Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-11-09 / 45. szám
7 16 egy éve a tudósok világgá kiirtölték a hírt, hogy a DUT rovarirtó szer károsan hat az emberi szervezetre. Azóta több országban betiltották, majd újra engedélyezték használatát. Aztán elült a per a DDT körül. Annál nagyobb megdöbbenést keltett a minap kapott két hír. Főleg azért, mert homlokegyenest ellentmond egymásnak. Dr. Norman Borlog amerikai tudós határozottan ellenzi a DDT betiltását. Indoklása: „En, aki egész életemet annak szenteltem, hogy a világ éhező lakossága megfelelően táplálkozzék, állítom, hogy a DDT és más rovarirtó szerek nélkül ez a nemes cél megvalósíthatatlan.. A DDT betiltása éhínséget okoz az egész világon...“ £s a másik hír: A kanadai Prince Edward-sziget lakói elképedve nézték, hogy döglött madarak hullanak a magasból... Szakértők megállaidtották, hogy a tömeges madármérgezést a DDT okozta, amellyel bepermetezték a fákat. Felhívták a figyelmet arra, hogy az emberi szervezetre is ártalmas lehet.“ Most már csak az van hátra, hogy a bölcs tudósok azt Is megmagyarázzák, tulajdonképpen mibe is pusztulunk bele; a DDT betiltását követő éhinség vagy a DDT használatát engedélyező mérgezés hozza-e majd a véget. Jó lenne tudni! Mert ellenkező esetben ez a kétség fog megölni bennünket... j:tk.\ StychovA, a I.ás7lő-duó tagja; Nem egészen hároméves kiil* fbldi turnéról érkeztem haza. Megint a prágai aszfaltot járom, amelytől már elszokott a lábam, de még a cipőim is. drömmel állok sorba a Koro* nában egy pár virsliért, boldo' gan beszélgetek a folyosón a szomszédaimmal... Sok változást észleltem. Az emberek nem takarékoskodnak a mosollyal — és ez jó jel. Az az érzésem, hogy hamarosan be kell pótolnom, amit a három év alatt mulasztottam. Mindennap elolvasom a lapokat, nem tudok meglenni a rádió és televízió nélkül. Fiatalok, idősebbek, sőt egészen korosak Is csak a választásokkal foglalkoznak. Mikor Belgiumban voltam, átéltem egy ottani választást... beszédek... könnybombák... Rohantam a szállodámba és bezárkóztam a szobámba. Novemberben Norvégiában leszek, tehát az ottani nagykövetségünkön fogok választani. Boldogan — és másodszor életemben. Akkor először igen fontosnak tűntem magamnak, most viszont kissé furcsállom a helyzetem, mert hiába, az il3ren nagy eseményeknél ember szívesebben lenne otthon, a hazájában.JIRINA BOHDALOVÄ, a Vynohrady-1 Színháx tagja; — Hogy mit jelent számomra jelen pillanatban a hazaszeretet? Lehet, hogy sok embernek — különösen, hanagyon szépen, fennkölten, költőien szeretne válaszolni — kérdésük bizonyos nehézséget okozna. Mert ez a kérdés az érzelmekhez szól, és az ember néha restelll az érzéseit, vonakodik beszélni róluk. Egy színésznőnek ez sokkal egyszerűbb, és az olyan típusú színésznőnek, mint én — tulajdonképpen még egyszerűbb. Az egész egzisztenciám azzal függ össze, hogy olyasmit mondok az embereknek, ami felderíti, szórakoztatja őket, amit megértenek. És ilyesmi csakis az anyanyelvükön lehetséges, amelyet valamennyien annnyira szeretünk. Csakis az ilyen emberekben él a szeretet nemzetünk múltjával, jelenével, hagyományaival, kultúrájával és minden igyekvésével szemben. Mindez számomra — a haza- szeretet. KAREL HÁLA, a Rokokó STÍnház tagja: Sok lehetőségem akadt külföldön. Szívesen énekeltem bárhol, de mindig nagyon örültem, ha „télire“ visszajöhettem Prágába. Akárcsak a verebek. Azok sem szöktek meg hazánkból. Szívvel-lélekkel hazafi vagyok. Apámat az ellenállási mozgalomban vaI6 részvétele miatt kivégezték. Ezek után nyilvánvaló, hogy milyen érzéseket táplálok a hazával szemben. Minden jelentősebb esemény, amely ezt a földet érinti, ahol születtél, élsz és dolgozol, arra sarkall, hogy gondolkodj sorsa, jövője fölött. Ma ebben az országban 14 millió ember beszél a választásokról. Természetesen én is azt kívánom, hogy a legjobbakat válasszuk meg. Az embereknek tudniok kell, hogy azokat választják, akik majd a legjobban képviselik őket. Ez azért lenne szükséges, hogy a választások előtti időszak gyűléseiből eltűnjék minden hivatalos formaság. A Rokoko Színházban rám és másokra is, sok ilyen összejövetel vár: Prágában, a közép- cseh és észak-morva kerületekben. Az emberek kiváncsiak, hogy mit mondunk és hogyan viselkedünk ebben az időszakban. Ügy akarunk szerepelni, hogy ez hasznára váljék a választási kerUIétnek, s művészeknek és talán az egész országnak is. THÄIIA A VÁLASZTÁSOK ELŐTT (Folytatás) VILLAIiONGA: Az a banyo- másom, hogy ön nagyou szereti a gyerekeket. CHAPLIN: Imádom őket. Szeretnék még egypárat, de Oona már kissé idős az ilyesifiihez. VILLALONGA: Minden évben ellátogat ide valamelyik vándorcirkusz, s ön mindig meg- (elenik az előadáson az egész esaládjával. CHAPLIN: A cirkusz számomra a leggyönyörűbb látványosság. marad a világon. A cirkusz és a színház az én két nagy szenvedélyem. Danával sűrűn átmegyünk Londonba, csakhogy megnézhessünk valamilyen {6 előadást a színházban. VILLALONGA: Cs a film? CHAPLIN: Be kell ismernem, hogy nem érdekelnek különösképpen mások művel. Soha sem mentem el megnézni még azért az utóbbi időben nagyonj^ a saját lányomat, Geraldine-t őrizkedem a huzattól! se. Állítólag egészen elfogadható teljesítményt nyújt. (Vége)J^^■t VILLALONGA: ön nyolcvan- ' ' két éves. Mit gondol a jövőről? CHAPLIN: Hát, mit mondjak? Az élet olyan hosszé. Dolgozni fogok, mint ahogy dolgoztam eddig Is. Egyszer régen a londoni utcákon csatangoltam, a- mikor egy cigány javasasszonynyal találkoztam. Ezt mondta; „Négy házasságot fogsz kötni, amelyek közül három tönkremegy. Boldogan fogod leélni é- letedet negyedik feleségeddel, aki három gyermeket fog szülni neked. (Itt tévedett a cigányasszony.) Nagy gazdagságra teszel szert. Hörghurutos tüdőgyniladásban fogsz meghalni nyolcvankét évea korodban. Nem vagyok babonás, de 'M NONNA TYERENTYEVA meghódította CANNES-T Cannes-bah, délútáiianként, ahogy a szállodájához közeledett, az olasz liúkböl áUö zenekar a teraszon rázendített a „Venf, vidi, viel“ című dalra, Így nyflvánltlva véleményt a belépőről, aki mint a dal Is mondja; „Jött, látott és győzött“. Cannes-ban, a filmfesztiválon, ú} arcként világsztárolc között. 1968-ban történt mindez egy kijevi fiatalasszonnyal, akit ma Nonna Tyerentyevaként Ismernek mindenfelé a Szovjetunióban sőt annak határain túl is. Hogy külföldön is felfigyeltek rá, azt nem cannes-i feltűnésé nek, hanem filmszerepeinek köszönheti. Pedig alig néhány esz tendeje milyen messze is voIS még a lllmszinészi pályától! A híres moszkvai filmfőiskola, a VGIK, felvételi vizsgáján pé' dául k^yetlcnUI megbukott. De félévvel később Kijevben a St nlakadémlán filmszínész szakot szerveztek. Ide is jelentkezett Felvették. Nagyon szép teremtés. Magas, karcsú, hibátlan alakú, vonzóan szép arcú — a szeme pedig gyönyörű. Ezt észrevette a fiától Vlagyimir Krasznopolszkij és Valerlj Uszkov Is, két rendező, akik Szverdlovszkban készültek „Leglassúbb vonat“ című filmjük forgatására és szereplőjükül kérték. Most már Kijev sem akart lemaradni, a másodéves növendéket a „Leglassúbb vonat“ után a „Jelena-öböl“ főszerepére szerződtették. Két szerep — két csalódás. A szép Nonna szaklUanl akart a filmezéssel, ezért a moszkvai Vahtangov Színház színilskolájába jelentkezett. Felvették, és negyedévvel később Hejfie, a neves rendezd a Moszfilm műtermeibe kérte. Próbafelvételre. Csehov ..Jonlcs“ című elbeszélésének megfilmesítésére készült, és női főszereplőt keresett. Végül is Nonna húsz, nála sokkal híresebb riválisa előtt diadalmaskodott — őt szerződtették. Hejfie sokat kínlódott a fiatal színésznővel, de ebből a filmen mit sem látni. A szép Nonna hibátlan alakítást nyújtott, s hogy ez nem a véletlen műve volt, azt néhány hétel később bizonyította a Csehov „Tréfa“ című elbeszélése nyomán készült kisjátékfilmben. Ez fiatalok érdekes felfogású, kísérleti játékfilmje volt, s díszleteit My fiatal építészmérnök tervezte: Bmisz Tycrentyev, a Kijevi Építészeti Akadémia aspiránsa. A színésznő és a díszlettervező egymásba szeret, és mikor vége a forgatásnak, Nonna visszatér Kijevbe, ahol immár asszonyként a Lcszja Ukrajnka Orosz Drámai Színház tagja lesz. Lavrenyov-,. Goldoni-, Rozov- darabokban játszik, majd Shakespeare- és Brecht-drám^ban. Azután Ismét Moszkvába várják „Az Sz. városban' történt* című film főszereplője lesz. Ez óriási hazai és nemzetközi sikert arat — s „Az év színésznője* választáson a neve második helyen szerepel. Szerep szerepet vonz — régi szabály. Mikor Turgenyev „Nemesi fészek* című művéből film készül, Nonnát választják a szép lengyel sztár, Beata Tyszkiewlcz partneréül. Jól és szépen játszik. És hamarosan újra kamerák előtt áll: Gorkij „Hánnan“-já- nak filmváltozatában élete első negatív szerepét kapja meg: ő Tatjana Avtonomova, a kapzsi, korlátolt, nyárspolgárasszony. Fanatikus művész. £s fáradhatatlan. Napi húsz órát is képes a kamerák előtt állni, és nem látszik rajta a fáradtság. Pedig a televlzlök Is Igénybe veszik, több nagy sorozatban Is szerepel. Lassan döntenie keli: film vagy színház? De nem tud dönteni. Sikereit a filmeknek köszönheti. De szive a színházé. Most melyikre szavazzon? Egy probléma, amit más fiatal színészek is nehezen tudnak megoldani. Eddig még ő sem tudott határozni. így azután a jövőre bízott mindent: az idő a művészpályán kegyetlen bíró — mindent helyesen és kiméletlenUI ítél meg. Azonban akármi is lesz a döntés — Nonna Tyerentyevának sem a színpadon, sem a filmműtermekben nincs mitől félnie. Mindkét helyen kitűnően helytáll. És ez nem kis dolog. Idén lesz huszonöt éves... (f)
