Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-08 / 23. szám

BEFEJEZŐDÖTT A SZIGNÁL 50 AZ IFJÚSÁG TETTRE KÉSZSÉGÉNEK BIZONYÍTÉKA Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapí­tásának 50. évfordulója olyan esemény volt, amely senkit sem hagyott közömbösen. Gyá­rakban, földművesszövetkezetekben, a közle­kedésben, a kereskedelemben és általában tár­sadalmi életünk valamennyi szakaszán már hetek, sőt hónapok óta tart a fokozott mun­kaszorgalom, amely dolgozóink bizalmát és támogatását fejezi ki pártunk politikájával szemben. E nagyszabású országépítő mozga­lomba az ifjúság is bekapcsolódott. Ennek egyik megnyilvánulása volt a Szignál 50 moz­galom, amelyet a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága és a bratisla- vai rádió hirdetett -meg, tavaly november el­sején. A mozgalom, amelynek az eredményeivel időről időre lapunk hasábjain is foglalkoztunk, a közelmúltban véget ért, és Martinban meg­tartották a legjobb szervezetek szlovákiai ta­lálkozóját, egyúttal kihirdették a verseny győzteseit. A találkozón megjelent Otto Moncman, a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Közpon­ti Bizottságának elnöke és néhány szóval mél­tatta a mozgalmat: „Szervezetünk programját és elképzeléseit az ifjúság kezdeményezésének és tetteinek sta­fétája nevű mozgalomban fejeztük ki és ke­restük a feladatok megoldásának lehető leg­vonzóbb formáját. Ennek egyik szerves része volt a Szignál 50, amelyet a SZISZ SZKB és a bratislavai Csehszlovák Rádió hirdetett meg 1970 októberében. Oj munkaforma született a SZISZ-alapszervezetek munkájának felfrissíté­se és gazdagítása végett. Hat hónap telt el a Szignál 50 kihirdetése óta. A mozgalom sokatmondó eredményei ar­ra engednek következtetni, hogy érdemes lesz továbbmenni a megkezdett úton, és a szerzett tapasztalatokat a jövőben is kamatoztatni. A Szignál 50 eredményei egyúttal az ifjúsági szervezet szlovákiai tagjainak ajándéka pár­tunk 50. évfordulójára“ — mondotta többek között Otto Moncman, a SZISZ SZKB elnöke. A Szignál 50 hat hónapja alatt a fiatalok 5 millió 381215 erdei és 167 893 gyümölcsfát ültettek ki. 11894 fiatal díjmentesen adomá­nyozott vért. A Szignál 50 mozgalom keretén belül benyújtott újítási javaslatokért 1 millió 373 850 korona jutalmat kaptak az ifjú újítók. A téli hónapokban 71 jégpályát építettek a pioníroknak. A CSKP megalapításának 50. év­fordulóját megelőző közvetlen időszakban 40 ünnepi akadémiát rendeztek. Az idén a tava­szi futóversenyeket is a Szignál 50 keretében bonyolították le. Sor került továbbá gitárver­senyekre, több helyen kiadták az ifjú szerzők irodalmi alkotásait, helyenként műszaki kiál­lítást rendeztek. A kerületi szinten folyó versenyben a kö­vetkező sorrend alakult ki: Kelet-szlovákiai kerület: 1. humennéi járás 18 952 pont; 2. kassai (Kosice) járás 10 872; 3. Kassa-vidék 5730 p. Közép-szlovákiai kerület: 1. Lipt. Mikulás 15 744; 2. Martin 14 263; 3. Ziar nad Hronom 13 096 pont. Nyugat-szlovákiai kerület: 1. Senica 5684; 2. Bratislava-vidék 4381; 3. Nitra 4240 pont. Bratislava-város: 1. Tesla 7713; 2. Slovnaft 10 487 (a rosszabb helyezés annak tulajdonítható, hogy hem tel­jesítették az összes feladatot); 3. Államvasu­tak (CSD) 9650 pont. P. L. TALÁLKOZUNK Két képünkön a Budapesti Állami Dal- és Táncegyüttes „kép­viselőit“ láthatjuk BESZÉLGETÉS J. VARHOLIK ELVTÁRSSAL, A CSKP KB TAGJÁVAL ÉS A SZISZ KB ELNÖKÉVEL Őszinte igyekezettel a cél felé 2 új ifjúság Húsz évvel ezelőtt — 1951. .június 2-án érkezett a hír, hogy meghalt Emile Auguste Alain francia filozófus és esztéta. Müvei soha nem tar­toztak a keresett „tömegcik­kek", a „népszerű" olvasmá­nyok közé, hiszen nem szóra­koztatni, hanem tanítani akart. Régi bölcsek modern utódját látták benne, aki élete és esz­méi harmóniájával bizonyította Spinoza tételét: a boldogság nem az erény jutalma, hanem maga az erény. Álain 1868-ban született, ta­nulmányait az ßcole Normale Superiérure-ön és a Sorbonne- on végezte, több vidéki város­ban, majd Párizsban volt filo- zóftatanár. Tanítványai közé tar­tozott többek között A. Mau- rois is. Kemény következetességgel védte függetlenségét, ezért két­szer utasította vissza a Becsü­letrendet és még az Académie franca lse nagy díját is csak ha­lála évében fogadta el. Oj műfajt teremtett, a rövid eszmefuttatást, a művészi szín­vonalú glosszát, hogy elmond­hassa sajátos mondanivalót az emberi élet és a társadalom minden jelenségéről, a pedagó­giáról. és az esztétikáról csak­úgy, mint e gazdaságról vagy a boldogságról. A szellemi és gyakorlati életnek alig van olyan területe, amelyet ne érin­tett volna, ahol ne igyekezett volna tisztázni ember és kor, ember és eszme, ember és tár­sadalom viszonyát. Az első ilyen glosszája 1903-ban jelent meg egy radikális folyóiratban, és ettől kezdve mintegy ötezer glosszát írt a különféle lapokba és folyóiratokba. Nem volt harcos szellem, ezért azt hirdette, hogy nem kell törődni a filozófusok el­lentmondásaival, nem kell cá­folni azt, amiben nincs igazuk, hanem az a fontos: megértsük, amiben igazuk van, hiszen „az emberi paradoxon abban van, hogy mindent megmondták, és semmit sem értettek meg“. Gondolatainak láncreakcióját mindenkor a tárgyi valóság in­dította el, és a gondolatsor tar­talmi középpontja az akarat volt, az ember hatalma önma­gán és a dolgokon. Glosszáit nem véletlenül hasonlítják Mon­taigne esszéihez, mert ugyan­olyan magányos volt, ugyanolyan lázas mohósággal olvasott és ugyanúgy megvetette a tudálé­kosságot, a szürke középszert, a fanatizmust és az illúziókat, mint nagy elődje. Az akarat — cselekvés, de nem csupán a cselekvés szándéka, mert nem azt jelenti, hogy cselekedni fo­gok. hanem azt, hogy cselek­szem. Az akarat a cselekvéssel kapaszkodik a világba, és nem a képzeletre van szükség, ha­nem a valóságra, nem a szen­vedélyre. hanem a bölcsességre, de ezt a bölcsességet mindig újra meg kell teremteni, mert a legjobb, leghelyesebb intéz­kedés is a végrehajtó jóindu­latától, vagyis bölcsességétől függ. Alain azt hirdette, hogy nem az a fontos, mi vagyok, ha­nem hogy mit cselekszem, ezért volt elkötelezett gondolkodó, aki a Dreyfus-ügyben az igazság oldalára állt, ezért tanított olyan lelkesen a századfordulón létesített népi egyetemeken, ezért, és így került közel a pro­letariátushoz és Irt olyan pá­ratlan szépséggel a nép józan értelméről, elhivatottságáról. A polgári radikalizmus, a ja­kobinus lendület határán meg­állt, a forradalmat elvetette, mert a rendet tartotta a sza­badság előfeltételének, és ezen a ponton tolerálta Tolsztoj non- resistance messianizmusát, mely szerint a „gyűlölet gyűlöletet, a harag haragot szül" de élet­műve mégis, a mai marxi ér­telemben is pozitív jellegű, mert kimondottan emberköz­pontú, haladó, mert a reális eszméket kereste, mert túlmu­tatott korán — a tisztább és bölcsebb jövő felé. Péterfl Gyula Oj Ifjúság, a Szocialista Ifjú­sági Szövetség Szlov. Központi Bizottságának lapja 0 Kiadja a Smena kiadóvállalata A Szer­kesztőség és adminisztráció Bratislava. Praáská 9. Telefon: 485-41-45. Postafiók 30 O E6- szerkesztő: dr. STRAS­SER GYÖRGY. Nyomja: Západoslovenské tla- éiarne Ól Q Előfizetési díj egész évre 52.- Kés, fél évre 26.- Kés A Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizethető minden postakézbesltőnél vagy postahivatalnál # Kéziratokat nem őrziink meg és nem kül­dünk vissza (A A lapot kül­földre a PNSZ Ostredná expe- dieia ilaée. Bratislava, Gott- waidovo nám. é. 48 útján lehel megrendelni. (Befejezés az 1. oldalról) szerint az ifjúság részt vehet nemzetgazdaságunk technikai fejlesztésében. Ezen a téren senkinek sem szabadna elmulasztania az alkalmat, Azt akarjuk, hogy mindenki helyesen viszo­nyuljon a munkához, és ezt elsősorban tettekkel bizo­nyítsa. De az élet nemcsak munkából áll, bár ez igen fontos az ember számára. Kell, hogy életünk tarka és sokol­dalú legyen. Ezért szeretnénk belátható időn belül mindkét köztársaság iskolaügyi és kul­turális minisztériumaival egyez­séget kötni, s így biztosítani az előfeltételeket ahhoz, hogy fia­taljaink részt vehessenek a szo ­cialista kultúra fejlesztésében. A jó tapasztalatok alapján vissza akarunk térni a fiata­lok alkotóversenyeihez. Van mit bepótolnunk a sportban és a testnevelésben Is. Örülünk, hogy igyekezetünkben nem ma­radunk egyedül. A megvalósí­A zselíziek szeretik a hagyo­mányt. És azért, mert szeretik, ápolják is. Évről évre itt rendezik meg az országos népművészeti se­regszemlét, melyen a legjobb együttesek vetélkednek egy­mással. Attól függetlenül, hogy ma­gyar vonalon egy-egy nyáron két nagy, tömegeket megmoz­gató központi akció van; és­pedig Zselízen (Zeliezovce) és Gombaszögön (Gombasek), Zse- líz nem vesztett fényéből. Ezt vallják a helyi és a környék vezetői, valamint a közönség is. Ezrek és ezrek gyűlnek ösz- sze két napra a Schubert-park- ba, hogy tapsoljanak az ország minden részéből összegyűlt együtteseknek. így lesz ez június 12—13-án is, amikor már szombaton dél­után megkezdődik a Folklórve­télkedő című verseny, melyen az egyes járások legjobbjai vesznek részt. Este pedig a Bu­dapesti Állami Dal- és Tánc- együttes szabadtéri előadását nézhetik meg azok, akik sze­retik a vérpezsdítő muzsikát és a szép magyar táncot. Ezen az estén lép színpadra a Csehszlo­vákiai Magyar Tanítók Közpon­ti Énekkara is, mely nemré­gen tőrt haza sikeres Írorszá­gi vendégszerepléséről. Vasárnap délelőtt ünnepi fel­vonulással folytatódik a mű­sor, majd a Tavaszi bokréta cí­mű műsorban hazai együttese­ink mutatkoznak be. Délutáni műsor a Napfényes utakon címet viseli, melyet a CSKP fennállásának 50. évfor­dulója alkalmából állítottak össze. Ebben a műsorban a legjobb hazai magyar együtte­seken kívül szlovák, lengyel, ukrán és magyarországi együt­tesek is fellépnek. Azon a sajtótájékoztatón, melyet a CSEMADOK KB. tit­kárságának felelős dolgozói tartottak az elmúlt héten a csehszlovákiai magyar újságí­rók részére, meggyőződhettüpk arról, hogy az Idei rendezvé­nyeket jól előkészítették. Ezért érdemes lesz megnézni a zse- lízi nagy találkozót is.-cs­tások és valamennyi fiatalsá­got érintő kérdés megítélésé­ben segítségünkre van a kom­munista párt és minden más társadalmi és állami szervezet. Természetesen, szocialista célkitűzéseinket és a kongresz- szusi határozatokat csak akkor valósíthatjuk meg, ha szerve­zeteink élén politikailag ma­gas színvonalú, müveit és szi­lárd jellemű emberek lesznek, akiket mindenki becsül. Min­dent megteszünk azért, hogy ilyen emberek legyenek szer vezetőnkben. # Elnök elvtárs, mit jelent az Űn számára, hogy a CSKP Központi Bizottságának tagja? — Nagy megtiszteltetésnek tartom, és igyekezni fogok, hogy a párt belém helyezeti bizalmát kiérdemeljem. ® Köszönöm a beszélgetést. A Smena nyomán s AZ IFJÚSÁGOT (NÉGY KÉRDÉS JÄN JANÁKHOZ, A SZISZ NYUGAT-SZLOVÁKIÁI KERÜ­LETI BOZOTTSÄGA ELNÖKÉHEZ.) Cl.: A SZISZ kerületi bizottságainak létrehozása óta fél év telt el. Milyenek az első tapasztalatok? Ján Janák: Mind ideológiai, mind szervezeti vonalon megszilárdult a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a Pio­nírszervezet munkája. Ezt a legjobban az bizonyítja, hogy a szervezet becsülettel teljesíti a CSKP és a Cseh­szlovák Komszomol megalakulásának ötvenedik évfor­dulójára vállalt kötelezettségeket. Megmutatkozik ez ideológiai vonalon, de a munkavállalásokban is. Válto­zik a fiatalok életfelfogása, egyénisége. Most fejezzük be a tagkönyvcserét. 1970. december 30-a és április 30-a között több mint 140 új szervezettel és 1300 tag­gal gyarapodott a kerületi Ifjúsági szervezet. CL: Miben látja a kerületi bizottság elsődleges elő­nyét? Ján Janák: Megszilárdult az irányítás a helyi és já­rási szervezetek irányában. A kerületi bizottság a helyi és a járási szervezetek metodikai szervezetévé válik, és egyre jobban teljesíteni tudja a központi, járási és helyi szervezetek közti összekötő, illetve ellenőrző szervezet feladatkörét. Ellenőrzi, milyen mértékben tel­jesítik az alap- és járási szervezetek a központi szer­vek irányelveit. A kerületi bizottságok létrehozásával lehetőség nyílt arra, hogy minden egyes járás a maga specifikumában illeszkedjék bele a szövetség életébe. ÜL: Az eltelt több mint fél év alatt különböző mód­szereket alkalmaztak és különböző eredményeket értek el az egyes járások. Melyek azok a járási szervezetek, amelyek a legjobban dolgoztak? Ján Janák: Most nagyon érdekes és jelentős idősza­kot élünk: értékeljük eddigi munkánkat és számot adunk az elvégzett feladatokról. Elmondhatjuk, hogy mind az egyének, mind a szervezetek aktivitással kap­csolódnak a munkába, így a vállalt kötelezettségeinket is teljesítjük. Például több mint 6000 fiatal és a szer­vezetek 70 százaléka vállalt egyéni és kollektív fela­datot. Nagyon sok helyen megszépítették környezetü­ket, javították munkakörülményeiket. 64 kollektíva el­nyerte a szocialista munkabrigád kitüntető címet. Ma­giban értékeljük a Szignál 50 elnevezésű vetélkedőt. Az egyes részt vevő szervezetek valóban rendkívüli ered­ményeket értek el. 3212-en adtak ingyenesen vért, 325 ezer koronát kaptak a benyújtott újítási javaslatokért. Számtalan politikai és ismeretterjesztő, illetve szóra­koztató előadást, vetélkedőt szerveztek stb. A kerületi ifjúsági szervezet eredményeit természete­sen nem egy-két járás, hanem az összes eredményeinek tekintethetjük. Mindnyájan részesei az eredménynek. Jelentős, ösztönző momentumnak bizonyult az, hogy az Ifjúság stafétája és kezdeményezései elnevezésű moz­galomban az első időszakban a nyugat-szlovákiai kerü­let egyik járása, a nyitrai (Nitra) bizonyult a legjobb­nak. A Szignál 50 elnevezésű vetélkedőben a senicai, a Bratislava-vidieki és a nyitrai járások voltak a ke­rület legjobbjai. Cl.: Milyen problémákkal foglalkoznak jelenleg? Ján Janák: Jelenleg a kötelezettségvállalások össze­gezését és értékelését készítjük elő. De legfontosabb feladatunknak az ifjúsági vezetők és az összes szerve­zetek mobilizálását tartjuk. Szeretnénk úgy előkészíteni a szervezeteket, hogy azok teljesíteni tudják a CSKP XJ.V. kongresszusának irányelveit. Első lépés ezen az úton, természetesen az országos tagsági gyűlés. Június 10-e számunkra is komoly feladatot jelent. Meg akar­juk ismertetni az alapszervezetek tagságával a kon­gresszus eredményeit és irányelveit. Terveikben, elkép­zeléseikben helyet akarunk adni ezeknek az irányel­veknek, és arra fogunk törekedni, hogy a fiatalok munkájukban kövessék is ezeket az irányelveket. Ez természetesen nemcsak a mi feladatunk, hanem orszá­gos, tehát az egész SZISZ feladata. Hogy ezeket a fela­datokat teljesíthessük, elő kell készítenünk főleg az Ifjúsági vezetőket. Iskolázásokat, megbeszéléseket szer­vezünk, és együtt az SZLKP vezetőivel, valamint szer­veivel szeretnénk biztosítani az iskolázások sikeres le­folyását. A fent' vázolt feladatok nem kicsinyek, és látnunk kell azokat a problémákat is, amelyek még jelenleg fönnálnak. Mindenekelőtt a Pionírszervezet és a SZISZ kapcsolatáról van szó. Ez mind a mai napig nincs még tisztázva és megoldva. Például még mindig elég sok rajvezető hiányzik az egyes pionírszervezeteknél. Szer­vezetünknek mint egésznek sem sikerült mindenhol kellőképpen érvényesítenie hatáskörét. így például né­mely szövetkezetben, állami birtokon, de nem egy köz­ségben nem sikerült mozgósítani az ifjúságot. Ez azt jelenti, hogy még mindig elég nagy tartalékaink van­nak, de vannak problémáink is. A fiatalokat mindenütt meg kell nyernünk progra­munknak, hogy azok mennél nagyobb számban vehes­senek részt az ország szocialista fejlesztésében. Lejegyezte: NI

Next

/
Oldalképek
Tartalom