Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-07-13 / 28. szám

u| il|usag Emlékével is úgy vagyunk, mint azokkal a Boldogasszo­nyokkal és Nepomuki Jánosok­kal, amelyeket az ö keze fara­gott ki a köböl. Emléke is kis­sé az utak szélére került. Csak a magyar képzőművészet múlt­ba vezető ösvényein ballagó ku­tató vándorok billentik meg ka­lapjukat néha, egy-egy évfor­duló alkalmából, amiéke előtt és emlékeznek meg Ferenczy Istvánról, a 19. sz. első felének legjelentősebb magyar szobrá­száról. 'A rimaszombati születésű művész apja műhelyében kezd­te a pályát mint lakatosinas, és amikor megtanulta a mes­terséget, vándorútra kelt. 1814-ben érkezett Bécsbe. A- mikor a Thuriet-féle lakatos­üzemben munkát talált, félna­pos tanulónak a császári érem- véső akadémiába iratkozott be, ahol Solon c. érmével díj.at nyert. Aztán ösztöndíjat kapott és elindult álmai városába. Ró­mába — gyalog. Az Örök Vá­ros volt akkortájt az egész vi­lág művészetének központja, ahol a különböző népek ' fial nemcsak a múlt alkotásaiban gyönyörködhettek, hanem Ca- nova és Thorwaldsen művésze­tében is. Ferenczy a dán Thorwaldsen műhelyébe állt be kömurtkás- nak és tanulónak, dolgozott, tanult, olvasott szinte lázas mohósággal, hogy pótolja mind­azt, amire a Rima partja mel­let nem volt lehetősége. Négy év múlva már önálló mesternek érezhette magát, hiszen ekkor már készen volt a szabad óráiban faragott két jelentős szobra: a görög me- semotlvumot feldolgozó Pász­torlányka és a Csokonai mell­szobra. A század a klasszikus ógö­rög művészetet utánozta, és ezt a hűvös, hideg stílust vet­te át — szinte érthetetlenül — a lobbanékony, melegen ér­ző Ferenczy. De aki a Rima partján hall­gatta a fűzek suttogását, az a díszes palotákkal, csodás mű­alkotásokkal zsúfolt Rómában sem feledkezett meg hazája szegénységéről, művészeti kul­túrájának alacsony színvonalá­ról, és felébredt szívében a vágy, hogy mindazzal, amit megtanult, amit tud. amiért lelkesedik, a poros sezllemisé- gü szegény hazát gazdagítsa. 1824-ben Budán telepedett le és kereste az anyagot, az engedelmes márványt, hogy ki­faraghassa álmait. Bevándorol­ta az egész országot, amíg megtalálta a megfelelőt, a rus- kicai márványt, aztán megis­merkedett az Auróra-kör tag­jaival, Kisfaludy Károllyal, Vö- rösmartyval, majd Kazinczyval, és kérte, támogassák nagysza­bású tervét: egy nagy magyar szobrásziskola szervezését, a- mely elkészítené a nagy ma­gyarok szoborsorozatát. A köl­tők, az újságírók melléje áll­tak, de az országgyűlés és Fe­renc császár nemcsak a pénz­hiány miatt maradtak közöm­bösek (kellett a pénz a napó­leoni háborúra), hanem a vi­zenyős agyú Habsburg azt a- karta, hogy ne legyen önálló magyar képzőművészet. Csalódott tehát, és szentek szobrait faragta vagy síremlé­keket vésett ki a kőből — bu­dai munkálkodása első IS évé­ben. És amikor megbízást ka­pott egy nagy munkára — Hu­nyadi Mátyás szobrának elké­szítésére —, a. rosszindulatú, a kenyéririgység megfosztotta ettől e tehetségéhez valóban méltó alkotás lehetőségétől. Az elkeseredett művész összezúzta addigi müveinek gipszmásola­tát. eladta budai házát és ha­zament szülővárosába, ahol ön­magával és a világgal megha- sonlottan élt 1856. július 4-én bekövetkezett haláláig. Magyar tehetség sorsa: a hulló csillagoké, és ha nem akar lehullani — letaszítjuk! Péterfi Gyula 0] Ifjúság, a SzociaUsta Ifjú­sági Szövetség Szláv. Központi Bizottságának lapja A Kiadja a Smena kiadóvállalata 0 Szer­kesztőség és adminisztráció Bratislava. Praáská 9. Telefon: 485-41-43. Postafiók 30 # Fő­szerkesztő: dr. STRAS­SEB GYÖRGY. Nyomja: Západoslovenské tla- élame 01 • Előfizetési díj egész évre 52.- Kis, fél évre 26.- Kés Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. előfizethető minden postakézhesltőnél vagy postahivatalnál 0 Kéziratokat nem érzünk meg és nem kül­dünk vissza 9 A lapot kül­földre a PNS7 Osiredná expe- dlcia tiaée. Brailslava, Gott- waldovo nám. é, 48 útján lehet megrendelni. ELSŐK LETTEK Június hetedike és tlzennyolcadika között zajlott le Bratls lávában — a helyi építkezéseken — a Prlemstav nemzeti építövállalat szaktanlntézeteinek szlovákiai versenye. Az első díjat — ezer koronát — az érsekújvári (Nővé Zámky) szak- tanintézet növendékei nyerték, akik Nagy Menyhárt mester vezetésével vettek részt a versenyen. Bratislava! tartózkodá­suk alatt alkalmam volt néhányszor elbeszélgetni ezekkel a fiatalokkal, s Igen lelkiismeretes, munkájukat szerető em­bereknek Ismertem meg őket: — Ml volt a versenyfeladat? — Egy háromszobás és egy kétszobás lakás elkészítése. Mi­kor odamentünk, csak a falak álltak. A lakások komplett rendbehozása volt a feladatunk. — Hány órát dolgoztatok naponta? — Reggel héttől délután kettőig. — Akkor maradt még szabad időtök Is délután. Mit csinál­tatok Ilyenkor? — Legtöbbször az Aranyhomok- strandra mentünk, voltunk színházban is, megnéztük a botanikus kertet, s munka után részt vettünk egy másik versenyen, intézeteink asztalitenisz­bajnokságán Is, amelyre minden csoport két versenyzőt ne­vezhetett be. Ott Is megálltuk a sarat: a bajnokság első két helyezettje a ml két versenyzőnk, Bósza és Mogyorósi lett. — Kik képviselték az érsekújvári szaktanintézetet a szak­versenyen? — Nyolcán voltunk a csoportban: Zsoldos Mihály, Zsoldos László, Mogyorósi Sándor, Bósza András, Takács László, Zsem­lye Tibor, Kubík László és Varga András. Meggyőződésem, hogy az érsekújvári Prlemstav szaktanin- tézete valóban a nyolc legjobb növendékét küldte Bratisla- vába. Hiszem, hogy ezek a fiatalok nem csak az Iskolában, hanem az életben, a munkában is megállják majd a helyüket. Varga Erzsébet Zsoldos László Varga András Visszapillantás egy év eredményeire Nyílra (Nltra) Ismét elcsen­desedett. A sok kócos diák, vil­logó térdű diáklány búcsút In­tett néhány hétre a várnak, a büszke Zobornak, hogy kl-kl a maga módján pihenje ki a tan­év fáradalmait. Megüresedett a pedagógiai fakultás épülete is. Komáromtól Klrályhelmecig (Kqmárno, Král. Chlmec) a fő­iskolások, a pedagógusjelöltek élménybeszámolóitól hangosak a családi otthonok. Egy na­gyobb család előtt szeretnék most én is beszámolni arról, hogy ml, a holnap tanítót, mit végeztünk egy éven át, meny­nyit sikerült terveinkből meg­valósítani. Elsődleges feladatunk volt az új ifjúsági szervezetbe való át­igazolások megvalósítása, ör­vendetes, hogy a magyar tago­zat csaknem valamennyi diákja tagja lett a SZISZ-nek. Október, a főiskolai év elsó hónapja, az Ismerkedés jegyé­ben telt el, de az Irodalmi színpad tagjai már készültek a csehszlovák-szovjet barátság hónapja köszöntésére. Novem­berben mutatták be műsorukat, egy összeállítást fiatal szovjet költők verseiből. „Vésőm alatt süt a kő“ címmel. Ezt követte a nagyszerűen sikerült Katalin- bál, majd szórakoztató Miku­lás-est következett. Még karácsony előtt találkoz­tunk Püspöki Nagy Péterrel, a- kl a rovásírásról, kutatásainak eredményeiről tartott nagyon érdekes előadást. Másik vendé­günk, Szíj Rezső, ugyancsak színvonalas előadásban ismer­tette a csehszlovákiai magyar képzőművészet fejlődésének út­ját. A nyári szemeszterben Irodal­mi estet rendeztünk a Nyltrán végzett költőkkel. Érdekes volt ez két szempontból Is. Egyrészt azért, mert „volt tanítók“ be­széltek életükről, másrészt meg az est tartalmát tekintve, elő­estéje volt ez a „kilencek“ jö­vetelének. Nagyon vártuk fia­tal költőinket. A találkozó e- lött mintegy 150 antológiát ad­tunk el, hogy megfelelően fel­készüljünk a beszélgetésre. Százötven diák, legtöbbjük kö­tettel a kézben várt, várt... — hiába. Fiatal barátaink nem ér­keztek meg, pedig egyik leg­nagyobb akciónk lett volna. Az idén ml is képviselve vol­tunk a Petőfi-szobor koszorú­zásánál. Májusban kétszer is színre lé­pett irodalmi színpadunk. A CSKP 50. évfordulójának tisz­teletére bemutattuk „A harc­ban nem szabad megállni“ cí­mű összeállításunkat. Az előa­dás előtt két beszámoló hang­zott el a csehszlovákiai ma­gyar kommunisták harcairól. Jól sikerült emlékest volt. Nem kevésbé a másik, a „Test és a lélek vitája“ című összeállí­tás Tőzsér, Villon, Lenau ver­seiből. Szijjártó Jenő karnagy veze­tésével újjá alakult az énekkar, és június elején, amikor egy nagygyűlés keretében találkoz­tunk Fábry Istvánnal, Rácz O- livérrel és Mózsl Ferenccel, már egy lelkes, ütőképes gárdát lát­hattunk a színpadon. Reméljük, hogy lelkesedésük továbbra sem csappan, és a jövőben ün­nepélyek, versenyek állandó szereplőt lesznek, akárcsak a népszerű — szlovák és magyar diákokból verbuválódott — Po- nitran tánc-. Illetve népi együt­tes. Diákjaink számos Iskolai ren­dezvényen, ünnepélyeken, isko­lázásokon, brigádokon stb. vet­tek részt. Ezek lekötötték Időn­ket, figyelmünket és talán e- rönkét is, nem beszélve a zsú­folt 8-12 őrás tanítási napok­ról. Részben talán ez az oka annak, hogy egy-két érdeme­sebb tervtipket nem sikerült megvalósítanunk. Vezető hiá­nyában még mindig nem mű­ködik a néprajzi kör. Ez talán a legfájdalmasabb pont, mert Nyitra környéke igen gazdag népi hagyományokban, s a gyűj­tő munka tevékenységünk e- gyik fő részét képezhetné. A szép múltra visszatekintő Fórumot, a nyitrai magyar diá­kok lapját, egyelőre még nem adhatjuk ki, pedig fiatal toll- forgatók ma is vannak itt. Ennyi az egy év eredménye. Szerettünk volna többet, jobbat, szebbet. Ha most nem ts sike­rült mindent megvalósítani, a- zon leszünk, hogy Jövőre és az­után Is eredményeink gazda­gabbak, értékesebbek legyenek. Bodnár Gyula A VII. nyári ifjúsági táborozás Köztársaságunk haladó ifjúsága mindig vállvetve har­colt Csehszlovákia Kommunista Pártja oldalán a munkás- osztály forradalmi harca élén. A haladó fiatalok fontos szerepet töltöttek be a .marxista Ifjúsági szervezet, a Csehszlovák Komszomol megalakulásában. A munkásosztály jogaiért való küzdelemben Szlovákiá­ban Gömör, Szepes és Kassa (KoSlce) körzete volt a leg- fonadalmlbb. Ezekben a Csehszlovák Komszomol aktív te­vékenységet fejtett ki. Az Idén, amikor egész társadalmunk tisztelettel emlé­kezik ' a munkásmozgalom minden jelentős határkövére: a CSKP megalakulásának 50., a felszabadulás 26. évfordu­lójára — a fiatal nemzedék büszkén emlékezik a Cseh­szlovák Komszomol megalakulásának 50. évfordulójára. A marxlzmus-leninlzmus tanai elmélyítésének egyik for­mája a Komszomol szervezetben — a fiatalok nyári talál­kozója volt a fent említett körzetekben. Az ifjúsági mozgalom bevált és haladó hagyományait á- polva a SZISZ KB a Csehszlovák Komszomol megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére megrendezi a VII. nyári If­júsági táborozást. A táborozás helye: HruSov (rozsnyől járás) (Ro2fíava) A táborozás Időpontja: 1971. VII. 29-tól — VIII. 8-lg. A részvétel feltételei: A táborozáson minden SZISZ-tag és olyan fiatal részt vehet, aki a SZISZ-szel rokonszenvez, érdeklődést tanúsíi a találkozó műsora Irént, aktívan szeretne bekapcsolódni megvalósításába. A részvétel feltétele az írásbeli jelentkezés, amelyet a következő címre kell küldeni: Jura] Bubenko, Koälce, Ju­rája Sabola 44. — határidő: 1971. július 25. A felhívást és a jelentkezési iveket a sájtó közzéteszi. írásbeli jelent­kezés nélkül nem lehet részt venni. A táborozással kapcsolatos költségekhez a résztvevők a következőképpen Járulnak hozzá: A táborban töltött minden egyes napért 1. szervezési költségek ................................á 3.— KCs 2. élelmezési költségek ............................á 15.— KCs ÉTKEZÉS A résztvevők a táborban étkeznek. Erről majd a szer­vezést törzs gondoskodik az erre a célra berendezett kony­ha segítségével (tábori konyha). Minden résztvevő hoz­zon edényt és evőeszközt magával! Az élelmet háromszor naponta — a műsorhoz alkalmazkodva — adják. szAllAs A résztvevők saját sátraikban laknak. Akiknek nincs mód jukban sátrat hozni, azokról a szervezési törzs gondosko­dik. MEGHÍVOTT VENDÉGEK A meghívott vendégek ellátási költségeit az érvényes gazdasági szabályok szerint a SZISZ KB fedezi. A táborozás műsora: VII. 29. — A tábor megnyitása VII. 30. — A résztvevők érkezése VIII. 1. — Ünnepélyes megnyitás — A SZIFZ feladatja a legközelebbi Időszakban — A munkásmozgjBőnv fejlődése Szlovákiában — Tábortűz — Beszélőd-, tés öreg konuministákkal. VIII. 2. — A magyar nemzetiségű ifjúság halaúő ha­gyományai a szlovákiai ifjúsági mozgalomban' — Sportjátékok — Beszélgetés a „Sarló" mozga­lom tagjaival — Tábortűz — Kultúrműsor. VIII. 3. — A Csehszlovák Komszomol tevékenysége Szlo­vákiában — Sportjátékok. VIII. 4. — Fábry Zoltán, az antifasiszta publicista — előadás — Gyalogtúrák. vm. 5. — Találkozás ifjú költőkkel — A képzőművé­szek napja — A képzőművészet küldetése — Sportjátékok vili. 6. — Indulás a Ryay csúcsára — A táborozás be­fejezése. JELENTKEZÉSI LAP A VII. NYIT-RE Vezeték- és keresztnév: Születési adatok: Lakhely: Munkaadó A személyazo­nossági igaz. száma: aláírás Felhívjuk a jelentkezni akarók figyelmét arra, hogy a jelentkezési Ivet ne a szerkesztőségünkbe, hanem a követ­kező címre küldjék; Juraj Bubenko, Koälce, Juraja Sabola 44. A nyugati hatalmakon a sor Ha pár szóval ecsetelni akar­nánk a nemzetközi küzdőtéren folyö harcot, elmondhatnánk, hogy a jelenlegi világot az jel­lemzi, hogy a Szovjetunió és a szocialista tábor országai áll­hatatos harcot folytatnak a bé­kés egymás mellett élésért. Ja­vaslatokat tesznek annak érde­kében, hogy a világot megkí­méljék az ádáz fegyverkezés hajszájátél, és a felszabadított összegeket az emberiség javá­ra használják fel. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa újbél hitet tett a lenini béke- politika mellett, és kijelentette, hogy a kommunizmus építői ezután is harcolni fognak a leszerelésért. Ebben a szellemben hangzott el L. I. Brezsnyev beszéde a Grúz Kommunista Párt fennál­lása 50-ik évfordulója alkalmá­ból Tbilisziben. Megismételte az SZKP XXfV. kongresszusán elhangzott nemzetközi politiká­val kapcsolatos szavait és ja­vasolta, hogy kezdjenek tár­gyalásokat a fegyveres erők kölcsönös csökkentéséről, mely elsősorban Közép-Európát sza­badítaná fel a reá nehezedő fegyveres tehertől. A Szovjetuniónak nem ez az első kezdeményező javaslata a leszerelés gyakorlati megvaló­sítására. Az elmúlt évtizedek­ben nem egy javaslatot tett i- lyen vagy hasonló értelemben. Az Egyesült Államok kormány­körei egyre nagyobb nehézsé­gek árán tudják csak visszau­tasítani ezeket a kezdeménye­zéseket. Az USA-ban is egyre többen vannak azok — tör­vényhozásban és azon kivUl is —, akik nyíltan tudtára adják az amerikai kormánynak, hogy nem értenek egyet a leszere­lést halogató taktikájával. A legutóbbi szovjet javaslatokra Nixon kormánya kénytelen volt pozitívan reagálni. Ziegler, a Fehér Ház szóvivője a követ­kező szavakkal tolmácsolta a szovjet javaslatot: „A Szovjet­unió érdeklődést tanúsít a fegyverzet csökkentése iránt.“ Az Egyesült Államok külügyi titkára, Rogers, az MBC tele­víziójának adott nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy az USA kész tárgyalásokat folytatni a Szovjetunióval. L. I. Brezsnyev javaslatát kő­vetően több nyugati országban is pozitívan fogadták a szov­jet kommunisták vezetőjének nyilatkozatát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem indítot­tak propaganda-hadjáratot. 0- lyan formában igyekeztek be­állítani a javaslatot, hogy a szovjet kormány túlsúlyt akar szerezni Európában a klasszi­kus fegyverzet területén. Pél­dául a NATO főtitkára, Brosio, Nixonnak küldött levelében ar­ra hivatkozik, hogy a fegyver­zet, illetve a fegyveres erők fe­lére való csökkentése Európá­ban veszélybe sodorná az At­lanti Szövetséget és megfosz­taná minden eshetőségtől egy támadás esetében. A találgatásoknak a NATO lisszaboni találkozása vetett véget. Ezen a tanácskozáson, bár elvekben elfogadták a szovjet javaslatokat, de gyakor­latban — ahogy a múltban is volt — most is kevés annak a lehetősége és eshetősége, hogy a nyugati héják engednének a követelésének és a szocialista országokkal való tárgyalások­ban látnák a kiutat a jelenle­gi fegyverkezési hajszából. Európa békéjéért és a világ békéjéért folytatott küzdelem újabb impulzust kapott. A szo­cialista országok igyekezete összehívni az európai biztonsá­gi konferenciát még inkább e- lötérbe került, mert a javas­latok tömkelegét már nehéz elvetni. Európa biztonsága és békéje mégkőveteli, hogy a szo­cialista országok a jövőben még elszántabban küzdjenek a hidegháború maradéktalan fel­számolásáért és a jószomszédi viszonyok megteremtéséért. A Szovjetunió újból tanújelét ad­ta annak, hogy állhatatosan küzd a feszültség csökkentésé­ért. Most a nyugati hatalma­kon a sor, hogy végre a józan észre hallgatva, a tárgyalóasz­talhoz üljenek és részt vállal­janak a világ békéjének meg­valósításából. P. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom