Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-27 / 17. szám

Ni VílI BE A HAMIS PRŰFfíAK JÓSLATA Egységes ifjúsági mozgalmunkat 1968—69-ben ért destrukciós támadás az ország fővárosát, Prágát érin­tette legérezhetőbben. Eszmei síkon ezért még ma is igen sok nehézséggel kell a SZISZ fővárosi vezetősé­gének megküzdenie. A problémákrél a Mladá fronta szerkesztőjének e napokban nyilatkozott Josef Hájek, a SZISZ prágai városi bizottságának elnöke. 2 ói if jósai FÖLDI JÁNOS S szentszövetség reakciós évtizedeiben csak az alföldi me­zővárosok félig kispolgári, fé­lig paraszti származású, értel­miségi foglalkozású írói álltak ki nyíltan a nép mellett. Á mezővárosok között kie­melkedő szerepet játszott De­brecen. Kiterjedt kereskedelme, viszonylag fejlett kulturális éle­te következtében a mezővárosok fejlődésében az élen járt. A XIX. század fordulóján termé­szettudományos, felvilágosult műveltségű tudósokból és írók­ból egész kis kör alakult a városban. A debreceni kör tu­dósai állattannal, növénytannal, orvostudománnyal, csillagá­szattal, nyelvtannal foglalkoz­tak. Maga a tudományos mun­ka is erős kapcsolatot terem­tett közöttük és a nép élete között. Közijük tartozott Földi Já­nos, aki 170 évvel ezelőtt, 1801. április 9-én halt meg. Földi egy személyben természettudós, nyelvész esz‘*tikus és költő, az első tudományos értékű ma­gyar állattan szerzője, akinek éppen Csokonai állított egyik versében maradandó emléket. A vers címe Dr. Földi sírba!- ma felett. A vers alaphangja a felháborodás: „Megkönnye- zetlen kell hamuhodni hát Áká- szod alján. Földi! tenéked is?" —"kezdi a verset keserű vád­dal, mert senki sem siratja elhúnyt barátját. A verset át­szövő kérdésekből kitűnik, hogy Földi olyan valaki volt, akiért sírni kellene a hátramaradot­taknak. Csokonai bemutatja, hogy ki volt Földi! Először a legfontosabbat mondja el ró­la: „kit őült hazádért Sustor- gó tüzed onta egybe", azaz elmondja, hogy Földi a haza romlása miatti keserűségében halt meg. tehát megérdemli a gyászt, mert hazáját forrón szerető ember volt. „Természet édes gyermeke! s a világ Tág templomának béavatott fia!" — Írja Földiről, megtudjuk tehát, hagy természettudós volt. „Hát már Apolló, aki fejed körül kettős borostyánt vont vala“ — vagyis Földi a költészet is­tenének kettős koszorúját ér­demelte: költő volt és műfor­dító. „Lantjai, füvei, Pindus vidékén dísztelen állanak: Bús a poéta — s orvosisten, Jaj, Erató s Hygiéne sorvad“ — azaz Földi, a költő, botanikus is volt, a növénytan tudósa és orvos. A legnagyobbon kezdte, a hazaszerető Földi jellemzé­sén. Jellemzése végére a leg­időszerűbbet tartogatja: „Te tiszta polgár" — így szólogat- ja a halottat, kiben a magyar polgárosodás egyik bajnokát csodálta. Földi kora egyik legkiemelke­dőbb polihistora. Szürszabó mester családjából született Nagyszalontán, 1755-ben. Szü­lőfalujában és Debrecenben ta­nult. majd a pesti egyetemen orvosdoktori diplomát szerzett. Medikus korában kapcsolódott be a főváros kibontakozó iro­dalmi életébe. Személyes is­meretségbe került Batsányival. Ráday Gedeon közvetítésével került a kassai Magyar Muse- urrihoz korrektornak. „Jöven­dőbeli haszonra" már ^torén el­kezdte a »nyelvi adatok rend­szeres gyűjtését. Pályázatra megírta nyelvtanát, és 1795- ben kiadta a Magyar Gramma­tika címmel. A nyelvújítás kér­désében azt az elvet hirdette, hogy a nyelvújítás szükséges, sőt sürgeti is megvalósítását, de forrásának csak az analó­giát, a népnyelvet és a régi­séget ismeri ei. Egyes nyilatkozataiból úgy tetszik, Földiben poétái becs­vágy is élt. Kisszámú fennma­radt eredeti költeménye nem vall igazi költői tehetségre. Verseinél jóval számosabbak műfordításai. 1790-ben megírta a Rövid kri­tika és rajzolat a magyar Fű- vésztudományról című könyvét, a modem magyar nyelvű bo­tanika alapvetését. A Rövid kritika előkészület volt a tel­jes magyar nyelvű természet­rajz megírásához. Ennek azon­ban csak első részéve], az ál­lattannal készült e! Földi (Az állatok országa, 1801). Fő ér­deme a magyar állattan szak- nyelvének és a magyar állat­nevek teljes rendszerének meg­alkotása. Pataky Bertalan QJ Ifjúság, a Szocialista Ifjú­sági Szövetség Szlov. Központi Bizottságának lapja • Kiadja t Smena kiadóvállalat» 0 Szer Kesztőaép ás adminisztráció Brs tislava. Praiská 9. Telefon- 485 41-43. Postafiók 30 • Főszer Easztö: In s T R A £ s 7 e p SVÖROY. Nyomja: Zspsdoslovensfcé Ha­siamé N O előfizetési dl évre 52.— Kés fél évrt Kös aegvedévre 13.- Kfii • Terjeszti a Posta Hír lapszolgátata. előfizethető min des tostakázbealtönél van postahivatalnál • Kéziratok a sem SrzQnk meg és nem km dQnk vissza • A laoo* kill tőidre a PNí Us'redné expe dicta tlsíe. Bratislava. Got* tealdovö eám S. 48 Htján la Séf míorénaeltfl. A viharos taps lassan elhal a teremben. A SZISZ városi bi­zottságának elnöke Josef Hájek a párt prágai városi konferen­ciáján elhangzott felszólalásá­ban a következőket mondotta: „Tizenegy hónappal ezelőtt még kommunista álmodozóknak, a vörösök bérenceinek neveztek bennünket, és csak rövid éle­tet jósoltak nekünk. Az ifjúság haragjával és megvetésével fe­nyegettek. Nem ez történt — épp az ellenkezője.“ Városi szervezeteteket — mondtam az elnöknek röviddel később - az előző kilenc szerve­zet romjain építettétek fel. Ma már majdnem 18 000 taggal és 10 000 pionírra! dicsekedhettek. Elégedett vagy? Hogy elégedett vagyok-e — vonja meg a vállát —, sohasem lehetünk teljesen azok. Nem va­gyunk sokan, de Prágában nem is volt irigylésre méltó a hely­zet. Mondhatom, kemény lecke volt. Nagyon jól tudjuk, hogy hol szorít a cipő... Játsszunk tehát nyílt kár­tyákkal. Ahogyan akarod — válaszol­ta. A SZISZ-tagság egyötöde Pilisfalva (Plesany) Kelet- Szlovákia egyik legtakarosabb, legszebb falucskába. Es gyor­san tegyük hozzá azt is, hogy a leggazdagabbak közül való. A két domb, amelynek lábánál fekszik,olyan, akár egy föld­be gyökerezett kétpúpú teve; egyik púpját fű és mogyoró­bokor borítja, a másikat pedig sziklák tarkítják. Szép falu, és lakosai titokban nagyon büsz­kék erre. Közismert dolog, hogy kelet mindig vonzotta az embereket: gondolkodókat, hadvezéreket, politikusokat, írókat egyaránt; az egyiket gazdagsága, a má­sikat egzotikuma, a harmadikat sajátos, különös varázsa. Ügy tűnik, kisebb méretekben, ki­sebb távolságokban is érvényes ez a megállapítás, még így, egy ország határain belül is. A ke­let felé vonulás különös han­gulatot teremt az emberben, megtelik valamilyen megma­gyarázhatatlan érzéskomple­xummal. Mondogatják is sokan, hogy a keleti emberek „má­sok“. Egynapi pilisfalvi tartózko­dás után az embernek az az érzése támad, hogy elérkezett az annyira óhajtott Kánaánba. Kívülről is érződik már valami egészséges, gazdag hangulat a falun, csupa új, frissen épült ház vesz körül, aztán az em­berek elbeszéléseiből szinte pi­káns számok és adatok döbben­tenek meg; pl. az, hogy az 1265 lelket számláló faluban 55 személygépkocsi van és ez a szám rohamosan növekedik. A közmondás szerint hamu alatt alszik a parázs, kíván­csiak voltunk hát, hogy milyen parázs szunnyad a pilisfalviak „hamuja“ alatt, mit is takar a felszín. Mikor elmélyedtünk a problémákban, hamarosan kide­rült, hogy az örömbe sokkal több üröm vegyül, mint azt az első pillantásra hittük volna. A problémák nagyon sokoldalúak, a vezetőkkel való beszélgetés után kiderült, hogy a falu a paradoxonok, ellentmondások sokaságával birkózik. Szűcs Fe­renc mérnök, a szövetkezet el­nöke sokat és szívesen beszél az eredményekről — örömek­ről és gondokról egyaránt. El­mondja, hogy az efsz százhat- vannégy tagjával a terebesi jTrebiSov) járás egyik legjob­ban gazdálkodó kollektívája, eredményei már most is rend­kívül figyelemre méltóak. A Pilisfalvi Efsz a járás leggaz­dagabb szövetkezete, az alapok fel vannak töltve mindenütt, a növénytermesztésben és állat- tenyésztésben is. A tervteljesí­ifjúmunkás, 60 százaléknyi fiú és leány a termelés különböző ágazataiban dolgozik. Azonban nem sikerült a fiatal kommu­nisták többségét, sem a kom­munista családok gyermekeit megnyernünk a szervezetben való aktív tevékenységre. Az egyik iskolában 150 kommu­nista család gyermeke jár, a SZISZ-nek mégis csupán 15 tag­ja van. Több kifogást hoznak fel. Például, hogy gyermekeik zongorázni tanulnak, ritmikára járnak és német nyelvet tanul­nak — többre már nem futja idejükből. Szomorú tények ezek. Azonkívül egész sor olyan pro­bléma akad még, amelyek Is­mertek ugyan, mégis megnehe­zítik a munkánkat. Nem segít a pionírtáborokban való díjta­lan részvétel lehetősége, a pio­nírvezetőknek juttatott csekély anyagi díjazás, sem társadalmi munkájuk magasra értékelése, sem az üzemek legutóbbi hatá­rozata, mely szerint a vashul­ladék gyűjtését nem jutalmaz­zák. Az sem kedvező, hogy már fél éve eredménytelenül tár­gyalunk és harcolunk, hogy a Rádiópalotát a központi ifjú­sági klub rendelkezésére bo­tés kitűnő, pl. a húsbeadást 164 százalékra teljesítették. A- mikor a problémák .felöl kér­dezősködünk, az elnök a me- chanizáció hiányosságáról be­szél. 560 ezer Kös-t terveztek gépesítésre, de kiderült, hogy országos problémákkal találták magukat szemben. Nem lehet kapni alkatrészeket, beszerzé­sük még a legnagyobb igyeke­zet ellenére is lehetetlen, ez­ért félő, hogy a befektetésre szánt összeg kimerítetlen ma­rad. A másik, szintén az egész országra jellemző probléma a fiatalság helyzete a szövetke­zetben. A tagok harminc szá­zaléka fiatal, de fennáll a ve­szély, hogy ez a százalékarány egyre csökkenni fog. Megkér­deztük az elnököt, tesz vagy lehet-e a szövetkezet valamit az ifjúság itthonmar adása ér­dekében. Igen, ők minden ere­jükkel támogatnák őket, de eh­hez égetően szükséges lenne a helyi pártszervezet, a hnb és az efsz intenzívebb és céltu­datosabb együttműködése, je­lenleg nincs a faluban olyan ember, aki szívügyének tartaná a fiatalok problémáit. Nincs a faluban ifjúsági klub, ami majdnem elképzelhetetlen egy ilyen gazdag településen. Ta­valy megpróbálták összefogni, ifjúsági szervezetet alakítottak, de egy hónapon belül csődöt mondott. A hnb elnöke, Kul­csár Ferenc ezt azzal magya­rázza, hogy kevés fiatal ma­radt a faluban, nagy részük tanul valahol, tehát szétszó­ródtak az iskolákban és az i- parban. Ennek ellenére kaptak egy klubhelyiségei, televízió­val, rádióval, sakkasztalokkal, asztalitenisz-felszereléssel, könyvtárral. De mi történt? A- helyett, hogy összejártak vol­na szórakozni a fiatalok, meg­rongálták a felszereléseket, így a klubot kénytelenek voltak bezárni, és ismét a kocsma ma­radt az egyetlen gyülekezőhe­lyük. Próbálunk ellenvetéseket feltenni, megmagyarázni a hnb- elnöknek, hogy nem a klub- helyiség bezárása volt az e- gyetlen megoldás. A fiatalok­kal szemben türelmesnek kell lenni, megmagyarázni nekik, mennyire fontos a szervezett­ség, a kultúra, a hasznos szó­rakozás. Alakítsanak egy bi­zottságot, amely szívügyének tartja ezt a problémát. Az el­nök erre elmondja, hogy pl. csássák. Élvezzük a Prágai Nemzeti Bizottság támogatását — mégsem tudunk végleges döntésig jutni, aminek az a szo­morú eredménye, hogy kultúr­politikai tevékenységünk szá­mára egyáltalában nincsenek helyiségeink. Úgy látszik, még sok dolog nyomja a szívedet. Az élet — mint ismeretes — nem könnyű — és még sokáig eltart, amíg a fiatalság és a gyermekek szá­mára oly jól átgondolt terveket és jogos igényeket valóra lehet váltani, ki lehet elégíteni. De ez az út egész embereket kö­vetel... Egész embereket és nem pi- pogya bábokat — vágott a sza­vamba. Felkészültünk, hogy megteszünk mindent, ami e- rőnkből telik. A városi konfe­rencia küldötteihez fordultam, hogy segítsenek munkámban, de segélykéréssel fordulok a kom­munista szülőkhöz és az ifjú kommunistákhoz is. A gyerme­kek és a fiatalság megsegítése — pártunknak is segítséget je­lent. A SZISZ — mint azt ma­gad is tudod — egymagában, saját erejéből nem képes min­den problémát megoldani. Ha nyerni akarunk — egyazon kö­tél végét kell húznunk. Közö­sen kell dolgoznunk azért, hogy érvényesüljön az az elv, mely szerint a SZISZ a kommunista párt tartaléka. (-sl-) most szerettek volna a párt öt­venéves évfordulójára műsort rendezni, de kénytelenek vol­tak az öregekhez fordulni, idős emberekből összeállítani egy énekkart. Lehetséges ez? Való­ban ilyen bajok lennének a pi­lisfalvi fiatalokkal? Először egy-két idősebb emberrel be­szélgetek, kérdem a vélemé­nyüket. Hát igen, a kultúra va­lóban hadilábon áll a falunk­ban. Nincs, aki kéz alá vegye a fiatalokat. Evek óta nem ve­títenek filmet sem. Nincs szín­játszó csoport, énekcsoport. Mi­ből áll hát Pilisfalván a kul­túra? Egy-egy ritkán megren­dezett táncmulatságból? Pilisfalva tehát valóban a pa­radoxonok faluja. Egyik olda­lon az anyagi lehetőségek csaknem korlátlan skálája, hi­szen a szövetkezet elnöke a- nyagl támogatásról beszélt, a vezetőség mindent megtesz i- lyen szempontból. De elég-e eny- nyi? Nyilvánvaló, hogy nem. Legtöbben megfeledkeznek a dolog másik oldaláról, az er­kölcsi támogatásról. Sürgető­en össze kell fognia minden­kinek Pilisfalván, hogy az em­berek ne maradjanak, Jókaival szólva, szegény gazdagok. Egy-két elhangzott megjegy­zésből mégis optimizmussal nézhetnek a pilisfalviak a jö­vőbe. Szűcs Ferenc mérnök hisz abban, hogy pár éven be­lül nagyot változik a falu ké­pe —- és jó irányban. Fel kell lendíteni a sportéletet is, a futballon kívül kézilabda, asz­talitenisz és más sportágak is kibontakozhatnak. Tervbe van a kültúrház kibővítése, a könyv­tár gazdagítása, faluszépitési akciók Indulnak. Az elnök sze­rint a fiatalok közül sokan visszajönnek majd a szövetke­zetbe, mert olyan anyagi le­hetőségeket nyújt, amelyet e- gyetlen iparág sem. A Pilisfal­vi Efsz Szlovákiában a harma­dik, amely hasonlóan az ipar­hoz, a tagoknak fizetett sza­badságot biztosít. Bízunk abban, hogy ha a fa­lu vezetői érzékenyen nyúlnak a problémákhoz, elsősorban a kultúrához és a fiatalokhoz, ak­kor a következő alkalommal már csak dicsérő szavakat kell majd mondanunk. kulcsár A kétpúpú teve fa l úja „Nem jő az, ha egy nő politizál“, hallottam már többször ezt a kijelentést. Azok, akik így beszélnek, sokszor nem is gondolják végig a szó értelmét. A po­litika szó alatt valami elvont fogalmat értenek, nem pedig a közösség sorsával törődő, foglalkozó közéleti tevékenységet vagy olyan embert, aki érdeklődik a szo­cializmus építésével összefüggő politikai kérdések iránt és pozitív módon állást foglal. Ez hát röviden a poli­tika, vagyis a politizálás értelme. No és ha így fogjuk fel, akkor nagyon kevés emberről mondhatjuk el, hogy nem politizál, politikamentes életet él. Véleményem sze­rint az az ember is „politizál“, aki talán sohase mond­ja ki hangosan a gondolatait. Most, amikor az egységes Szocialista Ifjúsági Szö­vetségünk tagjainak száma egyre szaporodik, a fiata­lok százai, ezrei kapcsolódnak be a szövetség munká­jába, vagy ha úgy tetszik, politizálnak. Részt vállalnak abból a nemes küldetésből, hogy másokért, a közössé­gért tesznek valamit. Mindezt a maguk örömére vég­zik, a' maguk megelégedésére. Sikerrel, de néha ku­darccal is. Képesek újra kezdeni, ha kell, elölről,» mert aki egyszer belekóstolt a közösségi munkába, nem bír­ja abbahagyni. Királyhelmectől (Kr. Chlmec) néhány kilométerre van Kisgéres (M. Hores), ez az 1500 lelket számláló falu. A járás legnagyobb kultúrházának tőszomszédságában van a helyt nemzeti bizottság épülete. Itt találtuk meg Kispap Erzsébetet, akiről már előzőleg elmondták, hogy ő a helyi Szocialista Ifjúsági Szövetség elnöke, sőt elismerően szóltak a szövetségben végzett munkájáról. Erzsiké három évvel ezelőtt került a hnb-re mint adminisztratív munkaerő. A helyi nemzeti bizottság elnökétől, Dócs Lászlótól érdeklődtünk először, hogy ilyen fiatal kislányt nem féltek-e felvenni mindjárt fe­lelős munkabeosztásba. ...— Majd jpelejön ,a munkába — gondoltuk. És Erzsiké rövid időn belül belejött. Végezte és vég­zi a falu ügyes-bajos dolgait. Az emberek bizalommal fordulnak hozzá, mert érzik s látják segíteniakarásáf. Ha kell, kérvényeket is ir. Mint már említettük, Erzsiké nemcsak a munkában állja meg a helyét, hanem társadalmi funkciót is vál­lal, füttyöt hányva arra a felfogásra, hogy a nőnek nem való a politika. Negyvenen vannak az ifjúsági szövetségben, de na­gyon szeretnék, ha taglétszámuk emelkedne. — Főleg fiúkra lenne szükség — jegyzi meg a hnb elnöke. Erzsiké elmosolyogja magát és rábólint. A klubhelyiség hetente kétszer áll a fiatalok rendel­kezésére. Van lemezjátszójuk és társasjátékaik. Tevé­kenységük nem csak a szórakozásban merül ki. Beszél­getést rendeztek idős párttagokkal, sőt a fizikai mun­kától sem riadnak vissza. Részt vesznek a faluépítési akcióban, rendbe hozzák a faluban lévő ifjúsági par­kot. Elmondták azt is, hogy a szervezetük pénzhiánnyal küszködik. Nem mai betegsége ez szervezeteinknek. Kisgéresen ezt is megoldják majd. A receptet nem mi találtuk ki a pénzszerzésre, hanem a helyi szervezet elnöke, Kispap Erzsébet árulta el. Több színdarabot mutatunk be, több esztrád műsor­ral lépünk a közönség elé, és ha kell, bált is szerve­zünk. Íme a pénzszerzés egyik módja a sok közül. Az adott lehetőségek kihasználásán múlik, semmi máson. Kisgéresen élnek a lehetőségekkel, dolgozik a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség helyi szervezete, és ebből a munkából nem kis részt vállal magára Erzsiké. Persze eredményes munkát csak azért tud végezni, mert se­gítenek neki a falu vezetői és a helyi ifjúsági szerve­zet tagsága. Csikmák Imre AZ ADY ENDRE KLUB ÉLETÉBŐL A vágkirályfai (Kráfová n. Váhom) Ady Endre klub sokrétű szervezeti munkát végez. A közelmúltban „Om­nibuszban János bácsi pipával“ címmel zenés show-mű- sort adtak elő, melyben a harmincas évektől napjainkig minden divatos tánc és zene helyet kapott. A hatvanöt szereplő és a Szerelmesek elnevezésű klubzenekar, amelyet Benes Tibor vezetett, nagy sikert aratott. Külön elismerést érdemel Vincze Tibor, Drie- tomszky Ferenc, Pikier Dezső és Szőcs Tibor. Vincze Gábor MIÉRT? Nyolc évvel ezelőtt Szenéen (Senec) kültúrház épí­tését vették tervbe. Az építkezés eleinte ütemesen ha­ladt, de csupán addig, amíg egy szép napon ki nem derült, hogy az építkezésre kiválasztott földterület la­za, süppedő. Mivel a lebontást költségesnek találták, veszten hagyták az egészet; környékét belepte a gaz, és itt talált menedéket magának a szenei „alvilág“. A kultúrházat igénylő fiataloknak egy volt istállót engedtek át. Ezek szorgalmas munkával megfelelő kör­nyezetet alakítottak itt ki maguknak. Az öröm nem so­káig tartott, mert a helyi ÖSAD elfoglalta egyetlen szó­rakozásra alkalmas épületüket. A kérdés most már csak az, mikor kap megfelelő kultúrtermet a kilencezer lakosú kisváros szórakozni vágyó fiatalság?! Nagy Ernő, Szene 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom