Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-13 / 15. szám

­2 Új ifjúság SZABÖ GYULA Szabó Gyula Budapesten szü­letett (1907. június 8-án), de élete folyamán legtöbbet Loson­con tartózkodott. Apja szoba-, templom- és címfestő mester volt. Az ő műhelyében vette először kezébe az ecsetet. Ké­sőbb azonban már nem elége­dett meg a szerény útmutatás­sal, hanem a munka mellett tanulni is kezdett. Turócszent- márton (Martin), Prága, Pá­rizs az útja, s közben néhány kiállítás. 1937-ben az első bra- tislavai kiállításakor nemcsak a csehszlovákiai magyar mű­vészeti közélet képviselői fi­gyeltek fel tehetségére, hanem a szlovák irodalmi folyóirat, a Slovenské pohl'ady tekintélyes ínűkritikusa, Jankó Alexy is. Ekkor leginkább tájképeket festett. Járta a vidéket, fel­állította szalmakunyhóját és napok, hetek hosszú során szinte megszállottan csak a táj, a Mátyusföld és a Gömör bű­völetében élt. Alkalomadtán körülállták a parasztemberek, megcsodálták; néha már any- nyian voltak körülötte, hogy festeni is képtelen volt, A' harmincas évek derekán esett élete egyik legnagyobb meghasonlása. Művészeti vívó­dásai közepette elégette ké­peit és úgy gondolta, soha t; bet nem vesz ecsetet a ke­zébe. Szerencsére természete, élniakarása és művészi^alkata erősebbnek bizonyult. Ä háború alatt nemcsak a háború gondolatának tragikus- ságát kellett elviselnie, hanem a hontalanság és a légitáma­dások emésztő borzalmát is. Egy Ízben tíz órát töltött be­temetve egy leomlott négyeme­letes ház romjai alatt. Szer­vezete. munkakedve ismét tel­jesen leromlott. Idegbénulást kapott, s csak negyvenöt ' u- tán épült fel. Állapota rend­be jött, visszatért régi munka­kedve is, és akkor alkotta az első fametszetsórozatát, az Ec- ce homo címűt. Ezt később a Föld népe, a Banská Bystrica, az Emberek a hegyen, az Emberek, vigyázza­tok és a többi hasonló nagy­méretű és súlyos gondolatisá­got hordozó sorozata követte. A legutolsó ilyen jellegű alko­tása a Csontfigurák című hu­szonegy lapból álló fametszet­sorozata. Egy időben már-már csak grafikusként ismerték az e- gész országban. Híre külföldre Is eljutott. Fametszeteit a hí­res mexikói fametszetek mel­lett emlegetik. Azonban ismét visszatért a festészethez. A rendkívül szuggesztív festmé­nyeit ritkán állítja ki, kezé­ből Is csak ritkán adja ki, ez­ért továbbra is inkább mint grafikust emlegetik. Az utol­só években ismertté vált fest­ményei alapján a kritikusok rendkívüli színekről és kom­pozícióról, hatásos és szuggesz­tív közlésmódról beszélnek. Majdnem minden közlemény megemlíti, hogy verseket is ír. de ezeket mind a mai napig nem publikálta. Közben beutazta a fél vilá­got. Járt többek között a Szov­jetunióban, Kisázsiában, Indiá­ban, Kínában, Észak-Afrikában és másutt. Képeit ma számtalan bel- és külföldi képtár őrzi. Legtöbb­re azonban losonci (Lucenec) lakásában lelhetünk. Az utolsó Időben több díjat nyert. 1967- ben a Csehszlovák Szocialista Köztársaság érdemes művésze (ZaslúZiltf umelec) elmet ado­mányozták neki. 0| Ifjúság, 8 Szocialista Ifjú­sági Szövetség Szlov. Központi Bizottságának lapja 0 Kladla á Smena kiadóvállalata 0 Szer­kesztőség és adminisztráció Bra­tislava. fh’aíská 9. Telefon- 485 41-43. Postafiók 30 0 Főszer­kesztő: ír, STRASS7EP GYÖRGY. Nyomja: Západoslovenské Ha­siamé 01 0 Előfizetési dH egész évre 52.— Kis. fél évre 26.— Kós. Repvedévre 13.- Két 0 Terjeszt) s Posts Hír lapszolgátata, előfizethető min de» postakézbesltőnél vám postahivatalnál 0 Kéziratok*- Sem 5rzü«k meg 9s nem kül­dünk vissz« 0 A lapért KOI földre a PNS Üstredn* expe dlda Halle, Bratislava. Gott- waldovö Mám. fi. 48 útján te Séf mégrréhHeim. Az iskolák és a SZISZ kapcsolatáról Az elmúlt napokban sokat olvashattunk a sajtó hasábjain legkiválóbb pedagógusaink-ne- velőink érdemeinek méltatásá­ról, munkájuk elismeréséről, nevelése. I sánál az egyes társadalmi szer­vek képviselői hangsúlyozták, hogy elsősorban tőlük — a függ a felnövekvő nemzedék szocialista pedagógusoktól — Az elismerő oklevelek átadá- — Ennek a társadalomnak o- lyan Ifjú nemzedékre van szük­sége, amely igaz meggyőződés­sel és bátor kiállással harcol a szocializmus vívmányainak megvédéséért. E sorok olvasása közben ve­tődött fel bennem a gondolat, I hogy valójában milyen a kap­csolat a pedagógusok és a diá­kok, Illetve az iskola és an­nak SZISZ-szervezete között. Az elmúlt hetekben több kö­zépiskolában jártam. Pedagó­gus barátaimmal beszélgetve, többször volt vita tárgya a SZISZ beillesztése az Iskola ok­tató-nevelő tevékenységébe. — Nehéz csak úgy eldönte­ni, hogy növekvő feladatainkat hogyan lássuk el legjobban, ho­gyan szervezzük legeredmé­nyesebben az Iskolai oktató­nevelő munkát, hogyan koor­dináljuk legcélszerűbben az Is­kolai és az Iskolán kívüli ne­velési tényezőket. Ez az igény tűzi újra meg újra napirendre és állítja pe­dagógusaink eszmecseréinek középpontjába az ifjúsági szer­vezet iskolai j gondjait, pers­pektíváit. A jövőben valóban mindent el kell követnünk, hogy az iskolai SZISZ-munka politikai és pedagógiai haté­konysága fokozódjék. Nem sza­bad megengedni, hogy a SZISZ iskolai munkája a sztereotip szervezési és akcióformák bi­lincseiben megmerevedjék. * Sok esetben — főleg a kö­zépiskolákon — az Iskolai SZISZ-szervezetek tevékenysé­gének alapvető problémái a szervezési Jellegű tevékenysé­gi formák és a tanulók életé­nek különböző területeivel ösz- szefüggő ténykedések közötti aránytalanságokban mutatkoz­nak leginkább. Emiatt sok is­kolán az ifjúsági szervezet nem eléggé hat a tanulók min­dennapi életére, és félő, hogy ezeken az Iskolákon a SZISZ egy kissé elszakad a diákélet­től. A szervezési munkákat (tag­felvételt, vezetőségválasztást stb.) a fiatal SZISZ-vezetők a politikai és erkölcsi nevelés szempontjából nem tudják kel­lően hasznosítani. Itt feltétle­nül szükség van a tapasztalt pedagógus segítségére, irányí­tására. Vigyáznunk kell arra is, hogy ne ismételjük meg a múlt hi­báit. Az ifjúsági munkában a reprezentatív jellegű SZISZ- akcióknál nem szabad érvénye­sülnie a szervezéscentrikus- ságnak, vagyis nemcsak a ta­nulók egy részét mozgósítjuk, hanem mindenkit. A SZISZ KB a CSKP, vala­mint a Csehszlovák Komszomol megalakulásának 50. évfordu­lója alkalmából egyre több munkaprogramot határozott meg, amelyeket a kerületi bi­zottságok a helyi viszonyokhoz alkalmazva tovább bővítettek és a városi, illetve járási bi­zottságok pedig módosítottak, így az iskolai SZISZ-vezetők végeredményben kész feladat- gyűjteményt kapnak kézhez. Erre azonban vigyázni kell. A szervezési feladatok túltengése és ezeknek — politikai neve­lés szei pontjából — kiakná- zatlansága csökkentheti a SZISZ politikai hatékonyságát és súlyát az Iskolában. Szükséges, hogy a jövőben az iskolai pártszervezetek véd­nöksége a közvetlen szervezeti