Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-09 / 10. szám

MINTi gORKäri XII. — Mindent megértettem. Most csak az érdekel, vajon ez a munka ön­magában jelentős-e? — Igen, önmagában is. Miért kér­dezi? — Mert szeretném, ha meghatároz­nánk az értékét is. Fedler meglepődött: — Valóban megváltozott ön, ked­ves Harway, valóban példátlanul nagy harácsolő lett, s ez meglep. Ha ragaszkodik ahhoz, hogy a feladato­kat külön is értékeljük, nem bánom, sajnos azonban ez idő szerint csak erről az egyről beszélhetünk, a töb­bieket bizonyos elővigyázatossági o- kokból kifolyólag nem ismertethetem önnel. — Szerintem ez a munka tizenöt kilogramm aranyat minden bizonnyal megér, mindkettőnk számára. Fedler álla leesett. — Aranyat? — Igen, aranyat. A weimari kincs­tári maradékot nem csonkítom meg túlságosan. — Erről is tud tehát? — Igen, amíg annak idején kínzó­kamrájában élveztem fonofoto kú­ráit,. észrevétlenül sikerült önnel o- lyan lélektani kapcsolatot felvennem, amely bizonyos titkait előttem fel­tárta. A silány kínzómódszerekben akkor az volt a legsilányabb, hogy az „inkvizítor“ sem volt mentes a kúra hatásától, s ilyenkor, ha az ember erős volt, belekukkanthatott kínzója tudatába is. Fedler minden tagja remegett. Mindenre számított, csak arra nem, hogy ez az éveken keresztül annyira várt találkozás ilyen fordulatokkal jeleskedik az ő őszinte sajnálatára. — Akkor hát öö azt hiszi, hogy ne­kem sikerült is a kincset megszerez­nem? — Ezt én nemcsak hogy hiszem, hanem tudom is. Az az aranygyűrű, amelyet ujjamra : csempésztek, s a- melyben jelzőberendezés volt, abból az aranyból készült. Azonkívül Ewe- lyn ékszere is tulajdonképp nagyon ismert germán kincstári töredék. — Ezek csak feltételezések, ám ha ön azt hiszi, hogy az akció megér ennyi aranyat, akkor én -azt elő is teremtem, bár ismétlem, aligha lesz alkalma értékesíteni. — Ez már valóban rám tartozik, uram. Most pedig kérem, közölje ve­lem, mikor indulok, milyen módon semmisítsem meg az említett labora­tóriumot. A két orvos fényképeit és adatait kérem, ha azt akarja, hogy az egész simán menjen. Fedler bekapcsolta az egyik mikro­font és beszólt: — Küldjétek el a fölszerelést. Pár másodperc múlva a hatalmas terem végén feltűnt egy piciny jár­mű. Meglepő gyorsasággal közeledett és Fedler előtt hirtelen megállt. Ki-' nyílt az egyik ajtaja, s a főnök né­hány gufaszál nagyságú fehér pálci­kát emelt ki a robotgép belsejéből. — Íme, a felszerelés! — mondta s akkor bekapcsolta az egyik tv-ké- szüléket, amelyen a Cape Liwingston- ról szóló kémfelvételeket mutatta be Harway számára. A részleteket lelas­sítva és megismételve mutatta be ne­ki, de különben egy árva szót sem fűzött hozzá. Harwaynak ki kellett találni a főnök célját, gondolatait, elképzeléseit. Amikor a filmanyag tanulmányo­zását befejezték, Fedler egy különös mellékhelyiségbe vezette Harwayt, s ott elbeszélgetett vele az akcióról. Daniel agya szinte belefájdult, de minden gondolatát a < Cape Liwing- ston-beli laboratórium megsemmisíté­sére korlátozta. Erővel kényszerítet­te képzeletét a rombolás pillanatai­nak taglalására, s ezt nem tette min­den ok nélkül, megérezte, hogy Fed­ler külön céllal vezette be ebbe a kabinba és meghatározott módszeres­séggel beszél és beszélteti Harwayt az akcióról. Amikor kiléptek a szűk kis cellá­ból, Daniel megkérdezte: — Mikor indulok, uram, és hogyan? — Holnap reggel indul és a meg­határozott helyen kidobja majd a távirányítású gép katapultja üléses­től, s ejtőernyőjével jut el a Cape Liwingstontől száz méterre eső farm közelébe. Itt vár önre a kocsi, s szá­mításunk szerint ezt a dolgot négy óra alatt el tudja végezni. Akkor egy másik kocsival hajt majd az ellen­kező irányba, de különben az egész­ről aprólékosan értesül majd a repü­lőgépben.! Lesz rá ideje bőven, hogy 'gondolatban alaposan begyakorolja az akció minden részletét. Most pedig ezzel a járművel visszatér a kijárat­hoz, onnan pedig abba a házba megy, ahol másfél órával ezelőtt fölébredt. Vacsorában és teljes ellátásban lesz része, és senki sem fogja háborgat­ni. Ennyit ígérhetek. Egész nyugod­tan alhat, a legbonyolultabb elektro­mos műszerek vigyázzák, őrzik álmát, uram. Van valami kérdése? — Igen, uram, van egy kérésem. Az aranyat, ha sikerül, mert sikerül­ni fog a munka, a következő bankba tessék a nevemre letétbe helyezni: Lausanne Rue Sent Marque Widoux 1994 Bolivia Bod. Fedler különösen mosolygott, de mfigíoérfe. hoev a megegyezéshez hí­ven fnpr intézkedni ebben a dologban. Amikor Harwav eltűnt a keskenv ovális nvfiéenn. Fedler visszasietett az előbbi fülkébe és felnyitotta az e- evik falat. Odabenn bonyolult műsze­rek közt tett-vett, s akkor bekapcsolt egy különös szerkezetet, melynek a- lig volt akkora képernyője, mint egy cigarettásdoboz fedele. A képernyőn különös jelek jelentek meg, s Fedler lassan jegyezni kezdte őket. Amikor mindent lejegyzett, újból ellenőrizte és a hatalmas csarnokban asztalához vitte. Hosszasan, figyelmesen nézte s akkor egy keskeny nyíláson bedobta a kapcsolószerkezetbe. Az elektron- agy egyetlen pillanat alatt rejtjelezte a feladatot, és Fedler megelégedve olvashatta Harway gondolatait a me­rénylettel és az akcióval kapcsolat­ban. — Tehát: nem csalódtam, ha ezen a helyen is megállta a helyét. Iga­zolta elképzeléseimet és módszerem helyességét. Nincs mitől félnem, a feladatot pontosan fogja végezni és sikerrel tér vissza. Dawidson háromszor is átolvasta kérvényét, melyben kéri azonnali nyugalmazását vagy más osztályra való áthelyezését. Ügy érezte, hogy ebben a pillanatban valóban a leg­okosabb amit tehet, pontosan ez: nyu­galomba vonulni. Nem kis dolog ám egy ember életében az ilyesmi, főleg amikor már a hatvanfelé jár, és ami­kor bizony nagyon belefáradt min­denbe. Dawidson szokásától eltérően már délelőtt tizenegykor elhagyta az Ex­moor Street-i laktanyát és majd az egész napot céltalan hosszú sétával töltötte. Mi is történt ennek, az alapjában véve jó idegzetű higgadt férfinak a lelkében? Előző nap olyan dolgokat fedezett fel, amelyek nemcsak hogy megren­dítették, hanem teljesen levették lá­báról. A Koch-szanatóriumból jött a hír, hogy a sebesült, akinek vaspálca fúródott a tüdejébe, kiszenvedett. Bár közvetlen az operáció után azt. jelentették neki, hogy minden a leg­nagyobb rendben van. De aztán új­ból csengett a telefon: — Halló, Dawidson! — Igen. — Itt egy jó ismerősök, csupán az­ért hívtalak, hogy közöljem veled: a