szakmai­lag milyen szintű és összetéte­lű zsűri bírálta el a verset, a versenyzőt és annak teljesítmé­nyét? A jókai-napok zsűrijének nem maradt más választása, minthogy a meglévőből váló ga'sspn, azt, amit (át, hall, rang sorolja. Nem volt könnyű dol­ga, dicséretére legyen mondva, felelősségteljesen végezte mun­káját. A szava lók versenyét a har­madik, illetve a negyedik ka­tegóriában Kálmán Zsuzsa Trhové Mýto — Vásárút és Pau­lisz Júlia (Komárno — Komá­rom) nyerte; a prózamondók versengéséből a harmadik ka­tegóriában Cseke Márta (Zlat- ná na Ostrove — Csallóköz­aranyos), a negyedik kategóriá­ban pedig Back yjudit (Bratisla­va) került ki győztesen. A zsű­ri különdíját kapta Mugyoróssy Mária (Komárno — Komárom) és Vontszemü Henriette [Trho vé Mýto — Vásárút). A fenti bevezető sorok talán túl szigorúnak tűnnek annak a szemében, aki csak az idei Jó kai-napokon vett részt, az azon­ban, aki eddig mindegyiken részt vett, igazat ad nekünk. Ügy hisszük, el kellene gondol­kodnunk azon, hogy nem len­ne-e jó, újra visszaállítani a helyi, járási, kerületi vetélke­dés rendszerét, hogy az orszá­gos seregszemlére csak a leg­jobbak kerülhessenek. Úgy érezzük, hogy ezen a téren pe­dagógusainktól is többet kell várnunk. Ha másban nem is, legalább a vers kiválasztásá­ban segítsék diákjainkat. (Tisz­telet azoknak, akik ezt megte­szik! ) A Jókai-napok tehát (avers- és prózamondók vetélkedésére gondolunk!) idén sem hoztak semmi újat, jobbat. A szép szó régi ünnepe csupán kötelező részvétellé szürkült. Kár érte!-t­FŐSZEREPLŐ: AZ IGÉNYESSÉG Amiért érdemes elmenni Komáromba a )okai-napukra. az már évek óta az irodalmi színpadok seregszemléje. A technikai szem­pontból rugalmas színpadok évről évre magasabb művészi és esz­mei színvonalat érnek el, minden alkalommal meglepik valami újszeruvel-korszerúvel a közönséget. Igaz, az idei seregszemléről hiányoztak a kassaiak, a lévaiak, és a komáromiak; Kiss Mihály vezette csoportii sem lépett pódiumra. Úgy tudjuk, a musurvá lasztásuk volt ,,időszerűtlen“. A négy bemutatkozott irodalmi szín­pad viszont hatalmas szakmai és közönségsikert aratott. S ami ör­vend etes^leiMüJ^n a fiatalok rezunaltak az előadásokra,.. A Védogógiai Fakultás Irodalmi Színpada magyar és szlo­vák betyárdalokból állította össze műsorát ..Betyárok sírja“ címen. A kétnyelvű műsor az együttélés szimbólumává vált a színpadon. Korunk „specializálódó“ embere előtt felmutatta a teljesség vál­lalását, illetve igényét, valamint a bennünk rejlő „ősi“ harmó­niát. A műsort Tözsér Árpád szerkesztette. A rendező Gálán Gáza kitűnően érzékeltette a természeti-társadalmi-jegyéni „mozgást“ az „ősmozdulatlanságtól“ a keletkezésen át — h korlátokig; majd a visszahúzódás, az erőgyűjtés és az új kitörés véget nem érő cir­kulációját­Hasonló rendezői elv érvényesült a CSEMADOK búcsi LANT Iro­dalmi Színpadának műsorában is. A Szobi házaspár jannisz Ritszosz müveiből készített összeállítást „A börtön fája és az asszonyok“ címmel. A rendezés folytán ez a műsor is szimbólummá vált. A „börtön fája" a nőkben rejlő „tisztaság“, a reménység, a hit és az akarat jelképe a különbözőség metaforája. Növése sudár, célja a fény; a ?»zög megrozsdál. ha beletéved... Sajnos, a rendezési elv nem minden esetben találkozott szerencsésen a szerkesztői elvvel, így a műsor több helyen ..megtört", s a nézőt kizökkentette az átélésből. A Dunaszerdahelyi járási Népművelési Központ mellett működő FÓKUSZ Irodalmi Színpad Szlovákia területén gyűjtött magyar népballadákból állította össze műsorát „Megöltek egy legényt“ címmel. A rendező, Trúchly Gabriella fő érdeme, hogy ..nem síkban növelte a balladák hatékonyságát“ (mint pl. a nyitraiak), hanem a ballada-világban igyekezett minél mélyebbre hatolni, s a ren­dezés céljaira az anyag (a balladák) kínálta lehetőségeket aknázta ki teljes mértékben. Kár, hogy funkeiótlan díszleteket halmoztak a színpadra, s hogy műsorukat apró miniatűrökre bontották... Hatalmas közönségsikert aratott a Komáromi járási Művelődési Központ mellett működő Harmus Károly Irodalmi Színpad „Ásó, kapa, nagyhalaiig“ című folklór-összeállításával. Azt hiszem, Hor váth józsef rendezőnek sikerült bizonyítania, hogy az embernek mennyire éteteleme a humor. Rendezői eszközként ő is azt hasz­nálta fel, amit a csúfolódó népi szövegek felkínáltak: sajnos nem élt eléggé a lehetőségekkel. Vendégként mutatkozott be a jókai-iiapok alkalmával a brati­slavai Főiskolások Klubja mellett működő SLOVO Irodalmi Szín­pad, valamint a kassai ipariskoiások GLOBUS bábegyüttese. Mind­két együttes fellépését vastapssal jutalmazta a közönség. A legjobb összeállítás díját a nyitraiaknak ítélte a zsűri, a leg­jobb színpadi beszéd és a legjobb rendezés díját pedig a szerda­helyiek nyerték. Közöttük található a legjobb női (Pápai Ilona) és férfi szavaló (Csóka Ede) is. (Kár, hogy a komáromi Sztrecskó Rudolfnak és a nyilrai Pereszlényi Irénnek már „nem jutott“ díj!) PA zsűri díján a komáromi és a bácsi irodalmi színpad osztozott. S végezetül a legnagyobb hiányosságról is szót kell ejtenem: a fellépések alkalmával úgy tűnt, hogy a mai tizenévesek, húsz­évesek nem tudnak népdalt énekelni...(?) K. M. SEREGSZEMLE - TANULSÁGOKKAL Az öntevékeny szí(Híjt-szó mozgalom íalvaínk és varosa­ink ku-tturálié életének' egyik leghatékonyabb,. legrégibb te­rülete. Évről évre joggal vár­juk háj jiagy é/deklődéssel mű­kedvelő,' .. s^in)átszójji(£ komár- nói (Komáromi) sfe'régsí£mlé- )ét, hiszen az itt látottak alap­ján lemérhetjük, fejlődött-e, e- löre lépett-e öntevékeny játszó mozgalmunk. EZ Idéii különösen türelmetlenül vár­tunk választ ezekre a kérődé sekre, mert az 1968-119’és esz­tendők válsága nemzetiségi kulturális életünknek ezep a szakaszán sem maradt vissz- hangtalanul, s e gazdag múl­tú mozgalom hullámvölgyben van... Hadd szögezzük hát le már rögtön itt, elöljáróban: színjátszóink komárnói feszti­váljának mérlege lényegesen kedvezőbb. Elmozdulva a mély­pontról, mozgalmunk ismét fölfelé ível. Valamennyi együttes telt ház és objektív munkát végző bí­ráló bizottság előtt játszott. A színpadra lépett hat csoport közül a Dunajská Streda-Í (du­naszerdahelyi) járási Népmű­velési Központ melléit műkö­dő színjátszó együttes, vala­mint az újváriak és a komár- nóiak a hazai magyar műked­velő mozgalom élvonalát kép­viselték, de a Ruzitai Művelő­dési Otthon mellett működő színjátszók, illetve a CSEMA- DOK szerdahelyi s levicei (lé­vai) helyi' szervezeteinek szín­játszó csoportjai sem okoztak csalódást. A fesztivál nyitó előadása­ként a CSEMADOK komárnói helyi szervezetének színjátszó együttese mutatkozott be. Dá­vid Teréz: Fekete bárány c. drámáját vitték színre Tarics János rendezésében. Előadásuk sikere és a zsűri által nekik 1- télt műsorválasztási díj igazol­ja,/ hogy jó úton járnak, év­ről évre magasabbra emelik az igény mércéjét, mernek kísér­letezni. Rendezésben és színé­szi játékban egyaránt egysé­ges, színvonalas előadást lát­tunk a komárnóiaktól, s külö­nösen Blaskó Nóra, Kaszás Já­nos és Hollósy József alakítá­sa volt emlékezetes. A buzitai- ak a Gazdag szegények beta­nulásával kísérletet tettek Jó­kai színre vitelére, Török Im­re rendezésében. Először jár­tak országos seregszemlén, így természetes, hogy elsősor­ban tanulni, tapasztalni, „fel­sőbb osztályba“ lépni jöttek. Klein Imre, Kerekes Ilona, Va- jányi László, Klein László te­hetsége a jövő sikereinek pil­lére lehet. A CSEMADOK Du­najská Streda-i (dunaszerdahe- lyi) li. sz. színjátszói szintén hazai szerző; Klimits Lajos drámáját mutatták be, Paksi Lászlóné rendezésében. A Szú­nyogpuszta bemutatásával az együttes Ismét tanújelét adta a hazai magyar drámairodalom iránti elkötelezettségének, s bár az előadás művészi szín­vonala nem volt maradéktalan, László Mária. Haizok Ilona, Soós Lajos és Olgyai Zsuzsa a- lakítása külön dicséretet érde­mel. A legjobb rendezés diját Boleman Iván, a Nové Zámky-i színjátszó együttes rendezője kapta. Az újváriak Csiky Ger­gely: A nagymama c. vígjáté­kát mutatták be — osztatlan közönségsikert aratva. Több re­mek alakítás (dr. Druga jános, Horváth Jutka, Kovács Mihály, Szabó Sándor), jó díszletek s jelmezek mellett csupán töDb parodizáló korrajz, ironfzálóbb modor hiányzott az előadásból. A levicei (lévai) műkedvelők vendégjátéka ez idén kissé halványabb volt, bár minden bizonnyal szerepet játszott eb­ben az általuk választott da­rab igényessége, hiszen J. So- luvic: Kolduskaland c. tragiko­médiája a hivatásos színpadok­nak is nem egy buktatót rejt. Cúth László rendező ennek el­lenére jő munkát végzett. A fesztivál utolsó estéjén láttuk a legkiforrottabb, legjobb elő­adásod egyikét: a Dunajská Streda-i járási Népművelési Közpunt mellett működő szín­játszók Peter Bejach NDK- beli író Lehetetlen nő című zenés vígjátékát mutatták be. E három szereplőre írt, köny- nyed- hangvételű, játékos elő­adás joggal nyerte a zsűri dí­ját, Szabó Jolán bájos, lendü­letes játéka pedig a legjobb női alakítás díját. Befejezésül csujoán annyit: kijutottunk a hullámvölgyből, színjátszásunk ismét fölfelé í- vel, de a csúcs még messze van. Az idei Jókai-napok szín­játszó fesztiválja azonban azt bizonyítja: odavezető, jó úton járunk! BORSAI M PÉTER SZÍNlSZFELVfiTEL A MATESZ-lia A Magyar Területi Színház igazgatósága TEHETSÉGKÜTATÖ FELVÉTELI VIZSGÁT hirdet, melyet KOŠICÉN — 1972. július 1-2-án a magyar ipar­iskola épületében (Zsdanov utca 1.) a Thália Színpad színháztermében; KOMÁRNÖBAN 197Ž. július 8-9-én a MATESZ székházában (Fučík u. 24.) 9 órától tartanak. Az érdeklődök írásban jelentkezzenek az igaz­gatóságon, Komárno, Fučík u. 24. A kérvényhez csatolják életrajzukat, fényképüket. Csak érett­ségizettek jelentkezzenek! A jelentkezési határ­idő 1972. június 25. A Magyar Területi Színház igazgatósága KULTÚRA MINT NEVELÉSI ESZKÖZ A közelmúltban a SZISZ luőeneci (Losonc) járási bizott­ságának vendégeként alkalmam volt némileg megismer­kedni az alapszervezetek, illetve az ifjúsági klubok,kultu­rális életével. — A járás területén 27 „berendezett“ ifjúsági klub van — tájékoztatott Hudáőek István, a SZISZ járási bizottsá­gának ideológiai titkára. — Ezek közül a rátkai, buzitkai, kokavai és a šávoľi működik a legrendszeresebben és ter­mészetesen a legeredményesebben. — Ennek ellenére mégis azt ajánlom, látogassa meg a íilaKovói (Fülek) Kovosmalt összüzemi ifjúsági szerveze­tét, mert ott egy helyen megtalál mindent, ami járásunk ifjúsági klubjainak kulturális életével kapcsolatban a leg­jellemzőbb — toldotta meg a mondatot Bariak László, a SZISZ járási bizottságának elnöke. — Az ifjúsági szervezetet teljesen újjá kellett alakítá­sunk 1970-ben — tért nyomban a tárgyra Bial Barnabás, a SZISZ összüzemi bizottságának elnöke. — Ez a tény alapszervezeteink kulturális életében ts megmutatkozik. Vannak immár hagyományos akcióink, mint pl. a Kovo­smalt nagydíjáért kiírt táncdalénekes-verseny, amelyet az idén járási méretűvé szélesítettünk ki, sőt a Vet. Krtís-i INagykürtös) járásból is hívtunk vendégeket. A klubélet­ről szólva elmondhatom, hogy most kezd élénkülni. Ez évben rendeztünk először farsangi ifjúsági bált és rend­szeresen tartunk ún. teadélutánokat, amelyeken megismer­kedhetnek egymással üzemünk fiataljai, hisz több mint ezerkétszázan vannak, s bizony még sokan.nem ismerik egymást közülük. — Egyébként több szakkörünkben folyiík eredményes munka — veszi át a szőt Tóth Zoltán, az összüzemi bi­zottság elnöke. — Fotósaink pl. megfelelő propagáciős anyaggal látják el az üzemet, a filmkör tagjai pedig meg­örökítik — természetesen dokumentációs célokra — az üzem nagyobb szabású eseményeit. Tudósító körünk is mű­ködik, ezentúl érdekesebb híreinket örömmel elküldjük majd az Oj Ifjúságnak is. — Az év egyik legjelentősebb akciójáról talán hallgatni akartok? — szólalt meg hirtelen Csapuka Márton, a járási bizottság titkára. Aztán ő maga mondta el, hogy az üzem üdülőközpontot, illetve pionírtábort épít Látkyn, s a mun­kából a SZISZ-esek akarják kivenni a részüket a legna­gyobb mértékben. —0— A következő nap ellátogattam Luőenecen (Losonc) a Klement Gottwald Építészeti Szakközépiskola diákjai közé. Jesko Sándor, a SZISZ iskolai alapszervezetének elnöke hosszasan beszélt a sokrétű munkáról, amelynek naponta részesei a diákok. Az ideológiai képzést és a sportolást első helyen említette, de kiderült, hogy a kultúrtevékeny- ségük is nagyon gazdag. Bár már huzamosabb ideje működik az iskolai énekkar, ez évben vett részt először versenyen. A Kodály-napokat megelőző válogató versenyen, Rožňaván (Rozsnyó) léptek tel. A tánccsoport szintén fellép minden iskolai, illetve helyi rendezvényen. A tudósító kör tagjai rendszeresen tá­jékoztatják a helyi és Iskolai rendezvényekről az Oj Ifjú­ság és az Oj,.Sző szerkesztőségét.. Szinte minden nap van. miről írniuk... Havonta saját újságot jelentet meg az is­kola, Ifjú Építő címmel. A szerkesztő bizottság vezetője Száraz Pál-, harmadikos tanuló, akit legtöbbször versei „képviselnek“ a lapban. Tavaly a diáklapok országos ver­senyén I. díjat nyertek a CSKP megalakulásának 50. év­fordulója tiszteletére kiadott számmal.... Nagyon népszerű lett az iskolában a „Kis társasági érettségi“ nevű fejtörő­verseny, a harmadik bések képviselik a magyar építésze­tit a járási döntőben. A három tagból és egy póttagból álló csapatnak ugyancsak össze kell szednie magát, hogy a közönség előtt folyó járási döntőben is helyt álljon... Mint szórakozás, a diszkotéka és a teadélutánok nagyon közkedveltek. Ezekre a rendezvényekre meghívják az egészségügyi, a kereskedelmi és a pedagógiai iskola diák­jait is... Az egyéni versenyek szereplői közül Tóth Mária és Baranyai Lajos érték el a legrangosabb eredményt: a közép-szlovákiai orosz nyelvű szavalóversenyen Marika a második, Lajos pedig a harmadik helyen végzett... Sorolni lehetne az eredményeket. E helyett azonban csupán egy tényre hívjuk fel a figyelmet: az iskola diák­jai a lelkesedésükön és aktivitásukon kívül vajmi kevés „anyagi alappal“- rendelkeznek — mégis tudnak „terem­teni“... —0— Okvetlenül szólnom kell még a Luőenecen épülő ifjúsági klubról. 7200 diák tanul a városban, s eddig egyetlen olyan hely sincs számukra, ahol találkozhatnának — természe­tesen megfelelő körülmények között. A kultúrház és a há­rom kávéház nem alkalmas erre. A klub építéséhez szük­séges anyagi fedezetet részben a várost nemzeti bizottság biztosítja, az építési munkálatokat viszont az építészeti szakiskola és az iparitanuló-iskola diákjai végzik önkén­tesen, amivel jócskán csökkentik a kiadásokat. Az építke­zés egyébként nem új: a bank egykori épületét alakítják át a fiatalok saját céljaikra. A klubnak egy vezetője és egy metodikusa lesz, akik irányítják, szervezetté teszik majd a „szórakozást“; a klubélet egyben mintául szolgálna a járás többi hasonló létesítménye számára is. Ezért ven­nék szívesen a város fiataljai, ha a klub közvetlenül a SZISZ Szlovákiai KB-hoz tartozna. Egyelőre a városi nem­zeti bizottság vállalt fölötte védnökséget. Az épület átadását egyszer már elhalasztották. Remél­hetőleg augusztus 29-én semmi sem akadályozza majd, hogy a fiatalok ünnepélyesen felavassák az ifjúsági klubot; mi pedig abban reménykedünk, hogy tevékenységükkel példát mutatnak más járások ifjúsági klubjainak is, hiszen- szlo­vákiai méretben is úttörő munkát vállaltak magúkra... Knv*1 l ú M^iílv A technikai részleg tagjai átveszik a járási kitüntetést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom