Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1971-04-13 / 15. szám
Valahányszor húsvét táján szegény megboldognlt K. E. kollégám jut eszembe, ö mesélte, hogy viharos életének gyakori vándorlásai során Sanghaj és Ligetfalu között egyszer Gánuába is betévedt. Húsvétkor és ismerősökhöz, a- hogy a világfihoz illik. A ház asszonya — egykori orosz e- migráns szülők gyermeke — se szó, se beszéd, a nyakába ugrott és minden oldalról megcsókolta, közben latinul elre- begte a jámbor emlékeztetőt: „Et resurrexit in tertiam die...“ (És harmadnap feltámada...) Ahány ház, annyi szokás. Éppen ezért látogattam el a közelmúltban a Nitra melletti Gimesre (Jelenec), ahol nagyon szép húsvéti népszokások uralkodnak. Ezekről a szokásokról számol be Palágyi Lajos riportja lapunk 4. oldalán. c ca J© 'O c ‘K- </> C3 ■“ Jí 0) G G l'i £=5 +■» '03 5.73 o «I T3 05 eo c CÖ 'OD x 15 A SZOCIALISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA xx. évi. un Április 13. .Ara Lw KM TOTH ÁRPÁD: i sugárkoszorú Előttünk már hamvassá vált az ót és árnyak teste zuhant át a parkon, de még finom, halk sugárkoszorát font hajad sötét lombjába az alkony: halvány, szelíd és komoly ragyogást, mely már alig volt fények földi mása, s félig illattá s csenddé szűrte át a dolgok esti lélekvándorlása. Illattá s csenddé. Titkok Illata fánylett hajadban s béke égi csendje, ás jé volt élni, mint ahogy soha, s a fényt szemem beitta a szivembe: nem tudtam többé, hogy te vagy-e te, vagy áldott csipkebokor drága tested, melyben egy isten szállt a földre le s lombjából felém az ő lelke reszket? Igézve álltam, soká, csöndesen, és percek mentek, ezredévek jöttek, egyszerre csak megfogtad a kezem, s áléit pilláim lassan felvetődtek, és éreztem: szívembe visszatér, és zuhogó mély zenével ered meg, mint zsibbadt erek útjain a vér, a földi érzés: mennyire szeretlek! Szergej Fjodorovics Bondarcsuk nyilatkozik a Nyegyelja munkatársának lapunk 7 oMqián Őszinte szavak Az amerikaiak Mi Lay-i vérengzésével kapcsolatos bírósági tárgyalás következtében Nyugaton is egyre több szó esik a magát demokratának beállító Egyesült Államok i- gazi harcáról. Érdemes meghallgatni mit mond az Egyesült Államok vietnami politikájáról Nilsson svéd külügyminiszter, aki egyébként polgári politikus és egy kapitalista ország hivatásos diplomatája. „Teljes joggal folyik napjainkban a vita arról, hogy az amerikaiak indokínai cselekményei milyen mértékig képezik azoknak a háborús törvényeknek a megsértését, a- melyeket az érvényben levő megegyezésekben és a nürnbergi elvekben fektettek le. Ez a vita meggyőzheti az Államokat olyan új rendszabályok bevezetésének szükségességéről, amelyek megtiltják a háborúskodás, sajnos szokásossá vált, bizonyos módszereit. Délkelet-Azsiában népi háborút folytatnak. Az egyik fél egy szegény parasztnép, amely nem tudja teljesíteni a hagyományos nemzetközi jog által felállított követelményeket. Ezzel a szegény parasztlakossággal és viszonylag egyszerű fegyvereivel szemben áll egy más földrészen élő háborús apparátussal rendelkező nemzet. Rugalmas elszakadás Az újabb kort hadvezetőségi jelentéseket olvasva, azt kell hinnünk, hogy a történelem ntolsó tárgyilagos hadtörténeti írója Julius Caesar volt. Ugyanis: az Egyesült Államok indokínai haderejének viszontagságairól szóló jelentések most már mindjobban a Wehrmacht egykori hadijelentéseire emlékeztetnek. Olvasóink nem emlékezhetnek azokra a hihetetlen csürés-csavarásokra, amelyekkel a németek szépíteni igyekeztek a sztálingrádi csata utáni hadi helyzetet. Eleinte a visszavonulást úgy fogalmazták meg, hogy rugalmas elszakadással nyugatra vonultak, s az ellenség, persze, csak habozva követte a tengelyhatalmak csapatait; a Wehrmacht később sem menekült az oroszok elől, hanem csak feladta a hadászatilag értéktelen területeket; visszavonulás nem volt, csupán jeAZ ÜZEMMEL SZEMBEN Országunk egyik legnagyobb üzeme a Slovnaft nevet viselő kőolajfinomitó és feldolgozó vállalat. Bizonyára sok fiatal gondolt már arra, hogy jó lenne itt dolgozni. Az üzem szakiskolájának elvégzése után erre minden fiatalnak lehetősége nyílik. Olvassák el a harmadik oldalon Az üzemmel szemben című írásunkat. SZABÓ GYULÁRÓL „A Képzőművészeti Egyesületben megtartott Szabó Gyula-kiállítás nem mindennapi megepetést okoz. Elsősorban élénk, Van- Gogh elvei alapján vászonra rakott színeivel hat. Egy rendkívüli és egyéni tehetséggel rendelkező festőről van itt szó. A természet szerint készített tanulmányai hat&osak; pompázó, áttetsző színekben festettek. Ennél is hathatósabbak a figurális kompozíciói (Jeruzsálembe vezető út), amelyeken az erősen meghúzott kontúrokkal segít magának.“ (Slo- venské pohfady, 1937. 12. sz., Jankó Alexy: Őszi tárlatok Bratislavában). Szabó Gyula budapesti kiállításáról ír Németh István' lapunk 5. oldalán. A' férfiak azt - hiszik, hogy azért féltékenyek a nőre, mert szerelmesek belé; ez nem igaz: azért szerelmesek belé, mert féltékenyek rá, ami nagy különbség. Bizonyítsd be nekik,’ hogy nincs okuk a- féltékenységre, a nyomban-ráeszmélnek, hogy. nem szerelmesek. ált ftls TVT Ez olyan háborús helyzetet teremt, amilyenhez hasonló kevés akadt. Kambodzsa egyik képviselője kijelentette, hogy a bombatámadások rombolják szét az országot, nem a szárazföldi harcok. Kiszámították, hogy minden bevetés 7-10 000 dollárba kerül. Az Eszak-Vietnam elleni légitámadás 2000 bevetést. foglalt magában, amelyek tehát 14 millió dollárba kerültek. Három ilyen légitámadás költségei megfelelnek annak a segélynek, amelyet Svédország Eszak-Vietnam számára tervezett három évre. Az észak-vietnami stratégiai célpontokat bizonyára már régen szétrombolták, miután több bombát dobtak la Indokinára, mint amennyi bombát a második világháborúban valamennyi háborúskodó ország együttesen ledobott. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy az amerikai bombatámadások felbolygatták a világ közvéleményét, és ugyanez a helyzet a vegyi háborúval is. Nagy területeket mérgeztek meg vagy tettek pusztasággá. Ha azt akarjuk, hogy a nemzetközi jog szabályait tiszteletben tartsák, szükséges, hogy azokat mindenekelőtt a Világ leghatalmasabb országa tartsa be, nem utolsósorban azért is, mert ez a nemzet — s ezt el kell ismerni — rendkívül erőteljesen lépett fel a háborúra vonatkozó törvények kialakításában, ahogy azokat Nürnbergben leszögezték.“ lentéktelen vidékek kiürítése stb. Az előrenyomuló szövetségesekkel szemben a németek — ebben az eufemisztikus magfogalmazásban — mindig is zárt ellenállást fejtettek ki, tömör falanxot állítottak velük szembe; emezek meg vakon a halóiba rohanó, szedett- vedett népség gyülevész hada voltak, akik jóformán azt sem tudták, hogy merre is vannak a németek, s csupán vaktában jutottak el Berlinig. Nos, ezek a megfogalmazások jutnak most eszünkbe, amikor az amerikaiak indokínai jelentéséit olvassuk. ük is rugalmas elszakadásról beszélnek, hadászatilag értéktelen területek feladásáról, jelentéktelen támaszpontok kiürítéséről. Ez nagyon emlékeztet arra a második világháborús német jelentésre, hogy az oroszok soha semmilyen területet nem foglaltak el, hiszen a németek azt előzőleg mindig kiürítették. —“ • '© ‘g >© -o •— '2 e *2 ^ 4> S S l > > u H a a aSij 2 ’S CS »1 _ «*3 >> Sm 05^4 ~ « ® M £j 3 Vi »5 « S R> a - +S J3 C '© ™ >CS N 2 c g-!§ •3 43 Ä S S o| ©| « ^6 N 3 © oi 23 oi s •^ ©5.-Ü O •w > 72 o cc « ^ B § Ja Ä *r> ^ ti ;3 'CB •x 2 S s * 3 CB ,S O S*'53 — ’s « 33 «5 '0> 2 ’*-• cö •i-aCQ :© ■IHJWiiHlin.l uni ~