Harway-üggyel téged akarnak mind­örökre elsöpörni a kémelhárító iroda emberei közül. — Hogyan? — Az igazság ugyanis az, hogy te adtad el Daniéi szüleit a háború a- latt, de már későn érkeztek a tett­helyre, mert időközben fiuk megszö­kött. — Ez szemenszedett hazugság. Én ilyesmit nem tettem. Én ilyesmit nem is tehettem helyzetemnél fogva! Dawidson érezte, hogy csak tiszta érvekkel jöhet, de aztán a titkos is­merős letette a kagylót. Akkor azt hitte, hogy az lenne a legjobb, ha egyedül állna félre, de most, ahogy ráült tüdejére a kora esti fojtó köd, egyszerre elhatározta, hogy harcolni fog, ha az életébe kerül is. Ez az ügy ugyanis sok mindent felfedhet előt­te. Bár az volt az egészben a leg­rosszabb, hogy sohasem tudta, med­dig mehet az önállóságban, sokszor parancsokra kellett bizonyos titkokat kikerülni, nem felfedni, nem megér­teni. Visszatért a laktanyába és régi ok­mányokat, jelentéseket olvasott át többször is egymás után, s ez a mun­ka egész reggelig tartott. Akkor ká­vét főzött magának és felhívta Sym- pet. Senki sem jelentkezett. Ügy ha­tározott, hogy lakásán hívja. Ott sem járt nagyobb sikerrel. Épp feletteseit akarta hívni, amikor jelentkezett a hatos számú titkos vonal: — Bristol 724? — Igen. — A Harway-ügyet ezennel levesz- szük a napirendről. A CIA jelentette, hogy az Egyesült Államokból, a Ca­pe Liwingstonban szabotázs és kettős gyilkosság történt, s a jelek szerint Harway nevéhez fűződik a gaztett. Az ügyet ezután a mi emberünk inté­zi. Valami kérdés? — Igen: ezek szerint tervünket ko­sárba dobhatjuk? (Folytatjuk 1 % „Olvasott“: Ha jól emlék­szünk, már másodszor tisztel meg bennünket névtelen leve­lével... Bár nem szoktunk az önéhez hasonló „okos“ levél­kékre reagálni, most mégis ki­vételt teszünk. Éspedig azért, hogy a tudomására hozzuk: minden újabb levelével csak a primitívségét - igazolja. Ha ön annyira biztos a dolgában, szakértelmében, miért nem me­ri levélkéit aláírni? Nagyképű „olvasott“ jeligéjéhez csak any- nyit: Elhisszük, hogy ön vala­mikor valóban olvashatott va­lamit, de azóta még csak az 1- rodalom, a könyvek környékén sem járt... Sajnáljuk az ilyen beteg emberkéket, akik névte­len levélkék irogatásával pró­bálják a tehetség fölötti dühü­ket levezetni... „Egy“: Űjabb versei alap­ján is csak biztatni tudjuk. Sok szép sora van pl: / Még vérzik a fák sebe — szemed zöldjéből kipattan a tavasz /, de sok a végig nem gondolt, zavaros kusza sor is (pl.: A Föld szíve kifakad égő virágba stb.j. Ügyeljen a versépítésre, a gondolat tisztaságára. A köl­tészet képes beszéd! Jelentkez­zen újabb versekkel! • „EROTIKA“: Versei egye­lőre inkább naiv rácsodálkozá- sok, semmint versek. Túl sok bennük a szirup. „Sasszem“: Verseiben fel­ismerhetők a tehetség jelei. Saj­nos olykor-olykor prózába fttV lad, túlír gondolatokat. A vers- építése is csapkodó, kapkodó. Képei szürkék, keveset mon­dók. Jó lenne, ha ezekre a hi­bákra ügyelne. Üj verseivel keresse fel szerkesztőségünket! % „Románc — 20“: Elfe jel­tett bemutatkozni! így vélemé­nyünkkel megvárjuk újabb ver­seit. .£ M. É. Dunaszerdahely: E­lőször a könnyebb kérdések: Szívesen veszünk öntől újság­írói műfajú írásokat is és ter­mészetesen irodalmi fordításo­kat is, ha azok színvonala (a fordítás színvonala) egyezik el­képzelésünkkel. A novemberre tett célzást nem értjük! Arii az írásait illeti — túl felszínesek ahhoz, hogy irodalmi próbálko­zásokként könyvelhessük el ő- ket. Naivak, semrnimondóak. Hiányzik belőlük a mélyebb áb­rázolás, a láttatás! Próbálkoz­zon tovább! EGY CSÓK ÉS MÁS (Befejező rész) És a csók terjedt. Az indiaiak után csókoltak a görögök — mindamerre vitték őket a hajóik —, a rómaiak — a- merre masíroztak a légióik. A keresztény egyház olyan je­lentőséget tulajdonított a „nyelvcsók“-nak, hogy halálos bűnnek minősítette. VIII. Henrik angol király azzal okolta meg válását feleségétől, Boleyn Annától, hogy az „nyelv­csókot váltott a bátyjával“ — ezért vesztette fejét Boleyn Anna a hóhér bárdja alatt. A hollywoodi némafilmek happy endjein bemutatott hosz- szú nyelvcsókok valóságos lázba hozták a mozilátogató közönséget. A statisztika szerint az 1900-ban született nők­nek csupán 44 százaléka ismerte a nyelvcsőkot, az 1910-es évfolyamnál ez a szám már 74 százalékra emelkedett. Hogy mit jelent tulajdonképpen a csók, azt csak a XX. században végzett kutatások állapították meg. Egy csóktól nem kell elájulni. De ha tudjuk, hogy mi játszódik le az emberi szervezetben csók közben, talán ért­hető is egy-egy ájulás. Maga az ajak egy igen komplikált műszerhez hasonlít. Puha részében van a száj körizomzata, egy része a külön­böző arcizmoknak. Ez a körizomzat „felelős“ a csők kivál­totta minden mozdulatért, a „pillangő-szárnycsapásaiért“. Az ajak minden érintést hétszer annyira érzékel, mint pl. a bőr a kézszorításnál, és tízszer annyira, mint pl. a láb­szár bőre. A nyelv még az ajaknál is érzékenyebb. Szakemberek igen prózaian egy „nyálkahártyával bevont izomtestnek“ nevezik. A nyelvben az idegvégződések egészen a nyálka­hártya kötőszöveteinek felső rétegéig érnek. Ezért a nyelv négyszerié érzékenyebb, mint az ajak. A csók következtében emelkedik a partnerek vérnyomá­sa; szívük hevesebben ver. Megváltozik a légzés ritmusa is; a lélegzetvétel mélyebb és gyorsabb lesz. A csók — mondják a szakemberek — befolyásolja az ér­zékszervek működését: gyengül a hallás, szaglás, ízlelés és látás. Bármily furcsán is hangzik: a szerelmeseknek tulaj­donképpen nem is kell behunyniuk a szemüket a csóknál — úgyis rosszul látnak. A csók valóságos forradalmat vált ki a szervezetben: fokozza az izomműködést, különleges aktivitásra serkenti a nemi szerveket. A modern orvostudomány sem tudja részletesen regiszt­rálni a csók kiváltotta összes reakciókat. Annyi bizonyos, hogy hatással van a hormonműködésre, az anyagcserére és a központi idegrendszerre. Az, hogy két ajak érintése ilyen bonyolult folyamatokat idéz elő, arra enged követ­keztetni, hogy a csók bizonyos privilégiumokat „élvez“ az emberi agyban. A csók természetesen hátrányokkal is jár: mindig fenn­áll a fertőzés veszélye. Amerikában évente 10 000 csók ál­tal fertőzött beteget kezelnek. Habár ez a szám nagy, mégis elvész amellett, hogy naponta milliók csókolóznak veszélytelenül a legnagyobb élvezettel. xxxxx Az emberek sok mindent felfedeznek. A csókot 4000 év­vel ezelőtt. És ez az egyik legszebb felfedezés. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom