Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-30 / 48. szám

Kalinin Prospekt — a legszehb moszkvai sugárút A barátság vonattal a Szovjetunióban Az Idei csodálatos ősz sok fiatal mezőgazdász számára nemcsak azért marad emléke­zetes, mart rég nem tapasztalt meleg kísérte, hanem azért is, mert most Jártak először a Szovjetunióban. Október ti-, .nnyolcadikán az esti órákban agy különvonat gördül ki a prágai vasútállo­másról, és kétszáznegyvenhá­rom fiatal mezőgazdászt vitt Kijevbe, Moszkvába, Ogyesszá- ba. Néhány kiránduló saját ma­ga fizette az utat, de nagy többségüknek a szövetkezet, ál­lami bírtok vagy\ valamelyik társadalmi szervezet állta a költségeit; úgy is mondhatnánk, hogy kitüntetésként jutottak el a három nagyvárosba, nézhet­ték meg a szebbnél szebb tör­ténelmi emlékeket, róhattak le kegyedetüket Lenin előtt.-O­A vonat első szovjetunióbeli állomása Kljev, az ukrán fő­város volt. Mindenkit elkáp­ráztatott gazdag párkjaival, csodálatos őszi színekben pom­pázó; mindenütt megtalálható fáival. A fiatal mezőgazdász turisták Itt, elsősorban a Pe- csori Lávrát, a XII, századi hí­res kolostort, az alatta levő katakombákat, valáminl a fa­rasz Hrihorovics Sevcsenkó Múzeumot tekintették meg nagy érdeklődéssel. A nagy költő ne­vét viselő múzeum a költő é- lete és műve mellett bemutat­ja az ukrán történelemnek s művészeitek történetének egv részét Is. Az estéket hasznos szórako­zással töltötték. Egyeseket a fent említett költő nevét vi­selő nemzeti színház balettmü- sora, másokat meg a kijevi kongresszusi palotában fellépő lenlngrádi esztrádcsoport mű­sora vonzott. Amikor este vlsz- szatértek a szállóba, érdekes hangulat keletkezett, egyik cso­port a másikat irigyelte. A színházban elményszámba me­nő balettműsort láttak, a töb­biek pedig a kongresszusi pa­lota modernségét, csodálatos szépségét dicsérték. A csoport tagjai közben el­látogattak egy-egy kolhozba, szovhozba, traktorállomásra, hogy kí-kl némi szakmai ta­pasztalatot Is szerezzen. Ami­kor visszatértek Kijevbe, me­gint a városban széledtek i^zöt hogy megvegyék az első aján­dékot az otthoniaknak, felad­ják az első képeslapokat. —O— Székely Éva is közöttük volt. Egyike azoknak az utasok­nak, akik Jutalomként jutottak a Szovjetunióba. A Královsky Chlmec-l Állami Birtok Ifjúsá­gi szervezetének az elnöke, s JÓ munkájáért, a szervezet o- kos vezetéséért esett rá a vá­lasztás — a SZISZ trebiáotfi járási bizottsága javasolta hogy ajándékozzák meg ezzei a szovjetunióbeli úttal. Igaz ugyan, hogy három nap­ja Itt voltunk már a városban, de 6 az egyik barátnőjével a várost járva mégis eltévedt. Egy darabig bolyongtak, meg­próbálkoztak a szállóba vissza­jutni, végül mégis mit volt mit tenni, megállítottak két lányt, s megkérték, igazítsák őket útba; — Sok mindent láttam, nem először voltam a Szovjetunió­ban, de talán ez lesz a legna­gyobb élményem — mondta É- va. — A két lány roppant ked­ves volt, villamosról villamos­ra szálltak velünk, közben be- szél§ettüi;i|c,j^ _, fIgypimeztette k fethkei 'egy-egy ' szép épületre történelmi emlékre, s így las­san visszajutottunk a szállás­helyünkre. Araikor elváltunk, kis emléktárgyakat adtunk egymásnak, s címet cseréltünK. A lányok mondták, hogy Kijev- ben nem lehet eltévedni, elég csak bizonytalanul körülnézni, s valamelyik kijevi máris az idegen segítségére siet. _o— Amikor Kijevből Moszkvába tartottunk, kis túlzással akár azt Is mondhattuk volna, hogy Péntek János „bearatta magát" a Szovjetunió fővárosába. Mini az ország második legjobb fia­tal kombájnosa, kapott jegyet a barátság vonatra — 412 ha gabonát aratott le a nyáron. Reggel fél négykor-fél ötkor indult munkába, megkente, át­nézte, rendbehozta a gépét, s nyolc-kilenc óra között {>edig beállt a gabonatáblába... Nem egyedül Jött, elkísérte a felesége Is. Peirsze a gazdag program mellett gondoltak ott­hon maradt ötéves kisfiúkra Is Meglátoigatták a híres, ' nagy moszkvai gyermekúruházat, a Gyetszkij Mirt. Kisfiúk odaha­za már biztos nagyon várta a mamát meg a papát, no és per­sze az ajándékot. Igaz. volt Is mit vinni, hiszen amit megkí­ván egy gyerek, itt minden megtalálható. Nehéz is válasz­tani a sok okos játék közül.-0­állta a gyűlöletes náciharcokat. Hatszoros túlerő indult a vá­ros ellen, s mégis kétszázezer hitlerista katona és tiszt pusz­tult el a város bevételekor. Amikor mégis elfoglalták akkor pedig a katakombákbf)' támadták őket. A városban székelő parancsnokság úgv gondolta, hogy néhány "zred katona tartózkodik a több mirn kél.■^zázötven km hosszú kata­kombákban, pedig csak vagy hetven elszánt hazafi harcos okozta nekik azokat a nagv károkat, amelyek ellen szinte lehetetlenek voltak. Most ml is ezeket a kata­kombákat lártuk. Szinte h'hs- tetlena, hogy itt élni lehet, s a hö.= szovjet partizánok nem­csak éltek, hanem harcoltak Is. Pár nappal azután, hogy a fasiszták elfoglalták a várost s a német parancsnokság nagy fogadást rendezett, hirtelen nagy robbanás szakította fél­be az ünnepi beszédet, s két­száz magas rangú tiszt, pa rancsnok lelte ivogatás éstái-- salgás közepette a halálát. Az Időzített bomba pontosan rob­bant. A szovjet hatóságok a hábo­rú után a Hősi Város elmet adományozták a városnak, s ezt ma is büszkén viseli.-0­Ozoral Ferenc mérnök, aSa- moríní Mezőgazdasági Szaktan­sebb élményét —, hogy reggel ml Is, mint a többiek, autó­buszba szálltunk, hogy elláto­gassunk az egyik legjobb 0- gyessza környéki kolhozba, a Csapájevba. Érdekes és emlé­kezetes lesz számomra ez a lá­togatás. Végigmentünk az e- gész gazdaságon, külön él­ményt jelentett látni a jól kar- bantartott és szépen tárolt gépparkot, s beszélgetni a koi- iioz dolgozóival, vezetőivel. A beszélgetés és társalgás köze­pette bemutattak a főmérnöK- nek is. Hirtelen valami rokon- szenvet és közös vonást fedez­tem fel ebben az emberben — és úgy látszik, ö Is bennenn. Amikorra véget ért a látogatás hivatalos része, nekünk még sok mondanivalónk volt, s így nem is váltunk el egymástól. Autójával bevitt a városba, el­vitt a lakására, bemutatta a feleségét, este pedig megva­csoráztunk az egyik étterem­ben. Szép, modern háromszo­bás lakása van, s Zaporozseca pedig úgy szalad, mint egy kis csodamasina. Ehhez az utolsó mondathoz egy kis magyarázatot kell fűz­nünk: Ozorai Ferenc mérnök az iskolai teendőkön kívül mint a Zväzarm tanítója Is teivékeny- kedik. Kocstvezetésre oktatla az ü] kocsitulajdonosokat. I- lyen minőségben is kibróbál- hatta új Ismerősének és barát­jának a kocsiját. A hazainduló vonatot persze ö Is elérte, az hogy amikor éjfél után meg­Zachar János az Imefí (I- mely) szövetkezet asztalosmű­helyében dolgozik. Az ifjúsági szervezet politikai felelőse, párttag, jó munkás, ezért küld­ték el a Szovjetunióba. Külön­ben neki a szövetkezet nem­csak az útját, hanem még a zsebpénzét is megfizette, s itt elsősorban közvetlen munka­társaira gondolt: — Mindnyájan egyszerre s mindenhova nem mehetünk, de ügy rendezzük, hogy egy-egy út után értékes szép beszámo­lót tartunk a kollégák, munka­társak számára. Nekem is lesz mit mesélnem. — Miről például? — Az állami birtokokról szövetkezetekről. Ott, ahol mi voltunk, nagyon szépen gon - dozták a ^gépeket, jó hozamokat értek el... Moszkvában őt is és a töb­bieket is elsősorban a Lenln- mauzöleum érdekelte a legjob­ban. Kicsit hideg volt, s hosz- szú sor, mint mindig, de vé­gül ott állhatunk a világ e- gylk legnagyobb lángelméje 8- lött, s ez felejthetetlen élmény volt. —0— Megint más jellegű élmény volt látni Ogyesszát. Sokak számára ez elsősorban a ten­gerrel való első találkozás él­ményét Is jelentette. A kikötő­ben kószálva megirigyeltük a szovjet embereket, akik csodá latos luxushajőkon alig száz- nyolcvan rubelért bejárhatják a fél Európát, hét-nyolcszáz ru­belért pedig az egész világo' Hitler két hét alatt foglalta el Belgiumot, egy hét alatt be kebedezte Hollandiát, harminc­hét nap kellett ahhoz, hogy el­foglalja Franciaországot. 0- gyessza hetvenhárom napig A híres tengerhez vezető ogyesszai lépcsők. intézet tanára úgy, jutott el ide, hogy a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága részére ö is bekapcsolódott a jövő mesterei elnevezésű mezőgazdasági ve­télkedő elvi kidolgozásába és jutalomként, a jól végzett mun­káért járhatta be első ízben a Szovjetunió három nagyvára sät. Eljutott az ország szövet­kezeteibe, állami birtokaira. Sőt, majdnem ottmaradt: — Az úgy történt — mesélte a legnagyobb s legemlékezete érkezett, csak tíz perc hiány­zott az Induláshoz, most már egyáltalán nem számit. —O— A vonat ismét beállt a prá­gai csarnokba, kiszálltak az u- tolsó utasai Is, s ki-ki mesé­li útiólményeit, hogyan élnek a Szovjetunióban az emberek. NÉMETH ISTVÁN A kitüntetettek közt volt a Dunajská Streda-i járás képviselője, a Bodiki Efsz kombájnosa, Soús Lajos is. Az SZLKP Dunajská Stre- da-i járási bizottságénak nagy üléstermében tartották meg november 12-én a me­zőgazdaságban dolgozó, fa­lusi fiatalok kerületi akti­A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok kerületi váját. A nyugat-szlovákiai kerület 12 Járásából talál­kozót itt mintegy hatvan fia­tal, hogy közösen értékeljék a közelmúltban elért ered­ményeket és megbeszéljék a XIV. pártkongresszus ál­tal kitűzött feladatokat, va­lamint az egységes földmű­vesszövetkezetek közelgő Vili. kongresszusának elő­készítését. Lad. janák a SZISZ nyugat­szlovákiai kerületi bizottsá­ga elnökének megnyitója után a kerületi bizottság tit­kára, VIzy Sándor foglalta össze a fiatal mezőgazdasá­gi dolgozókra váró felada tokát, kiemelte a szocialista munkaversenyek jelentősé­gét és a mezőgazdasági üze­mek vezetőségeinek a SZISZ szervezeteivel való szoro­sabb együttműködés fontos­ságát. A mezőgazdasági koope­ráció és szakszerűsítés sze­repéről beszélt Stefan Ma- teJCík mérnök, az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bizottságának titkára, utána Ján Breznlcky elvtárs, a SZISZ KB-nak titkára ele­mezte az alapszervezetekre váró feladatokat. A vitában a járási kül döttségek vezetői beszámo' ■ lak az egyes alapszervez i tek életéről, terveiről. K i vetkező pontként az előze­tes értékelések alapján k, tüntették a kerület legjobi fiatal dolgozóit, akik az idei aratásban a legszebb ered ményeket érték el. A találkozó üzemlátoga tással fejeződött be, a résztveivök megtekintették a Dunajská Streda-i járás két jelentős mezőgazdasági jel­legű létesítményét, az Agro­aktívája egy csoportja frigor feldolgozó üzemet és a Dunajská Klátov-i ÁG ba­romfifarmját.-kanovits­A résztvevők Új ifjúság 3 VILLAMOS KANDALLÓ Az utóbbi években a mo­dern lakásban is egyre di­vatosabb a kandalló. Sajnos, neheizen képzelhető el, hogy egy kétszoba-könyhás la­kásba a tizedik emeleten kandallót építsünk. A kan­dalló híveinek a segítségére sietett azonban a Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) Já­rási Ipari Vállalat, s piacra dobta első stílusos villamos kandallóit, melyek bárhol ü- zemeltethetök. Amellett, hogy meleget árasztanak, beren­dezési tárgyként Is jól kie­gészítik a lakást. A kandal­lót úgy oldották meg, hogy belsejében plasztikusan áb­rázolja a lobogó lángnyel­veket, amelyek tetszés sze­rint szabályozhatók, azt a benyomást keltve, hogy va­lódiak. MEDVEKALANO Majdnem tragikus végű medvekalandja volt Ivan Pőelinsky mérnök, barmane- ci vadásznak. Lesre Indult, amikor 50 méterre tőle egy hatalmas medve bukkant tel. A medve is észrevette a vadászt, és ahelyett, hogy elinalt volna, feléje Iramo­dott. A vadász rákiáltott, hogy elriassza, de a med­ve folytatta útját. Vagy 7 méterre lehetett tőle, ami­kor rálött és a jobb lapoc­kája tájékán megsebesítet­te. A megbőszült állat ráve­tette magát a vadászra, és eltörte neki a karját. Sze­rencsére ezzel kitombolta magát és eltűnt a sűrűben. A délutáni órákban a sze­rencsétlent egében is szeren­csés vadász társai a vér­szomjas vadat kézre kerí­tették. KARÁCSONYI PONTY .Az Állam! Halgazdaság dolgozói Szlovákiában befe­jezték a karácsonyi pontyok fogását. Mintegy_ 3100 má­zsa íhyencfalat a tárolókban várja leendő sorsát. Persze ez távolról sem fedezi a szükségletet. A többit - kb. 8—7000 mázsa halat — Ma­gyarországról hozzuk be, il­letve a cseh halastavakból kapjuk. A KÖZUTAK VÉDELMÉBEN A víz és a fagyok nagyon sok' kárt okoznak a köz­utakban. Egy év alatt több mint egy milliárd koronát fordítunk az utak javításá­ra, ennek több mint egyötö­dét a tavaszi karbantartás emészti fed. Éppen ezért az Illetékes Intézeteket, köztük a Prágai és Brnói Közlekedési Kuta­tóintézet, a Bratislavai Mély­építő Kutatóintézet és a Szlovák Műszaki Főiskola dolgozői intenziven foglal­koznak az útburkolat védel­mének kérdésével. A mun­kák jól haladnak, és az 1—5—31—6 jelzésű program megvalósítása után évente sokn.tUió koronát takarítunk meg. KEVE.._2B A ZERGE A Tátrai Nemzeti Park dolgozói a napokban zerge- számlálást tartanak. A leg­utóbbi összeírásnál még 650 zergét olvastak meg. A zc;- gék száma azonban állandó­an csökken. Az eddig! meg­figyelések szerint valószínű­leg ezúttal is kevesebb a számuk, ami a növekvő tu­ristaforgalom következmé­nye. (PJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom