Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-11-02 / 44. szám
KORMOS £G Bemutató a Magyar Területi Színházban Darvas József alapélménye az ge közelebbre hozza azokat a környezetének, társadalmának. 1956-os magyarországi ellentor- szereplőit is, akik „publlclsztl- De ahhoz, hogy a Kormos ég radalom. Egy Időszak szenve- kai“ hevültségükben olykor szó- eljátszása megfeleljen a vára- délyelt, cinizmusát és borzai- lamszerűleg hatnak, főleg a mű hozásnak, a színpad valameny- mait veszi nagyító üvege alá, második részében. És Darvas nyl művészének alaposan meg hogy egy család közösségén vállalja ezt a „hírközlő“ és „té- kel] dolgoznia. Elsősorban a keresztül mutasson rá a tuda- nyékét rögzítő“ hangnemet. Ügy rendezőnek, akit éppen a mű tos és tudatalatti Jelenségekre, tűnik, hogy érzelmi-értelmi fel- politikai aspektusa kényszerít Darvas azt bizonyltja, hogy Joó indultsága, éppen ezáltal kap arra, hogy szinte minden mon- Sándor Író katarzisa nemcsak kifejezést, ami a cselekmény- datot helyesen értelmezzen, egy ember magánéletének iz- nek is megkapó hitelességet megfelelően hangsúlyozzon. A galmas fordulatait, vergődéseit biztosít. színpadon a művészet és az érintette, hanem azt is, hogy ez Darvas humánuma azt kíván- ideológia harmonikusan talál- a tragikus „magyar ügy“ min- ja, hogy tiszteljük, becsül^ik, kozik, az emberábrázolás segítőén vonatkozásában lélektani és szeressük az embert. De ar- ségével a szociológia keresztes Ideológiai kérdésünkké bő- ra Is figyelmeztet, hogy senkit metszetében emberi sorsokat, vült. Sőt a szocializmus éplté- sem tisztelhetünk méltóan, ha filozófiai téziseket Ismertet, sében Is közös ügyünkké vált. nem vagyunk iránta igényesek. Ezt a rendező csak részben tud- És ha a szerző, aki ezért a drá- ha figyelmen kívül hagyjuk ki- ta rögzíteni, annak ellenére, májáért 1958-ban másodízben siklásait, ha megnyilvánulásait hogy példásnak mondható az kapta meg a Kossuth-dIJat, en- közönyösen vesszük tudomásul, a mértéktartás, amellyel Kon- néi többet nem is tett volna, Elvégre a legjobbak Is esendők, rád József előtérbe hozta a drá- akkor is küldetést teljesített, botlásra hajlamosak, Időnként ma gondolati vonalvezetését, mert történelmileg rögzítette az tévednek, néha helytelenül Ezáltal helyesen értelmezhette adott időszak lelkiismereti kon- nyúlnak a rájuk bízott ügyek- az alakok színpadi mását és fllktusalt; tisztázta az értelmi- hez. Tisztelni kell az embert, óvakodhatott (végre) a „kísér- ség és a munkásosztály hely- még inkább ha viaskodik gyár- letező látványosságoktól“, főzetét és rámutatott a helyesen lóságaival. Ha Jobb akar lösleges „rájátszásoktól“. A belértelmezett humanizmus örök lenni, ha nem akarja ismét el.- sö ábrázolás mégis nehezen értékeire Is. Nyilván akadnak követni hibáját. Hiszen éppen bontakozik ki. Sok a „mozgás“ majd, akik megkérdezik: Nincs- ez nagyszerű az emberben, A Járkálás kifejezheti ugyan az e Itt valamilyen túlzás a hang- hogy él benne az igyekezet, és izgatott lelkiállapotot, de nem sulyokon, az emberi és közös- emberi teljességre törekszik. A minden szereplő „Járkálhat“ sági magatartás egynémelylk ml közösségi társadalmunkban Így értelmezve funkcióját vesz- követelmányének a megfogal- pedig az a nagyszerű, hogy eb- ti a „mise en scéne“, és klko- mazásában, valamiféle megal- ben a belső küzdelemben nincs pik erejéből a kívánt lelkiálla- kuvás, kényszer vagy szigor? magára hagyva az ember: segí- pót. A rendezés munkája, úgy Lesznek, akik azon töprengnek ti a környezete. Nem utolsósor- tűnik, beérte a szokványos |ú- majd, kinek a személye rejtő ban azzal, hogy Igényes iránta, tékmesteri feladatok elvégzésé- zik Joó Sándor, Béres Imre Nyilván Darvas is ebből a meg- vei. Ezzel az összjáték veszített vagy a párttltkár színpadi má- fontoltságból Jut el addig a ta- intenzitásából, és nem jöhetett sa mögött. A választ persze a nulságig. hogy ha segítjük az létre a környezeti atmoszféra helyszínen kapják meg, ha fi- embert kiteljesedésében és fel- sem, mert kevésnek bizonyult gyelemmel kísérik a tettek és emelkedésében, segítjük szigor az alkotói küzdelem a drámá- a cselekedetek, a szavak és ral, meg nem alkuvással, köve- őrt, az íróért, az eilöadásé't. mondatok fordulatait. telmények támasztásával, akkor Ami pozitívum, hogy Konrúd A mű lélektana ép, mércéje érte cselekszünk, s ez á hu- József egybe tudta hangolni a logikus, .cselekménye érdekes minizmus már tevékeny meg- szereplők játékmódját (Játék- Szoclografikusan hangolt jelle- nvilvánnlása lesz családjának, stílusról nemigen l)eszélheTótb László Ropog József Németh Ica tünk), tompítani tudta a különféle hangütéseket, leplezni a kiforratlan megnyilvánulásokat és visszaszorítani a „csábító“ túlzás-alkalmat. A közönség ez esetben Is Jól vizsgázott. S ha nem Is tapsolt a mértékkel „kijátszott“ poénekre, pontosan értelmezte a mondanivalót. Jól értékelte a politikai érvelést és megértette a konklúziót. Ropog József szerepeltetése valóban „beugrásnak“ számítható. Külsőben sem fedi Joó Sándor alakját. Pedig tehetséges színész és mindent megtesz, hogy megbirkózzék nehéz feladatával. S mivel a rendezés őt hozza reflektorfénybe — a- helyett hogy elterelné a nézők figyelmét, s a családot exponálná a cselekvés központjává (ezzel öt szereplőre osztódott volna a felelősség) —, nem tudott azonosulni sem a szöveg adta mondatokkal, sem pedi.g az író humanizmusával. Mégis kezdeti hangbotlásai (!), nehezen leküzdött lámpaláza után egyre Jobban rátalált lelki életének ábrázolására, Bugár Béla (párttitkára) Játékának emberi Igazsága, hitelessége megkapó. Kór, hogy a dráma végén alakja veszít intenzitásából. Könnyelmű, változékony kedélyű feleséget személyesít meg Németh Ica (Klári), akinek Játékában ez a szeszélyes érzelmi magatartás hatásosan tükröződik. Értelmi síkon viszont kevesebb meggyőződéssel hat. Udvardl Anna (Joó néni) rokonszenves öregasszony. Józan intelmei anyai ranggal bírnak. Sikerét nyugodtsága, tartózkodó gesztusai erősítik, Pöthe Istvánt elsősorban tehetsége segítetté át Laci szerepének helyes értelmezésében. De több lói megírt szerepre van még szüksége, hogy Játékában letisztuljon. Meg kell értenie a szöveget, és meg kell tanulnia kl- lesnl és alkotva utánozni (és nem másolni!) azokat az alakokat, akiket majd Játszani fog. Legyen Igényes önmagával szemben! Érdemes. Tóth László (Béres Imre) ez- Zjel az alakításával is Igazolta színészi alkotóképességét, s bebizonyította, hogyha íz élet igazsága arad a színész Játékából, akkor színpadi mása egyben formateremtője is tehát alakításának. Csendes Lászlót, a Thálla Színpad művészét ,,beugró“ vendégként láttuk. De aki fgv tudja eljátszani Millert, az amerikai újságírót egypár próba után, arra még sok nagy szere" vár a magyar színjátszásban. Nem értjük, miért ad ták rá azt a rosszul karikírozó kockás lebertivegel — fölösle ges. Több szereplő magán viseli a Jó Írói munka jegyeit. PIntzner Tibor díszlete a'kal- mazkodik a rendezéshez — szándékában stilizált, színeiben frappáns. A jelmezek abban jók. hogy ruhákká tudtak válni a színpadon. Többször kifogásoltuk. hogy reprodukált hanghatások és a világítási effektusok alkalmazása fegyelmetlen. technikai kivitelezésük pontatlan. Ezen változtatni kelll Szuchy M. Emil (íjíflűsés 5 Eüj3 H ^ >> P3 e-n H » <9 eS M ^ I—» ^ txj * 6—1 C« * Kép: Fedorják János Vasárnapi randevút beszéltem meg FedorjáM Jánossal, a Koiicei JKassa) Magyar Tannyelvű. Gépészeti és Elektrotechnikai Ipariskola orosz szakos tanárával. A találkozás célja: bemutatni egy pedagógust, akt szereti a szovjet és az orosz költészetet, és aki több mint egy évtizede játszik közre abban, hogy ez a szakközépiskola nagyon sikeresen szerepel az országos orosz nyelvű szavalóversenyen. A legutóbbi győztes is ebből az iskolából való: Nagytday Istvánnak hívják. Fedorják János tökéletesen bírja Puskin nyelvét: orosz nyelvű gimnáziumban érettségizett annak idején, és már itt megszerette a költészetet. Amikor pedig katonai szolgálatát töltötte a cseh országrészben, maga is szavalni kezdett. Egyrészt jól szórakozott, másrészt kimenőhöz jutott, és ez akkoriban — mint ahogyan mostanában is — jólesett a katonának. Az ipariban aztán munkához látott. Figyelte a tehetséges diákokat, és megkedveltette velük Puskin és mások alkotásait. Sokszor rájuk bízta a költemény kiválasztását Is. Elmagyarázta, mi a vers lényege, és órákon át csiszolta a kiejtést, gyakorolta a vers mondását a diákokkal együtt. Gyura Antónia, Kulcsár Ferenc, Szakái Gábor és Nagytday István országos győztesek lettek, mindnyájan kiváló versmondók és mindnyájan tettek valamicskét a szép vers megszerettetése érdekében. Ml lehet a sikerek titka? Hogyan történhet meg, hogy egy szakközépiskola legyőzi a gimnázium diákjait versmondásban? A legutóbbi döntő mezőnyének összetétele plasztikusan érzékelteti, milyen siker a Fedorják János vezette diákoké: nyolc gimnázium és egy ipariskola versmondói jutottak a döntőig, és itt az egyetlen ipa- rtsta győzött! A titok tulajdonképpen nem ts titok. „Csak' szeretni kell a költészetet, „csak“ tudat kell oroszul, „csak" áldozni kell a szabadidőből a gyakorlásra. A többi aztán a zsűri dolga. A bő egy évtized alatt sok-sok megfigyeléssel és tapasztalattal lett gazdagabb Fedorják János. Egy alkalommal Puskin „Tatjána levele Onyeginhez“ c. versét akarta elszavalni egyik tanítványa. A szándék szép volt, és mint később kiderült — teljesen érthető. A kislány ugyanis éppen szerelmes volt, és így könnyezve mondta a vers sorait — és könnyezett a nézősereg is. Az értékelésen mégis Úgy döntöttek a zsűritagok, hogy a vers csak g második díjat kapja, „mert eléggé elkop- tatött már".' • '‘i ■ - m ■ Fedorják János még most ts Iridulatíal telt szavakkal érvel: „Ez a gyönyörű költemény sohasem válhat elkop- tatottá. lehet, hogy egyesek, akik a statisztika szemszögéből nézik, és aszerint ítélik meg a témát, milyen régen íródott vagy milyen régen szerepel már az előadók repertoárjában, elkopt at ottnak vélik, de ez nem így van. Mindegyik érző és értő tizenhét éves lányhoz közel kerül ez a vers, hiszen ők talán éppen azt élik át ebben az esztendőben vagy ezekben az esztendőkben, amit Tatjána.“ Az orosz szakos tanár elmondja, hogy az iskola vezetősége, élén Schulz György mérnökkel, az Igazgatóval, minden támogatást megad a munkához, és így semmi akadálya annak, hogy a hagyomány folytatódjék. A beszélgetés során kiderül, hogy egy alkalommal a nézőtéren ült egy szovjet költő is, aki áradóan nyilatkozott a vers nyelvi és értelmi színvonaláról. Szinte nem hitte, hogy az előadó magyar tannyelvű szakiskolába jár. A kis portré tulajdonképpen kész Is. Legfőbb tanulsága talán az, hogy sokszor elegendő egyetlen ember ügyszeretete, szakértelme és lelkesedése ahhoz, hogy akár országos eredmények szülessenek. (btj Most jelent meg a Madách Kdnyvkiadö gondozásában Ordödy Katalin — A keskenyebb út című regénye. A jól Ismert csehszlovákiai magyar Irönó (a Megtalált élet. Nemzedékek, Dunáról fúj a szél című regények szerzője) legújabb könyvében egy olyan nőt választ regénye hőséül, ak' az érvényesülésnek nem azt a bizonyos könnyebbik, ha úgy tetszik szélesebb útját, hanem az ellenkező, a nehezebb, a kötet elmével szólva, a „keskenyebb“ utat választja. Az izgalmas prob lematikán túl ugyanazok az erények jellemzik Ordódy Katalinnak ezt a kötetét Is, mint előbbi regényeit: vonzó cselekmény, érett stílus, lói felépített szituációk. A római irodalom nagy regénye: Apuleius — Az aranyszamár című nevezetes históriája, amely a Magyar Helikon Ízlésesen kiállított Bibliotheca Claasica sorozatában jelent meg. Révay 36- zsei kiváló magyarosításában. Apuleiusnak ez a regénye őrizte meg az utókor számára a gyönyörűséges történetet Ámorról és Psychéröl, amely nem más, mint a Hamupipőke meséjének ókori változata. Előrenyomulva az Időben, a magyar történelem nagy dátumához, a Dózsa-felkelés évéhez jutunk Eötvös József — Magyarország 1514-ben című regényét olvasva. (Az Iskolások Könyvtárában jelent meg). Eótvösröi, a tankönyvek elmaradhatatlan klasszikusáról az a legenda járja, hogy csak tanítják, de senki nem olvassa, vélvén, kissé Idejét múltnak s nehézkésnek Is a stílusát, mondanivalóját. Most megjelent nagy Dózsa-regénye talán segít majd eloszlatni ezt a hamis hiedelmet, mert aki elolvassa ezt a kötetet, rájön, hogy Eötvös József nemcsak „tananyag-író", hanem eleven klasszikus Is. Akár csak sokkal népszerűbb kortársa, a francia Alexander Dumas, akinek ezúttal Bragelonne vicomte című regénye jelent meg két kötetben a Világirodalom Remekei sorozatban. Dumas nem tananyag, legalábbis nem kötelező olvasmány. De nem is kell senkit kötelezni arra, hogy elolvassa A három testőr vagy a Gróf Monte Christo írójának müveit. Mint ahogy a „magyar Dumas“ egymás után sorjázó regényeit sem keli külön ajánlani az ifiúságnak. Jókairól van szó. akinek ezúttal a Szabadság a hó alatt című regénye jelent meg új kiadásban. E regény hősei a XIX. század orosz forradalmárai. Megjelent egy másik Jókal-kötet is; Igaz, ezt a Jókait nem Mórnak hívják, hanem Annának. Jókai Anna — A labda című elbeszéléskötetéről van szó. Feltehetőleg nem csupán nevének köszönheti, hogy alig három-négy kötet utén A labda című novelláskötet szerzője egyike a iepnépsrerűbb magyar Íróknak. A 4447. a Kötél nélkül és a Tartozik követel szerzó.le legújabb elbeszéléseiben sem tagadja meg magát. Égető kérdések foglel- koztatják. mint előbbi köteteiben Is. Kissé szeszélyesen kalandozunk a legújabb könyvterméa gazdag anyagában, alkalmasint épp bősége miatt. Testes, rőzsászin kötet ötlik a szemünkbe, Németh László munkálnak jól ismert sorozatszine. Legújabb két híres regénye a Bún és az Iszony Jelent meg egy kötetben, mintegy ezzel Is jelezve Németh László regényproblematikájának két pólusát. A Bún a reformer Németh László vallomása, az Iszony a pszichológus Németh Lászlóé. Nem a mi feladatunk, nehéz is lenne eldönteni, melyik az igazi. Egy viszont bizonyos; nemcsak a gazdag Németh Láazló-I élet- miiből, hanem az egész magyar regényirodalomként magasodik ki az Iszony, a magyar prózának ez az alighanem legtöbb idegen nyelvre lefordított alkotása. Kárász NelH tragikus történetét bizonyosan újra elolvassák azok is, akik már ismerik a művet, azo» pedig, akik most először .ízlelik meg e regény magaslati levegőjét, az utolsó lap végén egy nem mindennapi o!vasmány-é!- ménnyel lesznek gazdagabbak. Szokásunkhoz híven könyvszemlénk végén az ifjúsági irodalom néhány újdonságára is szeretnök felhívni olvasóink figyelmét. Említsük meg mindjárt a közkedvelt Kozmosz-könyvek legfris sebb köteteit; Zsoldos Péter — A feladat című tudományos-fantasztikus kisregényét, továbbá Békés József — A hetedik kocsi. Mezei András — Szerelmes Icarus és Végh Antal — Egyedül a kastélyban című regényeit, amelyekkel a közkedvelt Ifjúsági sorozat ismét gazdagodott. A kalandos írások kedvelői Dékány András — Csempészek, hősök, kikötök cimú munkájának örvendezhetnek, áz életrajz-regények híveit Ordas Iván — Damjanich tábornok és Barabás Tibor — Napoleon foglya című regénye örvendezteti majd meg. A bűnügyi történeteket tartalmazó kötetek Simenon — Az örökös című regényével, Higsmith — A balek című müvével és a Híres francia hünperekkel szaporodnak. S végül egy rég várt csemege, Paasuth László — Négy szél Erdélyben címO történeti regényének új' kiadása. A népszerű szerzőnek ez az alighanem legértékesebb műve bizonyára ugyanolyan sikert »- rat majd, mint a többi Passuth-Irás. V . -1