és személyes politikai segítség­ben nyilvánuljon meg. Kell, hogy a pedagógusok jelen le­gyenek a SZISZ-rendezvénye­ken, hogy propagandistákat és előadókat biztosítsanak az if­júságot érdeklő témákra, hogy konkrétan spgltsék a SZISZ-t szervezeti feladatainak pontos megoldásában. Most, hogy egész ország dol­gozó népe pártunk, a CSKP megalakulása 50. évfordulójá­nak méltó megünneplésére ké­szül, szükséges, hogy pedagó­gusaink segítsék a fiatalokat, elvileg, politikailag irányítsák őket. Természetes, ez nem azt je­lenti, hogy az iskolákon a pe­dagógusok vállalják a SZJSZ- re háruló feladatokat. Ellenke­zőleg. Tanítsák meg a fiatalo­kat arra, hogy a felsőbb szer­vek akcióit, kezdeményezéseit, saját közösségük viszonyait te­kintetbe véve, helyesen alkal­mazzák, maguk kezdeményez­zenek új, számukra megfelelő munkaformákat, akciókat, ame­lyekkel a SZISZ általános poli­tikai törekvéseit is szolgálják majd. Kik felelnek az Iskolai SZISZ- szervezetek munkájáért? Elsősorban az iskolai párt- szervezet és ezen belül a kommunista pedagógusok, meri nekik van a legjobb lehető­ségük arra, hogy a politikai munka alapszabályait és a pe­dagógiai módszereket megfele­lő munkastílusba ötvözzék. Ne­kik kell segíteniük, hogy ifjú­ságunk helyesen válasszon az akciók és munkaformák közül, hogy mindig a legfontosabb feladatokra összpontosítsák fi­gyelmüket és az akciókat poli­tikai tartalommal töltsék meg. A SZISZ mindnyájunké! A párté, amely azért hozta létre, hogy eszméit és politikáját a fiatalokkal megismertesse, megvalósítsa. Az ifjúságé, a- mely a SZISZ-ben lehetőséget kap arra, hogy mindezt magá­évá tegye és konkrét munká­val támogassa. K. L. IfTELIZBIklK jiMÁjr A „DE“ HATÁSÁRA A lévaiak (Levice) körében sokat emlegetett fogalom a „katona“ utcában levő ifjúsá- gl klub. Pedagógusok, szülők, vezetők vitáznak léte felett. A vélemények megoszlanak. A fiatalok persze azon a nézeten vannak, hogy igenis kell. Ez az igényük határozottan jogos, szükségük van a klubra. Azon­ban a pesszimisták a „kelt­hez hozzáfűzik a „de“-t is, le­het, meggyőződés nélkül. Ez­után Jön a vélemény, a fiata­lok viselkedésének bírálata. A „de" hatására döntöttem el, hogy inkognitóban felkeresem a klubot. Egy szombat estekét fiatal klubtaggal, Majával és Edittel látogattam el a sok ab­lakos épületbe. Tizenhét éve­sek, diákok. ' A létesítmény hangulatos társalgója kongott az üresség­től. Erre azonban gyors fele­letet adott a táncteremből ki­szűrődő beat-zene — táncol­tak a fiatalok. Az ügyesen összeállított szórakoztató prog­ram után tovább figyeltem ő- két a társalgóban. Viselkedé­sükben nem volt semmi rendkí­vüli. A hallottak után még kicsit furcsálltám Is azt a természe­tes és kimért modort, mely ál­talában jellemezte őket [meg­jegyzem, sok olyan klubban jártam, hol a .szeszgőzös „lég­kör-ben furcsán szórakoztak, de a lévai klubban ennek nyo­mát Sem észleltem!. Majával és Edittel a magnó­klubban ültünk le. Ök még ki­egészítették a tapasztaltakat. Elmondták, hogy klubigazol­vány nélkül nincs belépés, és ez a tény sok negatív dolgot kizár. Itt egyszerűen nem le­het unatkozni. A fotólaborató­riumtól kezdve egészen a ki­tűnő zenekarig sok minden megtalálható Itt. Beszéltek a „Hang" nevet viselő zenekör­ről, mely számos értékes le­mezzel és magnófelvétellel di­csekedhet. Véleményük szerint az, hogy némelyik középiskola megtiltja diákjainak a tagsá­got, nagyon helytelen, mert e- zek a délutáni összejövetelek (hetente egyszer-kétszer) na­gyon hasznosak, és igénylik a fiatalok. Véleményem szerint amíg i- lyen fői működő ifjúsági klu­bok lesznek, nincs ok az aggo­dalomra. Kalita Gábor KIDOLGOZTÁK A MUNKATERVÜKET Az érsekújvári járásban Szálkán (NovéZám- ky, Salka) elsők között alakult meg a SZISZ alapszervezete. Már az alakulásnál látszott, hogy az Ifjúsági szervezet Jól indul: odaadás, munkakedv és szorgalom jellemezte a fiata­lokat. Ugyanakkor a tapasztalatok hiánya is észlelhető volt náluk. Éppen ezért az évzáró pártgyűlés is foglalkozott ügyükkel és körvo­nalazta tevékenységük főbb pontjait. Peskó László mérnök többek között arra szőlította fel a gyűlés résztvevőit, hogy látogassanak el a fiatalok közé és tanácsokkal segítsék őket. Az évzáró közgyűlés után a fiatalok a felnőt­tek segítségével kidolgozták féléves munka­tervüket. A munkatervben politikai és egész­ségügyi előadások szerepelnek. A csillagászat titkaiba az ógyallal (Hurbanovo) csillagvizs­gáló munkatársai vezetik be a fiatalokat. Majérszky Márton TÖRLESZTETTEK Március utolsó szombatján tavaszi nagytakarításra került sor Borsiban (Borsa). Ezzel a falu lakosai a CSKP ötvenéves jubileumának tiszteletére vállalt kötelezettség egy részét már törlesztették. A hnb vezetőinek felhívására fogtak össze a tömegszervezetek: a SZISZ, a sportszervezet és a közellátási szolgáltatások dolgozói. Az Ifjúsági szervezet a helyt parkot varázsolta újjá, a sportszervezet a sportlétesítményeket és a futballpályát vette gondozásba. A brigád többi résztvevője a közellátási épületek környékét tette rendbe. Ezen a napon Indult meg az ócskavas gyűjtése Is, melynek elszállítását a hnb vezetősége biztosította. Ez a nap tehát további jó pontokat hozott a „Példás falu“ elnevezésű versenyben a borsiaknak, s ha e lelkesedés nem szűnik, a falu lakosai joggal reménykedhetnek a jó helye­zésben. Szabó István, Borsi SZAVALÖVERSENY Ebben az évben Léván (Le­vice) rendezték meg a hagyo­mányos járási szavalöversenyt. A magyar versmondásban Di- busz Eva, a Lévai Pedagógiai Középiskola tanulója szerepelt a legjobban. A második és har­madik helyre az' Ipolysági Gimnázium tanulói: Nyustyin Klára és Nyustyin Éva kerül­tek. Deák Teréz Bernáth Andrással a pályaválasztás előtt is találkoztam. A szolid, jó megjelenésű búcst (Búő) fiúnak akkor ko­moly gondjai voltak. Miért? Vágyálma volt, hogy apj'a nyomdokain haladjon és sző-, lesz legyen. Igen ám, de a különben jól tanuló diák ha­dilábon állt a szlovák nyelvvel. Bízott, reménykedett, hogy majd csak nyitnak magyar nyelvű kertészeti-gyü- mölcsészeti technikumot. Sajnos, erre nem került sor. Nem volt mersze szlovák nyelvű szőlészeti iskolára je­lentkezni. Azért a mezőgazdaságnak nem fordított hátat, jelentkezett az Ipolysági (Sahy) Mezőgazdasági Műszaki Középiskolára, amelyet sikeresen el is végzett. Bár nem a kertészet-gyümölcsészet bonyolult szakmáját tanulta, mégis az édesapja mellé kérte beosztását. Tudta, hogy a sokoldalú szakmai gyakorlattal rendelkező vincel­lér apja mellett megtanulhatja a szőlészet csínját-bínját. Andrással nemrégiben újból összefutottam. A húszéves legény azt mesélte, nagyon jől érzi magát otthon és meg­szerette a szőlőtengert, ahol télen-nyáron ezernyi a ten­nivaló. A fiatalok általában jól érzik magukat Búcson. A szö­vetkezet jóvoltából szépen berendezett klubban szórakoz­hatnak. A napi munka elvégzése után a klubban találkoz­nak, ahol asztaliteniszezhetnek, dominózhatnak, sakkoz­hatnak és más társasjátékokkal szórakozhatnak. Sokan kö­zülük a népművészeti és népművelési körben tevékeny­kednek. Persze azért egyéb szórakozási lehetőség is akad. Mint minden szőlőtermő vidéken, a búcsi határ egyik domboldalán is hosszasan kígyózik a pincék spra. A „jó­kedv falujában“ nemcsak Idősebbekkel, hanem fiatalokkal is lehet találkozni. Bevett szokás, hogy a születés- és név­napokat a legények odakint ünnepük meg. Ottjártamkor Molnár József főiskolásnak volt születésnapja és ő Is ott ünnepelte barátai társaságában. Illatos gulyást lakmároz- tak a fiúk, utána finom zamatú rizlinget kortyolgattak. Az idejüket inkább beszélgetéssel töltötték. Ki-ki elmesélte, mi újság a munkahelyén, később sorra kerültek az anek- dóták, na meg természetesen a mini és a maxi szoknyás lányok. Majd dalolni kezdtek. Meglepődtem, mennyi szép népdalt, magyar nótát Ismernek a búcsi fiatalok. Szépen, félig-meddig józanul szórakoztak. Inkább a tár­salgás kedvéért ültek együtt, mint a sárgásán gyöngyöző borocskáért. Másnapra András hívta meg a barátait, hogy hasonló­képpen ünnepeljék meg a huszadik születésnapját. Öröm volt hallani, milyen szeretettel beszélnek falujuk­ról és hogyan vágynak találkozni az elkerültek a szövet­kezetben dolgozó régi cimborákkal. Megértik egymást, mert szeretik szülőfalujukat és az idősebbeket is, akik szintén szót értenek a fiatalokkal. , Tóth Dezső Útra készen az Ifjú Szívek Az elmúlt hónap végén hatnapos összpontosításon vettek részt az Ifjú Szívek, a Magyar Dal- és Táncegyüttes tagjai, Komárom­ban (Komárno). Az összpontosítás célja az volt, hogy új műsor­számokat gyakoroljanak be, valamint a régebbieket tökéletesít­sék'. Ä találkozó első napján Balázs Béla, az Oj Szó szerkesztője, értékes előadást tartott művelődéspolitikánk időszerű kérdéseiről. A többi napokon reggeltől késő estig tartottak a próbák. Elő­ször külön-küiön gyakorolt az énekkar, a zenekar és a tánccso­port, majd összpróbákon vettek részt. A zenekar több új számot tanult be, a tánccsoport felújította Tibor Andrasovan és Kvocsák József: Hősök emlékműve című tánokompozfciőját, és új műsor­számként begyakorolták Dobi Géza — Kvocsákné Kálmán Olga Üveges táncát, mely először szerepel az Ifjú Szívek programjá­ban. Az énekkar Is számos új művet tanult be. Az egyes csoportokban nagyon pozitívan értékelték az összpon­tosítást, melynek befejezéseként két fellépésre került sor. Gyu­lamajorban (Dulov dvor) és Bajoson (Bajö) tapsolhatott a kö­zönség a sikeresnél sikeresebb müsorszámokmak. A két fellépés is igazolta, hogy jől döntöttek az együttes vezetői, amikor elha­tározták és lehetőséget adtak a tagságnak arra, hogy egy héten keresztül gyakorolja az egyes műsorszámokat. Tudvalevő dolog, hogy különben e féihivatásos együttesünk csak az esti órákban próbál bratislavai termeiben, amely elég nagy megterhelést ró a tagságra. Éppen ezért fontos, hogy néha hosszabb-rövldebb összpontosítást tartson az együttes, mert ilyenkor minden egyes tag teljes mértékben a műsorszámokra összpontosíthatja figyelmét. Az Ifjú Szivek együttese útra készen áll. Májusban is nyolc fellépést tart, részben Dél-Szlovákia falvaiban, egyet Uhorské Hrartistén egyet pedig KroméiMzben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom