Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-04 / 18. szám

Mit látunk a Jókai-napokon? A szlovákiai magyar vers- és prózamondók, irodalmi színpa­dok és műkedvelő színjátszó együttesek országos seregszem­léje, a Jőkai-napok, az idén nyolc napig, május 22-től má­jus 30-ig tart majd Komárom­ban (Komárno) s az egész e- seménysorozat természetesen pártunk megalakulásának öt­venedik évfordulója Jegyében zajlik. Tóth Sándor, a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályá­nak vezetője a napokban sajtó- tájékoztatót tartott, amelyen is­mertette a nyolcnapos ese­ménysorozat műsortervét. A megnyitó előtti koszorúzá­st ünnepség az időn nem a felszabadulás emlékművénél, hanem az újonnan avatott már­tírok emlékművénél lesz majd. Ezt követi a vers- és próza­mondók országos fesztiválja, a- melyen a rozsnyói (Roüöava) járás kivételével minden járás képviselve lesz szavalőval és prózamondóval. Nem tudjuk, a rozsnyóiak miért nem küldték el benevezésüket, arra viszont nagyon jól emlékezünk, hogy a korábbi években hallhattunk Komáromban Jó néhány kitűnő szavalót, akik ebből a járásból jöttek. Az ünnepi megnyitó után a Szakszervezetek Házában meg­kezdődik az irodalmi színpa­dok fesztiválja. Elsőnek a ko­máromi Petőfi Irodalmi Színpad lép fel, őrhelyen címmel Fáb- ry Zoltán-emlékműsort adnak elő. Három héttel ezelőtt az Oj Ifjúság hasábjain elismeréssel szóltunk ez együttes új műso­ráról, amelyet a komáromi já­rás irodalmi színpadjainak fesztiválján már láthattunk. Ezt követően, az ugyancsak ér­tékes hagyományokkal büszkél­kedhető Ipolysági (Sahy) Jó­zsef Attila irodalmi Színpad mutatja be új műsorát. A fesz­tivál első napjának befejező műsorát ugyancsak a komáromi járás irodalmi színpadjainak fesztiválján láthattuk. A nagy meglepetést keltő és nagy fej­lődést tanúsító Izsal Irodalmi Színpadról van szó, amely a Hűség tövisei címmel mutatja be műsorát. A második nap délelőttjén, a szokáshoz híven, az előző napi bemutatók értékelésére kerül sor. Este elsőnek a komáromi járás harmadik, a Járási fesz­tiválon első díjat nyert együt­tese, a Komáromi Gépipari Szakközépiskola diákotthoná­nak Irodalmi színpada Egy kéz­fogás még, Váci Mihály cím­mel mutatja be új és kitűnő műsorát. Ugyanezen a napon lép fel a bratislavai Duna utcai iskola Forrás Irodalmi Színpa­da. Oj műsorukat egyelőre nem ismerjük, de bízunk abban, hogy a korábbi évek sikereihez és színvonalához hűek marad­nak. A Lévai (Levice) Pedagó­giai Középiskola kitűnő Irodal­mi színpada, amely éveken ke­resztül komoly sikereket ara­tott a JÓkat-napokon, s tavaly a Jókai-napbk egyik legjelen­tősebb műsdrát mutatta be, az idén furcsamód nem nevezett be, de az iskola korábban vég­zett diákjai, kitűnő szavaló!, a- klk jelenleg a dunaszerdahelyl Járásban tanítanak, a régi gár­dából újat alapítottak. Működé­süket a Dunaszerdahelyl Műve­lődési Ház mellett kezdték meg. Műsoruk elme: Erőlködés. Meg kell említeni, a héttagú csoport minden egyes tagja más és más faluban, Dunaszerdahely környékén tanít, hetente, saját költségükön, autóbusszal jár­tak be Dunaszerdahelyre, hogy találkozzanak és próbál­ják, tanulják műsorukat. Bízunk bennük, s úgy érezzük, joggal. Ezt követi az irodalmi színpa­dok fesztiváljának utolsó be­mutatója, a CSEMADOK Kassa- délvárosi helyi szervezetének csoportja Szegény Francolse cí­men mutatja be műsorát. Ta­valy műsoron kívül ugyanezzel az előadással próbálkoztak, de sikertelenül. Az akkori előadás még próbának is rossz volt. Reméljük, az eltelt egy eszten­dő alatt csiszoltak előadásmód­jukon. Ezt követi a műkedvelő szín­játszók seregszemléje, amely­nek első előadására kivétele­sen még az eseménysorozat el­ső napján, az irodalmi színpa­dok előtt kerül sor. Kllmitá La­jos Vörös pünkösd című drá­máját mutatják be a CSKP megalakulásának 5Ö. évfordu­lója alkalmából. A dráma a kosüti (Koáúty) sortflz áldoza­tainak áiilt emléket. A színját­szó együttesek seregszemléjé­nek második előadását a CSE­MADOK csécsi (Cejovce) cso­portja mutatja be. Műsorukon Szabó Magda Kígyómarás el- mű művé szerepel. A követke­ző napon a lévaiak lépnek fel. Tóth Miklós Kutyaszorító című darabját mutatják be. 27-én a hagyományokhoz híven a szlo­vák vendégegyüttes lép fel, a vinohradyi kultúrház színjátszó csoportja Ján Soloviö Ez aztán a meglepetés című darabját mutatja be. Másnap a losonciak fLuíenec) lépnek színpadra a közismert ,,Potyautassal“. A se­regszemle utolsó bemutatójá­nak szerzője hazai író, Lovi- csek Béla. Darabjának címe Ezüstlakodalom. Bemutatja a CSEMADOK Komáromi Népmű­velési Háza mellett működő színjátszó együttes. Még néhány hét, és a mű­sor valóság lesz. Kíváncsi vá­rakozással nézünk elébe. —k— Kiállítás mellékízekkel Néhány jeles, országosan Is elismert képzőművész — Csicsltka Ottokár, Vanek Imre, Zrneták Ernő, Melis György — Érsekújvárból (Névé Zámky) indult el. A város számon tartja őket, de a többi képzőművészről sem feledkezik meg — Thain Violáról. Sudolky Ist­vánról, Nágel Gyuláról, Jaksics Ferencről — s időről időre kiállítja alkotásaikat. Sudolky István ma Is itt él. A negyvenöt éves mű­vész a háború előtt Budapesten zenét tanult, s a zene mellett a festészettel is megismerkedett. A háború után Prágában, majd Bra- tisiaváhan folytatta képzőművészeti tanulmányait. A múzsa azonban nem akart valahogy mellé szegődni, hosszú Ideig polgári állásban tevékenykedett, s csak a hatvanas évek elejétől szenteli életét tel­jesen a művészetnek. És mintha ez az utolsó momentum befolyásolta volna alkotásai egyik részének jellegét. Aki Érsekújváron megtekinti a művész mintegy hetven alkotásból álló tárlatát, azonnal észreveszi, hogy a munkáknak több mint a fele Üzleti céllal készült, a müveknek csak a másdk fele tükrözi az alkotó legbensőbb énjét. Igelit-metszetei sajnos a közízlést, az üzemek, közhivatalok vá­sárló kedvét szolgálják. Így lehetséges, hogy Érsekújvár és környé­kének ábrázolása mellett a Felsó-Garam-mente, a Vág- mente, sőt Bratislava és Ctgel-bánya látképének az elkészítésére is vállalkozik. S jellemző, hogy ezeken a metszeteken Idegen marad a táj! A pusz­ta formai hasonlatosságon és a díszítő elemeken kívül semmit sem képes visszaadni. Ml érteni véljük a művészt, hiszen minden bizonnyal nem kis belső és külső harcot kellett megvívnia azért, hogy ceruzával és ecsettel fejezhesse kt élményeit. De ennek ellenére nem fogadhat­juk el ezeket az alkotásokat. Vázlatain, ceruzarajzaln,-’ festményein azonban már nemcsak az élményvilág, hanem az ábrázolt táj is szerves életet ól, ami arra vall, hogy a művész igazi belső élménnyel telítve közeledett a té­mákhoz. Mintha maga a táj, de leginkább a forradásokkal, fenye­gető öklökkel, csavart karokkal telenőtt göcsörtös füzek, akácok már nem Is a természet lelkét, hanem magának a művésznek a jel­képét hordoznák. Egy-egy képe akár élete szimbóluma Is lehetne. Elhagyja a táj és ember külső jegyeit és a belső lényegre tör. Va­lamiféle szilaj erővel hajtott zene, feltomyosuló indulat csap Id a képeiből, s színei, a pasztellszínekre tompított lilák, zöldek, sárgák pedig csak aláhúzzák és kiemelik a tájképtől saját belső világába való eltávolodását. Vázlatain, ceruzarajzain az élmény és a kifejezett valóság közellsége, indulata ragadja meg a nézőt. (Kár. hogy ce­ruzarajzait, vázlatait nem nevezhetjük meg pontosan, de a kiállí­táshoz készített katalógus kezdetleges és pontatlan.) Mindent egybevetve, különösen a Fák című sorozata, a Torzó, a Táj s a Kiáltás című olajfestményei, valamint néhány kivételes, bel­ső feszültséget hordozó vázlata, ceruzarajza tetszett. Kár, hogy ezt az élményt megzavarta a fent említett metszetek melléklteket hor­dozó jellege. Németh István A jövő pedagógusai a kultúráért Nagy öröm számunkra, hogy minden nyitrai [Nltraj MA­TESZ-előadáson, vendégfellépé- sen a nézőközönség soraiban ott találjuk szép számmal a Nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar tagozatának diákjait, a jövő magyar pedagógusait. Szinte bérleteseink közé tar­toznak, hisz minden előadá­sunkon megjelennek. Nyltrén jártamkor az előa­dás szünetében elbeszélgettem leendő pedagógusainkkal, és megtudtam tőlük, hogy a nyit­rai magyar főiskolások, peda­gógusjelöltek nemcsak „fo­gyasztói“ a kultúrának, hanem igen aktív alkotói és terjesztői is. Irodalmi színpaduk, népi együttesük van és a kórusmű­vészet ápolói. • Az Irodalmi színpad nagy re­ményekre Jogosító együttes. Ve­zetője és egyik leglelkesebb előadóművésze a tehetséges és ügyes Forró Rudolf végzős hall­gató. Oj bemutatóra készülnek. Mű­sorukon Byrne-versek szerepel­nek; ezzel az összeállítással lépnek majd fel a Jőkai-napo- kon. A szavalás, tánc, zene és ének mellett a nyitrai főisko­lások kórusművészettel Is fog­lalkoznak. Most szervezik űjjá a magyar tagozat vegyes karát, melynek irányítója Szljjártó Je­nő tanár és karnagy. A neves pedagógus és zeneszerző több sikeres dalfeldolgozás alkotója, neve tehát biztosíték arra, hogy az énekkart Kopasz Elemér ta­nár nyomdokaiban haladva a- vatott szakember és karnagy Irányítja majd. Felesleges talán hangsúlyozni a körusművészet jelentőségét. Magyarországgal összehasonlítva igen nagy a lemaradásunk. Országos vi­szonylatban is a karének, a kó- rusmüvészet, a valaha híres és sikeres dalos mozgalom vala­hogy lemaradt. Sok híres da­lárdánk és dalegyletünk szűnt meg, melyeknek újraélesztése a szlovákiai magyar egyetemes kultúra szent ügye. Jelentős a főiskolások énekkarának mun­kája ezért is, mert a már kül­földet járt és nagy névnek ör­vendő Magyar Tanítók Közpon­ti Énekkarának Is utánpótlását képezi. Ha ezek a dalos kedvű fiatalok kikerülnek az életbe, és falvanként, városonként csak egy-egy ottani, esetleg már el­felejtett dalos csoportot akti­vizálnak, már akkor Is nagyot lépüák előre. Szorgalom, kitartás és ügy­szeretet kell hozzá, a szakve­zetés és a támogatás már ad­va van, hisz a főiskola dékán­ja, Zalabay professzor él-hal a zenéért, a kultúráért és min­denért, ami a jövendő pedagó­gusokat lelkileg gazdagabbá, életre felkészültebbé tesz. Szeretném, ha a mfivészetsze- retet és a kultúra iránti lelke­sedés továbbra Is Ilyen marad­na Nyitrán, ha Ilyen aktívak és lelkesek maradnának a diákok. S ha elvégezték a főiskolát, működési helyükön továbbad­nák a kultúrát a népnek. Siposs Jenő új ifjúság 5 Most jelent meg A MADÁCH KÖNYV - ÉS LAPKIADÓ N. V. GONDOZÁSÁBAN EGRI VIKTOR: ESZTER, BELLA ÉS A TÖBBIEK című elbeszélésgyűjteménye. A kötet tulajdonképpen nem „tiszta“ műfajú epikát tartalmaz, a szabályos-hagyományos értelemben is novelláknak nevezhető Írásokon kívül első­sorban az ún. „memoár-irodalmat“ bővíti egynéhány sike­rült Írással (Befejezetlen levelek, Visszapillantó tükörben) Ilyen értelemben a néhány esztendeje megjelent „Ember­közelben“ című Egri-kötetnek a folytatása az „Eszter, Bel­la és a többiek“ s a „Vallomások Könyvének“ újabb feje zete. Ugyancsak a Madách Kiadó adta ki a pár évvel ezelőtt elhunyt TÓTH TIBOR: POZSONYI NYÁR című Ifjúsági regényét Is. A költőként, műfordítóként egy­aránt Ismert Tóth Tibor egyetlen önálló kötetet sem adott ki életében Így a posztumuszkiadványként megjelent „Po­zsonyi nyár“, amely egy gyerekfocicsapat kalandokkal, iz­galmakkal teli nyarát mesélt el, a korán elhunyt szerző egyetlen könyve. A cseh Irodalom magyarra fordított újdonsága! közül ezúttal a neves cseh próza- és drámaíró, OLDRICH DANÉK: A KIRÁLY MEGFUT A CSATÄBÖL című történelmi regényét olvashatjuk Hublk István ford! tésában. A regény a cseh történelem egyik legizgalmasabb korszakából, a Luxemburgok uralkodásának idejéből me­ríti tárgyát. Érdekfeszftő történet, színes leírások, olvas­mányos cselekmény és történelmi tájékozottság jellemzi e vaskos kötetet, ezekért a tulajdonságaiért ajánljuk olva­sóink figyelmébe. A Madách Könyvkiadó profiljába természetesen nemcsak az eredeti csehszlovákiai magyar Irodalom gondozása, Il­letve a cseh és szlovák szerzők magyarul való megszólal­tatása tartozik, hozzátartozik a magyarországi knnyvkia dók legfrissebb termésének hozzánk való behozatala Is, az ún. közös könyvkiadási egyezmény keretében. Évente több mint kétszázötven kötet kerül Így a magyar irodalom java terméséből a csehszlovákfal magyar olvasók asztalára. A legutóbbi szállítmányból említsük meg talán a nálunk Is nagy népszerűségnek örvendő Írónő, S7ABÖ MAGDA: ABIGÉL elmfl Ifjúsági regényét. A „Mondják meg Zsófikénak , „Az Óz“, a „Freskó“ és más nagysikerű regények szerzőjét aligha kell bemutatnunk olvasóinknak. Annál Inkább szűk ségesnek tartjuk felhívni a figyelmet egy másik magyar országi szerzőre, akinek ugyan a „Húsz óra“ című alko tása könyvalakban és filmen szintén nagy népszerűségre tett szert, ám legalább ilyen értékes novellái, melyek most Jelentek meg összegyűjtve. SANTA FERENC: ISTEN A SZEKÉREN címmel, korántsem kapták meg az őket megillető népsze­rűséget. Pedig olyan kiváló novellák vannak ebben a kö­tetben, mint a „Sokan votunk" című novella, amellyel an­nakidején Sánta egyik napról a másikra lett befutott fró, vagy az „Emberavatá*“, a „Kicsik és nagyok“, a „Nácik“ vagy a „Müller család halála“. Ugyancsak magyarországi behozatal a Kozmosz gondo­zásában megjelent „HA ÉN MOST LENNÉK FIATAL“ című portrégyűjtemény Is. A legjelentősebb élő magyar Írók „üzeneteit“ tolmácsolja az Ifjúságnak. A címadó Írás szerzője a most hetvenéves Németh László. Mellette Illyés Gyula, Veres Péter, Szabó Pál, Lengyel József, Illés Béla. Fodor József és más neves alkotók portréival, Interjúival és bibliográfiai adataival s ízelítőnek egy egy régebbi ne vezetesebb Írásával vagy versválogatásáva! találkozhatunk az Illés Lajos szerkesztette hasznos kiadványban. AZ ISKOLÁSOK KÖNYVTARA nevű népszerű sorozat legújabb kötetet közül pedig em­lítsük meg VÖRÖSMARTY MIHÁLY: CSONGOR ÉS TÜNDE című halhatatlan drámáját. A művet aligha kell bemutatni az Új Ifjúság olvasóinak. Az Ízléses kivitelben, rendkívül olcsó áron megtelent remekművet tanácsoljuk minden ol­vasónk saját könyvtáréba Az összetett mondatok helyes használata Vannak, akik beszéd közben, de különösen írásban gyak­ran használják az és kötőszót. Pl. Elmentem sétálni és betértem egy üzletbe, és vettem egy fésűt és egy napszem­üveget. Ezt a hibát részint a fölösleges kötőszók elhagyá­sával, részint más, találóbb kötőszó alkalmazásával kerül­hetjük el: Elmentem sétálni. Betértem egy üzletbe, és vet­tem egy fésűt meg egy napszemüveget. Nagyon terjed a „de azonban* használata. A de és az azonban kötőszót ne használjuk együtt! Pl. Napszemüveget akartam venni, de ózonban az üzletben nem találtam meg­felelőt. Helyesen: Napszemüveget akartam venni, de az üzletben nem találtam megfelelőt. Vagy: Napszemüveget akartam venni, azonban az üzletben nem találtam megfe­lelőt. Vannak, akik azt állítják, hogy a magyar nyelv nem kedveli az alárendelt mondatokat. Azt tanácsolják, hogy törekedjünk az egyszerű mondatok használatára, s ha mé­gis összetételre szorulunk, akkor mellérendelt mondatok­kal fejezzük kt gondolatainkat. Ennek az állításnak téves voltáról könnyen meggyőződ­hetünk, ha végignézzük nagy íróink és költőink müveit. Ezekben a müvekben se Szert, se száma az alárendelt mon­datoknak, de nem ritkák az ilyen mondatok a népkölté­szetben, a közmondások sorában s a mindennapi beszéd ben sem. Annak a téves nézetnek, mely az alárendelt mondatok használatát általában hibáztatja, mégis van némi alapja: néha — mint a következőből kiderül — valóban helyesebb az alárendelt mondat helyett egyszerű mondattal vagy mellérendelt összetett mondattal élnünk. Ktnek vtrág kell, nem hord rözsaberket. A látni-vágyö napba nem tekint. t Vörösmarty: A merengőhöz) Azt a kérdést, hogy mikor melyik mondatfajta haszná­lata a helyesebb, nem könnyű eldöntenünk. Vörösmarty Idézett versrészletében két hasonló gondolat két különböző formában van kifejezve. Az első — összetett — mondat­ban az alanyt mellékmondat fejtt ki, a második — egy­szerű — mondatban az alany egyszerű mondatrészként szerepel. Az első mondat jobban tagolja a gondolatot, rész­letezi az alany fogalmát; a második mondat egységbe fog­lalja a mondanivalót, tömöríti az alany fogalmát. A tömör szerkezetű egyszerű mondat sokszor hatásosabb közvetítője a gondolatnak, mint a tagoló, részletező alá­rendelés: Hamar munka rltkdn jó — tartja a közmondás. Mennyivel sutábban hangzanék ez a mondat, ha tömör formáját feloldva, összetétellé alakítanánk át: Az a mun­ka, melyet hamar, kapkodva végzünk el, ritkán jó. A túlzott tömörítés azonban nehézkessé teszi a mondat­szerkesztést. veszélyezteti a gondolatközlés világosságát, a mondat áttekinthetőségét: Jó Idő esetén holnap az erede­tileg négy Órára kitűzött filmvetítést este kilenckor a park­ban fogjuk megtartani. Világosabbá válik a közölt gondo­lat, gördülékenyebb lesz a mondatszerkesztés, ha mellék- mondatot iktatunk közbe: Ha holnap jó idő lesz, a film­vetítést, amelyet eredetileg négy órára tűztünk kt, este kilenckor a parkban fogjuk megtartani. Ojsüghlr: A 2-es villamos elütötte Nagy Istvánt, akit a mentők a kassai állami kórházba szállítottak. Az olvasó kérdése: Kettős baleset történt? Sajtónk nyelvében qyakorl hiba, hogy egymást követő eseményeket jelzőt alárendelt mondatokban írnak le. A vonatkozó névmással bevezetett — röviden: vonatkozó — jelzőt mellékmondat azonban éppen arra alkalmas, hogy vele a főmondat történését megelőző eseményt fejezzük kt, pl. Ma Pislával sétáltam, akit tegnap ismertem meg. felezhet a főmondat cselekvésével egyidejű eseményt is, pl. Séta közben találkoztunk Mártával, aki éppen a mozi­bői főtt. Eszerint az Idézett újsághírt úqy kellene értel­meznünk, hogy a 2-es villamos azt a Nagy Istvánt ütötte el, akit a mentők a kórházba szállítottak, a kórházba szál­lítás tehát megelőzte a gázolást, vagy esetleg éppen fo­lyamatban volt, mikor a baleset történt. Persze az újság­író azt akarta közölni, hogy a mentők a gázolás után szál­lították kórházba az áldozatot, csakhogy ezt mellérendelő Összetétellel vagy egyszerű mondattal kellett volna kije­leznie: A 2-es villamos elütötte Nagy Istvánt, a mentő1- a kassai állami kórházba szállították. — Hasonló hiba var. ebben a mondatban Is: Bementem a könyvkereskedésbe, ahol meavettem Petőit művelt. Hel-'esen: Bementem a könyv- kereskedésbe, és meqvettem Petőfi, művelt. E mondatban az alárendelés csak akkor lenne jogosult, ha egy könyv­kereskedésben Petőfi műveit már előzőleg megvette volna a mondat alkotója, s most azt akarná közölni, hogy Ismét ebbe a könyvkereskedésbe tért be. ( Polytat fűk) Pazderák Bertalan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom