Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-04 / 14. szám

5 új ifjúság Két felvonás - két koncepció Makszim Gorkij „Jegor Bulicsov“ című drámájának bemutatója a Bratislavai Hviezdos láv Színházban A társulat „Alkony“ címmel vitte színre a müvet, mintegy jelezve a ko­rabeli társadalmi rend, a félfeuda- tizmus közeli bukását. Čestmír Pechr színpadképe mintha a kelleténél tűi - zortabban szugerálta volna ezt a fo­kozatosan ténnyé érlelődő gondola­tot. Minduntalan az volt az ember benyomása: egy terebélyes granát- almafa áll a színpadon, ágai roskad- nak az érett gyümölcstől, amely meg­érett — a pusztulásra . . . A dráma cselekménye a NOSZF é- vében játszödik, s a forradalom kez­detével ér véget. Ezt a tényt nagyon frappánsan igyekezett hangsúlyozni Juraj Beneš, aki az előadás folyamán úgy bánt a zenei anyaggal, mint a jó gazdasszony a csipetnyi fűszerrel: tömör hangzású vokális és instru­mentális akkordokkal biztosította a kapcsolatot — a feszültséget — a szi­tuációk és jelenetek között. Csupán a fináléban engedett a kísértő natura­lizmusnak, amikor Bulicsov prófétái haldoklása közben — előbb csak fosz­lányokban, majd szinte elemi erővel — felhangzik az Internacionálé. A szereplők — egy kereskedő csa­lád tagjai és barátai — úgy válnak jellemekké a színpadon, hogy jövő­jüket megpróbálják „a levegőben ló­gó forradalomhoz igazítani s az ideg­tépő „játszma" folyamán vagy el­törpülnek vagy „levegővé válnak“, vagy pedig felmagasztosulnak. Egye­dül a főhős, Bulicsov jár „önálló ú­ton“, amelyről viszont kiderül, hogy zsákutca. A színészek közül többen nagyon jó teljesítményt nyújtottak. Sajnos. Jozef Budský rendező koncepciójával szemben néha tanácstalanok marad­tak — csakúgy, mint a néző. Budský a főhős figuráját kissé elködösítette, mig másokat — például Melániát — aránytalanul kiemelte. Valószínűleg ez okozta, hogy a második felvonás kisiklott a rendező kezéből. A jelle­mek különálló életet éltek a színpa­don — néha egymás ellenére. A néző nem találta az intuíciót, amelynek kapcsán közös nevezőre hozta volna őket. Mintha teljesen más rendezői elv érvényesült volna a második fel­vonás folyamán... Csupán a rendkívül szuggesztív a- lakftást nyújtó színészeknek sikerült áthidalniuk ezt a huzamos rövidzár­latot. Közülük is kiemelkedett Zuza­na Cigánová, Sura szerepében. összegezve: annak ellenére, hogy a bemutató egészében nem nyújtott maradandó élményt, egyes részletei­ben izgalmas és eredeti fordulatokat ktnál. s néhány színész játéka igazán gyönyörűségére válik a nézőnek ... K. M. Jegor Bulicsov törvénytelen lányával, Surával a dráma utolsó jelej netében. (Gustáv Valach érdemes művész és Zuzana Cigánová.) Foto: Jozef Vavro ja ■ olcadik éve immár, hogy a CÍMTKÉ (Csehszlo- ■U■ » váidai Magyar Tanítók Központi Énekkara) meg- liy alakult, és azóta többen elmondták, megírták ff már, hogy hangversenyeivel nemcsak zenei él­ményt nyújt a közönségnek, hanem egyfajta küldetést is teljesít első nyilvános szereplése óta. A szláv népektől el­térően ugyanis, ha a magyar ember „nótára gyújt, egy­maga lobog“, egyszőlamban énekel. A többszólamú ének­lésre, illetve ennek élvezetére többnyire csak megfelelő képzettség folytán képes. Nem úgy a szlovákok, oroszok, lengyelek stb. Náluk — mondhatni — születési adottság, hogy ha két ember énekelni kezd, máris kétszólamban szárnyal a dal... A többszólamú éneklés, a vokális zene szere tétére „buzdít" a CSMTKÉ minden fellépése alkalmá­val. Ezért az egyes művek előadása előtt mindig elhang­zik egy rövid ismertetés, mely azok számára Is élvezhe­tővé teszi a különböző korok kórusműveit, akik esetleg először vesznek részt énekkari hangversenyen. Á CSMTKÉ küldetéséből részt vállalva s a keJet-szlová- kiai énekkari mozgalom fellendítésére e hónapban megala­kul a treblšovi (tőketerebesi) járás magyar tamítőm-ak énekkara. A „terv" kidolgozói és megvalósítói: František Sokolský, a jnb iskolaügyi szakosztályának vezetője, Ján červeňák, a kultúciigyi osztály, vezetője, és. Ripcsu jlug, dol:, * CSEMADOK Járási titkára. Az énekkarral kap,-, csői at os kérdéseimre Riposu elvtárs a következőket vála­szolta: — Valójában csupán újjászervezzük az évekkel ezelőtt megszűnt járási magyar pedagóguskórtist. Ha ezt a mun­kát befejezzük, a jnb hozzáfog a szlovák tanltóénekkar megalakításához... A magyar kórus vezetésére Kovács Ala­dárt kértük meg, a Veľké Kapušany-1 (Nagyikapos) Iskola zeneszaikos pedagógusát. Az énekkarnak két „székhelye" lesz, mégpedig Veľké Kapušany (Nagy-kapós) és Kráľ. Chl- mee (Ktrályhelmec). Itt gyülekeznek majd hetente egy­Új tanítóénekkar alakul szer próbára a pedagógusok, illetve az énekkar tagjai. Bár nem szeretnénk fél munkát végezni, abban reményke­dünk, hogy legkésőbb június folyamán már közönség elé léphet a kar. A legtöbb jelentkezőt- a már említett két városon kívül Veľké Trakanyból (Nagytárkány), Bielből (Bély), Somotokról (Szomotor) és Vojanybó! (Vaján) vár­juk. Ezeken a helyeken régi Hagyománya van az énekkari kultúrának. A járás területén ugyan már több gyermekkó­rus tevékenykedik, a kaposinak például már rádiófelvétele is van, de felnőtt énekkar mindeddig csupán kettő alakult meg a járás területén: Kapušanské Klačanyban (Kapos- kelecsény) és Veľké Trakanyban (Nagytárkány). Igaz, hogy az utóbbi időben egyre több népdaléneklő „Pávakör“ alakul a terebesl járásban Is... Az alakuló tanítóének­karnak neve még nincs, de célja már van: fellép a járás minden rendezvényén, segédanyagot biztosít a -zene szakos pedagógusok számára, valamint nevelő jellegű hangverse­nyeikkel igyekszik élénkíteni a 'járás énekkari mozgalmát. .Nem utolsó sorban: a zene a barátság, a barátkozás • leg­hatásosabb eszköze, mert a zenei nyelv megértéséhez nem szükséges semmiféle szótár... Bár a galántai Kodály-napokra még nem nevezett az énekkar, mindenképpen hasznára válna, ha minden szó­lamból egypár „megfigyelőt“ küldene erre a szép sereg­szemlére, amelyen a legképzettebb csehszlovákiai magyar énekkarok lépnek fel. Gondolom, az sem válna hátrányára a kórusnak, ha már itt megkezdené az ismerkedést, a kapcsolatfelvételt az esetleges együttműködésre a közép­es nyugat-szlovákia; énekkarokkal. Kmeezkó Mihály A' győztes Nagyidéi István Ferericz Öttó felvétele PUSKIN jegyében Országszerte folynak már a Puskin - -emlékverseny „selejtezői“. A magyar tannyelvű iskolák egyik legeredmé- nyesebbike, a košicei magyar tannyel­vű gépészeti és elektrotechnikai kö­zépiskola is megrendezte iskolai ver­senyét az orosz nyelvű próza és vers­mondásban. Lapunk szerkesztője is meghívást kapott a seregszemlén va­ló részvételre, elrándult hát' az ,,i- pariba". Mit látott? Újdonságnak' számító jelenséget: ezúttal mintha tömegesebb alapokra akarták volna helyezni a versenyt, csaknem negyven résztvevő rukkolt elő művészetével. A szavalok és pró­zamondók nemcsak a klasszikus szov­jetorosz irodalom nagyjajnak alkotá­sait szólaltatták meg, de betekintést nyertünk általuk a jelenkori szovjet irodalomba is. Jevtusenko és Gogol. Szmiljakov és Csehov alkotásai pe­regtek gyors egymásutánban. A győ­zelmet a tavalyi országos győztes. Nagyidat István szerezte meg, Bagó- csi László és Kuzma Katalin előtt. „Ezen a versenyen, akárcsak az o- limpián mindenki győztesnek számít, aki indul“ jelentette ki Fedorják Já­nos tanár, a zsűri elnöke. Néhány szakmai megállapításából kiviláglott, hogy az ipari önkritikát is gyakorol, ha szükséges. Néhány résztvevő időnként élményszámba menő pro­dukciókkal is szolgált. Voltak termé­szetesen gyengébb teljesítmények is. dehát ez már minden versenyen így van. Néhány fiatal tehetségre felfi­gyeltünk, és miközben pergett a mű­sor, azon gondolkoztunk, milyen nagyszerű irodalmi színpadot lehetne az ipariban létrehozni a jelenkori szovjet, ukrán, magyar, szlovák és cseh költészet propagálása érdeké­ben .., (bt) Következik: Csonaor és Tünde A MATESZ košicei színpadának, a Tháliának legutóbbi bemutatója után, egyre sűrűbben kérdezgették a szak­emberek: milyen lesz áz újabb be­mutató ? Osztrovszkij „Vihar“ című darabja ugyanis a legigényesebb né­zőt fs kielégítette, szinte teljesen egyértelmű volt a siker, a kritika is áradozott. Mi várható ezután a Thé- Ha színpadtői? Lehet-e még maga­sabbra tenni a mércét? Lehet-e to­vább kényeztetni a közönséget? Képesek lesznek a színészek újabb bőrbe bújni? Á műsoron lévő újabb darab, Vö­rösmarty Mihály Csongor és Tünde cimü műve lesz az új próbakő. Ami­kor egy délelőtt meglátogattam a próbát, éppen a Helyi testvérszlnház kitűnő balettművészét, táncosát és ko­reográfusát, Andrej Halászt láttam munka közben. Gombos Ilona szöve­gére álmodta a koreográfiát. Minden szót, minden mondatot többször vé­gighallgatott, s állította be a moz­dulatok ritmikáját, hogy a mondani­való teljes összhangba kerüljön a mozgással. Beke Sándor, a darab rendezője né­hány mondatban összefoglalta az áp­rilis tizenharmadik újabb bemutató előtti helyzetet: Tünde, azaz a fiatal Tóth Erzsébet begipszelt lábbal fek­szik, s Ka nem jön teljesen rendbe április elejére, esetleg el keli halasz- tanunk a premiert. Balga, vagyis László Géza katohaköteles, lehet, hogy be kell rukkolnia és akkor va­lakinek be kell ugrania Helyette. Lehet-e újabb bőrbe bújnia színé­szinknek? Véleményem szerint egy színésznek jó lehetőség, ha gyors egymásutánban ennyifélét játszhat, ha egyszer Goldonival, egyszer Osz- trovszkijjal, egyszer Vörösmartyval léphet színpadra. A ’darabban meg­próbálom az ún. vertikális dramatur­giát alkalmazni, vagyis Csongor és Tünde kapcsolatát a szférákba emel­ni. Nagy szerepe lesz a koreográfiá­nak. minden mozdulatnak. A díszle­tet Kopócs Tibor tervezte, a kosztü­möket Gyarmati Ágnes, a debreceni Csokonai Színház tervezője. A zene Harakály Tibor munkája. Ä koreo­gráfiáját Andrej Halász és Quittner János készítették.“ Izgalommal várjuk a tizenharmadi- kl bemutatót, mert tudomásunk sze­rint a rendező minden eddigi Cson­gor és Tünde előadásról szóló doku­mentumot, feljegyzést, írást áttanul­mányozott, s igyekszik sajátos légkö­rű, eredeti atmoszféráid darabot lét­rehozni* (bt) SZÁMVETÉS E$ TERVEZÉS Beszélgetés VARGA BÉLA elvtárssal, a CSEMADOK KB főtitkárával Kereken fél esztendeje. J971 őszén, lapunk akkori számainak egyikében egy terjedelmesebb beszélgetés közlésekor megígértük: gyakrabban, beha­tóbban foglalkozunk majd a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregye- sületének munkájával, problémáival, időszerű teendőivel. Aligha nyílhat erre kinálkozőbb alkalom napjainknál, amikor — a számvetés és a ter­vezés időszakát élve — a Szlovákiaí-szerte folyő évzáró taggyűlésekkel „párhuzamosan" a CSEMADOK április derekára meghirdetett XI. országos közgyűlésének előkészületei is folynak. Elsősorban a két különösen aktuális kérdésről, de a. CSEMADOK mun­kájának egészére vonatkozó tudnivalókról érdeklődve kértünk hát inter­jút Varga Béla elvtárstől, a CSEMADOK Központi Bizottságának fő­titkárától. Csongor és Tünde (Csendes László és Tóth Erzsébet) Sárközi Ferenc felvétele ♦ Az elmúlt hetekben az alapszerve­zetek többségében megtartották már az évzáró taggyűléseket. Főtitkár elvtárs. valószínűleg ön is részt vett több ilyen évvégi „mérlegvonáson“, fgy hadd kér­dezzem meg: személyes tapasztalatai s a KB titkárságára érkező jelentések a- lapján miként értékelhető — az évzárók tükrében — a tagság tavaly végzett munkája? — Valóban, több évvégi számvetésen vettem részt. Ha általában, ezek alap­ján értékelném a múlt esztendőben vég­zett munkát, a mérleg feltétlenül pozitív lenne. A valóság ebben az, hogy vannak nagyon jó és — sajnos — kevésbé aktív helyi szervezeteink. Az előbbiekben az egész évben serény, rendszeres munka folyik, s így természetesen az évzárók fs errő tanúskodtak például Nové Zámkyn (Éjsekúrvárott), Komárnóban. (Komá­romban), Dunajská Stredán (Dunaszerda- helyen). Sajnos, nem ezt tapasztaltam a bratislavai Helyi szervezetnél, továbbá Čalovón (Nagymegyeren), Strekovón, (Kürtön) és Topoľníkyn (Nyárasdon) sem. Mindebből azt a tanulságot vontam le. Hogy az elkövetkező időszakban, az év folyamán'^ nagyobb figyelmet kell szen­telnünk Kely! szervezetetek tevékenysé­gének. S legjobb helyi szervezetünknek talán ä Nové Zámky-it (érsekújvárit) mondanám, ahol a tagság széles körű részvételével rendszeres, tartalmas, an- gazsált munka folyik. ' , s; Ä2 évzárókon látottakat, hallő'ttakaf; összegezve: hely) és járást szervezeteink sokat dolgoztak ugyan, mégis úgy gon­dolom, hogy bőven vari még mit tenni, 'javítani, pótolni.. És épp e munka egészét lesz Hivatott értékeim szervezetünk XI. országos közgyűlése. ♦ A' fentiekben már szó esett a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregye- sületének XI. országos közgyűléséről. Mi­ként jellemezhető hát a tagság közgyű­lés előtti aktivitása, hallhatnánk-e „elő­zetest“ az április 15—16-ára összehívott tanácskozásról? — Az elvégzett munka sokoldalú érté­keléséről s egy ilyen fontos tanácskozás­ról általában nehéz „előzetest" mondani. Tény, hogy a küszöbönálló közgyűlés fő feladata a CSEMADOK élete igen bonyo­lult időszakának lezárása lesz. Befejezzük a CSEMADOK konszolidálását, a közgyű­lés elé új programot és alapszabályzatot terjesztünk, melyben új vonásként jóvá­hagyjuk az SZSZK Művelődésügyi Minisz­tériumának irányításából adódó alap­tételeket. E fontos okmány többi része lényegében visszatér a kilencedik köz­gyűlésen elfogadott szabályzathoz. A közgyűlés további feladata lesz kon­krét irányt, pontos utat szabni szerveze­tünk további életének, munkájának. Te­vékenységünk fő kiindulópontja és kül­detése aligha lehet más, mint a kultu­rális Hagyományok ápolása, az egészsé­ges nemzeti öntudatra való nevelés — a szocialista hazafiság és a proletár In­ternacionalizmus szellemében; valamint á nemzetek és nemzetiségek kultúrájának kölcsönös interpretálása, megismerése s népszerű sitésé. ♦ Az itt születő Határozatok miként befolyásolják majd a CSEMADOK min­dennapi tevékenységét, gyakorlati mun­káját? — A közgyűlésen hozott döntések és határozatok helyi és járási szervezetein­ket arra kötelezik majd, hogy munkáju­kat: a kitűzött és jóváhagyott munkater­vek. célkitűzések alapján végezzék. Azt hiszem, ehhez módszertani szempontból is sok segítséget nyújt majd a közgyű­lés. ♦ A CSEMADOK munkája azonban nem csupán a naptári évek alapján, ha­nem — akárcsak a kultúra számos más területén — évadok alapján Is „mérhe­tő" . . . Ilyen szempontból miképpen ér­tékelné az alapszervezeteknek és a já­rási bizottságoknak az őszi évadnyitótól végzett munkáját? — Álapszervezeteinkben általábari üte­mes, jó munka folyik, szinte mindenütt készülnek az elkövetkező hetek és hóna­pok nagyobb járási és országos akciói­ra. Azt hiszem, körvonalakban erről már szóltam, valamint arról is. Hogy van, ahol jobban, vari, ahol egyelőre még gyengébben dolgoznak. Az őszi s téli időszakban széperi szaporodtak például a színjátszó csoportok, bár Hadd mondjam él: nem vagyunk megelégedve öntevékeny színjátszóink dramaturgiájával, az elő­adásra szánt színművek kiválasztásával. Sok elavult, régi semmitmondó színmű került bemutatásra. Talán nem elég bő a választék, s rendezőinknek kevés kor­szerű,,’jó, ű'j színdarab áll rendelkezésé- sére. Ennek ellenére azonban a kultúra öntevékeny fáklyavivőinek munkáját po­zitívan értékeljük, mert mind a színját­szók, mind a táncosok vagy énekesek színesebbé tették, gazdagították alap- szervezeteink munkáját s nemzetiségi kulturális életűnk egészét. ♦ E rövid számvetés után hallhatnánk valamit a CSEMADOK hagyományos ta­vaszi s nyári rendezvényeiről? — Nyári reridezvériyeink közül a ko- márnói (komáromi) Jókai Napok vannak a legközelebb, melyeket ez idén is a bra­tislavai Népművelési Intézette! karöltve rendezzük. Ä szép szó s Thália művé­szete május utolsó hetében „uralja“ majd a magyar irodalom riagy_ alakjának szü­lővárosát. Biztos vagyok benne, Hogy szavalóink. irodalmi színpadaink és mű­kedvelő színjátszóink ezldén is színes színvonalas műsorral öregbítik a Jókai Napok Hagyományát, s a művészi igé­nyesség szempontjából fs úúibb előrelé­pésnek lehetünk majd tanúi. Júniusban rendezzük meg á Želiezovce; (zselízí) népművészeti szemlét, amit a nagy érdeklődéssel várt gombaszögi dal­éi? táncünnepély követ majd. E két ha­gyományos s jelentős rendezvény kon­cepciója az elmúlt évhez viszonyítva nem változik. Ezenkívül a vegyes lakosságú járások mindegyikében megrendezzük a hagyományos járási dal- és táncünnepé­lyeket is, melyeknek már szintén nem kis tradíciójuk vari. Ezt az alkalmat is felhasználom arra, Hogy tavaszi s nyári rendezvényeinkre meghívjam lapjuk min­den kedves olvasóját. Meglátják, jól fogják magukat érezni! ♦ A folklór világszerte tapasztalható reneszánszának érdeme, hogy az utóbbi időszakban a dél- s kelet-szlovákiai fal­vakban is jelentősen megélénkült a nép- művészeti tevékenység. Nem kis felada­tok várnak azonban mindannyiunkra a népművelési munkaterületen is — ahogy ezt a népművelési dolgozóknak a közel­múltban Dunajská Stredán tartott érte­kezlete is leszögezte .. . — Ä folklór művészet feltörésének mi is végtelenül örülünk! Hiába, ez is azt bizonyítja, hogy a „nép alkotta" művé­szet örökre művészet marad, mert a nép hozta létre — a népnek, a nép ér­dekében! Úgy érzem, a legszentebb kül­detésünket teljesítjük, amikor mindent megteszünk ennek az örömteli fellendü­lés támogatásának érdekében. Biztos va­gyok benne, hogy a CSEMADOK KB nép­művészeti csoportja: a Szőttes is nagyban Hozzájárult ahlioz, hogy közsé­geinkben jelentősen megnövekedett a népművészet iránti érdeklődés. A rendszeres és tartalmas népművelést igen fontosnak tartjuk. Nagy szüksé­günk vari ezért a jő, tartalmas, cselek vésre ösztönző előadásokra. Erinek tu­datában valóban komoly feladatokat tűz­tünk ki e téren alapszervezeteink elé, külöri utalva a rendszeresség és a szín vonal kérdésének fontosságára. ♦ Befejezésképpen: miként értékelné a fiataloknak a CSEMADOK-ban végzett munkáját s a közeljövő teendőit illető­en mit mondana el ennek kapcsán? — Szeretjük és becsüljük a fiatalokat a CSEMADÖK-ban. Úgy vélem, aki álta lánosít, az nem beszél konkrétan, de én mégis azt mondom itt: általában okos, művelt, szép a mi ifjúságunk. Nagyon szeretném ellenben, ha erősebben, éssze rübberi tudatosítaná, hogy mindaz, amit ma élvez, ami ma rendelkezésére áll, valami és valakik által jött lét­re. Egy oly társadalmi rend által, mely­nek megteremtéséért sok vér folyt. E- zért az őszinte hála csupán a tisztessé­ges munka, a becsületes tanulás, az ön­tudatos. angazsált kiállás s feladatválla­lás lehet! Mi igyekezni fogúnk a jövőben is a CSEMADOK-ban a fiatalok számára olyan feltételeket teremteni, melyek biztosít­ják majd az aktív munka és á nemes szórakozás lehetőségét. ♦ Köszönöm a beszélgetést. (B. P.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom