Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-02 / 44. szám

Pnulo Cesar Féléről Paulo Cesar ma kétségtelenül a brazil labdarúgás egyik legkiválóbb játékosa. Hobbyja a gyorshajtás és a divatos öltözködés. Nem dohányzik, szeszes italt nem fogyaszt és hatalmas jövedelmét lakóházakba „öli". A Brazil Labdarúgó Szövetségtől mintegy 200 000 svájci franknak megfelelő összeget kapott, ami a világbajnoki címért kijáró prémium, s havi átlagos keresete ennek az egy tizedét teszi ki. Paulo Cesar már nem kíván túl sokáig hazájában működni, szeretne előbb-utóbb Euró~ pába kerülni, s hova máshová kívánkozhatna ilyen ki­váló labdarúgó — ha lehet —, mint Itáliába? Ez a nagyszerű játékos hátravont balösszekötőként kezdte pályafutását, azután középpályás lett, s jelenleg építő-játékos feladattal bízzák meg. Sokan őt tartják a legméltóbbnak arra, hogy Pelé utódja legyen. 0 maga így vélekedik erről: „Pelé utód­ja sohasem leszek és lehetek, mindössze arról van szó, hogy Feléhez hasonlóan a 10-es számú mezt hordhatom. Mindenkinek megvan a maga egyéni játéka, magasabb szinten a játékművészete. Felét senkivel sem lehet Osz- szehasonlítani és felcserélni, senki sem pótolhatja ma­radéktalanul. Pelé mint játékos, tökéletes volt. ügy tu­dott fejelni, mint a labdarúgó sport legesleg jobbjai, s nekem például a fejelés gyenge pontom. Tökéletesen kétlábas futballista Pelé, és cseleit, trükkjeit, helyzet­felismerését meg sem tudják közelíteni.“ Paulo Cesarnak Felén kívül is volt kitől tanulnia. Mostohaapja ugyanis nem más, mint Martnho, jelenlegi edzője, aki ugyancsak kiváló játékos volt... P4lUf ( Paula Cesar a Botafogo legjobb játékosa. Együttese a „B" csoport jelenlegi harmadik helyét foglalja el, 15 pontja van, míg a Gremto 17 ponttal vezeti a mezőnyt, s a második, az Atletlco 16 ponttal rendelkezik. Itt a további sorrend: America 15 p., 5. Santos 13 p., 6. Fla- mengo 12 p., 7, Sao Paulo 11 p., 8. Bahta 9 p., 9. Ame­rica MG 8 p., 10. Esporte 6 ponttal. A Botafogot mege­lőző Atletlco azonban egy mérkőzéssel többet játszott. Az „A“ csoportban jelenleg ez a táblázat állása: 1. Corinthian 20 p., 2. Palmelras 15 p., 3. Cruzeiro 15 p., 4. Internacional 14 p., 5. Vasco de Gama 13 p., 6. Cu­ritiba 13 p., 7. Santa Cruz 12 p., 8. Plumtnense 8 p., 9. Portuguesa 8 p., 10. Ceara 6 pont. Mindkét csoportban általában 6—6 forduló van hátra, majd a legjobb 3—3 csapat küzd a bajnoki címért, a rangos helyezésekért. Brazíliában az országos bajnokságnak még nincs olyan hagyománya, mint Európa államaiban, s egyelőre nem tudják, milyen rendszerben bonyolítják le a végküzdel­meket. Az arányok illusztrálásához szolgálhat ez a meg­jegyzés is: a Bahia együttesének ahhoz, hogy Porto Alegrében léphessen pályára, olyan távolságot kell re­pülőgépen megtennie, mint a Prága—Lisszabon útvo­nal... Brazíliában Is akad játékos, akit pánt félelem fog el a repülőút előtt, s ezek egyik legismertebbje éppen Gerson, a nagyszerű középpályás. Pnulo Cesar szerződése október 15-én lejárt a Bota- fogénál. A klub újat ajánlott fel neki, amely 30 hóna­pos időtartamra szól, és 600 000 franknak megfelelő összeget biztosít a barna csillag számára. 0 azonban egyelőre 2,75 millióról beszél. A beavatottak úgy tud­ják, hogy ennyi pénzt egyetlen brazil klub sem iud vagy nem hajlandó fizetni. Ennyit talán csak maga Pelé kap­hatna valamelyik európai szupercsapattól... iz utolsó kihíirisos DK-Őön tő,.. A teniszezők Davis Kupa sorozatának egy nagyon ér­dekes része fejeződött be. Az eddigi szabályok értel­mében a győztes nem vett részt az új idény küzdel­meiben, arra várt, hogy a világrészek legjobbjai egymás ellent csatározásokon döntsék el, melyik közülük a leg­jobb, s azután kihívhatta a híres serleg védőjét. Ez idén úgy látszott, hogy ez a csehszlovák csapat Is lehet, de Brazíliában KodeS nem tudta megismételni azt a játé­kot, amellyel Prágában a szovjet, majd a spanyol csa­pat ellen kirukkolt, s Koch meg Mandarine a románo­kat fogadhatta. Nastase és Tiriac még braztl földön is jobbnak bizonyultak Kochéknál, ők utazhattak az Egye­sült Államokba, hogy Charlotte városában megmérkőz­zenek az USA együttesével. A románok esélyeit növelte az a tény, hogy párosban talán ma nincs is jobb ná­luk, az amerikaiaknál viszont a Forest Hllls-í győztes oldalán egyesben nem volt hajlandó szerepelni Richey, a fehér sport egyik legjobbja, s a választás a veterán FrOhlingre esett. A találkozó sorsa lényegében az első két napon dőlt el. Smith már 5:0-ra vezetett Nastase ellen, de a kiváló román versenyző egyenlíteni tudott; a folytatásban Smith Idegei voltak jobbak, a még hátra­lévő két játszmában hosszú végtagjai hozzásegítették az első győzelemhez. A Fröhllng—tlrlac-találkozó az első napon a korai sötétedés miatt nem fejeződött be. Mind­két teniszező két-két játszmát nyert, s a döntőben, az ötödikben 6:6-nál szakították félbe a játékot. Tiriac már előzőleg kijelentette, hogy ez a mérkőzés a hattyúdala, most már búcsút mond az aktív szereplésnek, s sze­rette volna ezt mindenképpen emlékezetessé tenni. Ta­lán, ha az első napon be tudja győztesen fejezni Frö- hling ellent erőpróbáját, ez a román csapat végleges győzelmét jelenthette volna. A másnapi folytatás az erőteljesebben játszó, fiatalabb Fröhllng sikerét hozta a leslpuskásként Ismert „Gulyás-mumus“, Tiriac ellen, akinek a befejező napon a még erőteljesebben adogató és remekül röptéző Smith ellen már nem volt keresni­valója, 8:6, 6:3, 6:0 arányban maradt alul vele szem­ben. Ezzel az amerikai csapat lett a Davis Kupa utolsó kihívásos döntőjének győztese. Az új kiírástól kezdve a Davis Kupa védőjének, a je­len esetben az Egyesült Államok csapatának Is az első fordulótól kezdve ott kell lennie a küzdő felek között. A Davis Kupa következő döntőjét az eddigi szokásnál lényegesen korábban bonyolítják majd le. Európa most már abban a kétségtelen hátrányban lesz, hogy egyetlen teljesen kiegyensúlyozott váloga­tottja sem akad. KodeS, Nastase, Metreveli, mindegyik kétségtelenül nagy egyéniség, de hozzájuk megközelí­tően hasonló képességű társ híján nem vehetik fel a Davis Kupában a végső siker reményében a harcot Ha Csehszlovákfának, Romániának vagy a Szovteluniónak ezentúl sikerülne nllágviszonyfatban is jelentős páros'a szert tennie, akkor ezen a téren is változhatna a hely zet, ZALA fózsef MARKO UTÁN SZIKORA IS „SZABADSÁGOT“ KAPOTT! (JEGYZETEK „A FOCI £S AZ IGAZSAG** TEMARA) I. A focit és az Igazságot kU* lönösképpen szeretem. Lapjaink most megint a bratlslaval Inter legújabb palotaforradalmáról cikkeznek: Jó alkalom a téma kapcsán egyet-mást elmondani azokról a megflgyelésekról, a- melyek az évek folyamán el­raktározódtak bennem, és ame­lyeket most ez a váratlan for­dulat a felszínre vethet. Kezdjük azzal, hogy — mint köztudott — Szlkorát és Krnú Cot „szabadságolta“ az Inter vezetősége. Néhány héttel eze­lőtt ez történt Markoval is, az ő „szabadsága“ még mindig tart. KI tudja, meddig „pihen“ a csatársor két tagja? Az in­doklás kissé álkonkrét, de ok­nak azért megteszi: Szlkora és Krnáő lehetőségeikkel fordított arányban szerepeltek az utóbbi bajnokikon, büntetésként ki­hagyják őket a felállításból. Szikora most alig edz, minden idejét a tanulásnak szenteli. 2. Szikora György Jó barátom. Mindazt, amit ez a barátság az utóbbi években számomra hoz­záférhetővé tett, közreadhatom. Nem akarom vakon és csak- azértis védeni. Inkább arról frok majd, hogy mit láttam az Inter mérkőzései után, edzésein, por­tyáin, mit figyeltem meg baráti összejöveteleken stb. 3. Olvasóink talán az 6 nevével találkoztak a leggyakrabban lapunk sportrovatának hasáb­jain, az utóbbi öt esztendőben. Enn'ek oka volt. Az Infer válo­gatott csatára értelmes fiú, jó megfigyelő és országszerte, sőt Európa-szerte Ismert sportoló. Közöltük, hogy TvrdoSovcéről (Tardoskeddről) került Bratl- slavába, megírtuk, hogy a jogi fakultás harmadéves hallgatója és nős, egy csaknem három­éves kislány apja. Tizenhét éves volt, amikor ligát kezdett Játszani, rövidesen bejutott a válogatottba, és első dél-ame­rikai portyáján azt írták róla Brazíliában, hogy ö 1 ehet a csehszlovák Felé. Most huszon­négy múlt. Jelenleg nem tagja a szűkebb válogatott keretnek, és az Inter kezdőcsapatából is kihagyták a kapitányt. 4. Hetedik éve él Bratislavában. Azóta nem lépett át más egye­sületbe, pedig ajánlata volt elég. Középszerű Játékosok ab­ból élnek, hogy klubról klubra vándorolnak, felveszik az átlé­pésért Járó pénzeket és odébb- állnak. Szikora mind ez ideig maradt, pedig ő is szívesen ját­szott volna egy jobb csapatban, szívesen küzdött volna a baj­noki címért, a BEK-ért vagy más, tekintélyes kupáért. Mió­ta az Inter tagja, nem mondha­tó el róla, hogy tehetségét ész­revehető mődon csiszolták vol­na fényesebbre. Már tizenhét évesen is jól fejeseit, pontosan adogatott, ügyesen cselezett és Jól lőtt. Ez most Is eJmondható róla, taktikailag persze éret­tebb lett, belátja az egész pá­lyát, de hát ezt az is eredmé­nyezi, hogy fölötte is szállnak az évek, a kamaszból férfi lett. Az Inter egyik legjobb edző­je Kacsányi volt, öt tisztelték a Játékosok, vezérlete alatt ugyanez a keret az élmezőny­ben tanyázott. Már akkor vilá­gos volt, hogy a remek csatár­sor sokra képes, de a védelem bizony nem mindig áll feladata magaslatán. Ingadozó teljesít­ményeket nyújtottak a védőjá­tékosok. A kapusok a szenzá­ciós védéseket kevésbé hasznos megmozdulásokkal váltották. Füllét Majthényl követte, aki ígéretesen fejlődött, de a Dukla ellen szerencsétlen sérülés ér­te és kizökkentette. Legjobb akarattal sem mondható el azonban az Inter kapusairól, hogy elérik Vencel, Viktor vagy Svajlen szintjét, és ugyanez vo­natkoztatható a védelem szinte mindegyik tagjára. 5. Az újabb korszak Marko szín­re lépésével kezdődött. Kacsá­nyi stílust. Jellegzetes Játékmo­dort kreált a sárga-feketék szá­mára. Marko teljesen mást akart. A két edző nincs éppen bensőséges baráti viszonyban egymással, és ez magyarázza talán azt is, bogy Marko egé­szen más utakon kívánt járni, mint elődje, aki szakképzettsé­gét most a válogatottnál ka­matoztatja. Marko az erőfoct híve volt, Illetve azt vallotta hogy mindenekelőtt „trnavai erőnléttel“ kell rendelkeznlök a játékosoknak és harcolniok kell. Ez Jó elv volt, csak éppen nem sikerült ésszerűen reali­zálni. Az erőszerzés a techni­ka, játékosság és felszabadult- ság rovására történt. Az idén nyáron olyan alapozást végzett a gárda, amll'’?t az atléták és a súlyemelők szoktak, ölom- mellényekben izzadtak, a Her kules nevű eröfejlesztövel küsz ködtek, Marko és Glesk alig engedte őket a labdához. Még három nappal a llgarajt előtt is az erdőben futkostak, hónuk alatt a labdával, és a fákat cé­lozgatták! Mindenki tudja, hogy a korszerű edzésmódszer sze­rint mindent labdával kell vé­gezni. Vengloá még a bemele­gítéskor előírt basizomfejlesztő gyakorlatokat is labdával old­ja meg, játékos formábanl Ősz­re az Inter egy összetört, ólom­lábakon járó agglegény-társa­ság benyomását keltő csapat lett. Sorban vesztette otthoni mérkőzéseit is, ezt aztán a tör­vényszerűen bekövetkező le- hangoltság, önbizalomvesztés követte, és most a tabella al­ján kullog. e. Régi frázis, és alaposan el­csépelt már, hogy az Inter a bohémek együttese, iszik a tár­saság és ezért nem tud igazán sikeres lenni. Megfigyeléseim szerint az Inter sem él bohé­mebben, mint általában a csa­pataink. Sőt, négyen antlalko- hollstákl Szikora sem veti meg a bort vagy a konyakot. De a meccsek előtt időben megálljt parancsol és készül a találko­zókra. KI segített a tvrdoäov- cel kamasznak Bratislavában? Ki vezette a faluból nagyváros­ba került fiút okosan? Ki irá­nyította? Es itt vagyunk egy alapvető kérdésnél. Egyesülete­inkben szinte semmilyen neve­lő munka nem folyik! A jó já­tékos príma áru, mert segít meccseket nyerni, és ez pénzt jelent a klubnak. Ha már nem olyan. hogy hasznot hajtson, odébbadják. Itt van egy fájó példa: a huszonnégy éves fiún akarják a port elverni, és mert mostanában nem játszik csúcs­formában, hidegvérrel teszik ki a keretbőll (befejezés a kov. számban) BATTA György !gy Véd az ország kgjobb Vízi LABDAKAPUSA Kládek László a kilencszeres bajnok koáicei CH vizilab- dacsapatának — és a csehszlovák válogatottnak is — ka­pusa. Ot látjuk a négy remekbe szabott felvételen, védés közben. A képekhez nem fűzünk kommentárt, mindent el­mondanak a kapusról is és sportágáról is. A fényképészről viszont ejtsünk néhány szót. Kladek Gábor a kapus öccse. Rendkívüli tehetségű diszkoszvetőként és súlylököként már ifikarában a válogatottba került, de igazi zenitje előtt há­tat fordított a sportnak és beiratkozott az egyetemre mű­vészettörténetet tanulni. Ősszel szerzi meg a diplomáját. Felvételei iskolapéldái annak, hogy mit jelent igazán jő sportfotókat készíteni, és mit jelent az, ha valaki remek sportoló volt és művészetet értő fényképész is egy sze­mélyben. Örülünk, hogy éppen mi mutathatjuk be néhány fotóval.

Next

/
Oldalképek
Tartalom