Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-02 / 5. szám

PÁLYÁZAT A bratfslávái Osvetov? ústav nemzetiség» osztálya a CSKP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából pályá­zatot hirdet egész estét betöltő magyar nyelvű színdara­bok alkotására. ' A színmüvet jeligés zárt borítékkal, az Író nevét és el­mét tartalmazva az Osvetov? ústav, nérodnostné oddele- nie, Bratislava, nám. SNP 11. címre kell beküldeni. Határidők: 1971. szeptember 15-ig az alkotások beküldése; 1971. október 30-tg a beküldött színmüvek értékelése; 1971. november 15-én a pályázat eredményének kihirde­tése. J. díj: 5000.- Kős II. díj: 3000.- Kős III. díj: 2000.- Kős A verseny részletes feltételeit az érdeklődök megtalál­hatják a Népművelés c. folyóirat januári számában, vala­mint a CSEMADOK járási titkárságain. VERSENYFELHÍVÁS A bratlslavai Osvetovy ústav nemzetiségi oszíálya a magyar népi láncmozgalom ápolása és terjesztése ér­dekében, a Csehszlovákia Kommunista Pártja megalaku­lása 50. évfordulója jegyében versenyt hirdet: „Az 1971-es év legjobb tánckoreográfiája" címen. I. díj: 3000.- Kés II. díj: 2000.- Kés ■Hl. díj: 1000.- Kés A verseny részletes feltételeit az érdeklődők megta­lálhatják a Népművelés című folyóiratban, á járást nép­művelési házakbaA, a CSEMADOK járási titkárságain, valamint a versenyt hirdető szervnél: Bratislava, Osve­tovy ústav, národnostné oddelenie, nám. SNP 11. Csenge! - Staudt Mihály Ha az Éber László szerkesz­tette Művészeti Lexikonban vagy a Révai, illetve Pállasz le­xikonok kiegészítő köteteiben keressük Csengeli-Staudt Mi­hály nevét, nem találjuk. Sőt, még a későbbi kiadványok sem vettek róla tudomást, de ez mit sem von le az értékekből. A szolgabíró és jogtanácsos Stau- dok és Staudtok társaságába ő nem is kívánkozott. A csehszlo­vákiai magyar közvélemény és sajtő viszont jelentkezése első pillanatában felfigyelt tehetsé­gére, üdvözölte, és később is számontartotta, megbecsülte munkáit. Jelentkezése pillanatában is már az őstehetséget látták ben­ne, de később következetesen olyan nevek mellett,. $juleget-.. ték, mint Pór Bertalan, jQwerk Ödön, Prohászka István, Wétner Imre,. Reichental Ferenc, Lő- > rincz Gyula és mások, akiknek méltó müvésztársa volt. Bro- gyáni Kálmán Is foglalkozik ve­le a „Szlovenszkői magyar fes­tészet“ című könyvében. Nyitra (Nitra) környékén, sőt magában a városban Is nagy becsben tartják és őrzik, néhány képét. Menyhei (Mechenice) tartózkodása nemcsak a képein hagyott nyomot, hanem a kör­nyék müvészetszemléletén és megbecsülésén is. Az azóta el­felejtett művésztelep, ahol Staudt Mihály hosszú ideig tar­tózkodott, az emberi és művé­szi menedéken és munkalehe­tőségen túl, élettapasztalatot, ' ember- és népismeretet Is je­lentett számára. A művész ezt gazdagon gyümölcsöztette. A lapok, Így például a Miner­va, már a harmincas évek de­rekán „érdekes színkompozí- Clőjú és erős formai zártságra törekvő“ képeknek találta kiál­lított műveit és hangsúlyozta, hogy „a maga egyéni útjaira (TÄRLATI JEGYZETEK) talált.“ (Sávolyl Mária: Képző- művészeti kiállítás Pozsonyban (Bratislava), Minerva, 1935, 280 —281.) Népszerűsége később sem csökkent. Amikor idősebb korában már ritkábban szere­pelt a nyilvánosság előtt, ak­kor Is élt a csehszlovákiai ma­gyar népközösségben egyfajta tudat, amely számontartotta, megbecsülte az egykori komá- romból (Komárno) Harmos Ká­roly keze alól Induló képző­művészt. Ez a megbecsülés szólt a nagytudású modern, „...egyéni utakra talált“ művész munkájá­nak, annak, hogy mindig nű maradt önmagához, népéhez, ahhoz a szociális gondolkodás­módhoz, amely első képein je- lajjjjtezeu, Ebben az értelemben - tehát logikus, hogy halála után arány­lag. szokatlan gyorsasággal sor került poszthumusz kiállításé­A komáromi Duna Menti Mú­zeum. Képtára által megrende­zett kiállítás azonban, bár el- húnyt művészről van sző, nem egyértelműen retrospektív, ösz- szegyűjtött müvek tárlatával lepte meg látogatóit, hanem e- gészen. friss, szinte mai kiállí­tással; Csak bámulni lehet azt a munkakedvet, energiát, ami­vel Staudt Miháiy az utolsó há­rom-négy évben dolgozott. Ezeknek az éveknek a képei, rajzai így egy egész kis kép­tár anyagát is képezhetnék. Ami meglepő bennük, hogy a művész hatvan éves és sú­lyos betegsége ellenére fs tel­jesen mai, friss tudott marad­ni. Megtartotta egykori zárt kompojüelíűt, ecsglkezelése csak csiszoltabb,' finomabb lett. Tájai bár nem vesztették el egyéni jellegüket-, mégis valami csodá­latosan -azonosító motívum ural­Staudt Mihály: Tuniszi nők (szénrajz) Foto: BÍRÓ Béla szimbolikus lényeg nyomta rá­juk bélyegét. Mintha Egyiptom, Tunisz, a tengerpart, a Magas Tátra és Csallóköz tájain ugyanazt a mondanivalót — az emberi lét végső értelmének bölcs kiegyensúlyoaottságát ke­reste és találta volna meg. Kompozíciói, akár csak egy nála idősebb művész: Jasuseh munkál (pl. Jasuseh: Sárga ma­lom, 1922) zártak és központ­jukban ott az elem — az élet értelme és eredete. Ez így volt, akár konkrét tájat, égitestet vagy Ismeretlen és csak művé­szt eszközökkel érzékelhető fo­galmat ábrázolt, akkor Is. Kér pelnek, főleg rajzainak másik csoportja a figurális — egy-kát figurát, csoportot, tömeget áb­rázoló rajzok — egészen más jellegűek voltak. A kozmikus fér és idő háttérbe szorult ős az emberi cselekedet indulata, valósága, értelme lép előtér­be. A jelenkori témák között Is még tudta találni a harmincas évekre jellemző súlyos szocio­lógiai, szociális mondanívalójú témákat. Szinte már a vonal­vezetésében, de leginkább a kompozícióban tudta szinte ele­mi erejűvé tenni ezeket a raj­zokat. Mindent egybevetve jő érzés volt ismét tudatosítani, hogy Csengeli-Staudt Mihályban a Csehszlovákiai magyar művé­szet olyan egyéniségét tisztel­hetjük, aki emberi hozzáállásá­val és alkotásaival nemcsak ré­sze, hanem fáklyahordozója volt szándékunknak, társadalmi és emberi magatartásunknak. Jő lenne hinni, hogy az utolsó kí­vánsága értelmében megvaló­sult kiállítás nem volt az utol­só, és hogy az ezt követő ko­moly tudományos munka ered­ményeként egyszer később, új­ra- sor kerül teljes életművé­nek bemutatására. Természete­sen a minden alkotását felöle­lő teljes kiállításnak a joga is a komáromi múzeumot illeti meg, hiszen jelen rendezvényével csak aláhúzta, kihangsúlyozta Staudt Mihály nagyságát. NEMETH István Kedves Olvasónk, Barátunk! A Madách Könyvkiadó mellett működő Magyar Könyv­barátok Köre (MKBK) újabb, Immár 21. sorozatát kínál­juk fel önnek. Az MKBK évenként négy szép, értékes és érdekes könyvet biztosít tagjainak (az ún. kötelező alapsorozat). A tagok ezt a négy kötetet jutányos áron, utánvétellel vehetik át. A nem kötelező sorozatból kedvük szerint választ­hatnak tagjaink: Aki ebből legalább két kötetet átvesz, ingyen kapja Jutalomkönyvünket, amely egyébként kü­lön is megrendelhető. A nem kötelező sorozat önt ér­deklő könyveit külön tüntesse fel megrendelésén, s küldje el szerkesztőségünk címére: Madách Könyvkiadó, Magyar Könyvbarátok Köre (MKBK) Bratislava, Martanoviőová 10. Mindössze ennyi a teendője. Legyen ön is népes tá­borunk tagja, gazdagítsa könyvtárát az MKBK kötetei­vel! 1971-beo a következő kiadványok jelennek meg az MKBK-ban: ALAPSOROZAT Mács József: Adósságtörlesztés A szerző nyilatkozik könyvéről: „Határ mentén élő nép vagyunk. Olyan sorsokról és emberekről írok, akik sehol másutt nem élhették életüket, csak a határ men­tén“. Bolti ár: 15.— Kős Tagoknak: 13.— Kős Jiíí Sotola: Jézus-társaság A neves cseh író történelmi regénye a fehérhegy! csata utáni ellenreformáció korából meríti tárgyát. Bolti ár: 28.— Kős Tagoknak: 21.— Kős Illyés Gyula: Koratavasz Az Illyés! életmű egyik alapvető fontosságú és feled­hetetlen szépségű regénye a Koratavasz, amely a Pusz­ták népé-t köti össze a Hunok Párizsban című regény­nyel. Bolti ár: 34.— Kős Tagoknak: 25.— Kés Norman Mailer: Az éjszaka hadat A Meztelenek és holtak világhírű szerzőjének új al­kotása korszakalkotó mű az amerikai irodalomban. Bolti ár: 24.— Kős Tagoknak: 18. SZABADON VÁLASZTHATÓ KÖNYVEK: Fábry Zoltán: Vigyázó szemmel Rákos Péter: Tények és kérdőjelek Hullámverés (szlovák novellagyújtemény) HaSek: Svejk, a derék katona K. J. Benes: A piros pecsét Németh László: Bűn — Iszony Passuth Lászlé: Fekete bársonyban Móricz Zsigmond: Erdély I-ÍII. Tolsztoj: Háború és béke Illés - Endre: Hamisjátékosok . mi ja (Uh sí ilJMáfti s ví;tm *ra •«. i*W'i J A JUptLOMKÖNYV: Kosztolányi Dezső: Kínai kancsó — Válogatott elbe­szélések. A Magyar Könyvbarátok Köre 1971. évi kiadványaiból a következő köteteket rendelem meg: .— Kős 30.— Kős 19.— Kős 27.— Kős 58.— Kős 34.— Kős 42.— Kős 57.— Kős 104.— Kős 70.— Kős 29.50 Kős E 2. 3. E 5. 7. _____________________________________ 8. _____________________________________ ________________________________________________ A könyveket a következő címre kérem: Név: Község: Járás: , _____________________ Kelt 1971. Aláírás A főnevek helyesírása Mindannyian tanultuk, tud­juk: az olyan szavakat, ame­lyek élőlényeket, élettelen tárgyakat vagy gondolati dolgokat felölnek, főnévnek nevezzük. A szabályt meg­tanultuk, elmondtuk, mert úgy kívánták, de a főnevek helyesírását nem gyakorol­tuk eléggé, sok a bizonyta­lanság a főnevek helyesírá­sában. Ezért felelevenítjük, átismételjük a legfontosabb tudnivalókat a főnevek he­lyesírásával kapcsolatban. A főnév fajai: a köznév és á tulajdonnév. A közneveket mondat köz­ben mindig kis kezdőbetűvel trjuk. Tehát kisbetűvel kell írni a következő közneveket is: 1. Az évszakok, hónapok, napok, ünnepek nevét: ta­vasz, május, szombat, kará­csony, újév, felszabadulás, győzelem ünnepe stb. Kivé­tel: A Hagy Októberi Szo­cialista Forradalom, Honvé­dő Háború. 2. A világtájak nevét: ke­let, északnyugat stb. Ha a világtájak nevét rövidítjük, akkor nagybetűt használunk, s utána nem teszünk pántot: .K, ÉNY stb. 3. A népek, nemzetek ne­vét: magyar, orosz, cseh fél­tésé csef, szlovák, török stb. A tulajdonneveket mindig nagy kezdőbetűvel írjuk: Arany János, Cirmos, Ma­gyarország, Prága, Oj Ifjú­ság stb. Néhány vezetéknév írásában régies betűket hasz nálunk, úgy írjuk, mint ma ga a család írta: Madách, Ady, Eötvös, Thewrewk I — Török). A tulajdonnevek ré­gies betűit ne betű szerint. hanem magánértékükben ol­vassuk és ejtsük, tehál pl. a Széchényi névben ne ch-t és e-t, hanem cs-t és é-t ejt­sünk, az Eötvös ne eö-vel, hanem ó-vel mondjuk stb.l Az összetett, illetve több szóból álló földrajzi nevek írásmódjánál a következőkre kell ügyelnünk: > a) Országok, országrészek, városok, falvak összetett ne­vét általában egybeírjuk: Szovjetunió (nem Szovjet­unióI, Magyarország fmár másodszor ezt az országot hozzuk fel példának, mert nagyon sok diák kis kezdő­betűvel írja Magyarország nevét, Délváros, Nagyida (nem Nagy Ida, ahogyan gyakran írják). Ha az or­szág nevében a köztársaság vagy népköztársaság szó sze­repel, ezt nagybetűvel kezd­ve különítjük: Magyar Nép- köztársaság. — Az égtájak szerint elnevezett világ- és országrészeknek összetett nevét kötőjellel írjuk, s a név mindkét tagját nagybe­tűvel kezdjük: Eszak-Ameri- ka, Kelet-Szlovákla, Dél- Afrika stb. A járások nevét nem te­kintjük tulajdonnévnek, és ezért kis kezdőbetűvel írjuk: rimaszombati járás, duna- szerdahelyt járás stb. b) Az, utak, utcák, terek elnevezésében az út, útja, utca, tér, tere, fasor stb. szót kisbetűvel kezdve kü­lönírjuk: Szepsl út. Mártírok útja, Lenin utca nem Lenl- nova vagy, Zsdanooova ut­cai), Rózsák tere stb. c) A hegyek, hegységek, tengerek, tavak, szigetek stb. összetett nevében a hegy, hegység, tenger (óceán), to, sziget stb. szót kisbetűvel kezdjük és kötőjellel kap­csoljuk az előtaghoz: Sza­badság-hegy' Atlanti-óceán, Csepel-sziget stb. Kivételek: Gellérthegy, Margitsziget. Ezeket a hagyományos írás­mód szerint egybeírjuk. Egyes hegyek, hegységek, tavak és szigetek tulajdon- nevében_ a hegy, hegy­ség, tó vagy sziget ' szó ts előfordulhat. Ha ezek mellé a' földrajzi tulajdon­nevek mellé odatesszük a hegy, hegység, tó vagy szi­get köznevet, akkor ezt kü­lönírjuk a tulajdonnévtől. Tehát Somló hegy (de: Sza­badság-hegy), Bakony hegy­ség (de: Villányi-hegység], Balaton tó (de: Velencei-tó), Szicília szigete (de: Csepel- sztget). d) Az Irodalmi müvek re­gények, színdarabok, versek stb.) címében általában csak az első szót írjuk nagybe­tűvel: Rokonok, Hét krajcár, Bánk bán, Beszél a fákkal a bús őszi szél stb. Néhány címben — a kialakult ha­gyományt megtartva — min­den lényeges szót nagy kez­dőbetűvel írhatunk: Halotti Beszéd és Könyörgés, Gyu­lafehérvári Sorok, Königs— bergi Töredék és Szalagjai stb. Ha az irodalmi mű címét mondatba foglalva írjuk le, rendszerint idézőjelbe tesz- szük: Olvastam Gárdonyinak „Egri csillagok“ című mű­vét. Az idézőjelbe tett cím­hez a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk: Olvastam az „Egri csillagok"-at. Pazderák Bertalan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom