Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-11-09 / 45. szám
EGY KÖRZETI SZISZ-BIZOTTSÁG VÁLASZTÁSI ELŐKÉSZÜLETEIRŐL Például: 208 nap! JÄN MALOVEC, a bratislavai Ruítnov (Rözsavölgy) SZISZ- blzottságának titkára ii3rurga, középmagas fiatalember. Szeme alatt szürke árkok árulkodnak; keveset alszik mostanában... Valóban, aligha akad e' napokban irigylöje, mert esténként jobbára ügy nyolc óra körül még; reggel hatkor pedig már itt van a dolgozószobá.lában... Dolgozószoba? Név szerint igen, a valóságban azonban Inkább afféle állandó haditanács és irányító központ, ahol alig lehet néhány percig zavartalanul szót váltani, mert egy-egy névért, adatért, útbalgazltlásért máris be-bekopog valaki a bizottság dolgozói és aktivistái közül, íróasztaláról pedig többnyire még éjjelre sem kerülnek el a kimutatások, tervek, képviselójelölt-jegyzékek s egyéb iratok.., — Munkabirásunk, szervezőképességünk teherpróbájának tiartjuk a választási előkészületekkel kapcsolatos pillanatnyi teendőkbe. Ruzinovban márciusban alakult meg a körzeti SZISZ- bizottság, s azóta ez az első valóban komoly bizonyítási lehetőség — mondja. — Ügy tudom, élnek Is vele... — Igyekszünk! Persze van most munka garmadával, hiszen a választási előkészületek mellett gondolnunk kell az évzáró taggyűlésekre és a körzetünkbe tartozó iskolákon a politikai- nevelői feladatokra is. Jól tudják a ruíinovl SZlSZ-esek: hiba lenne külön-külön kezelni e kérdéseket, ez^ arra törekszenek, hogy az alapszervezetek mindegyikében egybekapcsolják e politikai feladatok előkészítését, bár ezekben a napokban szinte mindenütt a választásokkal kapcsolatos teendők kerültek a tagság figyelmének homlokterébe. — Különösen sokat foglalkozunk az először szavazó fiatalokkal. Szükséges, hogy tudják: miért szavaznak a Nemzeti Pront képviselőjelöltjeire, értsék az egykori s, a mai választások közötti különbséget, ismerjék képviselőik választási programját. — Milyen az alapszervezetiekben és az agitációs központokban rendezett beszélgetések, vitadélutánok légköre? A titkár előrehajol a fáradtságát feledtető hévvel beszél; — Az ilyen beszélgetések egész során vettem részt az utóbbi hetekben, s egy-két kivételtíőll eltekintve csak dicsérni tudom a fiúkat s lányokat. Bátran, őszinte természetességgel kérték számon a jelenlévő képviselöjelöltektól a választási programok teljesítését, elmondták a fiatalokat különösen érdeklő problémákat; nyíltan, de baráti hangon szó esett a lakáskérdésről és szinte mindenütt köteiezettséget vállaltak, melyeket erekben a hetekben nagyon becsületesen teljesítenek. Kimutatásokat tesz elém. — Tudja például, hogy röpke két hét esetenként nem tizennégy, hanem 208 napot is Jelenthet?... — Hát... — E fura időszámítás titka valóban egyszerű: körzetünk fiataljai kötelezettségvállalásaikat teljesítve két hét alatt összesen ötezer brigádórát dolgoztak le, ami pedig 208 három műszakos, azaz teljes huszonnégy órás napot jelent!... Ceruzát keres, egy gyors számvetést tesz, majd tréfálkozva fölnevet: — Sőt. nyolc óra még a 209. napra is marad... Hadd mondjam el, hogy a SZISZ kihrzeti bizottsága Ruál- novban nem csupán a választóknak, hanem a megválasztásra javasoltaknak is nagy figyelmet szentel. Gondosan ügyeltek arra, hogy mindenütt olyan fiatalokra essen a választás, akik munkahelyükön a legjobbak közé tartoznak, aylltszavúek, eddig is részt vállaltak a SZISZ munkájában s a közönség, illetve a rájuk bízott feladatok maradéktalan elvégzése érdekében többletmunkát is tudnak vállalni. Ján Malovec szerint ebben látják a biztosítékát annak, hogy a képviseleti szervekben nemcsak ..ülni“ fognak, hanem bátran szólnak is majd a tizen- és huszonévesek érdekében. És valóban: a képvlselő- jelólögyűlések többségén elsősorban ezt kérik a fiatalok leendő „védnökeiktől“. A fiatal képviselők munkájának eredményessége azonban sokban függ a körzeti nemzeti bizottság megértésétől, támogatásáilól. Eddig minden jel arra mutat, ltogy ebben nem is lesz hiba. hiszen a körzeti nemzeti bizottság a márciustól eltelt nyolc hónap alatt a SZISZ tevékenység megkezdésében messzemenően támogatta, segítette a fiatalokat, akik hálájuk jeléül ritka lelkesedéssel, nagy kedvvel láttak munkához. — Az a „208 nap“ és számos egyéb Ifjúsági akciö sikere nem véletlen! Szeretnénk, hogy a választási kampány hajrája ts olyan jól sikerüljön, mint a rajt. A hátralévő három hétre több üzemi alapszervezet hirdet rendkfvUH műszakot, s az agitáciős központokban Is a rendezvények egész sora van még hátra. Cs szinte naponta születnek újabb ötletek, csak győzzük megvalósítani őket! — mondja a titkár és tekintete ismét az előtte fekvő iratokon állapodik meg. Csak a teljesség kedvéért mondom még «1: beszélgetésünk röpke ütvén perce alatt hatszor kopogtak ajtaján, négyszer csörgött a telefon — aztán a szomszéd szobába kapcsolta a távbeszélőt és bezárta az ajtót!... BORSAI M. Péter 0| It|űság, a Szocialista Itjliságl Szövetség Szlovákiái Központi Bizollságának lapja 9 Kiadja a Smena kiadévállalala Szerkesztőség és adminisztráció; Bratislava, Praüská 9. Telefon; 485-41-45. Postafiök 30 • F ő s z e r k e s z I d; dr. STRASSER GYORGV. Nyomja; Zépadosinvenskö tIaSlarne 01 # Glöfizeiési dij egész évre 52.— Kés, félévre 20.— Kős • Terjeszti a Pos fa Hlrlapszotgélata, elötizethetó minden postakézbesftönéi vagy poslahiVBlalnál % Kéziratokat nem örziink meg és nem küldünk vissza # A lapot külföldre a PNS Ostredná ezpe dicta tIaSe, Bratislava, Gottwaldovo nám. t. 48 űtján lehet megrendelnL TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! örömmel olvastam, hogy új rovatot indítanak a diákok számára. Véleményem szerint hasznos lesz ez a rovat, hisz szép a diákélet, de tele van problémákkal. Az írások révén talán tanácsot is tudunk adni egymásnak, segíteni az akadályok leküzdésében. Mindez a- zonban csak úgy érdemes, ha diáktársaim sem lesznek lusták tollat ragadni, s megírják mindazt, ami az iskolában és az iskolán kívül történik. Remélhetőleg a problémák az illetékesekhez is eljutnak, és választ ts kapunk kérdéseinkre. Ebben bízva írok én is. Bennünket, gimnazistákat sokai foglalkoztat a kérdés: miért vezették be a négyéves gimnáziumot, és milyen előnye van a középiskolával szemben? Szépen hangzott az a válasz, hogy a tanulók kényelmesebben veszik át az anyagot, hogy több ismeretet szereznek. Azt is jó hallani, hogy a gimnazisták felvételi vizsga nélkül juthatnak be a főiskolákra. Sok érdekességet vártunk az új tantárgyaktól is. No és mi az eddigi tapasztalat? A tananyagot valóban „széthúzták“. Ennek az a következménye, hogy pl. a harmadikosoknak szükségük van a másodikos könyvekre, ugyanakkor a másodikosok is azt használják (magyar irodalom, fizikai. Annyi könyv pedig nincs, hogy mindkét évfolyamnak elég volna. A tankönyoproblémát folytatva az a legnagyobb baj, hogy egyes tantárgyakhoz egyáltalán nincs tankönyv: politechnika, elektrotechnika, esztétikai nevelés, polgári neveléstan. (Az elsőhöz még tanterv sincs!I Tankönyv nélkül pedig írni kényszerülünk az a- nyagot.Jgy nagyon kevés idő jut a magyarázatra, ha pedig magyarázat van, nem bírjuk átvenni az anyagot. «ihkSzeBW Oj tantárgyakat vezettek be, de ilyen körülmények között^ Olyan tantárgyakat pedig, a- melyeknek az életben nagyobb hasznát vennénk, pl. gépírást, gyorsírást (a gépkocsivezetés is kimaradt a tantervekbőll), nem tették kötelezővé, sőt választhatóvá sem. Az bizonyos, hogy nem minden gimnazista megy főiskolára, úgy, mint a középiskolából sem ment. Aki továbbtanulás helyett állást vállal, könnyebb volna elhelyezkednie a fenti tantárgyakba foglalt tudnivalók ismeretével. Nem értem azt sem, hogyan vehetnek fel mindenkit arra a főiskolára, ahová jelentkezik. Minden jelentkezőt felvesznek az orvosi vagy filozófiai fakultásra? És a nem divatos Iskolákba ki megy? A gimnázium bevezetésekor a szakosítást is hangoztatták. Az eddigi szakosítás pedig csak o- lyan, mint a középiskolai volt: reál és humán. Mindezekből levonva: A gimnázium előnye csak az, hogy négyéves? Üdvözlettel: Deák Teréz, Sahy A Sahyi kislány kérdésire az Iskolaüygi Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője MOZSI FERENC válaszol: Miért vezették be a négyéves gimnáziumokat és milyen előnyük van a középiskolákkal szemben? — A középiskolások túlterheltségének kívántuk elejét venni azzal, hogy áttértünk a gimnáziumi Iskolarendszerre. Túlterheltség és az azzal öszszefüggő felületes műveltség. Időhiány, amely akadályozta a diákokat, hogy bővebben foglalkozzanak, elmélyüljenek, megbarátkozzanak a tananyaggal, voltak a középiskolai rendszer tö negatívumai, míg a négyéves tanulási idő alatt a diákok szélesebb körű, alaposabb Ismeretekre tehetnek szert, sőt több, új érdekes tantárggyal, és „tantárggyal“ is megismerkedhetnek. A tantárgyat idézőjelbe tettem, mert hiszen a gépírás, a gépkocsivezetés, gyorsírás nem szerepel az iskolák tantervében mint tantárgy. — !gy Igaz. Az, hogy foglalkoznak-e ezekkel a tantárgyakkal, csakis az Iskolán múlik. Kezdeményező javaslattal az iskola SZISZ szervezete is előjöhet. Ezen a téren több Iskolának van már gyakorlata, például a senecl gimnáziumban már évekkel ezelőtt bevezették a gépírás oktatást. A gépkocsivezetői tantolyamot Is elvégezhetik a diákok, de sajnos, legtöbbször ez az iskola kárára megy, mert a diákok többsége közvetlenül az érettségi előtt tölti be 18. életévét. Gimnazista levélfrénk tankönyvhiányra panaszkodik és a legjobban azt fájlalja, hogy több tantárgyhoz egyáltalán nincs tankönyv. (Politechnikai nevelés, elektrotechnika, esztétikai nevelés, polgári neveléstan). — Tankönyvekkel Igyekeztünk ellátni minden gimnáziumot. Az új tantárgyak könyveihez már nyomdában vannak a kéziratok és mindent megteszünk, hogy mielőbb eljussanak diákjainkhoz. A polgári nevelés tankö-nyvhiányt részben p6- tolja az Oj Ifjúságban megjelanő több, a tantárgyhoz tartoasé témakörű cikk. Ezek a diákoknak íródnak, könnyen érthető, népszerű nyelven. Több gimnazista abban a tévhitben él, hogy az iskola elvégzése után szinte törvény- szerű a főiskolai felvétele, mivelhogy gimnáziumban érettségizett. — Az Ilyen határozat felborítaná a főiskolák rendjét. .A felvételiken egyenlő esélyekkel indult minden diák. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy nemcsak filozófiai, jogi és orvosi karon létezik főiskolai oktatás, hanem technikai és természettudományi szakokon is. Az utóbbi iránt olyan alacsony az érdeklődés, hogy úgyszólván a jelentkezők nagy része bekerül a főiskolára, míg az említett „menő“ fakultásokra csak a jelentkezők egy hatoda, egy hetede. Érthetetleu a diákok félelme a technikai i- rányzatoktól. Biztos vagyok benne, hogy sok rátermett fizikusunk, matematikusunk vész kárba csak azért, mert kispolgári vagy más elképzelésektől sugallva a „divatos“ fakultásokra jelentkeznek továbbtanulásra. Részben tanáraik is hi - básak, mert tájékoztatóikban nem tartják szem előtt a társadalmi és egyéni szükségletek összhangját. Aztán kell, hogy ezeket a tantárgyakat valaki meg is szerettesse a diákoK- kal... Ezzel összefügg a gimnáziumok szakosításának modernizálása. A humán és reál szakon kívül számolhatnak-e gimnazistáink áj szakosztályokkal? — Modern pedagógia éppen ellenkező irányban fejlődik a tantárgyak és az egyes Iskolatípusok közötti különbségek mérséklődése felé. A jövő egy globális alapos általános műveltséggel rendelkező emberéé és ezt mi is szem előtt tartjuk. Diákolvaséink nevében köszönöm tájékoztatását. Beszélgetett; ZACSEK ERZSÉBET 50. Ivanics Melinda 49. Gasparik Lucia 52. Ordády Andrea 48. Fazekas Évi 51. pánylk Szandi 54. Pálinkás Tímea 55. Román Rudika 58. Marcell Éviké 57. Szabó Évike 59. Uzsák Norbert
