Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-28 / 52. szám

E urópa ás a Tllóg problé­máit llletőan első helyeiii kell említenünk azokat a törekvéseket, melyeket az SZKP XXIV. kong­resszusa tűzött ki. A szovjet kommnnisták nagy ta> nácskozásán mélyrehatóan ele­mezték a fejlődd tényeit, a is­mételten bebizonyosodott: a szocialista világközösség ereje ma már a világ fejlődésének megbatórozé tényezőjévé vált. „Oj távlatok nyíltak meg — ál­lapította meg a kongresszus beszámolója —, hogy a szocia- lizmns az egész világon diadal­maskodjék“. Az élet Igazolta ugyanakkor a kommunista és munkáspártok 1963. évi tanács­kozásának megállaidtását is, miszerint „a szocialista világ- rendszer az antiimperialista harc döntő ereje.“ A világban végbement válto­zásokról szólva elsősorban az európai helyzetet említenénk. Európa új távlatok, új lehető­ségek küszöbére érkezett, s ez esősorban annak köszönhető, hogy a Szovjetunió és a szo­cialista országok kezdeménye­zésére alapvetően javult a más társadalmi rendszerű országok­kal való együttműködés. Első­sorban a szovjet-francia kap­csolatok, valamint a szovjet- nyugatnémet szerződés volt az fenyegetés minden megnyilvá­nulásának, s ezzel a békét ve­szélyeztető konfliktusoknak is. Nem véletlen hát, ha ez az e- semény az új esztendő legje­lentősebb eseményének számf- tódik. A szovjet békeoffenziva más vonatkozásban is kedvezően hatott a világ fejlődésére. A leszerelési világértekezlet ösz- szehlvásának javaslata — me­lyet az ENSZ fórumán a fel­szólaló 50 tagállam közül csu­pán az Egyesült Államok és Kína ellenzett —, valamint az öt nagyhatalom tanácskozásá­A közel-keleti kérdés megoldása — Izrael makacssá­ga miatt — holtpontra Jutott. Az EAK minden erőfe- ' szitást megtett a válság politikai rendezése érdekében. Képünkön Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára fogadja Itt-tartőzkodásakor — az egyiptomi diplomácia vezető­jét, Mahmud Riad külügyminisztert. alapja annak, hogy ma kedve­ző légkör uralkodik Enrépában. A szeptember elején aláirt Nyngat-Berlinről szélé magál­lapodás, mely a kölcsönös en­gedmények alapján rendezte a „írontváros" helyzetét, új fe­jezetet teremtett Európában. Nemcsak a szovjet-nyugatné­met, lengyel-nyugatnémet szer­ződés ratifikólósának akadá­lyait hárította el, hanem eltá­volította azokat a torlaszokat is, melyeket az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet útjába állítottak egyes NATO-országek. Ennek eredmé­nyeként — ahogy a Varséi Szerződés tagállamainak kül­ügyminiszterei a december e- leji tanácskozásukon leszögez­ték — most már megkezdődhet a tanácskozás gyakorlati elő­készítése. Franciaország, az NSZK, Kanada, Dánia, Norvé­gia és más országok álláspont­ja egyöntetűen támogatja ezt, s ezért az értekezlet 1972-ben való megtartása mindenképp reálisnak mondhatö. Itt az eu­rópai béke és biztonság olyan rendszerét klvónjók kimunkál­ni, mely elejét veheti az erő­szak vagy az erőszakkal való nak megtartása éppúgy, mint a fegyverzetcsökkentésre tett konkrét javaslat egyaránt a béke kilátásait növelte. - A Szovjetunió — ahogy Gromi'KO külügyminiszter hangsúlyozta - végső célnak tekinti az álta­lános és teljes leszerelést, s minden lehetőt megtesz, hogy hasznos megállapodások jöjje­nek létre a leszerelésre ^ a fegyverkezési verseny korláto­zására. Biztató jelenségnek számit egyébként, hogy az idén első ízben került sor a SALT-tár- gyaiások három fordulójára. A tárgyalások meggyorsulása azt Jelzi, kedvező szakaszba jutot­tak a megbeszélések, s ha az év végéig nem írják alá a stratégiai fegyverrendszerekről kötött megállapodást, biztosra vehető, hogy Nixon moszkvai útja előtt — ahogy az ameri­kai kormány ezt időzíteni sze­retné — az asztalra kerül. Itt kell megemlíteni az el­múlt év kát külpolitikai szen­zációját is. Az egyik a Kinai Népköztársaság ENSZ-tagságá- nak rendezése, a másik Nixon váratlan pekingi útja. Az E- gyesUIt Államok „két“ Kína“ elméletének csúfos kudarca, valamint a tajvani rendszer ki­zárása a világszervezetből a Szovjetuniö és a szocialista or­szágok következetes külpoliti­kai törekvésének eredménye... Sajnos, a kinai küldött eddi­gi szereplése nem ad okot az illúziókra. A világ ugyanis azt várná a népi Kínától, hogy a béke és az imperialistaellenes front erőit erősíti, az eddigi fellépések viszont arról tanús­kodnak, a „harmadik világ“ vezetőjeként fellépő Kína lé­nyegében az Egyesült Államok malmára hajtotta eddig a vi­zet... S ha a világ érdeklődés­sel várja Nixon pekingi útját, ettől nem a szovjetellenesség „közös“ platformját reméli, ha­nem a világ „forró“ pontjai­nak megoldásához valö konst­ruktív hozzájárulást. Az indokínai kérdés ugyanis éppúgy, mint a közel-keleti helyzet, újabban pedig az in­diai-pakisztáni konfliktus egy­értelműen figyelmeztetnek ar­ra, van mit tenni a nagyhatal­maknak is annak érdekében, hogy a háború és népirtás he­lyett a n^ek jogainak tiszte­letben tartása jnsson szóhoz. Az önrendolkezés, függetlenség, szUverendtáe elveinek alkal­mazása és az erőszakról való lemondás s az ag­resszív cselekedetektől valé tartózkodás lehet az alapja an­nak, hogy a világpolitika köz­ponti kérdései, konfliktusos helyzetei végre megoldódjanak. Az elmúlt év ebből a szem­pontból meglehetősen sok nyi­tott kérdést ad át az új esz­tendőnek, s csak remélni le­het, hogy ezek nem kuszáb­bakká válnak, hanem a meg­oldás felé közelednek. Az elmúlt évek egyébként azt is bebizonyftották, rosszul számítottak azok, akik az ol­A szov'et-francia kapcsol.a- tokban űj fejezet kezdődött Leonyid Brezsnyev idei fran­ciaországi ' látogatásával. Képünkön L. Brezsnyev és G. Pompidou az Elysée-pa- lota előtt. timátumok és az erő nyelvén próbáltak „szét érteni“ a Szov­jetunióval és a világ haladé erőivel. Ezeknek ma sem árt tudomásul venniük, bogy a szocialista közösség országai politikailag, gazdaságilag és katonailag még szilárdabbakká váltak. S így nem árt meg­szívlelni az SZKP XXIV. kcng- resszusánák a figyelmeztetését sem; „Nekünk megvan minde­nünk, ami szükséges — becsü­letes békepolitikánk, katonai erőnk és a szovjet n^ össze- forrottsága —, hogy biztosítsak határaink sérthetetlenségét mindennemű merénylettel szemben és megvédjük a szo­cializmus vívmányait.“ Szövetségeseinkkel és a vi­lág haladó erőivel együtt mi is arra törekszünk, hogy a nem­zetek közötti kapcsolatokban a békés egymás mellett élés el­vei realizólédjanak. Minden e- rőnkkel segítjük a szocializ­mus érdekeit, s ezzel egyben azt is, hogy az emberiséggel és emberséggel egyjelentésű BE­KET a világ népei valóban tu­lajdonjogba is vehessék... FONOD ZOLTÁN Az európai enyhülés szempontjából új fejezetet nyi­tott a nyugat-berlini megállapodás. Képünkön (közé­pütt Abraszimov szovjet nagykövettel) a négy nagyba talom megbízottjait láthatjuk, közvetlenül azután, hogy az egyezményt kézjegyükkel látták el. A rádió szilveszteri műsoráról Egy évvel ezelőtt írtam, hogy a Csehszlovák Rádió ma­gyar adásának háza táján új szelek fújnak. Most, egy év el­teltével csak tovább erősíthe­tem ezt az állításomat. Mind az egész műsorpolltlka, mind az egyes adások színvonala a legnagyobb igény mércéjének is megfelel. Vonatkozik ez legújabban a szilveszteri adásra is, amelyet a közelmúltban alkalmam ,vo!t meghallgatni. A szerkesztőség dicséretére válik elsősorban, hogy szakított az eddig szoká­sos elvvel, amikor is olcsó, többnyire a pesti rádiótól im­portált kommunális viccekkel töltötte ki az egész szilvesz­teri fő műsor Idejét. Ezúttal jóformán teljes egé­szében a rádió belső munka­társai állították össze a há­romórás műsort. Sőt többé-ke- vésbé még a hagyományos mű­sorszerkezetet is meghagyták, természetesen humoros, rend- ragyó miliőbe ültették átaze- gyes műsorokat. így hallha­tunk majd szilveszteri napi krónikát, húsz perc pop-zenét, helyszíni közvetítést a szílasl kultúrházból, ismétléseket az év legjobb műsoraiból s végül ízelítőt a pesti rádió szilvesz­teri kabaréjából. Az újításért csak dicsérni le­het a szerkesztőséget. A hall­gató is bizonyára szívesen meghallgatja azokat a szer­kesztőket, akiket egész éven át hallgatott, és akiket eddig tel­jesen másik oldaláról Ismert. Ezúttal a komolyságot félre­téve viccelődnek, egész sor va­lós és valótlannak tűnő derűs eseményt tálalnak a hallgató elé, elmesélik legfurcsább él­ményeiket, többek között azt, hogyan nézték a rádiózás gyer­mekkorában az egyik szerkesz­tőt a mesterséges megtermé­kenyítő állomás zootechnlku- sának, és hogy milyen furcsa helyzet állt ebből kifolyólag elő. A krónikát követő pop-zenei újdonságokban ízelítőt hallha­tunk az év slágereiből. Fellép többek között Tom Jones, Do­menico Modugno, Maryla Ro- dowlcz, Koncz Zsuzsa, Danléle Gérard (Buterfly) és mások. Ezt követően kapcsolják a brestovecl (Szilas) kultűrházat, ahol Szulcsány Dezső és népl- zenekara, továbbá a bratlsla- vai Juventus együttes szórakoz­tatja majd a közönséget. Az ismert magyarországi művé­szek közül fellépnek Szilvásy Annamária, Orsolya Erzsi és Balázs Jánosr Hazai részről Go- da Marika nótákat és cigány- dalokat, Kovács Lajos népdalo­kat énekel, az idősebb korosz­tály által meglehetősen jól is­mert Csík János pedig néhány örökzöld melódiát ad elő. Majd Hacsekkel és Sajóval találkoz­hatunk ismét, akiknek a gom­baszögi fellépését vett« Végül a műsor befejező ré­szében a pesti 6-os stúdióból ízelítőt kapunk a Kossuth Rá­dió szilveszteri műsorából. Bi­zonyára jól szórakozunk majd Komlós János flnon), intellek­tuális humorán, politikai sza­tíráin. Angyal János parodista egy kicsit megelőzte a törté­nelmet, a leendő müncheni o- limplára látogatott el, hogv Szepesi, Vitray, Radnai és a többi tévé- és rádtóriporter hangját utánozva beszámoljon a nagy sportverseny esemé­nyeiről. Mindent egybevetve érdekes és szórakoztató műsornak le­hetünk tanúi a Csehszlovák Rádió magyar adásának hul­lámhosszán december 31-én ti­zenhárom órától tizenhat órá­ig. Valóban rádiós ízű és ha­zai, amit a múltban sajnos, nem nagyon mondhatunk el a magyar adás egyes műsorai­ról. Palágyi Lajos Az építkezéseken a leggyengébben fizetett, szakképzettsége- nem Igénylő munkák 80 százalékát „vendégmunkások“ végzik. —l^ill—«T -T ----■—TI—■ ---­„GASTARBEITER“ ' A nyugati nagyvárosok neonfénytöl szikrázó utcái, az áru -bő­ségétől roskadozó üzleti kirakatok, és előttük a nyugatnémet márkával, svájci frankkal vagy svéd koronával aiegtömött er­szénnyel feszítő fiatalember, aki otthagyva hazáját, elindult a gazdagság és jólét kalandos útjára. Hány hazánkbel! fiatalnak villant még szeme, amikor ezeket a gondolatokat forgatta fe- - j"ben és hánynál a gondolat tette vált, hogy néhány hét múlva h-Iéhri'dve álmodozásából az emigráció keserű valóságára döbben­ten. Vannak országok, ahol az ilyen vágy és a keserű ébredés kényszer, A fejletlenebb országok évenként százezreivel „expor-- ják“ niunkaeröfeleslegeiket a fejlettebb országok kizsákmányoló munkaerőpiacaira. Ezeknek sorsa nem sokban különbözik az e- migránsok sorsától, pedig hivatalos megnevezésük sokkal szira- pallkusabbban hangzik: vendégmunkások — gastarbeiterek. Ilyenekről szól az alábbi cikkrészlet, melyet egy Jugoszláviai lapból vettünk át. Az utazók és hurcolkodók közötti átmeneti réteget az idény­munkások képezik. Miattuk találták ki a nemzetközi vonalakon közlekedő különjáratőkat, miattuk találták ki a kimustrált, meg­rozsdásodott. csöpögő személygépkocsik újbóli forgalomba ik­tatását. miattuk lettek ismét kifizetődők (nem kellett őket drá­ga pénzen lerombolni) a fabarakkok, miattuk léteznek ismét a nagyvárosok peremén gettók, miattuk az alacsony bérek, rossz lakásviszonyok, a rengeteg munka, miattuk növelik az adókat, az élelmiszer árát. miattuk kapott lángra Európa-szerte a sovi­nizmus, a nacionalizmus. Ogy állnak a csillogó nagyáruházak celofánba csomagolt tárgyakkal dúsan megrakott pultjai között, mint a sima jégen a kezdő korcsolyázó. Az üzlet nyomozója elő­lép irodájából, és mellén összekulcsolt karral megáll a hátuk mögött. Ott ácsorogoak hevesen hadonászva csoportosan az utcán a hazulról hozott fekete esküvői öltönyükben. A rendőr a köze­lükbe lep, és összeráncolja homlokát. Különjáratok. A hajdani, háborúba Induló szerelvényekre emlékeztetnek. Té- 9 voll, ismeretlen csataterekre szállítják a gazdasági válság köz- I katonáit. Virágok, könnyek, gyercksirás, asszonyok jajveszéke- 9 lése, szalonnás tarisznyáit, hazai pálinka, dohány, lengő zsebken- 9 dök, harmonikaszó, és a sínekre szereit pokol első köre kigör- 1 düI az állomásról, majd eltűnik a távolban. 3 Modem népvándorlás ez, nem szűz rétek, tápláló legelők után, w hanem a létfenntartásért. g Tranzisztoros, termoszos, munkaengedélyes, útleveles totárjá- g rás. g A bürökrácia enged a biz|osltó szelepen, a fölösleges gőz el- | illan, kitölti a pámázatlan. szutykos vagonok terét. Lábszaggal, 3 pálinkagőzzel, cigarettafüsttel, füstölt húsok szagával elvegyülve I kereng az észak felé tartó vagonokban a szakadozott karton- j kofferok, tarisznyák, csalánzsákok között. j Ljubljana után elhal a dal. a Az arcok megmerevednek, az illúziók átadják helyüket a cse- « csemőknek, a gyerekeknek. A legéletképesebbek reggelig íél Iá- 8 bon állnak a huzatos folyosón, de velük is végez a fáradtság, , a nátha, a korgö gyomor, és a hosszú sor a vagon klozettja I előtt. Pedig a munka még el sem kezdődött. Az első villanyszámla . még nem érkezett meg, az első lakbér kifizetésének Ideje Is messze van. Az élelmiszer, az ital, a gyümölcs (kilőszámra vá­sárolhattak odahaza) árát sem ismerik. A kezdeti csalódásokat “ éppen ezek a dolgok okozzák, egy Spanyolországból Importált há- romkoronás zöldpaprika, egy doboz hatkoronás Prince-cigaretta. .A fölösleges személyből megtűrt személy lesz, megtűrt munká­jáért. Jelenléte kifizetődő az ország számára, és ezzel mindent meg is mondtunk. Élete végéig embrionális állapotban marad a i stockholmi, a malmöi, a göteborgl bérházakban. Így alakulnak ‘ ki a gettók. Aj asszimilálódás felé vezető utak elvágatnak, a kör j lezárul, a kezdeti nyelvtanfolyamokon megszerzett tudás elhal­ványodik, a körből csak a gyerekek képesek kitömi, de ez a ki­törés legtöbbször a családtól valö elidegenedéshez vezet. A gye­rek szégyellni kezdi anyját, aki fura kiejtéssel köszön az utcán, j ha van kinek, nem szívesen megy vele bevásárolni sem, mert j olyankor mindig megjelenik a nyomozó a hátuk mögött. S az a apja? Semmihez sem ért. Az új matematika útvesztőiben a gye- | rek nem számíthat segítségre. í Ott ülnek ezek a fiatal apák a nagyáruházak éttermében egy * I kávé vagy egy sör mellett, és órák hosszat bámulják az em- *' heréket, akiktől annyira eltávolodtak. Többnyire csoportosan Ul- I nek az étterem egyik sarkában, és a hazai szokástól eltérően 1 J alig beszélnek. Nézik a svéd lányok vastag, hátborzongatóan fe- ° I bér combját, a rövid szoknya alól kivillanó tarka bugyijukat, és i I úgy érzik magukat, mint a moziban, vagy mint amikor divat- I I lapokat, esetleg pornográf újságokat lapoznak. S I .Az asszony otthon UI a lakásban, és számol. Nyolcszáz korona * I adó, négyszáz a lakás, marad nyolcszáz. No de az ennivaló? j Télikabát is kellene, kint tegnap mínusz huszonötöt mértek, de I ha a kabátot megveszi, nem jut erre meg arra, és minek is í kabát, úgysem jár sehova. Mióta kijöttek, kétszer volt mozi- | ban, s milyen dls^nóságokat mutattak, jézusmáriám, micsoda f Í romlott nép. Félteni kezdi férjét, az ablak mellé néz, és ki- jj tekint a népteien utcára. Havazik. ij Primitív barakkokban, összezsúfolva laknak az olasz munkások Hamburgban. A ..lakások" tulajdonosai busás hasznot zsebelnek be a lakbéreken. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom