Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1971-06-22 / 25. szám
5,Legszebb város Bátyi, azazhogy SzOmbatyl, teljes nevén Rimaszombatyi“ — mondja a nóta, és ez a Rimaszombat (Rimavská So- bota) néven ismert járási székhely ebben az esztendőben ünnepli hétszázadik születésnapját. Ha a városok nőneműek lennének, akkor illene bókkal kezdenem: — Nem hinném, hogy kegyed hétszáz lenne. Hatszáznyolcvannak sem látszik! Ha a városok hímnemüek lennének, öblös kupából innánk valami nagyon zamatos és nagyon a- ranyló tokajit a jubileumra: — Élj soká, erőben, egészségben Rimaszombat! Gömörország fővárosa a- zért mégiscsak a nőkre emlékeztet. A történelem folyamán volt agyondédelge- tetí kedvenc, méghozzá 1334 után, amikor Tamás erdélyi herceg tulajdona lett, és Károly Róbert király beleegyezésével kiváltságjogokat kapott. És volt megalázott, leigázott, agyontiport, amikor török katonák uralták csaknem két teljes századon át. Volt asszonyian diplomata: itt tárgyalt Görgey Artúr tábornok, a magyar forradalmi hadsereg vezére Paskievics tábornokkal, az orosz hadak vezérével. Ezekben az években kozmetikai kísérleteket hajtanak végre a hétszáz éves arcon. Oj utcák és negyedek, új üzemek színesítik és frissítik, és ha minden kápolna Eurüdiké-szobra az ő alkotásai. A szál nem szakad el, a hagyomány átnőtt a századokon. Győry Dezsőt minden magyar könyvszerető ember ismeri. Költészete a Fábry- eszmével rokon, prózájá uBlaha Lujza mellszobra tánozhatalan varázsú regényekben tündököl. A Viharvirág, Sorsvirág vagy a Vé- rehulló szerelem palóc emberek, palóc tájak, a Rirr\a és a fűzfák különleges atmoszféráját idézi. Veres János, a nyúlánk költő a csehszlovákiai magyar irodalom szerves része immár. Szinte Dokumentum Győry fiatalságának idejéből. Hlozek János archívumából jól megy, a szeptember eleji ünnepségeken teljes pompájában ragyog majd a palóc központ. BLAHA LUJZA, TOMPA MIHÁLY Egyik fölvételünkön a magyar színjátszás felejthe- telen alakjának mellszobrát látjuk. Blaha Lujza Rimaszombatban születeti 1850- ben. A legenda ködeivel is körülvett színésznőről szinte mindenki tudja, hogy gyönyörű hangija volt, és ennek a hangnak nemcsak- a nézők-hallgiatók itták má- konyát. A császár szivéhez ringló dallamok tizenhárom magyar katona életét mentették meg: a galíciai lázadásnak így tizenhárommal kevesebb büntetettje volt. Irodalmunk egyik különös csillaga is ezen a palócok feje fölött ívelő égen kezdett ragyogni. Tompa Mihály ma tankönyvek anyaga, néhány versét úgy szívták — mindig időszerű gondolatai miatt — magukba egész nemzedékek, mint csecsemő az anyatejet. A gólyához és Madár fiaihoz is a terrort ítéli el és min-« dig a szabadságot sóvárogja. Ferenczy István egyik pil-- lére a magyar szobrászművészet karcsú épületének: itt látta meg a napvilágot ő is, itt szerezte első élmé-- nyeif. A tiszolci (Tisovec) evangélikus templom oltára, a rimaszombati kálvinista templom udvarán levő kisegész életműve ebből a termő talajból nőtt ki. Mint mindenütt a világon, de Európában, és főleg Kö- zép-Európában, ezen a vidéken is többféle nemzetiségű ember él együtt. A szlovákok és a magyarok együtt építik városukat és az országot. A palóc fővároshoz nemcsak Blahának, Tompának vagy Győrinek, de Kubámnak, Skultétynak, Jesensk^nek és Bottőnak is köze volt. NEMCSAK GONDOLATOK EXPORTJA! Az eddigiekből az derülhet ki, hogy a város csak művészek fészke volt, hogy legismertebb egyéniségei révén csak a gondolatok exportálása folyt itt. Oj i- dőkef írunk a Gömörben is. A levegőt csaknem olyan bőségesen szennyezik itt is már robbanómotorok, mint egy francia vagy belga kisvárosban, és ha keserves késéssel is, de mégis iparosodott Rimaszombat. Legismertebb üzeme a sörgyár. A „Gemer“ egészen előkelő helyet vívott ki magának országos viszonylatban is, és ezt elsősorban a kitűnő víz eredményezte. A tizes és tizenkettes iránt olyan nagy a kereslet — mondja Boros Zoltán mérnök, a sörgyár egyik szakembere —hogy nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni az igényeket. Nézzük csak: Szlovákiában Losonc (Luöenec), Nagykürtös (Vel'ky Krtís) Rozsnyó (Roznava), Zwolen, Banská Bystrica, Breznó, Ruzombe- rok és még jó pár város szállítja a Gémért. Szlovákia első olyan üzeme ez, a- mely Magyarországra is termel. Miskolc, Özd, Gyöngyös, Szerencs és Budapest élvezi a csapoltat vagy a palackozottat. A sör nemcsak a városka nevét népszerűsíti, hanem kenyeret jelent a környékbelieknek. Amikor a gyár kapuját átléptem, ismerősökbe botlottam. A Maksi, Sze- leczky és Kónya nevek ismerősen csengitek; tornaijai, zádori és más környékbeli helység fiataljai és öregei helyezkedtek el a sörszakmában. Az új ital új híveket toborozott. Éppen úgy, mint Ögyalla (Hurbanovo) környékén az Aranyfácán, itt a Gemer itatja magiát. LÁTOGATÓBAN EGY ÖSSZOMBATINÄL Hlozek János ás felesége idősebbek mint a század. Betöltötték a nyolcvanat és változatlan hévvel és szenvedéllyel — szinte majdnem úgy, mint negyven vagy ötven éves korukban — haladnak tovább, talán a száz felé. Tudom, hogy hétszáz év levegőjét nem sikerül egy nagy riportba gyömöszölnöm, sok minden kimarad bizonyára. Azt azonban okvetlen meg akartam valósítani, hogy elbeszélgessek egy őslakóval, egy idősebb emberrel, aki szereti és ismeri városát, akit izgat, ha egy utat rosszul építenek meg, vagy lebontanak egy patinás házat. Többen is a Hlozek házaspárt javasolták beszélgetőpartnerül. Örültem, hogy fölkerestem őket, mert nemcsak érdekes embereket ismertem meg bennük, hanem ajándékként egy dokumentumot is elvihettem magammal az íráshoz: egy fényképet, amely a század elején készült. A fotográfia a rimaszombati műkedvelőket ábrázolja. Az első, ülő sorban balról a harmadik Hlozek Jánosné, teljesen a bal oldalon pedig, csokor- nyakkendővel, fedetlen fővel az ifjú Győry Dezső áll. Nem mondhatnám, hogy Hlozek bácsi egyértelműen lelkesedik ma is városáért. A megiterebélyesedett székhely épül ugyan, de nem él olyan intenzív társadalmi é- letet, mint annakidején. Ebben persze a kor is ludas egy kicsit, mert az embereknek • kevés az idejük, meggyorsult az élet ritmusa. Hlozek bácsi még mindig szívén viseli városa ügyét, szinte úgy, mintha a sajátja lenne. Ha valamit hibásnak minősít, azonnal szalad az illetékesekhez és figyelmezteti őket. Dicséretre méltó, hogy észrevételeit ■többnyire megfogadják, mint azt nemrég egy szökőkúttal kapcsolatban tették. A nyolcvanat is elhagyó ember mindig töpreng valamin. Megszerkesztett például egy olyan villakülön- legességet, amellyel fogatlan emberek emészthetővé metélhetik az ételt. Találmányával végígikilincselte már a hazai intézményeket, majd vonatra ült, és a Budapesti Nemzetközi Vásáron olasz és svéd ügynökökkel tárgyalt. Régien vallom és most is állítom: nemcsak az épületek, ligetek, műemlékek teszik jellegzetessé az egyes Városokat, hanem az emberek is. Számomra is színesebb és érdekesebb lett így Rimaszombat. A POLGÁRMESTERNÉL Lemmer Egon a vmb elnöke. Munkatársával, Július vezetősége. Elég talán, ha megemlítem, hogy a Slovan Bratislava és a Budapesti Vasas vezetőivel is megkezdték már a tárgyalásokat. ERRŐL-ARRÖL Ha azt mondom, hogy Rimaszombat is nagy fejlődésnek indult az utóbbi é- vekben, akkor általánosságot fogalmaztam meg, de mindenesetre igaz hangnemben. Lakótelepei a Pionier és a Rima-parti negyed. Egyik felvételünk i- gazolja, hogy egyes részein nagyvárosi jellegű a járási székhely. Ha azt kifogiáso- lom, hogy vannak még, hibák, ismét a frázis csapdájába estem, de állításom vi- tathatalan. Nem írtam a járás egyik legélénkebben működő ifjúságii klubjáról, a Tompa Mihály Klubról; egyszer talán külön cikket szánunk rá. Nem írtam — sóhajok közepette — a rimaszombati futballról, amely évek óta nem tud úgy szerepelni, hogy az a hagyományokhoz méltó legyen. Vlado Hriv- nák, a Slovan és a csehszlovák válogatott középhátvéde itt kezdte. Utódai nincsenek? Egyértelműen sajnos nem bírálhatók a szombatiak, mert országos jelenség a kisvárosok labdarúgóinak visszaesése, a hiba tehát bonyolultabb e- redetű, mint hinnénk. Nem írtam a nyugdíjasok, illetve a testi fogyatékosságúak híres üzeméről, a Rima- vanról, amely „mindent gyárt“. Egy riportba nem fér be minden. Kollégáim talán fölkeresik Ádám Zsoltot, a várossal kapcsolatos adatok gyűjtőjét. Kimennek valószínűleg Kurincra, az új üdülőközpontba is, és beszámolnak arról, hogy „szép kis Balaton“ tárulkozott e- léjük. Jó lenne nemcsak hétszáz év ürügyén írni Rimaszombatról. Több figyelmet érdemelne Gömörország fővárosa már csak Tompa, Blaha és Ferenczy miatt is. Köszönetem fejezem ki mindazoknak, akik anyag- gyűjtő munkámban készséggel segítettek. Külön Köszönet illeti Danis Tamás tanárt és a közgazdasági iskola Farsang István vezette fotókörének tagjait, akik kiállításuk anyagából lapunk rendelkezésére bocsátották a legszükségesebb fényképeket. BATTA GYÖRGY így épül a Rima-parti lakótelep Farsang István felvételei Tompa Mihály szobra kapható az a tizenkét felvételből álló képgyűjtemény, amely a város legismertebb és legértékesebb épületeit, a rimaszombati neveztessé- geket ábrázolja. Gondoskodunk arról is hogy erre az alkalomra a sörcímkéken is ott legyen a hétszázat jelező számjegy Több lapban jelentek meg cikkek az ünnepségek előkészületeiről, ég sokat tett a propagáció szempontjából a rádió magyar adása, amely vetélkedőt közvetített városunkból. A vetélkedő maga is a történelemhez kapcsolódott, már maga a cím: Mit tudsz szülővárosodról? is ezt bizonyítja. Jól helytálltak a diákok. Azt kérjük tőlük, hogy továbbra is lelkesek, kezde- ményezőek legyenek. nyékén vehet majd részt az érdeklődő. Tudományos konferencia készül Bartók Béla művészetéről. (Nemrég hunyt el éppen Rimaszombatban Bartók anyósa). Markusová és Gellner emlékét idéző táblákat lepleznek le, a múzeumban a város történetéről és a munkásmozgalom fejezeteiről hallanak majd szakelőadásokat a résztvevők. Természetesnek tekinthető, hogy Rimaszombat testvérvárosainak küldöttei — kirejevszkiek, salgótarjániak és kolíniak is részt vesznek a hétszázadik születésnapon. Több apró, helyi jellegzetességet bemutató kiállítás nyílik majd. Augusztusra nagy labdarúgótornát tervez a város Oraveccel együtt tájékoztat a hétszázadik születésnap előkészületeiről, az ünnep- , ségek terveiről. — A vnb mellett több szakbizottságot és munka- csoportot létesítettünk az ünnepségek megfelelő színvonala érdekében. Van gazdaságii, sajtó, rendező, kulturális és egyéb!., munka- csoportunk és természetesen egy fő, koordináló „együttesünk" is. Már eddigi is sokat tettünk azért, hogy propagáljuk az eseményt. Ez alkalomból jelvényeket bocsátottunk ki a város címerével, négyezer színes plakátot nyomtattunk, röplapokat készíttettünk. Már most A bratislavai Sport Kiadóvállalat gondozásában könyv jelenik meg Rimaszombatról. A terjedelmes könyv Július Boltik műve, több fényképpel lesz illusztrálva. (Kár, hogy magyar nyelven nem jelenik meg hasonló könyv, bár néhány oldal terjedelemben tartalmaz majg adatokat Petőfi és Puskin nyelvén is a kiadvány. b. gy. megj.). Az ünnepségek szeptember 11. és 12-én érik el tetőfokukat. Ekkor koncertek, tűzijáték, fölvonulások, népünnepélyek követik egymást. Szeptemberben jó lesz erre a városra figyelni, mert a hétszáz év ürügyén értékes kulturális'rendezvema——i
