Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-25 / 17. szám

2 új ifjúság V A SZOCIALISTA ÁLLAM Ä szocialista forradalomban, az államhatalom átvétele, vagyis az államhatalomnak a proletariátus által történői kisajátítása a burzsoáziával szemben, az elsőrendű és legfontosabb cél. A szo­cialista állam keletkezése közvetlen és elválaszthatatlanul kap­csolódik a győzedelmes szocialista forradalomhoz; ennek a forra­dalomnak az eredménye és fordítva a győzedelmes forradalom az egyetlen módja a szocialista állam létrejöttének. Az új, szocialista típusú állam merőben különbözik az összes előző államtípustól — a rabszolgatartó, a feudális és a kapita­lista államoktól. Ezekben az államokban, a gazdasági fejlettségi fognak megfelelőien* mindig a kisebbségi kizsákmányoló csoport váltakozott a hatalomnál azzal a céllal, hogy kizsákmányolja a társadalom többségét. A szocialista állam keletkezése gyökeres vátozást hoz ezen a téren. A társadalom évszázadokon át elnyo­mott rétege jut a hatalomhoz azzal a céllal, hogy a szocialista és a kommunista társadalom kiépítésével megszüntessék végér­vényesen a kizsákmányolást és az elnyomást. A szocialista állam a keletkezésénél; a kapitalizmusnak a szo­cializmusba történő átmeneti időszakában, a proletár diktatúra állama. Ebben rejlik osztályjellege. A munkásosztály érdekeit fe­jezi ki és a társadalom fejlődéséből ráháruló történelmi feladatát tölti be. A munkásosztály érdekei azonosak a többi dolgozó ré­teg érdekeivel. Ebből ered a munkásoknak a parasztokkal és a többi dolgozókkal való természetes szövetsége. Ez a szövetség, melyben a munkásosztálynak vezető szerepe van, a szocialista állam társadalmi alapja. Ezért nevezzük a szocialista államot ebben az időszakban a munkások, parasztok és a többi dolgo­zó államának. A proletárdiktatúra a szocialista államok különböző formáiban ölt valóságot. Ilyenek voltaik eddig a Párizsi Kommün, a Szov­jetköztársaság Oroszországban és a népidemokratikus köztár­saságok több európai és ázsiai országban. Feltételezhető, hogy ha újabb országok lépnek a szocializmus útjára ez újabb for­mákat tár majd fel. A proletárdiktatúra konkrét államformája az Illető ország történelmi feltételeitől, nemzeti sajátosságaitól és hagyományaitól, az osztályerők megoszlásátél a forradalom •lőtt és után, a burzsoá állammasinéria ellenállőképességétól és még sok más objektív tényezőtől függ. Lényeges szerepet ját­szik Itt a tömegek alkotó kezdeményezése is. A munkásosztály pártjára hárul a felelősségteljes feladat, értékelni a belső és külső feltételeket, az ország különlegességét, ehhez mérten meg­találni a megfelelő államformát és valóra váltani azt. A marxis­ta-leninista elmélet így a szocialista államformák sokrétűségét té­telezi fel. A lényeg azonban — a proletárdiktatúra — nem vál­tozik. Lenin meghatározása szerint a szocialista államnak kettős fel­adata van. Az elnyomó és az építő. Az elnyomó funkció, melyet a tovább tartó osztályharc tesz indokoltá, feladata letörni a ki­zsákmányoló osztályok ellenállását, meghiúsítani a szocializmus építésének fékezését és szabotálását és meggátolni egy eset­leges ellenforradalom kibontakozását. Az ellenállás letörése, és a burzsoáziának, mint osztálynak a teljes likvidálása, a szocia­lista állam elkerülhetetlen feladata. A szocialista állam másik -s hovatovább túlsúlyba kerülő feladata gazdasági-szervezési és kul­turális-nevelési. Elsőrendű feladata a szocializmus gazdasági bá­zisának kiépítése és tervszerű fejlesztése, az új termelési vi­szonyok létrehozása, a dolgozó osztályok és társadalmi csoportok egységének szilárdítása és szervezése, az új szocialista erkölcsre és munkaviszonyra való nevelés, a marxista-leninista világnézet terjesztése, a műveltségi és kulturáltsági szint emelése. Olyan folyamatokról van sző, melyekkel a dolgozók gyökeresen meg­változtatják létük feltételeit és önmagukat. Az állam külső funkciói, az ország védelme külső támadás ellen, a harc a vi­lágbékéért, a barátság szilárdítása a többi szocialista országok­kal és a békés egymásmelleit élés a különböző társadalmi rendű országok között. A szocialista állam ezeket a feladatokat megfelelői állaimme­chanizmusok struktúrájával végzi el. Ide tartozik például a kép­viseleti, végrehajtó, ellenőrző, biztonsági és igazságügyi szervek minden fokozata. A szervek felépítését és struktúráját az or­szágok alkotmányai határozzák meg. Ezek közül a legfonto­sabbak a képviseleti szervek. A nép ezeken keresztül gyakorol­ja hatalmát és fejezi ki elhatározásait. Az összes többi állami szerv, az egész államaparátus a képviseleti testületektől vonat­koztatja jogkörét; azoknak alárendelt és általuk ellenőrzött. A helyi hatalmi és Igazgatási szervekkel, a nemzeti bizottságokkal a képviselőtestületek olyan demokrácia képviselői, amelyet a leg­demokratikusabb burzsoá parlamentáris rendszerben sem tudunk elképzelni. Az egységes hatalom marxi-lenini felfogása visszauta­sítja a régi — 1968-ban felújított — elméletet a hatalom meg­osztásáról, a hatalomnak hatalommal történő ellenőrzéséről. A célja a képviseleti testületek gyengítése volt. Ez az antidemokra­tikus folyamat a kapitalista államokra jellemzői. A szocialista állam kiépítését és működését néhány alapelv ha­tározza meg. Ezek közül a legfontosabb a kommunista párt ve­zető szerepének alapelve. Ezen elv realizálása úgy történik, hogy a párt egységes irányvonalat dolgoz ki az élet különböző terü­leteire — például a gazdaság, a kultúra, a szociális kérdések, a nemzetiségek, a nemzetvédelem, a külpolitika és még több más területre is. A szocialista állam szervei ebből az alapelvből in­dulnak ki. Az államszervek pártcsoportjaink és kommunistáinkon keresztül valósítja meg a párt irányvonalának alkotó alkalmazá­sát az államélet egyes területein. A párt így igyekszik vezetni, de nem helyettesíti az állami szerveket, azoknak jogkörét és mun­kájuk specifikus jellegét. Visszautasítja az ellenkezőt is — azt a revizionista elméletet, amely a párt és az állam elkülönítését akarja, és a párt szerepét csak ldeoIőglai-poUtlkaí tevékenység­re korlátozza. A szocialista állam, jellegével és az előtte álló feladatokkal együtt mélységesen demokratikus. Ezt a nép résztvétele az ál­lamigazgatásban ki Is fejezi. A nép résztvétele az államigazga­tásban a legalsóbb lépcsőfoktól a legmagasabbig demokratikus vá­lasztásokkal történik. A politikai fejlettség és a műveltségi szín­vonal emelésével, valamint a munkaidő csökkentésével állandó­an szélesebb lehetőségek adódnak a népnek az államigazgatásba való bekapcsolódására. Ez a szocialista demokrácia fejlődésének alapvető irányvonala. A szocialista állam politika-szervezési alapelve a demokrati­kus centralizmus. Ez egyesíti magában a tervezésből és a koor­dinált vezetésből kiinduló szükségszerű központi irányítást az al­sóbb lrányltószervek széles kezdeményezési lehetőségével és a dolgozók aktív részvételével az állam irányításában. Ezeken az alapokon fejlődik a szocialista állam, mint a szo­cialista társadalom építésének fő szervezője. Gj Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának lapja # Kiadja a Smena kiadóvállalata 9 Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, Pražskí 9. Telefon; 485-41-45. Postafiók 30 • Főszerkesztő; dr. STRASSER GYÖRGY Nyomja; Západoslovenské tlačiarne 01 # Előfizetési dfj egész évre 32.— Kčs, félévre 28.— Kčs % Terjeszti a Pos­ta Hfrlapszolgálata, előfizethető minden pnstakézbesitőnél vagy postahivatalnál £ Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza • A lapot külföldre a PNS Ostredná expe­dícia tlače, Bratislava. Gnttwaldovo nám. č. 48 útján lehet megrendelni. Az utóbbi évek lázas te­vékenysége közepette as if­júsági szervezet képviselői gyakran megfeledkeztek az ipari tanulókról. A SZISZ KB most megvizsgálta a kérdést és úgy határozott, hogy szo­rosabbra kel) vonni a kap­csolatot az ipari tanulók if­júsági szervezete valamint az üzemi ifjúsági szerveze­tek között. Első lépésként a SZISZ SZKB 1972. április 7-8-ra or­szágos értekezletet hivott össze a ZDA Partizánske i- paritanuló-iskoia kollégiu­mába. Az alábbiakban az érte­kezlet néhány résztvevőjét szólaltatjuk meg. Alexander Milly mérnök, a SZISZ SZKB titkára: — Az ipari és mezőgazdasá­gi tanulóifjúság szervezeti éle­tével kapcsolatosan meglehető­sen sok a pótolni valónk. Ez­ért úgy döntöttünk, hogy hala­déktalanul hozzá látunk a ba­jok orvoslásához. A százhúsz résztvevő 60 szá­zaléka a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagja. A hiányzó 40 százalékot a nevelök, a mes­terek, a tanítók és a minisz­tériumok, valamint a szakszer­vezet képviselői teszik ki. A megoldásra váró kérdés u- gyanls összetett és ennél fog­va nemcsak az ifjúsági szerve­zetre tartozik. Persze, ezen túl az a szándék Is vezetett ben­nünket, hogy az egyes képvi­selőket valahogy közös nevező­re hozzuk; hiszen a nevelési folyamat mindig összetett és csak úgy érhet el igazán sikert, ha a szándékok egy irányba hatnak. Vélemények az ipari tanulók országos értekezletéről gyakorlati oktatás. Ez pedig azt eredményezi, hogy sok mun­kásunk rendkívül ügyes ugyan a munkafolyamatok elsajátítása terén, de ugyanakkor nincs tisztában az elmélettel. Ez pe­dig nagy baj, mert az a mun­kás, aki nem érti vagy nem látja a termelési folyamat egé­szét, nincs kellő teoretikus fel­készültsége, nem tudja olyan mértékben gyarapítani nemzet- gazdaságunkat, mint ahogy ar­ra szükség lenne. Az értekezlet sok negatív és pozitív jelenségre mutatott rá. így többek közöt sokan szóltak arról, hogy az egyes üzemek­ben jobban becsülik a szakkép­zetlen munkaerőt, mint a szak- képesítéssel rendelkezőt. Az ál lám — mondták — rengeteget költ a szakképesített munkae­rők utánpótlására, de az ha nem találja meg a helyét, ked- veszegeten másutt keres meg­élhetést. Sok üzemi szervezet mindjárt a KB ülése után hozzálátott a Ezekben az üzemekben, mint például a Slovnaft n. v„ vagy a Dimitrov Vegyi Üzem már je­lentkeztek is az első eredmé­nyek. A vitából az is kitűnt, hogy a fent említett határozat Alexander Millý mérnök, a SZISZ SZKB titkára előadás közben Az értekezlet világosan meg­mutatta, hogy a SZISZ KB’ VI. plenáris ülésének határozata, mely szerint az Ipari tanulók ifjúsági szervezeteit az üzemi ifjúsági szervezetek Irányítása alá kell vonni, helyes, de a- kadnak még mindig olyan tí­zeinek, ahol ez mindmáig nem történt meg. Ott, vagyis az 1- lyen szervezetekben, természe­tesen a problémák Is tovább szaporodnak. A vltázók felhívták a jelen­levő politikai dolgozók és pe­dagógusok figyelmét arra Is, hogy az Ideológiai nevelés még mindig nem egységes, s hogy sokat kell még pótolnunk ezen a téren. Például, nincs még összhangban az elméleti és a Illetik, hivatalosan Juttatjuk el hozzájuk és utána figyelemmel kísérjük, hogy milyen módon nyer megoldást egy-egy felve­tett probléma. Az értekezlet után minden­képpen együtt dolgozunk majd az ipari és a mezőgazdasági tanulóifjúsággal, hiszen mint ahogy magam is mondtam, s ahogy az a vltafelszólalások­Dombay Štefan nevelő a gyakorlatban nagy segítséget jelent az iparltanulő-lntézetek Ifjúsági szervezeteinek. Az i- dősebb elvtársak tapasztalata és segítsége aranyat ér. Eddig gyakran megtörtént, hogy a fiataloknak mindent új­ra kellett kezdeni. Ezután már másképp lesz. Az idősebb if­júsági vezetők átadják, s átad­hatják tapasztalataikat és mun­kamódszereiket a fiatalabbak­nak. A vitafelszólalásokban elhang­zottakat értékeljük és osztá­lyozzuk. Azokat a javaslatokat, amelyek ránk tartoznak, napi­rendre tűzzük, azokat pedig, a- melyek az egyes minisztériu­mokat vagy a szakszervezetetet bői Is kiderült, a fiatalságnak ez a rétege jelenti a munkás- osztály legjelentősebb és leg­hatékonyabb utánpótlását, s ezzel már csak azért Is fog­lalkozni kell. Štefan Dombay, a Nová Ba- űa-i (Ojbánya) mezőgazdasági szaktanintézet kollégiumának vezető nevelője: — Tanulóink, a korábbi é- vekben, bár mezőgazdasági végzettséget szereztek, nagyon ritkán kötöttek ki és maradtak meg a mezőgazdaságban. Ma már más a helyzet. Az Ifjúsági szövetség munkája nyomán a diákjaink kötelezik magukat, hogy a mezőgazdaságban he­lyezkednek el, s ezt be is tart­ják. Persze, nekünk nevelők­nek, és politikai dolgozóknak látnunk kell, hogy nem k'öny- nyű a dolguk. Mert mi Is a helyzet tulajdonképpen? Belép­nek az új munkahelyre és min­denki csak tehernek érzi őket a szövetkezetekben és az álla­mi gazdaságokban is. Annak el­lenére, hogy megtanulják a me­zőgazdasági gépek kezelését, annak ellenére, hogy beható­an foglalkoznak a mezőgazda­ság növénytani és földtani kér­déseivel, hogy megtanulnak traktort, autót vezetni, az üze­mek vezetőinek nincs rájuk szükségük... Fizetésükről, meg­becsülésükről nem is szólva... Intézetünknek a Szovjetunió­ban, a blahodarnói körzet e- gyik hasonló küldetésül Iskolá­jával van kapcsolata, Amikor ott jártunk a diákjainkkal, ki­csit elszorult a szivem. Mi len­ne, ha nálunk is úgy megbe­csülnék intézeteinket, mint ná­luk? A mi három traktorunk­kal szemben, nekik negyven különböző nagyságú és küldeté- sű traktoruk van. Minden gép­ből a legmodernebb típus... Mézes Mária, a ZDAP, vagy­is a Partizánskéi Augusztus Hu- szonkiiencedike Cipőgyár ipa- ritanulő-intézete másodéves di­ákja: Eredetileg tanítónő szeretett volna lenni, de amikor valaki a kezébe adta az Intézetről sző­lő ügyes és megkapó prop- ciós anyagot, úgy döntött, hogy ő ezen az Iskolán tanul tovább. Korábbi, kiváló tanulmányi e- redményel alapján, felvételi vizsga nélkül került az iskolá­ra. Már az első amolyan kötet­len beszélgetés alkalmával megerősödött benne az a nézet, hogy helyesen döntött, mert eb­ben az Intézetben minden le­hetőség adott ahhoz, hogv egv ipari tanuló jól elsajátítsa a szakmáját s hogy mint ember Is Jól érezze magát. Az Iskola elvégzése után a fent említett gyárban dolgozik majd, s Itt a városban, Parti- zánskén is telepedik le. Hogy miért? A válasz egyszerű. Aki egyszer megszereti a cipész szakmát, az keresve sem talál­na jobb helyet, mint a Parti­zánske ZDA üzem. Tegyük még hozzá, hogy be­mutatására nemcsak azért vál­lalkoztunk, hogy egy lány 1s szerepeljen az értekezleten résztvevők közül, hanem mert az üzemi ifjúsági szervezet és az intézet vezetői annak elle­nére, hogy másodikos, a leg­jobb ipari tanuló címet adomá­nyozták neki eddigi tevékeny­ségéért, jó tanulmányi és mun- kaeredménveiért. Mézes Mária ipari tanuló Az ifjúsági szervezet egyesítő konferenciájának évfordulójára Huszonhárom évvel ezelőtt, 1949 április 23-án és 24- én alakult meg hazánkban az Ifjúság egységes szerve­zete, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség. Ennek, a min­den bizonnyal történelmi jelentőségű lépésnek azonban előzményei Is voltak. 1948 februárja után dolgozó népünk a nemzeti és de­mokratikus forradalom új útjára, a szocializmushoz vezető útra lépett. A dolgozók februári győzelme hal­latlan jelentőségű volt az Ifjúság számára Is. Üj, ra­gyogó távlatokat nyitott meg előtte, amelyekről Kle­ment Gottwald elvtárs a kővetkezőképpen nyilatkozott: „A februári események, a reakciósok és kártevők el­söprésével, népi demokratikus rendszerünk megszilár­dításával és azzal, hogy megtisztították a szocialista holnaphoz vezető utunkat, alapvetően megerősítették az Ifjúság politikai és gazdasági helyzetét és világossá tették számára a jövő kilátásait.“ 1948 februárja után az Ifjúsági szövetségek egész munkája elmélyült és kiterjedt. Megszüntették a poli­tikai pártok mellett működő Ifjúsági szakosztályokat, fokozatosan megoldották a Cserkész szervezet és a Fő­iskolai Hallgatók Szövetségének kérdését. Az ifjúsági szövetségek a CSKP és a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom segítségével megkezdték az üze­mi és Iskolai ifjúsági szervezetek megalakítását. A szer­vezetek száma álandóan nőtt, a munka aktívabbá, ha­tározottá bbá vált. Ahhoz azonban, hogy az ifjúság még hatékonyabb segítséget nyújthasson hazánk szocialista építésében, szükséges volt nemzetiségre való tekintet nélkül egy­séges szervezetbe tömöríteni az egész Ifjú nemzedéket. Így került sor 1949 április 23-án és 24-én a Cseh Ifjúsági Szövetség, a Szlovák Ifjúsági Szövetség, a Len­gyel Ifjúsági Szövetség és a Kárpát Ifjúsági Szövetség képviselőinek közös értekezletére, amelyen kikiáltották a Csehszlovákia területén éló egész Ifjúság egységes szervezetét, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget. Ugyanezen a konferencián lerakták egyúttal az ifjú­sági szövetség pionlrszervezetének alapjait, és azóta ezen a napon ünnepeljük a csehszlovákiai pionírok nap­lát/ (P) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom