Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-28 / 30. szám
új ifjúság 3 különös BOSZORKÁNYUZES A vádlott 1908-ban született. *äss „y**" <“ ■A vádlott tehát hatvankét esztendős. Atm,iko/ először ölt embert, húsz évvel volt SnSL iZ áld°T * faiu ^eZloXa lőtte le yrhAHPm’ ° fa?Vöny°n *»resztül tone le. A bábaasszony fértél röviddel ezTa^lnnVJÍ***^’ s ernberö1^ alapos vád- la alatt három évig tartották börtönben adjS’sg a feles#Se tényleges gyilkosa, C. fnntíl me9 nem ölt egy ú>abb embert. Elfogták, s persze azt kérdezték tőle, miért. „Mert boszorkány volt' - válaszolta 6. ^Jil9yaruZfl0t, leQkt>nnyebben talán az e- adnfnyek tényIeges aisszavetítésével lehet J; a második számú áldozat dlszLászfflf iJU fe?etZn’ mgedélg nélkül. I. László, C. István barátja volt. A bábaasszony — I. László szomszédja — tudott a fekete- vágásról Megfenyegette őt, hogy fel fogta RíVmel ezután ^mélyéé oka a Mtottrá hogy ezt meg is tegye, s valóban feljelentette I. Lászlót. *Zh?edlg,, eldöntötte> hogy ezt csúnyán kmbmZZUl,2\ Barátíbval, C. Istvánnal ek- sok hosJz(í éjszakát átbeszélgettek. Titokzatos beszélgetések voltak ezek senki nu7J T6\ CSŰk 6k ketten- ^élrevo- ratlva, éjszaka, titokban, mint a szellemek t Egyikük éjjeliőr volt. ven m éS Iehetöség akadt számukra bőnnBJ^l9fSt,fSe!,k tárgya Immár tizenhét éve papíron fekszik, s tudja a falu, a környék. László azt mondta: „En vagyok a boszorkányok királya, az éjszakai szellemek Ä “T ?ekem segtt0 vezér ™ “ s ez te leszel, ha rászolgálsz maid eselekede SS„f. e' c- 'Ä'Ä °ld meg a bábaasszonyt, mert bo- ^orkányj Zavarja éjszakai világunkat, meg- bomlasztja a boszorkányok éjszakai életi- neJc szentségét. voltaknezéklényegében üyen bérbeszédek C. István megölte a bábaasszonyt, 1. Lász- l!ÓoiSZ,0mIZéd1ft,és haragosát, bajkeverőjét a jekete disznóvágás miatt. Aztán C. István megölte I. Lászlót is. Rajtakapták. .lgi3- november 11-én életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a bíróság. C. István iTk0T^Un a bö.rtbnbe- Ket gyilkosságért, ítélték el, de a falu, a környék mindmáig neki tulajdonit több gyilkosságot is, hiszen ezeket nem bizonyították rá eddig senkire. Hl- vaMosan ad acta ügyek — a falu, a közvélemény tudatában Is azok, de úgy ad acta, hogya a gyilkos C. István., C. István tehát -1953. november 10-től rab lett, börtönlakó gyilkos. Otthon három gyermeke maradt és a felesége. ' auerPkodkOS ,e/ßs<?ge"’ -a gyilkos első gyereke , „a gyilkos második gyereke" a gyilkos harmadik gyereke* - Így mondta a laiu. s a szerencsétlen asszonynak és a szerencsétlen gyerekeknek bizony nem volt körúti ű S?rSUk- Neh6z volt Uzenötéves korukig, amíg a kötelező iskolába tárás miatt kénytelenek voltak otthon maradni, de nehéz volt tizenötéves koruk után is mert a hivatalosan viselt nevük és az apjuk miatt, illetve az emberek miatt kénytelenek voltak távolra menni a falutól. Ma már egyikük sem él a faluban. Any- iuk viszont ott maradt. Szoba-konyhás ház- ban ?kik\Ha tehetik, meglátogatják őt a Vili it t Mdsodik törvényes férjével él ott. Első férje C. István távollétében a bíróság hivatalosan kimondta a válást. Kimondta mert míg otthon volt. ütötte a gyerekeket' durva volt, s miután kétszeres emberölés bb:t0nbe Múlt; ott sem dolgozott CSbk néha. így családjának allq-aliq érkezett néhány fillér munkájának a béréből A gyerekek anyjuk második férjét vallják apjuknak — az nevelte őket. Közben C. István életfogytiglani bünteté- sét amnesztiarendelettel húsz évre csökkentették. Majd 1968. május kilencedikén — majd tizenötéves raboskodás után — útabb amnesztiarendelet meqhózta a szabadulást Hazament a faluba. Nővére házában telepedett le. Öreg, nádjedeles pld ház. Talán már párTjrZl akör?yéken- pld öregasszony születése óta benne él, s ott élt a lánya ts meg az unokája, ha hazajöttek Csehország? ]dedmt°tt be C. István, egy kopott e}, b6r0nddeI, amellyel tizenöt évvel azelőtt bevonult a börtönbe. Ogy jött meg mintha mi sem történt volna, és úgy élt c faluban, mintha ml sem történt volna. Emberekkel is találkozott, beszélt, s a- z°k ™é9 asak fel sem említették neki a Növére^ volt az egyetlen, aki megmondta neki, hogy a bábaasszony férje három évig miatta ült ártatlanul a börtönben. Szabadulása után csak tengődött búskomoran, aztán néhány év múlva A bánat olte meg- Azt mondják, áldott jó ember volt. Es C. Istvánhoz havonként járni kezdett a postás. A nyugdíjat hozta a kicsi, békés r lllet»e hajdan békés — nádfedeles házba, amely bizony kiszabadulása után korántsem volt olyan békés, mint amilyennek a mai ember szeme nézné ezt az apró megható házacskát. C. István fenyegetőzött, ordított, veszekedett —* mindenkivel, de fő- leg°z, agr6 termetű, tiszta szemű öreg nővérével annak már ugyancsak nem a legfiatalabb lányával, s annak a lányával még rJ/SÁ l’J%erekeive!’ ha azok hazajöttek Csehországból. A ház szép szegénységében nVn ^ ÍJneQ a béke’ amely az ilyen szerény légkörhöz szinte törvényszerűen hozzátartozik. C. Istvánhoz havonta járt a postás. Feleségének ts üzent, hogy megöli, járt-kelt a lt*uaLárl2?n’ a Vág Partián, és az emberek féltek tőle. A helyi nemzeti bizott- ság ablakán behajított egy fejszét. A üt- karnö íróasztalában állt meq. Ma ts ott a nyoma. A faluban kezdett a helyzet veszélyessé, fenyegetővé válni, a gyerekeket ismét C.- tehetett ijesztgetni, mint tizenöt évvel korábban, s C. István ijesztgetett is, szinte mindenkit. Rettegésben tartotta az egész falut. 3 ' A hnb elnöknője mindent megtett, hogy veget vessen az egyre fenyegetőbb helyzetnek, de hiába. Mindenütt azt mondták, tizenöt évet ült, amnesztiarendelet alapján törvényesen szabadult. „De..." „Semmi de...m Persze, hiszen törvényesen szabadult. De. Igen. De...l Hiszen rettegésben tartotta ismét a falut... S miután a hnb látta, hogy mint a köz- ség leghivatalosabb szerve sem tud segíteni, a maga módián próbálkozott. Szenet küldött C. Istvánnak, s két alkalommal pénzbeli segélyt is folyósított neki. Más megoldás nem volt. Féltek tőle, el akarták távolítani, hogy véget vessenek a rettegésnek, de ö törvényesen, szabad állampolgárként tartózkodott a faluban. Nem volt mtt tenni, így hát a cél érdekében szenet vettek, pénzbeli segélyt adtak neki. ßs a nap, amelytől az egész falu félt, bekövetkezett. C. István Isrnét gyilkolt. Nővére lányát ölte meg, ott, a szegényes kis ház udvarán — lánccal megfojtotta, aztán elmenekült. A szomszéd falu állomásánál fogták el. Amikor az áldozatot eltemették, a gyilkos ismét börtönben ült. A koporsónál egy nagyon idős, kedves kicsi öregasszony siratta a lányát, egy fiatalasszony az anyját, mellette két kisgyerek meg a férje. Csehországból jöttek haza a temetésre. Azóta ts otthon vannak, ott, a ktcst, szegényes házban. Nem tudják, mit tegyenek, a nagymamát nem hagyhatják magára. Az udvaron egy bőrönd hever. C. István, a háromszoros gyilkos bőröndje. Benne van a saját fényképe, egy borotva, borotvafenő szíj, hivatalos Iratok másolatai — mindegyiken ott áll a szó: gyilkos —, egy ceruza, levelek és a gyilkos műfoqsora. Harminckét műfog., A faluban zajlik az élet tovább, s kisebb már a rettegés, mert bíznak, hogy C. István többé soha nem térhet vissza a faluba. Börönben ül a háromszoros gyilkos. Pszi- chtátrtai vizsgálatnak vetik majd alá Ho beszámítható - halálra ítélik, ha nem. o- lyan intézetbe kerül, ahonnét nincs többé szabadulás. A faluban folyik tovább az élet, de a fé- leimet sem lehet letagadni, amely ugyan Wseöö, mint akkor, mikor C. István haza,„?afatßr.t? Hát van üyen embernek hazá- ,neki hazáta? !gen: * Mm - ogyttglQntg. Vqgy pedig a bitó. A falu még mindig fél. De meddig?! Míg a gyilkos fölött a bíróság ismét ki nem mondja a hivatalos ítéletet. KESZELI FERENC M ■▼■ilyen nevet adnának ■ ■ olvasóink egy mezőgazdasági ifjúsági brigádnak, ha a nevet illető kikötések között az szerepelne, hogy legyen vidám; ne legyen konvencionális; ne legyen hagyományos, mindamellett tükrözze azt is, hogy fiatalokról van sző, méghozzá olyanokról, akik a mezőgazdaságot majdhogy nem szívügyüknek tekintik. Szóval, ha ezeknek a feltételeknek megfelelő nevet találnak, küldjék el a Nagy- megyeri Egységes Földművesszövetkezet ifjúsági brigádja címére. XXX — Milyen munkát végez a legszívesebben? — A gyomlálást. Amellett lehet tereferélni, nevetgélni. Tavasszal meg lehet bolondulni, olyan szép a természet. £s a gyolálás az első igazi tavaszi munka. Hát ezért is szeretem. — £s a kapálást? — Kapálás? Az más. Abban az ember el is fáradhat, ha szívből és becsületesen végzi. Meg aztán, abban nincs semmi fantázia. Nyáron az embert más gondolatok foglalkoztatják, mint tavasszal. csak rövid időre is. de kivették részüket a nyári munkákból. Aztán határoztak. Nem kellett hozzá nagy fejtörés, hogy rájöjjenek, itt lesz nekik a legjobb. Nem csalódtak? Nem. Átlagkeresetük 1500 korona. Egy munkaegység értéke 38 korona; 30 koronát kézhez kapnak. 8 koronát pedig az év végi elszámolás után osztalékként kapnak meg. Ez körülbelül 2700— 3500 koronát tesz ki fejenként. Rengeteg pénz? Nem is, és közben nevetnek. Ezek a 17-18 éves lányok anyagilag függetlenítették magukat szüleiktől. Önállóan öltözködnek, takarékos- kodnak, mindamellett, hogy szüléikről sem feledkeznek meg. Sokat költenek szórakozásra. A szövetkezet állandó munkásként vezeti ő- ket. és ez azt jelenti, hogy keresetük, ha alacsonyabb is, mint nyáron, de télen is biztosítva van. Nádat vágnak, takarót kötnek. Munka akad mjndig. A brigádnak 43 tagja van, ugyanannyi, mint a szövetkezet ifjúsági szervezetének. Szép nagy család! Valóban el lehet ezt róluk mondani? Többek között azért is, mert van egy Nagy János bácsijuk, aki máskülönben a kertészet vezetője, és mindig emlegeti, hogyan is volt az az ő idejében. Az i- dén Nagymegyeren ugyanúgy állítottak májusfát, mint az ö idejében. Sőt még le is táncolták a helyét... Ilyenkor a negyvenhárom fiatal szívesen mondja a. magáénak. Meg olyankor is, amikor jól megy a munka. — • A májusfa felállításakor műsort is adtunk, szavaltunk, énekeltünk mege- gyébb szórakoztató számokat adtunk. A Lenin-cente- nárium keretében beszélgetéseket szerveztünk, amelyekre meghívtuk Baranyai Mihály párttitkár elvtársat. — Érdekelték a fiatalokat ezek az előadások? — Igen. Minden alkalommal jócskán összegyűltünk. A szövetkezet irodahelységében. — És miért az irodahelyiségben gyüléseznek? — faggatom tovább az ifjúsági szervezet elnökét. z Oj Ifjúság kérdései- re Bognár Zsuzsa, a szövetkezet ifjúsági szervezetének elnöke szinte „kapásból“ válaszol. Sokáig beszélgettünk olyan dolgokról, amelyek tárgykörének semmi köze a mezőgazdasághoz: költészetről, modern irodalomról, pop-zenéről stb. Csodálkozó olvasóinknak szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy nem diákokról, hanem mezőgazdaságban dolgozó lányokról, fiatalokról van szó. Hány évre is volt szükségük, a- míg ók is eljutottak az értelmiségiekre jellemző világba? Egy generációra, amelyel merőben más világ vesz körül. A ki nem mondott, sokáig kerülgetett kérdés a levegőben lóg: Miért éppen a mezőgazdaságot választották életcéljaik megvalósítójának? Érezték-e valamikor, hogy azok, aki más munkakörben dolgoznak, valamiféle felsőbb réteghez tartoznak? 8|J I Vem. nem érezték in- • ^ kább éreztették velük. Többségük nem azért dolgozik a szövetkezetben, mert történetesen másutt szégyellték megmutatni hatodik osztályos, de egyben utolsó bizonyítványukat... Nem a kényszer vitte őket rá. Legtöbbjük már az iskola elvégzése e- lőtt megismerkedett a szövetkezet kertészetével, hiszen a vakációk alatt ha á nnak az alapján, amit “ ■* hallottam, állíthatom, hogy igen. Ottjártam előtt egy héttel a Balatonnál voltak. Közösen, azon a pénzen, amit brigádmunkáért kaptak. Herét gyűjtöttek, répát egyeltek. kapáltak, a mázsaház környékét parkosították, de nemcsak ezt. Májusfát is állítottak. Bogár Zsuzsa, a Nagymegyeri Egységes Földműves Szövetkezet ifjúsági szervezetének elnöke. Tizennyolc éves. szereti Juhász Gyula és Farkas Jenő verseit, sza- ban idejében sokat olvas vagy fürödni jár a I ányok- kal. Most a paradicsompaprika köti le minden figyelmét, amely számára szinte egyenértékű ínyencfalat az őszibarackkal. Napbarnított bőrével akár a napozókréméit reklámozhatná. Vagy inkább a mezőgazdaságot? Ezt a szép és kedves szokást ma már nagyon kevés helyen ünnepük. Megyeren igen. — Hát éppen ez az. Kul- túrházunk nincs, a szövetkezet azt ígérte, három év múlva felépítik. De nekünk mos kellene. Nincs és nincs. £s így, ha valamilyen megbeszélnivalónk van, az irodában kell kellemetlenkednünk, kérni, legyenek szívevesek megengedni, hogy ott „ülésezzünk.“ Azután érdeklődöm, hogy hol értékesítik terményeiket. Elmondják, hogy a friss zöldséggel gyakran látogatják a környező falvakat, Nagymegyeren is van egy zöldséges bódéjuk, és itt helyben, az üvegházaknál is vásárolhatnak a városbeliek. Persze, lehetne ennél többel is próbálkozni... X ^ X ■ ▼ I eglepetésnek ■ ■ gattam eddig a nagyon is őr tes és értékes hírt. Nagymegyeri Eg Földműves Szövetkeze tartozik az „öregek“ Nem gyarapjtja azor ek sorát, amelyek t tűlnyomőrészt már keresztet is hord a Régen nem foglalkc „megfiataiítási“ kér Minek is? Van, aki me a kapanyelet, van, a posztét vágjon, és itt még a szél fs vidámabban fújdo- gál. Fiatalok derekát simogatja, akik sokszor versenyt énekelnek vele. Zácsek Erzsébet
