Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-09-28 / 39. szám
új ifjúság 7 iLieStŐQK — Akaraja-e feleségül venni az itt Jelenlevő menyasszonyát? — kérdezte az anyakönyvvezető Brüsszelben Philippe Demy kéményseprőt. A vőlegény igent mondott, majd halkan hozzátette: — De sokkal szívesebben venném el a húgát. Példátlan őszinteségéért az esküvő után felesége két jókora pofonnal jutalmazta! Patrick Mclndec írországi tűzoltó röviden így jelentette feletteseinek a legutóbbi tűzesetet: „Georg Shrinter 26 éves elvált munkás gyertyával a kezében kereste a gázvezetéken levő lyukat, és- — megtalálta.“ XXX Mérsékelt merészségű sztriptízzel igyekeznek a hívőket a brentwoodi (Anglia) templomba csalogatni a tisztelendő atyák. — Először zavarban voltunk — mondták a jámbor táncosnők —, de aztán Éva anyánkra gondoltunk, s minden a legnagyobb rendben ment. lAny a seprűnyélen A Barrandov filmgyár műtermeiben forgatja Václav Vorlfőek rendező a Lány a seprűnyélen című filmet, amelyben egy bájos, fiatal cseh színésznővel. Petra Cernockával mmer- kedhetiink meg. A könnyűzene kedvelőinek azonban alighanem ismerősen hangzik a név. S nem tévednek, A bájos, fiatal színésznő valóban az a Petra Cernocká, akit rádiófelvételeiről, lemezeiről már elég jól ismerünk. Petra — ahogy mondani szokás — burokban született. Amihez kezd, minden sikerül neki. Élete első filmjében mindjárt a főszerepet bízták rá. Pedig lényegében csak négy évvel ezelőtt állt először a nyilvánosság elé. Az ifjúsági alkotóverseuyen éneklésben a második helyen végzett. Egy évvel később pedig már első lett. A zeneiskola befejezése után diáktársaival együtt egy rendkívül sikeres együttest hoztak össze - Past^M néven. Számaikból rádiófelvételeket készítettek, a Supraphnn hanglemez- gyár is kiadta őket. Petra gyakran fellép Karel Vlach zenekarával és a közismert Semafor színházhoz is szerződés köti. Szabad idejében zeneszerzéssel foglalkozik. Végül: Miről szól a készülő film? A film egy fiatal, szemrevaló boszorkányról szól, aki megszökik a bosznrkányi.skolából az emberek közé. Rengeteg bonyodalomba és mulatságos helyzetbe keveredik. A filmben természetesen sok jé zeneszám is elhangzik, többek között a fiatal „szemrevaló boiszorkány“, Petra Cernocká előadásában. (ngy) nem heU^mmeU mMee A TÖRTÉNELEM 1941 eleje. Európában újabb hadszíntér alakult ki, a jugoszláv partizánok is frontot nyitottak, és jelentős veszteségeket okoztak a náci csapatoknak. Ezt követően a hátországban nagy lendületet vett a partizán- és az ellenállási mozgalom. Sikeres harcuk annyira veszélyezuette a német hadvezetés terveit, hogy 1943 elején elhatározták: leszámolnak a jugoszláv népi megmozdulással. Hitler tizennyolc németi és olasz, valamint tíz usztasa hadosztályt mozCurd Jürgens — mint német tábornok gösltott ellenük, s a náci offenzlva kezdetben sikeresnek bizonyult: a partizánok fóerői (több mint harmincezer ember, köztük sok tífusszal is küszködő, súlyos sebesült) beszorultak a Dinári hegységben kanyargó Neretva folyó völgyébe. A hatszoros túlerőben levő ellenséges csapatok megindították a — szerintük — végső támadást. A partizánok helyzete tragikussá vált — az egész népfelszabadflló küzdelem végveszélyben forgott. Kétféle kivezető út maradt: vagy hátrahagyva, sorsukra bízzák sebesUItjeiket, megmentik a viszonylag ép főerőket, vagy megkísérlik a lehetetlent, és szembeszállva ellenségeikkel — egyetlen éjszakán (a sebesültekkel együtő) átkelnek a Neretván. A partizánok főhadiszállása a nehezebb megoldás mellett döntött. Véres harc során, éjszaka átkeltek a Neretván és érzékeny veszteséggel, de kivágták magukat a náci „harapófogóbór. Erőiket, fegyvereiket sikerült/ átmenteniük egy viszonylag biztonságosabb vidékre. A partizánmozgalom ettől kezdve tovább erősödött, és végül oépfelszabadftó méreteket öltött. E heroikus küzdelem viszonylag hú kr^ikája a Neretvai csata című filmalko- t!ás. A FILM A Neretvai csata forgatása, több éves előkészítő munka után, 27 jugoszláv filmgyártó cég alkalmi egyesülésével kezdődhetett meg. A stáb segítségére sietett az <n-szág 25 legnagyobb ipari vállalata, a jugoszláv néphadsereg, amely sok ezer katonáját, felszerelését bocsátotta rendelkezésükre. A főszerepeket világsztárok alakítják. Egy csetnlk vajda szerepében Orson Wellest láthatjuk; Szergej Bondarcsuk szovjet partizánt alakit; Olaszországból Franco Nérót és Sylva Koacinát szerződtette Veljko Bu- lajic rendező, s fontos szwepet játszik a filmben az amerikai Yul Brynner, a német Curd Jürgens és Hardy Krüger. A rendező mintegy kétszáz nagyjelenetben több falu és kisváros népéből toborzott 30—40 ezer statisztával dolgozott, s a stáb rendelkezésére állt egyebek között 800 teherautó, 140 ágyú, 600 ló, 13 olasz páncélkocsi, sok tank, repülőgép. A Neretvai csatá mégsem egyszerűen szuperfilm — hollywoodi módra. Sokkal Inkább egy nép helytállásának, hősies felszabadító harcának celluloid szalagra „Írott" krónikája. (K. Gy.) Franco Nero híres olasz színész Jugoszláv partizánt alakít, mellette Szergej Bondarcsuk, a szovjet partizán megszemélyesítője Az első KI mit tud? versenyen, 1902-bein ismerték meg a nevét. Akkor elsős gimnazista volt. A versenyen hetedik lett színész paródiáival. Mi indította a parodi- zálásra? — A hallásom. Kihallom a szavak mögött bujkáló groteszket. És mihelyt fölismerem ezt, ellenállhatatlan vágyat érzek arra, hogy utánozzam. Mikor szerepelt először? — Tízéves koromban. A Sziget utcai általános iskolába jártam, amikor kiválasztottak egy film gyeréksze- replöjének. De határozottan emlékszem arra, hogy nyolcéves koromban Edelényl János barátommal — aki ma filmoperatőr — egy filmfelvevőnek kinevezett húsdarálóval filmet „forgattunk“. Mikor lett a húsdarálóbői Igazi felvevögép? — Glmnazlst'akoromban zsebpénzből. 1965-ben az országos amatörfilmversenyen első díjat nyertünk Edelé- nyi Jánossal a Mi lesz? című filmünkkel. Ezután kaptam lehetőséget a televíziótól arra, hogy két kisfilmet készítsek. Miről szól a díjazott film? — Egy fiúról meg egy lányról. Valóságos koruknál ! tíz évvel későbbi, képzeletbeli beszélgetés a történet. Játékból vallják be egymásnak az igazságot, azt, hogy jmást szeretnek. Mi izgatja legjobban a bennünket körülvevő világiból? — Az emberi kapcsolatok. Én magam egyetlen do- fcílogtól félek: az egyedülmaradástól. Hiszek abban, hogy *fi^jó csapatokat kell összehozni ahhoz, hogy az egyén jó ^3 eredményt érjen el. Beszélgetésünk alatt több ízben utalt arra, hogy min- ^ »dig filmrendező szeretett volna lenni. A legtöbb művéS szi élménye filmhez kötődik. Miért jelentkezett mégis színészi szakra? — Abban az évben nem Indult rendezői szak a fő- íiskolán. Utólag örülök ennek. A főiskolán meglsmer- ytem és megszerettem a színházat. A film bonyolult p rendszeréhez képest a színház tiszta rendszerét. Milyen irányzat hívé a művészetben? — A valóságé. Ha egy színpadi kályhát belülről meg- Ívllágítanak, úgy hat, mintha valóban égne benne a tszén. És ha az emberek felsóhajtanak a nézőtéren: [milyen igazi az ott — ez a felismerés gyönyörű. A Sárika drágám című filmben játszotta első komoly |fllmföszerepét. Mi volt a főszerep története? — Sándor Pállal, a film rendezőjével kölcsönösen nem szerettük egymást. A próbafelvételek utáni kényszerű megismerésben — munka közben igazi, jó barátok lettünk. Értjük egymás jelzéseit. Sok barátja van? — Azt hiszem, igen. Valamennyien munka közben {szerzett barátok. Régebben sokszor szerepelt a televízió Halló, fiúk — Í halló, lányok című sorozatban. Azóta elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, a Vígszínház tagja lett. Hogyan látja ma a fiatalok problémáit? — A „fiatalok problémáit“ nem ismerem. Emberi problémákat ismerek. Mert a fiatalok elsősorban nem önmagukra, hanem a világ dolgaira kíváncsiak. Nem ifjúságnak szóló papolást, hanem embernek szóló információkat várnak, és ha kapnak, azért hálásak. Egyetlen dolgot tartok fontosnak, azt, hogy mindig igaz információt kapjanak a fiatalok. A Pesti Színházban szeptember kilencedikén mutatták Í be Péter Nichols: Tojás Joe halálának egy napja című színmüvét, Kern András rendezésében. Miért választotta ezt a színdarabot? — Említettem már, hogy az emberi kapcsolatok iz- Igatnak. A történet egy házaspárról szól. Tíz éve élnek [együtt nyomorék gyermekükkel. Szimbolikus történet Inyomorúságról, főleg a lekésésről, arról, hogy ha nem [nézünk szembe idejében a valósággal — egy napon |már késő lesz. A magyar filmdelegáció tagjaként részt vett a San [ Sebastian-! filmfesztiválon, ahol bemutatták a Sárika, __drágám című filmet. Egy élményét mondja el! — Tudtam, hogy ha végigmegyek az úton, ott van Í a tenger. Egyik éjjel elindultam a tények között, elmaradt mögöttem a város zaja — várt a tenger. Csendesen, sötéten. Csodálatos volt. >
