Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-28 / 52. szám

- újiliúság 3 Több mint két hónapja érvényben vannak már az új szociális intézkedések # Néhány szó az el­ső tapasztalatokról • A fiatalok segítése, támo­gatása továbbra is az időszerű feladatok „listá­ján“ • Népjóléti politikánk iránytűjét is a CSKP XIV. kongresszusának határozatai jelentik Célunk: NÖVEIM A LAKOSSÁG NÉPJÓLÉTI biztonsagai Beszélgetés Krocsányi Dezső elvtárssal, az SZSZK munkaügyi és népjóléti miniszterével A népjóléti kérdések napi­rendre tűzése és mielőbbi megoldása minden állam bel­politikájának nagyon fontos 0- iome. A kapitalista társadal­makban az uralkodó tőkésosz­tály — a dolgozó tömegek ká­rára — a kérdések megoldása során azokat részesíti előny­ben, akikre saját céljai elérése érdekében támaszkodik; a szo­cializmusban azonban a népjó­léti javak igazságosan oszlanak meg a fiatalok és idősek; a munkások, földművesek és az értelmiségiek között, s így a lakosság egészét egyenlően ő- rtntlk. Illusztrálásképpen alig­ha kell több példát fölsorolni, mint az ötnapos munkahetet, az Ingyenes egészségügyi szol­gáltatásokat, a fiatal anyák hathatós ámogatását vagy a.t, hogy világszerte kevés olyan ország van, ahol oly hosszú az üdülésre szánt szabadság, mint hazánkban... A mai fiatalok már csak szü­leik, nagyszüleik szavaiból is­merik a München előtti köztár­saság vagy a még régebbi „népjóléti biztonság és egyen­lőség“ keserű emlékeit, a nincstelenség és munkanélkü­liség szomorú valóságát. A fenti eredményeket a felsza­badulás óta évről évre, lépés­ről lépésre sikerült elérnünk, de ebben a kérdésben tovább­ra sincs megállás, napjainkban Is egyre fokozódik, javul az állam népjóléti gondoskodása. Ékes példa erre az Idei esz­tendő, amikor alig két hónap­pal a CSKP XIV. kongresszu­sán. elfogadott szociálpolitikai feladatok „aprópénzre váltásá­nak“ kezdete után nemcsak e- lőkészületekről vagy tervekről beszélhetünk, hanem a több mint két hónapja életbe lépett új szociális intézedések első tapasztalatai Is inérlagelhetők mári Aligha kínálkozhatott volna jobb alkalom arra, hogy 9 kérdések kapcsán interjút kérjünk Krocsányi De­zső elvtárstől, az SZSZK mun­kaügyi és népjóléti miniszte­rétől. — Miniszter elvtárs, miben tndná röviden összegezni a CSKP Központi Bizottsága szeptemberi plénumán hozott népjóléti intézkedéseket ered­ményező párthatározat lénye­gét, melyeket azóta már tör­vénybe foglalva a Szövetségi Gyűlés is szentesített? A szóban forgó „újítások“ szociálpolitikánk két alapvető területére: a fiatal családok a- nyagi támogatására és a nép­szaporulat növelésére, Illetve a lakosság közgazdaságilag pasz­3ZÍV rétegének — az öregek és rokkantak havi járadékainas emelésére vonatkoznak. A népszaporulatra vonatko­zóan a párt májusi tizennegye­dik kongresszusa — többek kö­zött — megállapította, hogy „... a családoknak jobb körül­ményeket akarunk teremteni az egy-egy gyerek megszületését követő időszakban. Ezzel lehe­tővé tesszük, hogy az asszo­nyok választhassanak az átme­neti gyermeknevelés és háztar­tásvezetés vagy a szülési sza­badság lejárta után az azonna­li munkaviszonyba lépés kö­zött.“ Ezért született a gyermek­gondozási segélyről szóló új tör­vény. mely szerint ez az anyagi támogatás minden olyan asszonyt megillet, aki legalább két gyerek­ről gondoskodik. E segély folyő- sitJsát nem befolyásolja az a kS- rüTmény, hogy az anya szülés e- lótt munkaviszonyban volt-e vagy sem, föltétlenül szükséges ellen­ben. hogy a két gyerek egyike még két éven aluli legyen. .A CSKP KB plénuma továbbá .jóváhagyta a szülési segély megkétszerezését, a- mely Így ezer koronáról kétezer­re emelkedett! Talán nem is kell külön hangsúlyoznom, hogy ezek az intézkedések a gyakorlatban a gyermeknevelés és az anyaság tár­sadalmi megbecsülésének, értéké­nek kifejezői. A nyugdijakról röviden csupán annyit, hogy a változások kereken 200 ezer Idős embert érintenek, a- kíknek havi járadéka így 120-300 koronáig terjedő összeggel emel­kedik. az özvegyek pedig október­től a fenti összegek 60 százaléká­val kapnak nagyobb anyagi támo­gatást az államtól. — Mi tette időszerűvé e kér­dések napirendre tűzését és rendezését, illetve mikor fog­lalkoztak az illetékes szervek legutóbb ilyen mélyrehaténn a lakosság szociális biztonságá­nak, népjéléti belyzete javítá­sának kérdéseivel? Társadalmunk a felszaba­dulás óta szüntelenül gondos figyelemmel kíséri a gyermek- nevelő családok szociális hely­zetét. Kevés olyan ország van, ahol az anyák — Csehszlová­kiához hasonlóan — szinte ki­vétel nélkül egészségügyi köz­pontokban, teljesen ingyenes ott-tartózkodás és orvosi fel­ügyelet mellett hozzák világ­ra gyermekeiket. Fokozatosan kiépítettük a családoknak nyúj­tott állandó anyagi támogatás legkülönbözőbb formált. Kész­pénzjuttatások, gyermekpótlák, adókedvezmény és Ingyenes szolgáltatások formájában az állam 19 milliárd koronát költ a családokra, ami azt jelenti, hogy egy-egy gyerekre havon­ta átlagosan 400 korona jutl Itt kell megemlíteni, hogy más államok többségétől eltérőéi már az első gyerekre is folyó­sítunk rendszeres havi pótlé­kot. Az utóbbi esztendőkben kü­lönösein gyors ütemben foko­zódott a gyermekes családok­nak nyújtott segítség: emelke­dett a gyermekpétlék összege, a szülési segély, a szülési sza­badság pedig fél esztendőre hosszabbodott. 1970. januárjá­tól egy év helyett két eszten­dő lehet a fizetetten szülési szabadság; 1970. július 1-től bevezettük a szülési szabadság alatt folyósított segélyt, mely­nek további emeléséről szó'.ó törvény ez Idén október 1-tö! érvényes. Az elmúlt esztendőkre vísz- szatekintve, az Időseknek jut­tatott szociális járadékok kér­désében Is — különös tekintet­tel az alacsony nyugdíjakra és a régi nyugdíjasokra — a po­zitív változások egész sorát említhetem. 1959 és 1968 kö­zött a nyugdijrendezési akciök- ra az állam évente másfél mil­liárd koronát fordított. 1969- ben viszont emelni tudtuk az összes nyugdíjat, s új összeg­ben határoztuk meg a havi já­radékok minimális határát is, melyet aztán tavaly október­ben tovább emeltünk. Mindebből látható, hogy leg­felsőbb párt- és állami szerve­ink állandóan napirenden tart­ják 8 népjóléti politika idő­szerű kérdéseit. Pártunk szeptemberi plénu­mán elfogadott további módo­sítások a CSKP XIV. kongresz- szusán kitűzött népjóléti 1- rányelvek megvalósításának el­ső mérföldkövét jelentik. Dol- gozóinktöl függ, hogy mikor valőslthatjuk majd meg a to­vábbi, tervezett népjőiáti In­tézkedéseket, hiszen az ehhez szükséges anyagi javakat a mindennapi termelés eredmé­nyeihez mérten tudjuk biztosí­tani. Nem titok, hogy a nem­zetgazdasági tervmutatók tel­jesítése egyenes arányban áll a dolgozók életszínvonalának emelésével. Családjaink szociá­lis helyzetét jelentős mérték­ben befolyásoló, ez idén szep­temberben hozott fontos hatá­rozatok létrejöttét Is az or­szág gazdasági mérlegének to­vábbi javulása eredményezte. — E népjóléti intézkedések előkészítésekor — minden bi­zonnyal — különös figynlmet forditottak a népszaporulat nö­velésére és a fiatal családok köznapi gondjainak időszerú kérdéseire Is... Kérem, szöljun ezért bővebben arról, ami e határozatokból az ifjúságot á- rinti, a fiatalokra vonatkozik! 0 Szocialista társadalmunk az embereknek nyújtott sokol­dalú gondoskodása középpont­jába a gyermekes családok ha­tékony segítését és támogatá­sát helyezi. Az anyasággal és a családdal szemben tanúsított álláspontunk, illetve arra vo­natkozó meggyőződésünk az hogy a család, annak ottho­nos, meleg légköre az állam­polgárok s így az egész Ijrsa- dalom lelki és érzelmi gaz­dagságának kincsestára. „Tár­sadalmunkban olyan légkört és feltételeket akarunk terem­teni — mondta ezzel kapcso­latban Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára —, hogy az a- nyaság tisztelet, becsület dol­ga legyen, s a különböző ál­lami anyagi juttatások élén szerepeljen!“ Egyrészt saját, másrészt kül­földi tapasztalatok bizonyítják, hogy a gyermekes családok­nak nyújtott pénzbeli s egyéb támogatás jelentős mértékben befolyásolja ugyan a népsza­porulatot, de távolról sem e- gyetlen meghatározója ennek a fontos kérdésnek. A népjó­léti juttatások ugyanis nem teljesítik küldetésüket, ha nem párosulnak az egész társada­lom megbecsülésével és se­gítségnyújtási szándékával. Fontos, hogy a népjóléti Intéz­kedések mindegyike a családok ú) környezetben tapasztalt vagy egyéb legidőszerűbb prob­lémáinak megoldását célozzák. Az utóbbi években csökkent ná­lunk a népszaporulat, ami a lakosság korösszetételének kedvezőtlen irányú eltolódását eredményezte. A fiatal munka­erők hiánya kedvezőtlenül tük­röződik vissza a nemzetgazda­sági feladatok elvégzésében. E negatív fejlődés okát, indíté­kát kutatva iiegállapltható, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a fiatal családok sa­játos gondjainak. problémái­nak: az anyákat pedig gyerme­keik megszülátése utáni első években kell fokozottabban tá­mogatni, segíteni. Nyllvánvalé így, hogy 8 népszaporulattal kapcsolatos nemrégi intézke­dések csaknem kizárólagosan a fiatal családokat érintik. Elő­zetes becslések szerint a gyer­mekgondozási segély élvezésé­nek lehetőségével 1972-ben or­szágszerte körülbelül 90 ezer asszony él majd, akiknek két­harmada közgazdaságilag te­vékeny, tehát munkaviszonyban van. A gyermekgondozási szabad­ság meghosszabbítása ás nép­szerűsítése ebben az esztendő­ben 124 millió korona többlet- kiadást jelent, jöv6r° pedig ez az összeg — előzetes számítá­sok szerint — országos vi­szonylatban 742 millió koroná­ra rúg majd. És mivel az ötö­dik ötéves terv további éveiben a népszaporulat további eme­lését reméljük — és várjuk —, a gyermekgondozási segélyre fordított pénzösszeg is tör­vényszerűen emelkedni fop. A szüléskor juttatott összeg megduplázása is elsősorban a fiatalokat árinti, pontosabban mintegy 240 ezer családot. E kiadások így 1972-ben továb­bi 240 millió koronával gya- rapszanak majd. Végül még egy számadat: a gyermekgondozá­si segéllyel és a szüléskor jut­tatóit támogatással kapcsolatos költségek kereken egymllllárd koronányi kiadást jelentenek majd az állam számára. En­nek a tetemes összegnek jelen­tős hányada viszont épp a fia­tal családok életszínvonalának további emelését szolgálja majd. Hangsúlyozom: az új ötéves terv rajtja jól sikerült, a dol­gozók növekvő munkakozdemé- nyezése, illetve a gazdasági e redmények folyamatos javulá­sa lehetővé tette, hogy az így n .‘t javak egy jelentős i ;szét népjóléti célokra fordítsuk. — Befejezésképpen arra sze­retnénk választ kapni a mi­niszter elvtárstől, hogy az ön véleménye szerint miképp áll­ja ki népjéléti politikánk az esetleges nemzetközi összeha­sonlítás próbáját? 3) Pártunk céltudatos politi­kai Irányvonala kedvezően tük­röződik a szociális biztonság további elmélyítésében, az ez­zel kapcsolatos aktuális kérdé­sek rugalmas és gyors megol­dásában. Aligha kell. külön hangsúlyoznom, hogy napjaink­ban minden dolgozó számára megteremtettük a nyugodt, bé­kés öregség anyagi feltételeit, a rászorulók rokkantsági se­gélye is mindenki előtt termé­szetes követelménynek tűnik. Nem kis eredményekkel büsz­kélkedhetünk a szociális szol- gáltatáso szakaszán Is, hi­szen országos viszonylatban több mint 450 szociális intéz­mény gondoskodik a rászoruló öregekről vagy fiatalokról, egyre szélesítjük a magányos és Idős állampolgároknak nyúj­tott állami s társadalmi segít­ség skáláját. A betegbiztosítás, az egészségügyi gondoskodás s az efféle többi kiadás összege évente kereken 53 milliárd ko­ronát tesz ki. Összehasonlítás­képpen hadd mondjam el: ez az összeg a lakosság munká­jából eredő összbevételnek mintegy harmadát jelenti... E tényezők, eredmények és népjóléti vívmányok — szoci­ális gondoskodás tekintetében — Csehszlovákiát a világrang­lista élére, a legfejlettebb or­szágok közé emelték. Örö­münkre szolgál, hogy a szo­ciális gondoskodás színvonala hazánkban magasabb, mint a kapitalista államokban. Az A- merika! Egyesült Államokban — mely a legfejlettebb tőkés ország — például mindmáig nem létezik általános beteg­biztosítás, ami a dolgozóknak és családjaiknak lehetővé ten­né a legelemibb egészségügyi szolgáltatások élvezését. U- gyancsak megoldatlan az öreg­ségi és a rokkantsági szociális biztonság, mondhatnám, lét­fontosságú kérdés. A kapitalis­ta államok többségében a nyugdíjkorhatár Is magasabb, mint nálunk. Többnyire 65i, de néhány országban a 67 va.gy csak a 70 éves kor hozza meg az öregkori pihenés kezdeté­nek jogát... Nos, azt hiszem, aligha kell tovább sorolnom a példákat a szocialista Csehszlovákia és a kapitalista világ népjóléti po­litikájának összehasonlításá­hoz... — Fiatal olvasóink nevében köszönöm a beszélsetéstl Kolárovo — Velk.v Ostrovun (Nagysziget) a kgmárnöt Jár4s egyik kis falujában s fiatalok 23 taggal ünnepélyes keretek között megalapították a SZISZ helyi szervezetét. Az alakuló gyűlésen képviseltette magát a helyi pártszervezet, valamint a SZISZ .járási bizottsága is. Az eddig végzett munka ér­tékelése. valamint az ünnepé­lyes fogadalomtétel után a ta­gok megkapták az igazolványo- j kát. Ezt követően vidám han­I gulatú mulatság következett, a­i melyen a falu öregje, fiatalja I kitűnően szórakozott. ÜJ SZERVEZET SZÜLETETT De térjünk csak vissza az e- lőanényekhez. Nagy Dezső ta­nító szervezte és tömörítetté a falu fiatalságát az önálló SZISZ- szervezetbe. Elmondta, hogy nem volt könnyű dolga. Jelenleg Kolárovőn (Gűta) la­kik. Császtamelléken tanft és az említett szervezet pedig Vetky Ostrovon van. Eelmerül a kérdés, hogy miért éppen Itt nem pedig lakóhelyén szervezte nteg. vagy ahol tanít. De ezt hadd mondja el ő maga. ,.A probléma könnyebb része az, hogy itteni születésű va­gyok, Itt töltöttem gyermekko­romat, sőt tanítottam Is majd­nem három évig. Ismerem az itt élő embereket; felnőtteket, fiatalokat egyaránt, örömeikkel, gondjaikkal együtt. Gyakran megfordulok közöttük azőta is. amiőta máshol tanítok. A mos­tani tagság többsége volt. ta­nítványaim közül került ki. Lelkes és fegyelmezett fiata­lok, érdemes velük foglalkozni. Ez év augusztusában meghív­tam őket egy gyűlésre, amely­re közel harminc fiatal jött el. Közöltem velük, mit szeretnék és a gondolatot lelkesedéssel fogadták. Még ugyanabban a hónapban táborozást szervez­tünk Jahodnára (Pozsonyeper- jes), amelyen 22-en vettek részt,' és kitűnően sikerült. Szombatonként tartott gyűlé­seinken előadás fonnájábaB Is­mertettük a komámői járási SZISZ-bIzottságtöl kapott poli­tikai anyagot. ősszel szüret! bált rendeztünk s így némi pénzalapra tettünk szert, nujd kétnapos brigádmunkán vettünk részt a kolárovöl üttöróházban. Az úttörőházzal egyébként is szaros kapcsolatot tartunk fenn. Itt pedig teadélulánt rendeztek számunkra. Akcióinkba a fia­talok nagy része bekapcsoló­dott. Ebből kiindulva határoz­tunk úgy. hogy a továbbiakban hivatalosan elismert szervezet­ként fogunk működni a párt- szervezet támogatásával. Így jutottunk el ahhoz a naphoz, amikor megtarthattuk alakuló gyűlésünket. ’ Jogos a további kérdés is — és ez a probléma komolyabb része; A megalapítás gondola­ta miért oém a helybeli iskola tanítói körében született meg? Hiszen a tanerők többsége u- gyancsak fiatal és feltehetően tehetséges ember. Köztudott, hogy a pedagógusok munkája nem kizárólag a tanításra szo­rítkozik. Van iskolán kívüli munka Is. Ennek jelentősége falun különösen nagy. Napjaink­ban sokszorosan érvényes az, hogy a tanító a falu kultúrá­jának lámpása! Azonban ezek a ..lámpások“ Vel'k.v Ostrovon csak pislákolnak, esetenként már ki is aludtak. Jó lenne, ha az illetékesek elgondolkoznának ezen és mun­kájukkal hozzájárulnának a szervezet célkitűzései teljesíté­séhez." Eddig a beszélgetés, amely­hez kommentárt fűzni nem is kell. A szervezet minden tag­jának és Nagy Dezső tanitőnaW sok sikert kívánunk a falu kul­turális életében s a SZISZ-szer- vezetben végzett munkájúhoz. Szabó Imre. a SZISZ komámói járási bi­zottságának titkára EGY GYÄR CENTENÁRIUMA A bratlslavaí Juraj Dimit­rov Vegyiművek 1973-bal ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Olyan ritka szép ünnep ez, amelyet Il­lik méltó módon megünne­pelni. Ehhez Járulnak hozzá a gyár ifjú dolgozói Is. A kö­zelmúltban „Fiatalok vissz­hangja“ elmen nagy sikerű műsoros estet tartottak. A több fordulóra tervezett ta­nulságos és érdekes»kérdés- folelet-est keretében az e- gyes részlegek fiataljai vá­laszoltak a gyár, a jnuinkás- mozgalom és a pórt törté­netével Összefüggő kérdé­sekre. Utána tánccal zárták a jól sikerült estet, amelyen a gyár idősebb dolgozói is jól szörakoztak. Az akció 1973-ban, a gyár megalapí­tásának 100. évfordulóján éri el tetőfokát. KOZINA-EMLÉKMOZEUM A dél-csehországi Ojezd község arról nevezetes, hogy ott született a híres „kutyafejű“ határőrök, a chodok felkelésének legen­dás hírű vezére, Jan Sladky- Kozina. Mint ismeretes, a chodok a déli cseh határ- szoro'sokat őrizték, és ezért számtalan kiváltságot élvez­tek. Többek között nem kellett robotolnlok. A Bíela- hora-i csata után azonban a kiváltságaikat eltörölték, mire Jan Sladky-Kozina ve­zetése alatt fellázadtak. Az urak a felkelést kegyetlenül elfojtották és Kozínát kivé­gezték. 1958-ban szülőfalujában Kozlna-emlékmúzeumot ren­deztek be a vezér tisztele­tére. A múzeumban megte­kinthető a régi chod nép­viselet és háztartás, a ha­tárőrök fegyverei és Miko- l᧠Aleä rajzai, Jirásek Ku- tyafejöek című könyvéhez. KITÜNTETÉS A CSEHSZLO­VÁK NAGYKÖVETSÉGNEK A brit királyi építészeti Intézet, a Royal Institute of British Architects minden évben kiosztja a legjobb és legszebb megoldású épüle­teknek járó díjat. Napv ki­tüntetés érte az idén hazán­kat. A bizottság a londoni körzetben a csehszlovák nagykövetség újonnan épült kensingtonl székhelyét talál­ta legérdemesebbnek a díj­ra. A követség új látványos Ikerépületének tervét Srá- mek, BoCan és StSpansky mérnökök, illetve az angol R. Matthews, valamint ]. Marshall és társai tervez­ték. London Kensington Pa­lace Gardens negyedében áll, ahol a legtöbb külkép­viselet székel. A négyemele­tes épületben székelnek a hivatalos külképviseleten kí­vül hazánk itereskedelmi kirendeltségei, és itt lakik az egész csehszlovák koló­nia. A két épületet föld a- latti út köti össze. Az a- lagsorban a garázsokon, raktárakon, a konyhán és éttermen kívül egy 90 sze­mélyes mozi Is található. FOKOZÓDIK NÁLUNK A cipőgyártás Az ötödik ötéves tervben 33 millió párról 49 millió pár cipőre fokozódik Szlo­vákia évi cipőgyártása. Ez annyi cipő, hogy például e- gész Franciaország Szlová­kiában gyártott cipőben jár­hatna. (rU /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom