Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-18 / 3. szám
4 új ifjúság A zord folyók vidékén A zord folyók vidéke Kelet- teorit, amely 1908. június 30- Szibériában terül el. Lakóit án reggel hét órakor csapódott korábban tunguzoknak nevez- be a Köves-Tnnguzka körzeté- ték. Két folyó: az Alsó-Tun- ben, amelyet a világ vala- guzka és a Köves-Tunguzka mennyi földrengésmérö állo- folyik itt keresztül. Szibéria másán észleltek, s amely a óriásfolyamaihoz képest egyik helybeliekben babonás félelsem mondható nagynak: az met, a tudósok körében pedig ejgyik két és félezer, a másik heves vitákat váltott ki, a le- ezerötszáz kilométer hosszú. E hető legelhagyottabb helyen föld gazdáit ma, eredeti nevű- zu! nt le. kön, evenkeknek nevezik, avi- Evenkföld a rénszarvasok déket pedig evenkföldnek. Te- hazája. A sokezer rénszarvas- rülete majdnem akkora mint bél álló csordák télen a tajgá- Finnország és Svédország e- ban legelnek, ahol nem olyan gyüttvéve, lakóinak száma csípős a fagy, nyáron viszont azonban mindössze tizenhá- az 1707 m magas Potoran rom ezer. Ezért azt mondhat- hegység vonulatai közé hűjük, hogy az a titokzatos me- zódnak, vagy még messzebbre. a jeges-tengerhez, ott ugyanis ben még a széljárta tágas kevesebb a bögöly és a kárté- tundrán is jó meleg van. A* kony rovar. S ez igy megy helikopter és a terepjáró aii- évről évre, talán már évezre- tó mellett a rénszarvas ma is dek óta. A rénszarvastenyész- pótolhatatlan szállítóeszköz. tó evenkek megvédik a csór- ezeken az uttalan tájakon, dákat a kóbor farkascsordák- A százezer négyzetkilométerkai szemben, s télen, amikor nyi legelőterület hatalmas rén- az állatok csak nagynehezen szarvascsordák élelemszükség- tudnak élelemhez jutói, széné- letét képes kielégíteni. A te- val etetik őket. Rénszarvas nyésztés állatorvosi felügyelet nélkül aligha maradhatott vol- mellett történik: a sámánok na meg itt az ember, hiszen ráolvasása helyett szérumok és ezen a vidéken kilenc hónapig orvosságok védik az értékes tart a tél és januárban átlagé- állatok egészségét. Az Eveok san mínusz negyven fokos a Nemzeti Körzet hatalmas réti- hideg. A rénszarvas ruhával, szarvastenyésztő szovhozai és lábbelivel és élelemmel látja kolhozai jóljövedelmező gazéi az evenkeket, akik rén- dálkodást folytatnak, szarvasbőrből készítik könnyű, Uúpalakü sátraikat, amelyek- (A Szovjetunió nyomán) szelvény 168. Jedlicska józsika 176. Gyerpál Gyuszika 174. Csányi Zolika 177. Mács Robika 170. Lipkovics Erzsiké 178. Vadkerti Ivettka 175. Hornyák Katika 179. Vicena Marián A TÉNYEK BESZÉLNEK II. ÖVID VICľľAPILLANTÁS A MÚLT ÉVRE Mindjárt bevezetőben bátran leszögezhetjük, hogy a népgazdaság múlt évi eredményeivel minden tekintetben elégedettek lehetünk. Nem váltak be hamis jóakaróink jóslatai, hogy az 1968-69-es politikai és gazdasági válság titán a csehszlovák népgazdaság feltétlenül tönkremegy. Az 1971-es esztendő a nagy próbatétel éve volt. Kiálltuk a próbát, sikerrel vettük az ötödik ötéves terv első esztendejét. Mivel a népgazdaság évi mérlege még nem ismeretes, vegyük segítségül az első háromnegyed év e- redményeit, hogy kézzelfogható adatokkal is bizonyítsuk állításunkat. Az ipari nyerstermelés az év első kilenc hónapjában a tervezett 5,9 százalék helyett 7,4 százalékkal fokozódott. Ami viszont még örvendetesebb, a munkatermelékenység növekedése is jobb volt a vártnál. A mezőgazdaságban elsősorban az állattenyésztésben állt be fejlődés, ami meglepő, mert eddig ez az ágazat minden évben komoly nehézségekkel küzdött. Kitörő sikert értünk ei a gabonatermesztésben. Az idén 1,6 millió tonnával több gabonát takarítottunk be, mint tavaly. A növénytermesztés ennek ellenére nem teljesítette tervét, ami a burgonya, cukorrépa és a öbbi kapásnövény kisebb hozamával magyarázható. A termelés gyors növekedése tette lehetővé, hogy a piacon is helyreállt az egyensúly. Míg 1969 elején a becslések szerint körülbelül 5 milliárd korona értékű áru hiányzott a piacról a lakosság vásárlóerejének kielégítéséhez, tavaly mind iparcikkekben, mind pedig élelmiszerekben teljes mértékben kielégítettük az igényeket. Sőt a közszükségleti cikkeket gyártó ipar kapacitása nem is volt teljesen kihasználva, ami lehetővé teszi, hogy a jövőben nagyobb figyelmet szentelhessünk a minőségi munkának és az áruválaszték kibővítésének. A piac egyensúlya tehát helyreállt, sikerült megakadályozni az inflációt, a korona értéke megszilárdult. Megújult a lakosság bizalma is a korona iránt. A felszabadulás óta tavaly növekedett legtöbbet a takarékbetétek nagysága — a lakosság összesen 7,7 milliárd koronát bízott az állami takarékpénztár gondjaira. Az 1968-69-es politikai és gazdasági válság után nagyon megingott hazánk külkereskedelmi mérlege. Teljesen leromlott köztársaságunk hitele a világpiacon. A múlt év folyamán tartozásainkat nagyrészt kiegyenlítettük. A gazdasági helyzet kedvező alakulása a lakosság élet- színvonalát is kedvezően befolyásolta. Az árbefagyasztás kockázatos lépés volt az adott helyzetben, amikor az ország amúgy is gazdasági nehézségekkel küzdött, de bevált. Mindenesetre meg kell jegyezni, hogy hasonló helyzetben bármely kapitalista ország a lakosság rovására töltötte volna fel az államkasszát. Pártunk e téren is következetes maradt az emberek érdekét szolgáló politikájához. Bizonyos árucikkek kiskereskedelmi árának leszállítása révén 0,3 százalékkal csökkent az egy főre eső létfenntartást költség. Nyilván logikus is, hogy ezek után ismét helyreállt a lakosság bizalma a párt politikája iránt, amellyel a politikai kalandorok annak idején oly megfontolatlanul visz- szaéltek. Ez legjobban a novemberben lezajlott választó sokban tanúsított egységben és a dolgozók aktivitásában nyilvánult meg. Ez pedig a legjobb tőke, ami a társadalom felvirágzását elősegítheti. P. L. Következik: Vessünk egy pillantást a pénztárcánk belsejébe. 172—173 Fótyik Anikó 189. Szlanylna Marika és Henrieta 171. Nagy Lacika 180. Fodor Igorka 181. Bugár Lacika