Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-18 / 3. szám

4 új ifjúság A zord folyók vidékén A zord folyók vidéke Kelet- teorit, amely 1908. június 30- Szibériában terül el. Lakóit án reggel hét órakor csapódott korábban tunguzoknak nevez- be a Köves-Tnnguzka körzeté- ték. Két folyó: az Alsó-Tun- ben, amelyet a világ vala- guzka és a Köves-Tunguzka mennyi földrengésmérö állo- folyik itt keresztül. Szibéria másán észleltek, s amely a óriásfolyamaihoz képest egyik helybeliekben babonás félel­sem mondható nagynak: az met, a tudósok körében pedig ejgyik két és félezer, a másik heves vitákat váltott ki, a le- ezerötszáz kilométer hosszú. E hető legelhagyottabb helyen föld gazdáit ma, eredeti nevű- zu! nt le. kön, evenkeknek nevezik, avi- Evenkföld a rénszarvasok déket pedig evenkföldnek. Te- hazája. A sokezer rénszarvas- rülete majdnem akkora mint bél álló csordák télen a tajgá- Finnország és Svédország e- ban legelnek, ahol nem olyan gyüttvéve, lakóinak száma csípős a fagy, nyáron viszont azonban mindössze tizenhá- az 1707 m magas Potoran rom ezer. Ezért azt mondhat- hegység vonulatai közé hű­jük, hogy az a titokzatos me- zódnak, vagy még messzebbre. a jeges-tengerhez, ott ugyanis ben még a széljárta tágas kevesebb a bögöly és a kárté- tundrán is jó meleg van. A* kony rovar. S ez igy megy helikopter és a terepjáró aii- évről évre, talán már évezre- tó mellett a rénszarvas ma is dek óta. A rénszarvastenyész- pótolhatatlan szállítóeszköz. tó evenkek megvédik a csór- ezeken az uttalan tájakon, dákat a kóbor farkascsordák- A százezer négyzetkilométer­kai szemben, s télen, amikor nyi legelőterület hatalmas rén- az állatok csak nagynehezen szarvascsordák élelemszükség- tudnak élelemhez jutói, széné- letét képes kielégíteni. A te- val etetik őket. Rénszarvas nyésztés állatorvosi felügyelet nélkül aligha maradhatott vol- mellett történik: a sámánok na meg itt az ember, hiszen ráolvasása helyett szérumok és ezen a vidéken kilenc hónapig orvosságok védik az értékes tart a tél és januárban átlagé- állatok egészségét. Az Eveok san mínusz negyven fokos a Nemzeti Körzet hatalmas réti- hideg. A rénszarvas ruhával, szarvastenyésztő szovhozai és lábbelivel és élelemmel látja kolhozai jóljövedelmező gaz­éi az evenkeket, akik rén- dálkodást folytatnak, szarvasbőrből készítik könnyű, Uúpalakü sátraikat, amelyek- (A Szovjetunió nyomán) szelvény 168. Jedlicska józsika 176. Gyerpál Gyuszika 174. Csányi Zolika 177. Mács Robika 170. Lipkovics Erzsiké 178. Vadkerti Ivettka 175. Hornyák Katika 179. Vicena Marián A TÉNYEK BESZÉLNEK II. ÖVID VICľľAPILLANTÁS A MÚLT ÉVRE Mindjárt bevezetőben bátran leszögezhetjük, hogy a nép­gazdaság múlt évi eredményeivel minden tekintetben elé­gedettek lehetünk. Nem váltak be hamis jóakaróink jós­latai, hogy az 1968-69-es politikai és gazdasági válság ti­tán a csehszlovák népgazdaság feltétlenül tönkremegy. Az 1971-es esztendő a nagy próbatétel éve volt. Kiáll­tuk a próbát, sikerrel vettük az ötödik ötéves terv első esztendejét. Mivel a népgazdaság évi mérlege még nem ismeretes, vegyük segítségül az első háromnegyed év e- redményeit, hogy kézzelfogható adatokkal is bizonyítsuk állításunkat. Az ipari nyerstermelés az év első kilenc hó­napjában a tervezett 5,9 százalék helyett 7,4 százalékkal fokozódott. Ami viszont még örvendetesebb, a munka­termelékenység növekedése is jobb volt a vártnál. A mezőgazdaságban elsősorban az állattenyésztésben állt be fejlődés, ami meglepő, mert eddig ez az ágazat min­den évben komoly nehézségekkel küzdött. Kitörő sikert értünk ei a gabonatermesztésben. Az idén 1,6 millió ton­nával több gabonát takarítottunk be, mint tavaly. A nö­vénytermesztés ennek ellenére nem teljesítette tervét, ami a burgonya, cukorrépa és a öbbi kapásnövény kisebb ho­zamával magyarázható. A termelés gyors növekedése tette lehetővé, hogy a piacon is helyreállt az egyensúly. Míg 1969 elején a becs­lések szerint körülbelül 5 milliárd korona értékű áru hiányzott a piacról a lakosság vásárlóerejének kielégíté­séhez, tavaly mind iparcikkekben, mind pedig élelmisze­rekben teljes mértékben kielégítettük az igényeket. Sőt a közszükségleti cikkeket gyártó ipar kapacitása nem is volt teljesen kihasználva, ami lehetővé teszi, hogy a jö­vőben nagyobb figyelmet szentelhessünk a minőségi mun­kának és az áruválaszték kibővítésének. A piac egyensúlya tehát helyreállt, sikerült megakadá­lyozni az inflációt, a korona értéke megszilárdult. Meg­újult a lakosság bizalma is a korona iránt. A felszabadu­lás óta tavaly növekedett legtöbbet a takarékbetétek nagysága — a lakosság összesen 7,7 milliárd koronát bí­zott az állami takarékpénztár gondjaira. Az 1968-69-es politikai és gazdasági válság után nagyon megingott hazánk külkereskedelmi mérlege. Teljesen le­romlott köztársaságunk hitele a világpiacon. A múlt év folyamán tartozásainkat nagyrészt kiegyenlítettük. A gazdasági helyzet kedvező alakulása a lakosság élet- színvonalát is kedvezően befolyásolta. Az árbefagyasztás kockázatos lépés volt az adott helyzetben, amikor az or­szág amúgy is gazdasági nehézségekkel küzdött, de be­vált. Mindenesetre meg kell jegyezni, hogy hasonló hely­zetben bármely kapitalista ország a lakosság rovására töl­tötte volna fel az államkasszát. Pártunk e téren is kö­vetkezetes maradt az emberek érdekét szolgáló politiká­jához. Bizonyos árucikkek kiskereskedelmi árának leszállí­tása révén 0,3 százalékkal csökkent az egy főre eső lét­fenntartást költség. Nyilván logikus is, hogy ezek után ismét helyreállt a lakosság bizalma a párt politikája iránt, amellyel a po­litikai kalandorok annak idején oly megfontolatlanul visz- szaéltek. Ez legjobban a novemberben lezajlott választó sokban tanúsított egységben és a dolgozók aktivitásában nyilvánult meg. Ez pedig a legjobb tőke, ami a társada­lom felvirágzását elősegítheti. P. L. Következik: Vessünk egy pillantást a pénztárcánk bel­sejébe. 172—173 Fótyik Anikó 189. Szlanylna Marika és Henrieta 171. Nagy Lacika 180. Fodor Igorka 181. Bugár Lacika

Next

/
Oldalképek
Tartalom