Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-16 / 20. szám

KGST Szinte naponta hallunk a szocia­lista országok gazdasági együttmű­ködéséről és ennek intézményes szervezetéről, a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsáról. Az aláb­biakban szeretnénk bemutatni a KGST összes két- vagy többolda­lú közös intézményeit. Először azonban röviden villant­suk tel a KGST szerkezeti telepí­tését. A KGST legfelsőbb vezető szer­ve a Közgyűlés, amely évente tart ülésszakot. Végrehajtó szerve a Végrehajtó Bizottság, amely két- hónaponként ülésezik. Állandó szervei: az egyes gazdasági ágak­nak (gépipar, mezőgazdaság, köny- nyüipar stb.) és egyes gazdasági területeknek (pénzügy, közgazda­ság, statisztika, szabványosítás stb.) megfelelő állandó bizottsá­gok, összesen huszonnégy. És most nézzük a két- illetve többoldalú közös Intézményeket, szervezeteket: A GROMAS. 1964 decemberé­ben aláírt magyar-bolgár megállapodás alapján 1965 márciusában alakult Buda­pest, illetve Szófia székhellyel. É- lén ügyvezetőség áll, végrehajtó szerve az Iroda. Az Agromas fel­adata a szőlő-, gyümölcs- és zöld­ségtermesztési munkafolyamatok gépesítéséhez szükséges gépek fej­lesztésének és gyártásának koor­dinálása, valamint értékesítésük elősegítése. B arätsäg kőolajvezeték. A létesítéséről szőlő egyez­ményt 1959 decemberében írta alá a Szovjetunió, Ma­gyarország, az NDK, Lengyelor­szág és Csehszlovákia. A vezeték 1965-ben készült el teljesen. Az egyezmény szerint minden ország csak a maga vezetékrészét építet­te saját költségén. így a 4500 ton­es — a világ egyik leghosszabb csővezetékéből 2500 km-t a Szov­jetunió (a kujbisevj olajmezőktól a határig), 726 km-t Csehszlová­kia épített. A vezeték végződései Lengyelországban Piock, az NDK- ban Schwedt, Magyarországon Szászhalombatta,. Csehszlovákiában Bratislava. A. vezeték kapacitása 25 millió tonna évente. Az olaj vezetéken való szállításáért az é- rintett országoknak 3-4-szer keve­sebb összeget kell fizetniük, mint korábban a vasúti szállításért. U- gyanakkor az olajellátás egyenle­tes és biztos. Már tervezik a ve­zeték bővítését, esetleg új csőve­zeték építését. (Folytatjuk) Moszkvában, a Kalinyin sugárúton 30 emeletes nyitott könyvre emlékeztető épület magaslik. A 30 emeletes „nyitott könyv“ ma már sem Moszkvában, sem a világ más, felhőkarcolókkal tarkított nagyvárosában nem kelt feltűnést — építészeti szempontból. Annál nagyobb nemzetközi érdeklődés nyilvánul meg az lránt, ami a palota belsejében, Irodái­ban, tárgyalótermeiben, dokumentációs részlegeiben folyik. A KGST-ről van szó, teljes nevén a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­ról, amely 23 évvel ezelőtt alakult meg Moszkvában. Érdemes felidézni, milyen körülmények között jött létre az a nem zetközi gazdasági szervezet, amelyre a történelemben még nem volt, nem is le hetett példa: a szocialista országok gaz dasági fejlődését, kereskedelmét, műsza­ki-tudományos kütatómunkáját összefo gó — közkeletű szóval: koordináló szer vezet. A második világháború végén még csak egyetlen szocialista hatalom, a Szovjetunió létezett, amely azáltal, hogy több európai népet felszabadított, lehe­tővé tette, hogy ezek is elinduljanak a szocialista fejlődés útján, 1949-ben még maga a Szovjetunió sem heverte ki tel­jesen azokat a szörnyű pusztításokat, amelyeket népgazdaságának a háború okozott. A felszabadított népek —, köz­tük hazánk is éppen csak hogy elindul­tak a szocialista építés útján. Ebben a szakaszban már nélkülözhetetlen volt az összefogás. Egyetlen népi demokra­tikus ország sem lett volna képes egy­magában korszerű gazdaságot, minde­nekelőtt nehézipart, gépesített mezőgaz­daságot, a lakosságot elegendő mennyi­ségű és jó minőségű fogyasztási cikkek­kel ellátó könnyűipart teremteni. Az alapító tagok: Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Magyarország, Ro­mánia és a Szovjetunió. Akkor, a kez­deti szakaszban az együttműködés, vagy ugyancsak modern kifejezéssel élve: in­tegráció célja az volt, hogy biztosítsa a szocialista népgazdaság alapjainak le­rakását, elsősorban a kétoldalú külke­reskedelmi kapcsolatok eszközeivel. Az is szinte magától értetődő, hogy ebben a szakaszban nem is annyira a kölcsö­nösség, mint inkább a segítség volt a döntő. A Szovjetunió óriási nyersanyag szállítmányokkal sietett a baráti szocia­lista országok segítségére. De térjünk vissza a KGST rövid tör­ténetéhez. Még a megalakulás évében, 1949-ben csatlakozott a szervezethez Al­bánia (amely azonban 1962 óta gyakor­latilag nem vesz részt a KGST munká­jában), majd 1950-ben belépett a né­met Demokratikus Köztársaság, 1962-ben pedig Mongólia, S a világtérképen, a 10 új nemzetközi életben végbemenő változá­sokai híven szemlélteti, hogy ma már a KGST egyes szerveiben megfigyelő­ként ott vannak Kuba és luguszlávia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, s nem utolsó sorban a Vietnami Demo kratikus Köztársaság képviselői is. A KGST 1969 ben zárta fejlődésének második szakaszát, amikor is a tagor­szágok igyekeztek ésszerűen felosztani, szakosítani termelésüket. Két- és több­oldalú megegyezésekben rögzítették, mi­lyen autótípusokat gyártson például ha­zánk, milyeneket a Német Demokrati­kus Köztársaság; milyen gépeket a leg­kifizetődőbb gyártani Magyarországon, milyeneket Lengyelországban? S ebben a második szakaszban készült el a prá­gai központtal működő egységes ener­giahálózat, a béke villamos távvezeték. Ez Csehszovákia, Lengyelország, Magyar- ország, az NDK, Románia és a Szovjet­unió között osztja szét az áramot, attól függően, kinek van fölöslege és kinek hiánya? S felépült a Barátság Olajveze- !ák. A KGST-nek ezenfelül van már kö­zös vagunparkja is amely 120 ezer ko­csival könnyíti és gyorsítja a nemzet­közi. szállításokat. S nem feledkezhetünk meg arról az intézményről — amelyet több más ha­sonló is követ — a Dubnái Egyesült Atomkutató Intézetről van szó, ahol 12 szocialista ország tudósai kutatják a magfizika, a nagy energiájú fizika egyes területeit. Ez is szervesen beletartozik az integráció, az együttműködés, a köl­csönös segítség fogalmába: hogy a tu­dás, a kutatómunka, a felfedezések in­tegrációja, hogy egy-egy új tudományos vívmány valamennyi országot gazdagít­son. S ez azért Is rendkívül fontos, mert a tudomány mai állása mellett különö­sen a kis országok — Így hazánk is —, nem rendelkeznek olyan hatalmas anya­gi eszközökkel, amelyek a korszerű atomfizikai, vagy más kutatásokhoz szükségesek. Most folyik a tagállamok népgazda­ságfejlesztési tervének összehangolása, a tervkoordináció. Már nem csak a ter­melés és a külkereskedelmi forgalom összeegyeztetéséről van szó, hanem mind inkább előtérbe kerülnek az Intenzív együttműködés egyébb formái: a szoro­sabb műszaki tudományos kooperáció, a termelés szakosítása, a tudományos Is­meretek kicserélése, közös nemzetközi kutatóintézetek létesítése, megállapodás nélküli árucsere, vállalatok közvetlen gazdasági kapcsolatai, és a későbbiek folyamán sor kerülhet a beruházások összeegyeztetésére is. A KGST 30 emeletes palotája, a mosz­kvai „nyitott könyv“-alakú székház egy gyümölcsöző együttműködés jelképe. Az „előregyártóit“ baleset. A traktor egyet perdül a levegőben... Nuszrat Oszmanov tudományos dolgozó, egy különleges traktort, műszereket és emberbábut kon­struált kísérleti célokra. Közben a technikai tudományok kandidátu­sa Vlagyimir Sachnazarov körül­nézett. hogy megfelelő lejtőt ta­láljon, amélyen a kísérleti trak­tor majd kitombolhatja magát. Tudniillik, betervezett karambolok­ról van szó. niert meg akarják állapítani, hogyan állja meg a gép a helyét a legnehezebb próbatéte­lek alkalmával. — Megjegyzem — mondja Nusz­rat Oszmanov — hogy a bábu he­TRAKTOROK RODEÓJA ember is ülhetne a kabinban és nem történne semmi baja! Nemsokára útnak indították a traktort, egyenesen egy kisebb híd­nak. Oldalt hajolt, egy-két buk­fencet vetett, majd ugrott egyet, de végül ismét a kerekein állt — és tovább ment, mintha ml sem történt volna. A -» ínn-z hnm, ..»..tíz rója elrepült, a fülke teteje egy kissé benyomódott — de különben minden rendben volt. A bábu egy­kedvűen mosolygott — miért is ne, hiszen egy hajaszála sem gör­bült meg! — Látjátok — örvendezett Nuszrat Oszmanov — mondtam. bér is ülhetett volna a fülkében, akár mi is beülhettünk volna... Nuszrat Oszmanov. Vlagyimir Sachnazarov és kollégáik a Moszk­va melletti Állami Kísérleti Trak- torállomás tudományos kutatóinté­zetének a dolgozói. Azon fáradoz­nak. hogy ne csak tökéletesítsék a gépeket, hanem a biztonságosságu­kat is növeljék. Oszmanov a kerekes traktorok fülkéjét annyira tökéle­tesítette, hogy még a legsúlyo­sabb karambol esetén is megvédi a traktoros testi épségét. Többen meg azon kísérleteznek. hogyan csökkenthetnék a kipufogó gázok által okozott levegöszennyezödést, hogyan lehetne a zajt. a vibrá­ciót kiküszöbölni, és mi módon lehetne a fülkét klimatizálni. Az alkatrészek tartósságát vizsgálják, minden legapróbb rész élettarta­mát. A gépeket aztán hegyen-völ­gyön árkon és betongátakon át hajtják. Az ilyen ..érettségi“ után a szovjet traktorok nagyszerűen szolgálják majd az emberiséget. A Szovjetunióban naponta ezer trak­tort gvértanuk, és ebben az öté­ves tér'hon Nmét két millióval EMELETES NYITOTT KÖNYV ...aztán még egyet... ...és végül talpra áll s folytatja útját. Nuszrat Oszmanov (balra) gyaraps •»!< ma id *> számuk. De nemcsak a mennyiség a lényeges, hanem az is. hogy mindinkább ja­vul a minőségük és növekszik a biztonságosságuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom